Békés Megyei Népújság, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-14 / 268. szám
1978. november 14., kedd 0 Fofaias és politúr IZHílUktlfct--------T eljesítette tervet a Dürer Nyomda Az Épületasztalos-ipari és Faipari Vállalat 1978-ban ötvenezer darab festett, üvegezett és ötvenezer darab festctlen ablakot gyárt. Jövőre elkezdik az úgynevezett bukó-nyíló vasalású ablakok gyártását is. A különféle ablakokhoz százhuszonötezer négyzetméternyi üveget használnak fel, évente. A képen: festett ablakkeretek a szárítóban (MTI-fotó — Balaton József felvétele — KS) Pótolta a lemaradást a bélmegyeri Újbarázda Tsz P azar, látványos kiállítást rendez a Gyulai Fa- és Fémbútoripari Szövetkezet Budapesten, a Hotel Duna Intercontinental első emeleti nagytermében évről évre. Mit „rendez”...? S mit évről évre”...? Inkább azt kellene mondani: kiállításuk tervezői, berendezői odavarázsolják a diszkrét fényű Duna- parti nagyszálló süppedé- keny szőnyegeire mindazt, ami — bútorról szólva — színben, formában, változatos szépségben elképzelhető. Ezt immár tizennegyedszer- re tették. Ezúttal is, a régiek s beváltak mellett, 17 új terméket mutattak be. Akadt köztük ,,diszpécser-forgószék rugóval”, skandináv típusú fotel, új, vonzó és praktikus székek, asztalok, virágtartók. A tizenhét újdonságból tízre kaptak megrendelést. A számok konkrét és kemény nyelvén szólva: 181 millió forintos árban kötötték le termékeiket jövőre a belföldi megrendelők, s további 45 millió forint ára munkára akadt külföldi vevő. Nos, idáig, a kiállítás lámpáinak, meg ezeknek a csinos számoknak a fényében szépen csillog a politúros íróasztal vagy a kárpitozott csőbútor. Ám ez sem lehet akadálya, hogy a kárpitot fellebbentsük a valóban szemrevaló berendezéseket gyártó szövetkezet gondjairól. A penge, amivel a szövetek alá hatolunk, egy egyszerű, ismerősen csengő megállapítás és kérdés: exportból élő, exportra „orientált”, szorított, kötelezett ország vagyunk, abból létezünk, amit külföldön minél nagyobb haszonnal eladhatunk, miért exportálja hát a szövetkezet egyévi termelésének csupán az egynegyedét? Nem tud többet? Tudna. De a külkereskedelmi szervek, a nemzetközi üzletek lebonyolítói jövőre nem kértek többet. A KGST- országok vásárlóit érdekli, nagyon is érdekli a gyulai fa- és fémbútor, de a pénzügyi mérlegek most nem teszik indokolttá és lehetővé a cserét. Ami pedig a tőkés piacot illeti, ott a kereslet befagyott. Túltermelés állt elő, a tőkés vállalkozók egymástól se szívesen vásárolnak, a szocialista országokat meg éppenséggel hanyagolják. Fáj-e emiatt a gyulai szövetkezet vezetőinek a feje? Nem nagyon fáj, mert tanácskozótermi, előadótermi, színház-nézőtéri és egyéb bútoraikat, berendezéseiket játszva el tudják adni itthon is. Nem egy olyan partnerük akad — mint például a Fővárosi Moziüzemi Vállalat —, amely nemcsak jövőre, de már 1980-ra is rendelt tőlük, most, 1978 novemberében. Ám egy markáns, sötét árnyék ennek ellenére mégis előtetszik a politúr, a fényes máz, a nikkel és a króm alól. Nem tudom elhinni, hogy a tőkés piacon egy idő óta minden bútoreladás és -vétel elakadt, befagyott. Hogyan??? Azokban az országokban, ahol — mindenre, még krómra, nikkelre is átváltható — kemény valutával fizetnének áruinkért, újabban az emberek nem vásárolnak heverőt, szekrényt, asztalt, székeket? Ott már se nem alszanak, se nem esznek, családok sem keletkeznek, gyermekek sem születnek? Ott talán már olyan bútorokat gyártanak, hogy száz évig sem használódnak el? Nem inkább az a helyzet, hogy mi, gyulai és nem gyulai magyarok, bútoripari és nem bútoripari dolgozók sajnálatos módon egyre kevésbé tudunk olyasmit — jó áron és megfelelő minőségben — gyártani, amit ott is örömmel megvennének? H ogy mi az oka ennek, és hogyan fordítsunk a helyzeten: ennek kell utánanéznünk. Pontosan, kertelés, szépítés nélkül, jó alaposan, még ha főfájást is okoz. Hogy egy év, öt év, húsz év múlva ne fájjon a fejünk még jobban. Könyvek exportra — Egészen friss, még meleg — teszik elém a békéscsabai Dürer Nyomdában az üzem legújabb termékét: Széchenyi István Naplójának kiadását, halványsárga, áttetsző papíron, Sőtér István előszavával, színes képekkel, egyet a 29 ezer 800 példányból. Ez a — gyűjtőnek, történésznek, érdeklődő olvasónak egyaránt — szép könyv egymagában is azt jelképezi, hogy a nyomda az idén mindenképpen jelentős könyvgyártó üzemmé vált. Kétszer annyit készítettek ebből a legigényesebb nyomdai termékből, mint tavaly. A számok nyelvére fordítva: 1000 tonna könyvet, összesen 120 kiadványt állítottak elő. Az sem érdektelen, hogy mindezt jóval a határidő előtt végezték: a múlt hét utolsó munkanapján teljesítették idei tervüket. A tavalyi termékmennyiség 20 százalékával dolgoztak többet az idén. A Széchenyi-naplóval csaknem egy időben került ki a nyomda kötészetéből néhány további érdekes mű: Fáy András Meséi, a Shakespeare-mesék, Plu- tarchosz Párhuzamos életrajzai, s még munkában van egy színes képzőművészeti könyv a szecesszióról — a közelgő téli vásárnak várhatóan mind keresett darabjai. Megállás nincs, az évA ginzeng azonban nem csodaszer, mindössze egy a sok ezer nyilvántartott gyógynövény közül. S hogy miért figyeltek fel rá most egyszerre Európában és idehaza, amikor már 2000 evvel ezelőtt is ismerték és fáradtság leküzdésére, vérkeringési zavarok gyógyítására használták? Talán időközben elfelejtették? Nem, nem erről van szó. Néhány európai országban egy-két- évenként megjelenik egy- egy slágergyógynövény, amelyről azután mindent megtudhatunk, míg nem „jön” egy újabb és kezdődik minden elölről. A „gyógynövénydivat” azután befolyásolja a kereskedelmét, vagy éppen fordítva, de mindenképpen a termelők és gyűjtők munkáját nehezíti. Termesztik és gyűjtik Hazánk és szűkebb környezetünk, Békés megye gyógynövénytermesztéséről és gyűjtéséről Bagi Pál, a HERBÁRIA szakfelügyelője a következőket mondja: „Az utóbbi években az egés2 világon egyre több szó esik az orvosok körében is a gyógynövények szerepéről a betegségek gyógyításában és megelőzésében. Az élénk érdeklődésnek is köszönhető talán, hogy megnőtt a gyógynövények iránti kereslet. A gyógynövényszakmára ma is alapvetően a kettősség jellemző. Vagyis fennmaradt a vadon termő gyógynövények gyűjtése és egyre mélyebb gyökeret ereszt a termesztés. Míg — Még 25 az idén bői hátralevő néhány hetet még ki kell használni! Meg is teszik: további 25 könyvet készítenek el még az idén, terven felül. Találomra néhány a sorból: Arany János Kapcsos Könyve, az Ôszikék, a szerző kézírásának utánnyomása; gunyo- ros-tragikus eposz-paródiája, a Nagyidai cigányok; egy Eötvös József-mű, a Reform és hazafiság, három kötetben; egy új Garai Gá- bor-kötet; A Sárospataki Nyomda története, színes illusztrációkkal; egy Dickens- regény, és Sánta bölény címmel angol mesék. Ez utóbbi alkalmat ad arra is, hogy elmondjuk: az idén négy könyvet exportra, külföldi kiadóknak készítettek, s ha minden terv szerint alakul, jövőre már a békéscsabai Dürer Nyomda 20—25 kiadványát forgathatják külföldi — elsősorban nyugat-európai — olvasók. Jelentősen megnő tehát a valutát hozó export. íme néhány példa: színes nyomású könyv a magyar koronaékszerekről, nemrég elhunyt kiváló néprajztudósunk, Ortutay pyula munkái olaszul és angolul, egy további munka a cigány népről, szintén angolul. S még néhány a sorból, csupán a témákat megjelölve: a Balaton, a japán iparművészet, a pécsi képtár műkincsei. korábban egyeduralkodó volt a mák, addig ma már a tucatot is meghaladja a megyében termesztett gyógynövények száma. Gyógynövényeket a mezőgazdasági üzemekben, valamint ÁFÉSZ-szakcsopor- tok szervezésében termesztenek. A megyében négy szakcsoport működik csaknem négyszáz taggal Vésztőn, Kondoroson, Orosházán és Békéscsabán. Megalakulásukat követően szervezettebbé vált a termesztés, a szakcsoportok egyes cikkekre felárat és sok egyéb kedvezményt kapnak. A legismertebb termesztett fajták a borsfű, a máriatövis, a lestyán gyökér, az angelikagyökér, macskagyökér, sáfrány, festőmályva, mórmályva. Ismertebb fűszernövények, amelyeket ugyancsak a HERBÁRIA szervezésében termeltetnek, a fehérmustár, a koriander, fűszerkömény, ánizs. A felsorolt növények majd mindegyike gazdaságosan termeszthető. A HERBÁRIA az idén Békés megyében 450—460 hektáron, húszmillió forint értékben termeltetett gyógynövényt. A drogból készült gyógyszerek értéke azonban ennek többszöröse. Hz elsők között A termeltetett gyógynövények további feldolgozásra a HERBÁRIA üzemeibe és a gyógyszergyárakba kerülnek. Nem egy közülük a gyógyításban nélkülözhetetlen orvosság alapanyaga. A termesztett gyógynöMár csak a szántó traktorok dolgoznak a 3400 hektáros bélmegyeri Üj barázda Tsz határában. Idejében betakarították az őszieket és kiváló minőségben földbe tették a jövő évi kenyémek- való magját. vények 70 százaléka kerül exportra. S hogy fogalmunk legyen, hazánk milyen szerepet játszik a gyógynövény-forgalmazásban, néhány adat. Európa egyéves ilyen jellegű kereskedelmi forgalma meghaladja a 100 ezer vagont. Ebből hazánk, beleértve a belföldi felhasználást, csaknem 1000 vagonnal vesz részt. Az exportáló országok tekintetében pedig az elsők között szerepelünk. Régebbi múltra tekint vissza a vadon termő gyógynövények gyűjtése. Ezt a munkát most az ÁFÉSZ- szervezők, felvásárlók irányítják. A megyében a vadon termő gyógynövények gyűjtésével a csúcsidőszakban, ez a kamillavirágzás ideje, 1000—1200 ember foglalkozik. Többségük rendszeresen, hosszú évek óta folytat ilyen munkát, s jó ismerője a gyógynövényeknek. Legnagyobb mennyiségben, az idén mintegy kétmillió forint értékben kamillavirágot gyűjtöttek. A megye szikes földjein termő kamilla- virág igen nagy mennyiségben tartalmaz hatóanyagot, közismert népi gyógyszer, keresett cikk idehaza és külföldön egyaránt. Yan-e létjogosultsága? A kamilla mellett még nagyon sok a közismert vadon termő gyógynövény, így a gyermekláncfű, a bodza, a hársvirág, a babhéj, a pipacs stb. Hazánkban több mint ezer gyógynövényt tartanak nyilván. A gyógynövény-katalógus azonban ma is tovább gazdagodik újabb és újabb növényekkel. Régi . ndás azt tartja, „fűben-fában orvosság”. Ez a megállapítás sok-sok nemzedék tapasztalatán alapszik. De vajon ma, az űrutazás korában van-e lét- jogosultsága a gyógynövényeknek. A kérdésre ismert orvosok válaszoltak: igennel. A szintetikus gyógyszeripar fejlődése ellenére világszerte nő a gyógynövények kultusza.- (Kepenyes) — Pótoltuk a háromhetes lemaradást — mondja erről Perecz Sándor, a szövetkezet elnöke. — Már tavasztól kísértett bennünket az időjárás okozta késedelem. Késtünk a vetéssel csakúgy, mint a betakarítással. Hisz késve érett minden. Nem mondom, jól meghajszoltuk magunkat szeptemberben, októberben. Jóformán nem volt se éjjelünk, se nappalunk. Ráadásul az új Rába—Steiger traktorunk műszaki hibás, ki kellett vonni a forgalomból. Csak az őszi munkák elején tudott segíteni. Szerencsénk, hogy még a garanciális időben kijött a hiba, az azonban már nem szerencse, hogy a sürgős őszi munkák elején leállt. Ahhoz, hogy idejében elvégezzük az őszi betakarítást és vetést, bizony bérgépeket kellett igénybe venni. Most adjuk vissza a kölcsönt. A dobozi Petőfi Tsz- ben és a geszti Egyetértés Tsz-ben segítünk a cukorrépa-betakarításban. Ugyanis két garnitúra cukorrépa-be- takarító gépsorral rendelkezünk. A magunkét idejében betakarítottuk, bár a tervezettnél jóval magasabb volt az átlagtermés. De még így sem tudtuk pótolni azt a kiesést, amit az időjárás a búzában és a napraforgóban okozott. A rendkívüli időjárás miatt ebben az esztendőben sajnos veszteséges a termelőszövetkezetünk. A Békés megyei Tanácstól megkaptuk az óvadékot. Arra törekszünk, hogy megalapozzuk az 1979-es esztendőt. Az már szerencse, hogy sikerült idejében betakarítani, az őszi kalászosokat kiváló minőségben elvetni. A tervezettnél több műtrágyát vásároltunk és szórunk ki. Ügy végezzük az őszi mélyszántást is, hogy a tavasziak alá kitűnő magágyat készíthessünk. Ügy döntöttünk, hogy nem fejlesztjük tovább az állattenyésztést, csak a szintet tartjuk, amíg anyagi helyzetünk nem változik. Búzából a tervezett 950 hektár helyett 1020 hektárt vetettünk. Jó dolog az is, hogy 120 hektáron befejeztük az ősgyep felújítását. A tagság nagyon megértő. A vezetőség és a tagság együtt dolgozik azért, hogy mielőbb behozzuk a lemaradást. Műtrágyát például a tervezettnél kétmillió forinttal többért vásároltunk, ezzel is a bő termés alapjait akarjuk lerakni. Az őszi mélyszántást — ami még hátra van — három T—100-as traktorral idejében befejezzük. a. Varga János Békés megyei ZÖLDÉRT Vállalat húsüzemében évente 60 :er sertést dolgoznak fel. Itt készül a közismert csabai vas gkolbász. Képünk az üzem érlelőjét mutatja be. Az érle- s a kolbászgyártás legidőigényesebb művelete, s 6—8 hé- g tart Fotó: Veress Erzsi- v. j. „Fíiben-fában orvosság” Világszerte nö a gyógynövények kultusza Egy Ázsiából származó sárgásfehér gyökérre figyelt fel néhány éve Európa. A növény neve ginzeng, vagy másképpen zsenzsen, életgyökér. Kelet-ázsiai néphit szerint a gyökér a halhatatlanság záloga. A legújabb kori orvosi vizsgálatok, kísérletek kedvező eredményt hoztak a ginzeng gyógyító hatásáról. Ezek szerint elsősorban idegrendszeri, depressziós megbetegedések gyógyítására alkalmas. Ma már nálunk is sokan vásárolják Távol-Kelet e titokzatos növényét.
