Békés Megyei Népújság, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-11 / 266. szám
1978. november 11., szombat o B biztonságosabb közúti közlekedésért B léire készül a közúti igazgatóság Utak, oda és vissza Elcsendesedik az utca Szidja, veri az asszonyt, cibálja a haját, közben egy 500 forintost akar kihúzni a kezéből. Csak óvatosan, nehogy elszakadjon. Még így ittasan is tudja, hogy az érték, amire érdemes vigyázni. Ha egyben marad, sók üveg sör ára kitelik belőle. Kisfiú kapaszkodik a védekező és hangosan szitkozódó anyja szoknyájába. Csillogó fekete szeméből rémület sugárzik. Vasárnap van. Szép napos az idő. Békéscsabán, a Tanácsköztársaság útján sokan járnak ilyenkor. De az emberek csak kitérnek a civó- dó házaspár elől, pedig az asszonynak már vérzik a szája, a férfi meg újra és újra üti őt. Néhányan köréjük sereglenek és úgy bámulják a nem mindennapi eseményt, mint valami ökölvívó-mérkőzést. Egy-egy jól sikerült „jobbegyenesre” még fel is hördülnek, de senki sem lép közbe. Amikor pedig valaki azt merészeli javasolni, hogy fejezzék már be a családi színjátékot, megszólal egy hang: „Hagyják csak őket, hadd verjék agyon egymást!” A verőifényes napsütésben így „szórakozik” az utca népe, miközben Birkás János, a Volán 8-as számú Vállalat csoportvezetője odaérkezik. Nem tér ki az imbolygó férfi elől, aki egy pillanatra meghökken ettől a „vakmerőségtől”. És talán hogy a „tekintélyét” megóvja és az erejét ismét megmutassa, elkapja az asszony nyakát és bevonszolja a Kinizsi utcába. Két kerékpáros halad el mellettük. A fiatalabb úgy tesz, mintha semmit nem látna. Az idősebb megáll. Birkás János odamegy hozzá és felkéri, maradjon ott tanúnak. Aztán a verekedőhöz lép, mutatja a munkás- őr-igazolványát és felszólítja, hagyja abba a botrányos viselkedést. A határozott fellépés megteszi hatását. A gyerek pedig odaszalad hozzá, megfogja a nadrágját, nagy fekete szemével esdeklően néz fel rá, mintha védelemért könyörögne. Birkás János megsimogatja a fejét, közben szép szóval megnyugtatja a házaspárt. Aztán elkéri a férfi személyazonossági igazolványát és feljegyzi a szükséges adatokat. Az asszony a gyermekét magával vonszolva elindul, de még visszakiabál: Csukják be, mert megöl bennünket ! A férj utánuk akar menni, de Birkás János egyelőre nem engedi. Még megmagyarázza neki, hogy majd a rendőrség előtt fog felelni a közbotrányokozásért. S ő lecsillapodva és kissé kijózanodva már megérti, hogy ennek fele se tréfa. Elcsendesedik az utca. Pásztor Béla A SZEMÉLYGÉPKOCSIK ÁTVÉTELI SORSZÁMA 1978. november 10-én Trabant Hycomat 7511 Trabant Limousin (Bp.) 15050 Trabant Limousin (Győr) 6675 Trabant Special (Bp.) 22319 Trabant Special (Győr) 14658 Trabant Combi (Bp.) 3666 Trabant Combi (Győr) 1063 Wartburg de Luxe 12367 Wartburg Limousin 11087 V. art burg de Luxe tolótetős 4021 Wartburg Limousin tolót. 2546 Wartburg Tourist 3839 Skoda 105 — S (Bp.) 1199 Skoda 105 — S (Debrecen) 140 Skoda 105 — S (Győr) 255 Skoda 120 (Bp.) 4002 Skoda 120 (Debrecen) 1593 Skoda 120 (Győr) 1735 Zsiguli 2101 (Bp.) 96948 Zsiguli 2101 (Debrecen) 47910 Zsiguli 21011 (Bp.) 11005 Zsiguli 21011 (Debrecen) 6253 Zsiguli 2103 18885 Zsiguli Combi 12587 Polski Fiat 126 13248 Dacia 10803 Polski Fiat 1500 13768 Zaporozsec 27225 Moszkvics 2140 3257 A téli hónapok minden évben próbára teszik a közúton közlekedő jármüveket' és azok vezetőit. S hogy az utóbbi években megyénk útjain nem voltak jelentősebb akadályok, az a KPM Közúti Igazgatóságának is köszönhető: évről évre korszerűsítették és bővítették gépparkjukat, a védekezéshez pedig időben beszerezték a különféle anyagokat. Tegnap, pénteken délelőtt Békéscsabán, a KPM Békés megyei Közúti Igazgatóság központjában az érdekelteknek tartottak tájékoztatót az igazgatóság vezetői. Békés megye közúthálózatából 1510 kilométernyi tartozik a KPM kezelésébe. Az igazgatóság szakemberei az elmúlt esztendők tapasztalatait figyelembe véve dolgozták ki az idei hó- és síkosság elleni védekezést, a téli üzemeltetés feltételeit. A télre való felkészülés a nyár végén kezdődött, s ennek fontos állomása volt november 2-a, amikor is megtartották a gépszemlét. A síkosság elleni védekezés sorrendjét is meghatározták, ebben döntő szerepet kap az egyes utak forgalma. Az őrjáratos útvonalak hosz- sza meghaladja a 300 kilométert, ezeken a szakaszokon naponta legalább kétszer mennek végig a védekezés gépei. Ide tartozik a 44-es, a 46-os és a 47-es elsőrendű főút Békés megyei szakasza, valamint az End- rőd—Szarvas közötti 443-as másodrendű főútvonal. Az alsóbbrendű utak járhatóságát szerényebb szolgáltatással, a főutak után, fontossági sorrendben, úgynevezett „rajonos" védekezéssel igyekszik biztosítani a közúti igazgatóság. A téli bevetéshez az üzemmérnökségeken — így a békéscsabain, a gyomain, az orosházin és a sarkadirf — készenlétben áll összesen két hómaró, három oldal- hómaró, 20 kétszárnyú hóeke, 19 egyszárnyú hóeke, 4 gréder és 16 sószóró. A mezőgazdasági üzemekkel és a vállalatokkal bérleti szerződést kötött a közúti igazgatóság hét sószóró gépre és 23 hóeltakarító gépre. A síkosság elleni hatékony védekezéshez rendelkezésre áll mintegy 3 ezer tonna ipari só, valamint 1200 köbméternyi homok. A hóakadály-veszélyes helyeken — a 44-es úton Kondoros, a 46- os úton Gyoma és Mezőbe- rény, valamint a 47-es úton Csorvás és Orosháza térségében — több mint 6 kiloMézga Géza visszatér Két év óta rajzolnak, terveznek, készül a szöveg és a kísérőzene — Mézga Géza visszatér a televízió műsorába. A harmadik Mézga-so- rozatban is — az előző kettőhöz hasonlóan — Romhány i József az alapötletek ih- letője és a szöveg írója. A zeneszerző személye is változatlan, Deák Tamás komponálja a történetekhez illő dallamokat. Mézga Géza mellett Paula, Kriszta, Aladár és Máris szomszéd ezúttal is ott lesz az — eddigiekhez hasonlóan egyenként 26 percesre tervezett — epizódok hősei között. Érdekesség, hogy egyetlen Mézga-epizód elkészítéséhez tízezernyi rajzra van szükség. Az újabb 13 részes sorozatból 12 résztörténet teljesen, vagy részben már elkészült. A Pannónia animációs rajzfilmstúdió kollektívája a jövő év március 31- ig mind a 13 filmet vetítésre kész állapotban átadja a megrendelőnek, a Magyar Televízió szórakoztató és zenei főosztályának. méter hófogó rács védi majd a hófúvástól az utat. A belterületi utakon a biztonságos közlekedés feltételeit a helyi tanácsok teremtik meg. A megye településein összesen 230 tonna ipari só, 3000 köbméter ér- desítő anyag, s mintegy 80 hóeke áll készenlétben. A közúti igazgatóság és a tanácsok a felkészülés időszakában azt tűzték célul, Radnóti Miklós költészetének szentelik a hagyományos országos vers- és prózamondó versenyt, amelynek megyei selejtezőjére először november 10-én, tegnap Me- zőkovácsházán, a művelődési házban került sor. A verseny folytatása ma, szombaton lesz, amikor a selejtező részvevői Szarvason, a Krecsmarik Endre Üttörő- házban versenyeznék a továbbjutásért. Az utolsó selejtezőre 12-én, vasárnap délelőtt 9 órakor a békéscsabai Csütörtökön délelőtt került sor — hosszú előkészületi munka után — a „Mesterségünk címere” rádiós pályaválasztási vetélkedő területi döntőjére. A három Békés megyei őrs Gyulán, az Erkel Művelődési Központban bizonyította felkészültségét a Somogy és a Csongrád megyei pajtásokkal folytatott rangos versenyen. A területi döntőre továbbjutott pajtások a hús- feldolgozó szakma kiváló ismerői lettek a több fordulós pályaválasztási játék során. A három helyszínen : Gyulán, Szegeden és Kaposvárott folyó versenyt Vajek Róbert szerkesztő-riporter, a játék vezetője fogta ösz- sze, s a helyszíneken működő zsűriken kívül egy budapesti központi zsűri is értékelt: A területi döntő nem várt Békés megyei sikerrel végződött. A három megyét hogy az utakon legalább 24 órán belül fekete útpályát biztosítsanak. A KPM Közúti Igazgatóságnál Békéscsabán november 15-től szervezik a hóügyeletet, az érdeklődőknek, a hosszabb útra indulóknak Békéscsabán a 12-966-os telefonon vagy telexen, a 83-413-as számon adnak felvilágosítást a megyei és országos útviszonyokról. —sz— ifjúsági és úttörőházban kerül sor. Békés megyében 56-an jelentkeztek e nemes versenyre. A megyei selejtező zsűritagjai: Mezei Annamária színművésznő és Turóczy Gj'örgy rendező lesznek. A selejtezőből továbbjutott 20 versmondó december 15- én méri össze tudását a megyei elődöntőn, amelyet Bat- tonyán rendeznek meg. A megyei elődöntőn már országos zsűri választja ki a legjobbakat. képviselő' hat őrs közül kiemelkedően jó teljesítményt nyújtott a Gyulai 3-as számú Általános Iskola Partizán őrse, akik tudásukkal még a szakemberek ámulatát is kivívták. A verseny gördülékeny lebonyolításához, a gyulai helyszín riportere, Filippinyi Éva nyugodt, fegyelmezett játékvezetése is hozzájárult. Mindenképpen meg kell emlékezni a siker kapcsán a Békés megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet munkatársainak kiemelkedő szervező munkájáról és a Gyulai Húskombinát szakembereinek áldozatos segítőkészségéről. A verseny végeztével mindhárom őrs tagjai komoly értéket képviselő ajándékcsomagokat vehettek át. Az őrsöket felkészítő pedagógusok: a gyulai Rokszin Györgyné, a békéscsabai Varga O. Valéria és a mezőhegyesi Horváth Andrásné munkáját is megköszönték a rendező szervek. súfolt buszok érkeznek reggelente a megyeszékhelyre. Naponta húsz-, harmincezren szállnak buszra, jönnek autóval, mert hisz a város vonzáskörzete 30—60 kilométer. Az üzemek megérez- nék, ha máról holnapra beszüntetnék valamilyen oknál fogva az utazást. Ismert ez a folyamat, nincs is szándékomban mellette hosszasan elidőzni. De nemcsak a munkások ingáznak. Az értelmiségiek százai utaznak nap mint nap a nagyvárosokból a vidéki településekre. Pedagógusok, orvosok elsősorban, de mérnökök, jogászok, közgazdászok sem hiányoznak ebből az ellentétes irányú ingázásból. Nem tudom, hányán lehetnek, semmiféle hivatalos összesítés, felmérés nincs erről. Csak ismerőseim között összeszámoltam több tucatot. Hogy naponta ezrek utaznak a megyeszékhelyre, abban már senki nem lát semmi különöset. Az élet diktálja ezt a folyamatot. A mezőgazdaság már munkát nem tud adni, a város pedig még otthont nem tud nyújtani minden bejárónak. A felgyorsult urbanizáció olyan kihívást intézett a városok ellen, hogy képtelenség e feladattal megbirkózni. Lakás és még több lakás kellene, de egyszerre nem nőnek ki a földből az otthonok ezrei. Az ellentétes irányba járók közül azonban sokan nem várnak lakáskulcsra. Pedig a legtöbb pedagógusnak, orvosnak, mérnöknek községben, vagy kisvárosban gyorsan biztosítanák a letelepedést. Például az egyik városka tanácselnöke azért panaszkodott, hogy az erre a cálra kijelölt lakások nagy része üresen áll. Nem vonzza a pedagógust, az orvost, a háromszobás összkomfort. Hogy miért? Nem adják fel a fővárost, a megyeszékhelyet. Közülük sokan ott csak albérletben laknak. A kis szobán kívül azonban van egy reményük, hogy 4—6 év múlva „telekkönyvi- leg” is budapestiek, szegediek, miskolciak lesznek. Pedagógus ismerősöm karalábét, 1 káposztát árul a piaci standon. Mamájával együtt méri a gyümölcsöt, csinálja az üzletet. A szülőknek ez_ a megélhetésük, de neki csak ideiglenes állomás. Itt várja ki, hátha jut neki is nagyvárosi állás. A történethez tartozik, hogy néhány évig autóbuszozott. Oda-vissza 70 kilométert tett meg naponta. Egy kis községben tanított, szépen keresett, mellékesekkel együtt havonta összejött ötezer. Aztán munkája jutalmául lakást kapott volna. Ekkqr kérte ki a munkakönyvét. „Nem akartam odakozmá- sodni.” Pedig a község vezetői többször kérték segítségét, és megbecsülésüket másban is kifejezték. Már hetedik éve, hogy ezt az átmeneti életet éli. A karalábétermelés mellett nyelvórákat is ad. Biztatgat, nem pénzért csinálja, csak azért, hogy ne jöjjön ki a gyakorlatból. Jogász ismerősöm hétfőn reggel felszáll a menetrend szerinti járatra és szerdán jön vissza. Csütörtökön odautazik, aztán megint retúr. öt-, hétezret keres, de alig várja, hogy egy jó állás megürüljön a megyeA községi KlSZ-alapszer- vezet kezdeményezésére novemberben két kommunista műszakot szerveznek Kar- doskúton. A termelőszövetkezeti dolgozók, a szocialista és ifjúsági brigádok tagjai november 11-én, ma répát szednek, hibrid kukoricát válogatnak. A következő székhelyen. Türelmes embernek tartja magát és ahogy mondta, ha kell, öt évig is utazik. Hasonló epizódok egész sorát írhatnám le. Mi közöm hozzá? — kérdezheti az olvasó. Hogy ki, hol dolgozik, az mindenkinek a maga dolga. Azzal sem köteles' senki elszámolni, hogy szabad idejét mivel tölti. Sakkozik, vagy olvas, sportol, vagy utazik. Végül is, nem olyan nagy vállalkozás ma már a napi buszozás, vonatozás ... Egy fővárosi bennszülött napi másfél órát is rááldoz a közlekedésre. A kijárók sem sokkal többet, vagy még eny- nyit sem töltenek a különböző járműveken. Az átjárás, az ideiglenes letelepedés, pillanatnyi ottlét és a helyben lakás minőségi következményei mások. Aki az életét részben a közlekedéshez igazítja, szorgalmát, kezdeményezőkészségét, tudását feltehetően nem tudja egy település érdekében sem hasznosítani. Sem ahonnét indul, sem ahová érkezik. Ilyen esetben igényelni is nehéz ezt a fajta hozzáállást. A jó ötletek, az alkotókészség, a szellemi erő hiányát minden település megérzi. Legyen az kisközség vagy nagyváros. Mindenütt szükség van a helyi értelmiség kezdeményezésére, javaslatára — egyáltalán létére. Az évről évre rendezett települési versenyek jól példázzák: a társadalmi erők összefogásával nagyobbat tud előrelépni a város és a falu, mint anélkül. Más kérdés, hogyan használják ki ezt a lehetőséget, igényt tarta- nak-e az erőkre. Előfordul több helyen is, hogy a meglevő adottságok nélkül élnek. Különböznek a települések és nem is cél, hogy egyformák legyenek. Nem is lehetnek, hiszen szerepük, kialakulási történetük más és bizonyos egyenlőtlenség mindig meg is marad. De a harmonikus fejlődés olyan elengedhetetlen követelmény, amivel a hétköznapok emberének is számolnia kell. Ez a szemléleten is múlik. A szemléletváltás nem megy dudaszóra, sem bürokratikus intézkedésekre. Sajnos, az ember rossz természetéből következik, gyakran nagyobbnak látja az árnyékot, mint amilyen az valójában. Ebből a tulajdonságból erednek az előítéletek. Az olyan előítéletek is, amelyek a vidéki településekkel szemben alakultak ki. Ilyen például az, hogy a kultúra méterek, távolság kérdése. Az ingázásnak idézett formáját éppen a kultúra szent nevében vállalják. Hogy itt lehet, ott nem. n e néhány méterre a színháztól sem mindenki nyitott szájjal szívja a civilizáció tömjénjét. A községekből pedig sok pedagógus hiányzik. Nem azért, mert nincs, aki órát adjon, hiszen kijárnak, az állást betöltik. Délután, esténként is szükség lehet rájuk, amikor foglalkozást vezetnének. Hiányzásuk még jobban elülteti a kételyt, hogy a városé a kultúra. Az ilyen előítéleteknek nemcsak tanúi, hanem szenvedői is vagyunk. Halász Miklós kommunista műszak november 25-én lesz, amikor a községbeliek, felnőttek, fiatalok, úttörők együtt lakóhelyük szépítéséért, fejlesztéséért dolgoznak. A kommunista műszakokon keresett összeg felét a megyei szakmunkástanuló kollégium építésére fizetik be a kardoskúti KISZ-esek. Megkezdődtek az V. országos vers- és prózamondó verseny megyei selejtezői Szervezők jutalmazása Az Országos Filharmónia minden évben jutalmazza azokat a szervezőket, akik segítenek a bérleti hangversenyek népszerűsítésében. November 8-án du. Békéscsabán, a Kulich Gyula Ifjúsági és Üttörőházban 15 közművelődési dolgozót, illetve pedagógust jutalmaztak kiváló szervező munkájukért. A pénzjutalmakat Zeke László, az Országos Filharmónia vidéki rendezési osztályának helyettes vezetője adta át. Továbbjutott a gyulai Partizán őrs Nemcsak mindent tudnak — a gyártási titok kivételével — a gyulai kolbászról, hanem meg is kóstolják a versenyzők Fotó: Gál Sándor Kommunista műszak Kardoskúton
