Békés Megyei Népújság, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-14 / 268. szám

1978. november 14., kedd o Fórum a megyeszékhely fejlesztéséről A békéscsabai Padrah Lajos Általános Iskola nagytermében november 9-én délután 3 órakor 150 kíváncsi pajtás gyűlt össze. Nagy izgalommal várták Kibédi-Varga Lajost, a KISZ Békés megyei bizottságának titkárát: aki a havannai VIT-ről tartott színes diaképekkel és zenével illusztrált élménybe­számolót Felvásárlás és ellenérzés Küldöttgyűlés a Szarvas és Vidéke AFÉSZ-nél Mintegy 120 küldött kép­viselte Szarvas, Békésszent- andrás, Csabacsüd, örmény­kút és még néhány környe­ző kisebb település szövetke­zeti tagságát november 12- én vasárnap, a Szarvas és Vidéke ÁFÉSZ küldöttgyű­lésén. Szarvason, az Árpád- szálló dísztermében megtar­tott összejövetelen a háztáji és kisegítő gazdaságok ter­melésének szervezéséről, a felvásárlás feladatairól volt szó az MSZMP KB 1978. március 15-1 határozatának útmutatása alapján. Nagy Józsefné, a szövet­kezet elnöke beszámolójában hangsúlyozta: az 1006-os kor­mányhatározat végrehajtásá­ra ötéves programot dolgoz­tak ki. Ennek hatására az elmúlt két évben jelentős előrelépés történt a zöldség- és gyümölcstermesztés, a kisállattartás, a felvásárlás, az értékesítés területén. A fejlődést a számok is bizo­nyítják, hiszen 1975-ben a felvásárlási forgalom 21, ta­valy pedig 30 millió forint volt. A felvásárlás részesedé­se az összforgalomból 9,5 szá­zalék. amely ugyancsak fi­gyelemre méltó. A szakcso­portok száma is megnőtt: a korábbi hárommal szemben jelenleg nyolc működik, 283 taggal. A szövetkezet az év első felében a tojástermelő és a nyúltenyésztő szakcso­portot csaknem 50 ezer fo­rinttal segítette. A méhészek is eredményesen dolgoznak: az elmúlt évben elnyerték a Sőtér Kálmán emlékplaket­tet. A továbbiakban a szerző­déses fegyelemről szólt. El­Idősek hete Szeghalmon Szeghalmon, az öregek napközi otthonában és a nyugdíjasklubban idősek hetét rendezték október má­sodik felében. Az öregek napközi otthonában „Idősek hete a közlekedésben” cím­mel előadássorozat kezdő­dött; elsőként a „gyalogos KRESZ-t” ismerhették meg az otthon lakói. A hallotta­kat aztán a helyszínen, a nagyközség központjában egy forgalmas gyalogátkelőhe­lyen a gyakorlatban is alkal­mazták. A hét programjában szere­pelt színházlátogatás: a já­rási művelődési központban „Az Arbát meséi” című da­rabot tekintették meg. A hét keretében — többek között — elhangzott egy Szegha­lomról szóló helytörténeti előadás — ezt a nyugdíjas­klub rendezte —, majd a napközi otthonban öregek napját tartottak, ahol kö­szöntötték a nyugdíjasklub tagjait is. mondotta, hogy a termelők nem minden esetben tartják be a szerződésben vállalt kö­telezettségüket. Termékeiket olykor szabadon értékesítik, s így gondot okoz a terme­lési előleg visszafizetése is. Évenként 1,5 millió forint ilyen előleget fizetnek ki, ez az összeg az idén meghaladta az 1,6 millió forintot. Meg­nőtt a táp és a takarmány értékesítése is, amelynek forgalma az utóbbi három esztendőben elérte a 66 mil­lió forintot. A felvásárlási ágazat az év kilenc hónap­jában 710 ezer forint nyere­ségre tett szert, amely a ta­karékos költséggazdálkodás­nak köszönhető. Ezt követően a belső el­lenőrzés hatékonyságáról, to­vábbfejlesztéséről beszélt, s Arad és Békés testvérme­gyei kapcsolatának emléke­zetes eseménye volt az el­múlt színházi évadban az aradi állami román színház (Teatrul de Stat) megyénk­ben vendégszereplése. Nem­régiben a Békés megyei Jó­kai Színház igazgatója ' járt Aradon, hogy a baráti kap­csolat soron következő ese­ményének részleteit megbe­széljék. A Jókai Színház tár­sulata december 16—17-én utazik Aradra, ahol Huibay— Tegnap délután a békés­csabai Városi Tanácson a testület vezetői fórumot ren­deztek a megyeszékhely ter­melőüzemei vezetőinek, dolgozóinak, társadalmi szerveik képviselőinek. Van- tara János tanácselnök-he­lyettes számolt be diaképek­kel illusztrált előadásában az ötödik ötéves terv során Békéscsaba fejlesztésében eddig elért eredményekről, a problémákról és gondokról. Mint elmondotta, igen jó ütemben haladt a lakásépí­tés, sőt e tekintetben — mind a célcsoportos, mind az egyéb építkezések terén — a megyeszékhely a terve­zettnél előbbre tart. A vá­átadta a szót a szövetkezeti tagoknak. A vitában 13-an mondták el véleményüket a beszámolóról, a háztáji gaz­dálkodásról, az ellenőrzés fontosságáról. A csabacsüdi- ék kifogásolták, hogy a nyúl, a baromfi felvásárlása időben nem egységes, előfor­dul, hogy egy-két hetet is ké­sik a szállítás. A faluban nem lehet kapni műtrágyát, pedig a tanyavilágban, a községben 400 négyszögöles kertek vannak, ahol zöldsé­get, gyümölcsöt termeszte­nek. Többen sürgették a jobo szerszám- és kisgépel­látást, a parlagföldek hasz­nosítását. A vezetőség határozatot terjesztett a küldöttek elé, amelyet egyhangúlag elfo­gadtak. Vas—Ránki: Egy szerelem három éjszakája című zenés színművét mutatják be. Az elkövetkező évadban rendezőcserére is sor kerül a két színház között. A Teat­rul de Stat igazgatója, Victor Tudor Popa mai román szerző vígjátékát rendezi Békéscsabán, míg Jurka László, a Jókai Színház igaz­gatója magyar író művét állítja színpadra a román színház művészeivel Aradon. ros gondjai között említette, hogy néhány fontos, erre a tervidőszakra előirányzott létesítmény — mint például a bábszínház, a mentőállo­más, az új mozi, s való­színűleg az új városközpont is — már csak a következő tervidőszakban valósulhat meg. Népgazdaságunk is­meretes gondjai miatt ugyanis a városi tanács a beruházások keretösszegé­nek egy meghatározott, már elért szintjét túl nem léphe­ti. A jelenlevők a megva­lósítható programok helyes rangsorolásával, megoldá­sával kapcsolatban mon­dottak értékes, hasznosítha­tó javaslatokat. Nyugdíjasok találkozója Újkígyóson Bensőséges, vidám össze­jövetelnek volt a színhelye az újkígyósi művelődési ház nagyterme november 12-én, vasárnap. Itt adtak egymás­nak találkozót a termelő- szövetkezet, a fedéllemez- üzem nyugalomba vonult dolgozói, a nagyközség idős emberei. Kára Menyhértné, az SZMT munkatársa köszön­tötte a megjelenteket, majd Gazsi Endre tréfás konfe- ransza következett. Ezután a helyi általános iskola úttörőiből alakult énekkar adott elő tréfás dalokat. A műsort a békéscsabai Balas­si.néptáncegyüttes két tán­cosa: Krajcsó Irén és Gaj­dos László folytatta, őket a Békés banda kísérte. A mintegy 250 nyugdíjast süteménnyel, teával ven­dégelték meg, s délután 5 óráig a Gedó-zenekar szó­rakoztatta a résztvevőket. ügyészségi dolgozók szakszervezeti napja Az ügyészség fennállásá­nak negyedszázados jubileu­ma alkalmából jól sikerült szakszervezeti napot rende­zett a Békés megyei Fő­ügyészség szakszervezeti bizottsága. A Szanazugban rendezett találkozón ott voltak a megyei, járási és városi ügyészségek dolgo­zói, nyugdíjasai és azok családtagjai. Az ügyészségi munka ne­gyedszázados eredményei­ről és a további tennivalók­ról dr. Kovács Ferenc me­gyei főügyész tartott elő­adást, majd hat ügyésznek és 12 igazgatási állomány­ban dolgozónak nyújtották át a negyedszázados mun­kásságáról szóló elismerő ok­levelet. Baktiriumpor A lett August Kirschen- stein mikrobiológiai intézet­ben a növények felületén élő baktériumokkal kísérle­teznek. Ezek a baktérium- törzsek a leveleken, a szára­kon és a gyökereken élnek, és biológiai szempontból ha­tásos anyagokat — köztük növekedési hormonokat és a B csoporthoz tartozó vitami­nokat — készítenek, szinte­tizálnak. A lett kutatók el­járást dolgoztak ki, amely- lyel a baktériumokból ki le­het vonni a vizet, és por alakban lehet tárolni őket. Ebben az állapotban évekig eltarthatok anélkül, hogy el­pusztulnának; vízbe kerülve újra életre kelnek. Ha a vetőmagot (a cukorrépáét, káposztáét, a paradicsomét, a búzáét vagy a zabét) vetés előtt ezzel a készítménnyel kezelik, 10—20 százalékos hozamnövekedést érnek el. Köröstáj kulturális mellékletünk írói, képzőművészei tegnap késő délután lapunk szerkesztőségének klubjában találkoz­tak. Ez alkalommal mutatta be Gaburek Károly Bellus Fe- rencné képeit, Szabó Gerzson amatőr filmjeiből vetített, Szúdy Géza és Mucsi József pedig legújabb verseiből olvasott fel v Fotó: Gál Edit Színházunk aradi vendégszereplésre készül Csúcstalálkozó előtt Párizsban K öztudott, hamarosan magyar vendége lesz az Elysée-palotának; Giscard d’Estaing elnök meghívására Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára Párizsba utazik, s ezzel kétségtelenül az utób­bi időben megélénkülő ma­gyar—francia kapcsolatok eddigi legjelentősebb állo­másukhoz érkeznek. S hogy e novemberi talál­kozónak a vendégváró házi­gazdák milyen kiemelt sze­repet szánnak, mutatja az általuk előszeretettel hangoz­tatott minősítő „csúcs” jelző is, amely a francia diplomá­cia nyelvhasználatában csak a legmagasabb szintű tár­gyalásoknak jár ki. Amikor újságíró kollégákkal a fran­cia külügyminisztériumban a Szajna-parti készülődés nyo­mait kutattuk, személyesen is tapasztalhattuk a lázas ké­szülődés jóleső izgalmait A Quai d’Orsay-én, a külügy­minisztérium különböző fő­osztályain nagy körültekin­téssel készültek az „elnöki” dossziék, felölelvén a poli­tikai, gazdasági és kulturá­lis élet fontos területeit, a kétoldalú kapcsolatok erősí­tésének távlatokba mutató, megvitatandó terveit és le­hetőségeit. Leghangsúlyosabban And- riani úr, a francia külügy­minisztérium európai főosz­tályának igazgatója, a ma­gyar—francia gazdasági ve­gyes bizottság társelnöke fo­galmazta meg: nincs ma fe­lelős francia politikus, aki sutba vetve a realitás té­nyezőit, kétségbe vonhatná a szocialista országokkal, köz­tük a Magyarországgal való jó kapcsolatok kiépítésének szükségességét. E kapcsola­tok erősítésének gondolata jól illeszkedik egyébként ab­ba a változatlanul vallott francia külpolitikai koncep­cióba, amely az enyhülés Helsinkiben meghirdetett programjának és szellemének megvalósítására irányul. A francia diplomácia képvise­lői elismerik, hogy e folya­mat erősödésében a Szovjet­unió és az Egyesült Államok viszonyának kulcsszerepe van, de sajátosan francia ál­láspont szerint az enyhülé­sért folytatott küzdelemben az egyes nemzeteknek is megvan a maguk felelőssége és lehetősége. Ezért is for­dul most a figyelem erőtel­jesen a találkozó felé. A novemberi magyar— francia „csúcs” kedvezően hathat majd ki politikai eredményein túl gazdasági kapcsolataink erősödésére is, amelyek, s ezt a külügymi­nisztérium gazdasági főigaz­gatóságán is elismerik: mennyiség és minőség tekin­tetében jóval elmaradnak a Ikét ország együttműködési lehetőségeitől — jóllehet az utóbbi időben ezen a terü­leten is kedvező mozgások tapasztalhatók. Franciaország fejlett ipa­rával, magas műszaki szín­vonalával kétségtelenül je­lentős tényező a világ gaz­dasági életében. S ha időn­ként érik is a tőkés gazda­sági rendből törvényszerűen következő megrázkódtatások, jelentős iparágakban nagy lehetőségek rejlenek a tőkés világ negyedik exportőrjé­vel való együttműködésben. Tény azonban, jelenleg a francia üzletemberek felénk irányuló érdeklődése megle­hetősen langyos és mérsékelt. A külügyminisztérium gaz­dasági főigazgatóságán mind­ezt úgy értelmezik, s még tetszetős elmélet is van hoz­zá, hogy a magyar gazdasági élet földrajzi, történelmi és még nyelvi okokból is, gaz­dasági szokásait tekintve is eleve közelebb áll a német­ajkú tőkés országokhoz, mint a távolabbra eső Franciaor­szághoz. A gazdasági főigaz­gatóság vezetője persze elis­meri, hogy sajnos sok eset­ben úgy kell noszogatni a francia üzletemberéket, hogy elképzeléseikkel a ma­gyar piacokon jelentkezze­nek. A francia fél szerint e tartózkodás mögött a szüksé­ges ismeretek hiányából származó bizalmatlanság is meghúzódik, s ez ellen a lehetőségek mélyebb megis­mertetésével lehet felvenni az eredményes harcot. (Eb­ből a szempontból biztató, hogy márciusban Párizsban, a főváros előkelő negyedé­ben, az Avenue Kleber 88- ban megnyílik a Magyar Műszaki Tájékoztatási Köz­pont.) A gazdasági együttműkö­dés kérdéseit latolgatva, kü­lönböző szinteken egyértel­mű a vélemény Párizsban: nem az adok-veszek túlságo­san is leegyszerűsített üzleti formája, hanem a termelés és értékesítés minden moz­zanatában együttgondolko­dást feltételező kooperáció­ké a jövő. Jelentős vállala­tok és üzemek közvetlen „kézfogásáé”, akár a szer­számgépgyártásban, a gyógy­szer és növényvédő szerek előállításában, akár a kor­szerű energiák és egyes nyersanyagok termelésében és hasznosításában. A jár­műgyártásban például a harmadik világ piacainak re­ményében találhatná meg számításait az immár vi­lághírű magyar Ikarus és az autó-nagyhatalommá vált francia Renault. A három napra tervezett találkozó előterében kétség­telen a külpolitika, Európa jövője és biztonsága, vala­mint gazdasági kapcsolata­ink fejlesztésének kérdései állnak, de ott lesz majd a tárgyalóterem asztalán a kulturális témák dossziéja is, amelyben szellemi terméke­ink fokozottabb cseréjét, szakemberek kölcsönös láto­gatásait szorgalmazó gondo­latok, tervek kapnak helyet. Jelentős találkozások al­kalmával hagyomány, hogy felidéztetnek az érintkezés történelmének nevezetesebb pillanatai. Én, záró gondolat­ként egy egészen friss, s jel­képesnek is felfogható ese­ményre utalnék: egy, a ha­lottak napjához is fűződő párizsi eseményre, amelyen a vörös övezetbeli Ivry kül­városka köztemetőjében sok- százan vették részt, hogy ama legendás huszonhár­makra emlékezzenek, akik a náci megszállás idején az emberi méltóság nevében szálltak szembe a betolako­dókkal, s életükkel fizették Párizs szabadságáért. Em­lékművet avattak ezen a november 4-i délelőttön. S a messzire vöröslő emlék­oszlopon ott fénylett az őszi napsütésben kőbe vésve: „Dicsőség azoknak, akik meghaltak, hogy Franciaor­szág éljen.” S a nevék kö­zött lengyelek, franciák, ör­mények, olaszok társaságá­ban három magyaré is: Elek Tamásé, Bozov Józsefé, Békés Imréé. a mikor a két európai ország együttműködé­sének kérdései kerül­nek szóba most legmagasabb szinten, a földrész és az em­beriség jövője iránti felelős­séggel, ez a felemelően szép történelmi lecke — bár en­nek aligha vannak hivata­los dossziéi — sem kerülheti el a figyelmet. Valkó Mihály

Next

/
Thumbnails
Contents