Békés Megyei Népújság, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-06 / 263. szám
1978. november 6., hétfő MUílüMTd Metróval Budapesten Budapesten naponta négy és fél millió ember utazik oda-vissza elővárosi vonaton, villamoson, autóbuszon, trolibuszon, fogaskerekűn, hajón és a főváros legújabb, legkorszerűbb tömegközlekedési eszközén — a metrón. A villamosok átlagosan óránként 14,2, a belvárosban 5—7, az autóbuszok óránként 17,4, a belvárosban 5,7 kilométeres sebességgel haladnak. Lent a föld alatt, a metró akadálytalanul robog. Végsebessége 70—80 kilométer. Az átlagos utazási gyorsaság óránként 30—40 kilométer. A csaknem 20 kilométeres metróvonal naponta csaknem 1 millió utast a mélybe szippant a felszíni közlekedésből. Magyarországon már a múlt század végén megépült az első földalatti vasútvonal, nal. A londoni után — innen ered a metró elnevezése — a világon másodikként, az európai szárazföldön elsőként, Budapesten nyitották meg a földalatti villamos vasutat, az ezredéves ünnepség idején: 1896-ban. A 3,75 kilométer hosszú vonal a belvárost kötötte össze a Városligettel. A millenniumi földalatti vasutat a múlt év végén korszerűsítették, vonalát meghosszabbították, és új szerelvényeket helyeztek rá, modern jelzőbiztosító berendezésekkel. A keleti vaskapuig Megnyitásától hét évtized telt el, amíg Budapesten ismét földalatti vasutat, igazi metrót avattak. 1970-ben megnyílt az úgynevezett kelet— nyugati vonal első szakasza, 1972-ben a második, és ezzel létrejött a 11 kilométeres földalatti gyorsvasút a fővárosi Déli-pályaudvara és „keleti vaskapuja” között, áthaladva a Duna alatt mindennél gyorsabb összeköttetést teremtve a legforgalmasabb városrészek között. Két éve, január 1-én adták át a budapestieknek a harmadik metróvonalat, a 3,7 kilométer hosszúságú észak— déli földalatti pályát. Építése folyamatos: jelenleg a pesti szürke altalajban dolgozó két fúrópajzs valahol a Váci út és az Élmunkás tér között halad, hogy néhány év múlva, várhatóan 1980 elején a Deák tér és az Élmunkás tér, valamint a Nagyvárad tér és a Határút között ismét újabb üzemi szakasszal bővüljön az észak —déli metróvonal. Végleges hosszúsága 21 kilométer lesz. A nemrégen megnyitott 3,7 kilométeres szakaszon összesen 600 ezer köbméter földet termelték ki. A kivájt üregekbe 190 ezer köbméter betont, 13 ezer tonna öntöttvas tübinget és 40 ezer köbméter vasbeton elemet építettek be, összesen 28 millió munkaóra árán. íme egy metróvonal ára csak 3,7 kilométer hosszúságban: 5 milliárd forint. Öt emelet labirintus Lent, az első budapesti föld alatti vonal 5 méteres mélységben halad, közvetlenül az úttest alatt. A második — a Duna parancsolta ípv — 30 méterre fekszik, míg a harmadik — a legújabb — az első és a második földalatti vonal között helyezkedik el, a felszíntől számítva átlagosan 15—20 méteren. Miközben Budapest mintegy karácsonyi ajándékként átvehette legújabb metróját, a pestiek elbúcsúztak a megszokott egyesszámban használt metró szócskától, mert odalent és fent a színes táblák sokasága már három metróvonalat mutat, tájékoztat sárga, piros és kék színekkel. Vagyis Budapestnek immár metrói vannak. Hét perc. Mindössze eny- nyi ideig tart, hogy a metróval az egyik végállomástól a másikig jussunk. Ennyi az utazási idő a legújabb földalattiban. A második metróvonalon Budapest keleti kapujától a Fehér úti végállomástól a Déli-pályaudvarig: 18 perc. Nincs az a személy- gépkocsi, amely versenyre kelhetne a metróval. S mennyivel olcsóbb, mint az autós közlekedés. A viteldíj 1 forint. A belváros szívében, a Deák térnél találkozik a három metróvonal, a sárga, a piros és a kék. öt emelet labirintus vezet a mélybe: az utca járdaszintjéről az aluljáróba, talán a világ egyetlen földalatti vasúti múzeumába; a kis földalattihoz, az utaselosztó csarnokba ; a mozgólépcsőkkel lefelé hajló folyosókba; az észak—déli metróvonal peronjaira; és a még mélyebben fekvő kelet —nyugati földalatti állomásaira. ü kék vonal tovább kúszik Szálljunk itt be a kék vonal metrószerelvényélje. Utazzunk végig a Deák tértől a Nagyvárad térig. A padlót gránit borítja. Az oldalfalakat krémszínű adriá kővel burkolták, a mennyezetet fehérre színezett alumíniummal. Felszabadulás téri állomás: sárga, barna, szürke színek, és ezek árnyalatai. Itt a padlóra olasz szürke gránitot fektettek, az oldalfalakra sárga magyar mészkövet, a mennyezetre terrakotta luxaflexet. (Fent, a robogó kocsik fölött néhány méteres pesti őstalaj után ismét betonmező, alap következik, ott működik Budapest első közúti aluljárója. Y-3lakban építették az utca alá és mellé, hogy a gépkocsik kereszteződésmentesen haladjanak Pestről Budára, át a Duna feletti Erzsébet- hídon, kihajtva a BAH-cso- mópontra, majd onnan egyenesen a dunántúli autópályákra.) Következő állomás: Kálvin tér. A legnagyobb, a legszélesebb. Ide négy mozgólépcsőt építettek. A padlóra lengyel gránitot borítottak, az oldalfalakat fehér magyar mészkövekből készítették. Jugoszláv gránitból készült a nagykörút alatti állomás peronja, az oldalfalakon kék színű műanyag lapok takarják a szürke betont. A következő állomásnál, a Klinikáknál sárga színre váltották a borító burkolatot és a padlót lengyel gránitkockákkal díszítették. A mennyezet piros színű alumínium panel. Az utolsó állomáson, a Nagyvárad téren véget ér a színkavalkád. A színek csak átmenetileg érnek véget a Nagyvárad téren és a Deák téren, mert a fúróoajzsok vonulatát a tervezők asztalán a két vonal követi, szinte mindennap előbbre kúszik, mint a hőmérő higanyszála. Meg sem áll az úipesti István térig, illetve Kőbányán a kispesti vasútállomásig. Ha teljesen kiépül az észak—déli 21 kilométer hosszú földalatti pálya, naponta több mint 1 millió utast szállít Budapest déli városrészéből az északiba, és fordítva. Békés Attila Filatéliai hírek A bélyeghamisítás területének egyik kiemelkedő egyénisége Jean de Sperati volt, aki olyan magas technikai és művészi fokon gyakorolta a bélyegek hamisítását, hogy még a legavatottabb szakértőket is megtévesztette. Sperati 1884-ben Franciaországban született. A nyomdászmesterséget és a rézmetszést már fiatalkorában tanulta. Első munkahelye egy képeslapokat gyártó üzem volt. Tovább képezte magát, szakirodalmat olvasott, a nyomdatechnikára, a rézmetszésre, a vízjelekre, a bélyegpapírok változatára terjedt ki érdeklődése. A bélyeghamisításokkal kapcsolatos eljárások, színeltérések, hibás perforálások, sérült példányok foglalkoztatták. Vásárolt sérült bélyegeket, s ezeket tanulmányozta. Kvarclámpával és fotókamerával szerelte fel laboratóriumát. Szaktudásával és gépeinek segítségével, olyan tökéllyel utánozta a bélyegeket, hogy még a szakértők sem kételkedtek azok valódiságában. A második világháború idején a spanyol határon a vámkezelés olyan 18 darabból álló értékes gyűjteményt fedezett fel, mely egy lisszaboni kereskedő címére szólt. Speratit vád alá helyezték, hogy mentse magát a vád alól, megmondta, a bélyegek hamisítványok. A bíróság a vád bizonyítására szakértőket rendelt ki, akik tagadták a hamisítás lehetőségét, s a bíróság a bélyegeket valódiaknak nyilvánította, s Speratit elítélték. Védője fellebbezett és ekkor Sperati újabb sor bélyeget állított elő és ez az érv már a bíróságot a vád elejtésére késztette. 1950-ben Sperati látása gyengült, s ez akadályozta tevékenységében. 1954.. évben az Angol Bélyeggyűjtő Egyesület megvásárolta nyomdai felszerelését, lemezeit, s minden készletét és szakkönyveit. A bélyeghamisítás egyik legnagyobb alakja 1957-ben halt meg. Vas Tibor Egyéb veszély! Szabad? Lehet? Kritikus helyzetben mind- annyiunkban kialakul a veszélyérzet. Gondoljunk csak egy csupasz elektromos vezeték, egy guruló oxigénpalack látványára. A közúti közlekedésben nem tudatosul minden veszélyhelyzet, illetve — a „kedvező” tapasztalatok következtében az egy-egy helyhez kapcsolódó veszélyérzet néha fokozatosain gyengül, majd megszűnik. Ilyen hely sóik vasúti átjáró. A helyi lakosak, s az arra gyakran járó gépjárművezetők hamar kitapasztalják, mikor, melyik irányból érkezik a vonat. Van, aki még azt is tudja: mikor van szolgálatban az a jelzőőr, aki — óvatosságból vagy kényelemből? — korábban engedi le, s később tekeri fel a sorompót, mint társai. Az ilyen információkat nem lenne szalbad gyűjteni, egyszerűen azért, mert veszélyesek: elaltatják a veszély- érzetet. Hány szerencsétlenség, családi tragédia történt már azért, mert a gyalogosok a leeresztett sorompó alatt bújtak át, vagy megkerülték a sorompót, s a síneken bukdácsoltak — azzal nyugtatva magukat, hogy már elment, vagy még nem várható a szerelvény! Hány alkalommal vijjogott fel a sziréna, mert • a kihelyezett tábla, vagy a villogó fénysorompó ellenére a járművezetők lassítás nélkül hajtottak az átjáróra — azzal nyugtatva magukat, hogy már elment, vagy még nem várható a vonat! Elromlott a fénysorompó ! — mondják sokan, ha két- három percet várni kell, jóllehet köztudott: ha meghibásodik a fénysorompó, akikor egyáltalán nem ad jelzést — ilyenkor pedig minden esetben fokozott óvatossággal kell meggyőződni az áthaladás veszélytelenségéről. Szólni kell az olyan vasúti átjárókról is, ahol a fénysorompó mellett félsorompót is felszereltek. A sorompórúd — mindkét irányból — csak a menetirány szerinti jobb oldalon ereszkednek le. A szakembereknek az volt a céljuk, hogy megelőzzék az úgynevezett „közlezárásos” baleseteket, amikor a járművezető nem tudja elhagyni az átjárót a túloldalon levő, ugyancsak leeresztett sorompó miatt. Hangsúlyozzuk : a cél, a biztonság fokozása, az élet és a vagyontárgyak védelme volt. A szakemberek a többszörös biztonság elvét tartották szem előtt: a fénysorompón és a leeresztett félsorompón kívül záróvonalat is felfestettek, kihelyezték a kötelező haladás irányát jelző táblát is. S mi történik? Sajnos, mindig van olyan járművezető, aki tudatosan figyelmen kívül hagyja a. kihelyezett táblát, a záróvonalat, a villogó fénysorompót, a leeresztett félsorompót. Vagyis négyszeresen veszélyezteti önmagát és környezetét, s átlépve a záróvonalon, az úttest menetirány szerinti bal oldalán halad át a vasúti átjárón... S ha sikerül — és sokszor sikerül — győzedelmesen visszanéz . a hátramaradottakra, fölényesen figyeli a vele szemben várakozókat... Mert elfelejti, hogy nemcsak az életét, a közlekedés biztonságát veszélyezteti, hanem sikeres, tehát csábító példát mutat a mögötte álló, 'befolyásolható jellemű kollégáinak is. S elfelejti, hogy valahol esetleg egy kisgyerek figyeli, aki holnap megpróbálja utánozni kerékpárjával. így is megéri? így is érdemes? Szabad? Lehet? B. L. Kert — háztáji Ültessünk zöldséget! A saláta kivételével ma még nem terjedt el széles körben a tél előtti zöldségvetés. Pedig van néhány zöldségnövényünk, amely akár mag alakban a földben, akár csíranövényként a föld felett, jól tűri a téli hideget. Érdemes megpróbálni, már most ősszel, vagy télen elvetni ezeket a növényeket, hiszen a tél eltelte után gyors növekedésnek indulnak, s kora tavasszal szabadföldi primőrrel örvendeztethetjük meg családunkat, önmagunkat. Természetesen az ősszel, télen vetett magvak is tápanyaggazdag, kertszerűen megművelt, morzsalékos talajban fejlődnek jól. Ügyeljünk ezért a talajmunkák pontos, szakszerű elvégzésére vetés előtt. Nagy hagyománya van, bár kevésbé biztonságos a saláta áttelelitetése. Számíthatunk rá, hogy az állománynak majdnem a fele kif agy, mégis érdemes megpróbálni, mert (kiskertekben van lehetőség a kipusztult tövek pótlására, esetleg más növény magjának ültetésével is. A salátát október végétől november első negyedéig vessük el 20x20 centiméteres sor- és tőtávolságra. Jó, ha a bakhátak északi felére ültetünk, és a felkelt növénykét vékony földréteggel óvatosan takarjuk, így csökkentjük a fagy esetleges kártételét. Tavasszal a fejlődés megindulásakor kapálással irtsuk a koráin kelő gyomokat, ha száraz az idő, kevés vízzel, esőztető öntözést végezhetünk. Vigyázzunk, hogy a vizet apró cseppekben porlasztva adagoljuk, ne sérüljenek meg az érzékeny felületű levelek, nehogy .ezzel kaput nyissunk a tavasszal támadó kórokozóknak. Válogassuk, kapáljuk ki a fagykárt szenvedett növényeket, ritkítsuk az állományt. Április végén, május elején fogyasztható a szabadföldi saláta. A petrezselyem vetése biztonságosabb ősszel, mint tavasszal, jjmikor az esetleges csapadék miatt sokáig rá sem lehet menni a talajra. A november és február között vetett mag a magába szívott nedvesség hatására az idő enyhülésekor azonnal fejlődésnek indul. A petrezselyemnél (és gyökérzöldségeknél) különös jelentősége van a talaj mély porhanyí- tásának vetés előtt, mert a kemény rögökbe ütköző növény növekedéskor könnyen torzulásokat szenvedhet. Vessük a magot a mélyen porhanyított talaj felső egykét centiméteres rétegébe, az ajánlott sortávolság 25 centiméter. Kiváló fajta nyári fogyasztásra a Korai cukor, ha tárolni akarjuk, válasszuk a Félhosszú és Hosszú elnevezésű fajtákat. A sárgarépát tartósan +5 fokos hőmérséklet alatti időjárásban ajánlatos elvetni. A sárgarépa ugyanis csak mag alakban viseli el a téli hideget. Ha enyhe időjárásban vetiük el, kikel, és a későbbi hideg időben elfagy a levélzet, jelentősen károsodik, vagy kipusztul a növény. A rövid tenyészidejű fajtáikat 20, a hosszú te- nyészidejűeket 30 centiméteres sortávolságra vessük. Rövid tenyészidejű az Amsterdami, Arany, Kerti, Nantesi. Hosszú tenyészidejű a Hegyes-vörös, a Veres óriás és a Keszthelyi hengeres. Érdemes vöröshagymát is vetni novemberben. A dug- hagymákat 5—10 centiméteres tőtávolságra, két-három centiméter mélységre dug- dossuk el — akár a gyökérzöldségek sorközeibe is, ha aprók a dughagymák. Áprilisban már zöldhagymaként felszedhetjük az őszi telepítésű hagymát. A fokhagymát is duggat- hatjuk a sorközökbe. Az el- duggatott hagymák már őszszel gyökeret eresztenek, így tavasszal korán megindul a növény fejlődése, nagyobb termésre számíthatunk az őszi vetéssel, mint a tavaszival. Az ajánlott sortávolság 25 centiméter, tőtávolság 15 centiméter — ha önállóan ültetjük, a duggatási mélység 3—4 centiméter. Zöldborsót is vethetünk novembertől decemberig — illetve, amíg rá tudunk menni a talajra hó- és fagymentes napokon. Az alacsony növésű, korai fajtákat, a középérésű, vagy késői érésű fajtákat vethetjük így. Az őszi—téli vetésű borsót a tavaszinál mélyebbre, 8—10 centiméter mélységre vessük. Az ajánlott sortávolság 20—25 centiméter. Korai ki- fejtŐfajta az Express, Rajnai törpe, Korai velőborsó, a Kelvedon csodája. Középérésű kifejtő a Konzerv- gyöngye, a Debreceni sötétzöld, középérésű velő a Budai csemege. Késői érésű a Lincon és a Nike-fajták. M. Szabó Zsuzsa
