Békés Megyei Népújság, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-06 / 263. szám

1978. november 6., hétfő Barátaink életéből Hz első komisszár Leningrad. A Néva vizén az Aurora cirtkáló. Történelmi múzeum. A fedélzet, ahol 1917-ben megalakult a forradalmi ha- jótanáes, ahol 1917. oiktóber 25-én este 9 óra 45 perekor figyelmeztető1 tüzet nyitottak a Téli Palotára. Szűk lépcső vezet a volt legénységi szállásra. 1917- ben fapriccsek álltak itt. i.lost matrózok fényképei so­rakoznak. A legtöbben már r ’ghaltak. A volt legénységi szállá­son,- mélyedésben makett. Este, sötét. És mozdulatlan fénypont az Auróra ágyútü- ze. Megmerevedett történe­lem. Alskszandr Belisev, az Aurora első komisszárjának visszaemlékezése : ,,.. .1917. október 25. A hajóharang, amely mindig óránként jelezte az időt, hallgatott. Csend volt a cirkálón, ötszáz szem né­zett a sötétbe. A rakéta fé­nyét kívántuk látni, amely jelt ad a lövésre. 9 óra 45. Hirtelen kiáltásokat hallot­tunk: A jel! Most már min­denki látta, hogy a megbe­szélt jel lassan kúszik felfe­lé a Péter-Pál-erődről. Egy perc múlva tűzparancsot ad­tam. A hajóharang zengése helyett a hathüvelyes ágyú dördült; figyelmeztető tüzet nyitottunk a Téli Palotára.” Alekiszandr Belisev, az Aurora első, világhírű ko­misszárja 1974-iben, egyetlen nappal a 81. születésnapja előtt halt meg. Halála előtt még találkozhattam vele. Több int öt évtized telt éi Ai* mdr' Belisev, az Aurora első komisszárja most a volt parancsnoki ka- jötben ül: —■ Mit kíván tudni? Ami 1917. október 25-én történt, B2 ma már történelem. So­kan megírták. — Azokat a részleteket szeretném haltam, amelyek még ismeretlenek. Személyes élményeit. — 1913-ban kerültem az Aurorára. Katonai szolgálat­ra hívtak. Lakatos volt a szakmám, gépész lettem. Részt vettem az első világ­háborúban, megjártam sok kikötőt, várost, láttam az emberek. életét. hírt tam, hogy a hábo. bar ’- halt az öcsém.. A hír, a so. látvány és a szüleimtől ka­pott levelek egyre inkább el­keserítettek. Több mint öt­ven év távlatából visszaem­lékezve az eseményekre, azt hiszem, az én életemben ek­kor kezdődött az ellenállás. — 1917. február 27-én megalakult a Munkás- és Katonaküldöttek Petrográdi Szovjetjének Tanácsa. Mi történt ekkor a cirkálón? — Akkor éjjel választott meg az Aurora bolsevik cso­portja a cirkáló pártbizott­ságának elnökévé. Huszon­három. éves voltam. — 1917. október 24-én reg­gel a Forradalmi Katonai Bizottság úgy rendelkezett, hogy a katonai egységeket harci készültségbe helyezi, 'megerősíti a hidak és pá­lyaudvarok őrségét. Segítsé­gül hívták a Balti Flotta ha­dihajóit, és matrózait is. Akikor, este, Lenin munkás­ruhába öltözve, parókában a Szmolmijba érkezett. Ügy tudom, akikor önt is hívat­ták a Szmolnijiba. — 1917. október 24-én es­te futár értesített, hogy azonnal menjek a Szmolndj- ba a Forradalmi Bizottság­hoz Lukácsov gépésszel, a helyettesemmel. Szverdlov fogadott bennünket. Az üd­vözlés után Szverdlov első kérdése ez volt: „Milyen ál­lapotban van a cirkáló?”. Majd a második kérdés: „Megbízhatunk-e a cirkáló matrózaiban?” Miután bizto­sítottam, hogy a cirkáló hardképes, a matrózók meg­bízhatók, parancsot kaptam, hogy a Néva torkolatánál veszteglő Aurora a legrövi­debb időn belül húzzon fel Leningrádba, a Nikoláj-híd­hoz. Amikor elbúcsúztunk, Szverdlov még ezt mondta : „Nagyon remélem, hogy a feladatot végrehajtják, je­lentős feladat vár a cirkáló legénységére.” Amikor visz- szatértünk az Aurorára, a fedélzeten megbeszélésre hívtam az Aurora egész sze­mélyzetét. Ismertettem a fel­adatot. — Hány személy volt a cirkálón? — 575 személy legénységi állományban és 22 tiszt — A gyűlésen a tiszték is részt vettek? — Nem. Miután meggyő­ződtem arról, hogy a legény­ség mellettünk áll, lemen­tem a hajó parancsnokához és közöltem vele, el kell in­dítani a cirkálót a Nikoláj - hídhoz. A parancsnok azt válaszolta, sekély a víz, a cirkáló zátonyra futhat, er­re párán -"/-m adhat. Ez- ..uogás. A fedélzet- niester azonnal csónakba szállt, elindult, ellenőrizte a mélységet. Bebizonyosodott, a mélység megfelelő. Ismét felkerestük a hajó parancs­nokát. Ekkor már kategori­kusan megtagadta a kérést. Nem volt mit tennem, a tiszteket lefogattam, kajü- töfcbe zárattam, a kaj ütök élé őröket állítottam, majd felmentem a kapitányi híd­ra és parancsot adtam az indulásra. Még sosem álltam a parancsnoki hídon. Féltem. De a gépek mozgásba jöttek. És a cirkáló elindult. 1917. október 25-én hajnali 3 óra­kor már a Nikoláj-hídnál voltunk. Kora este a Katonai Forradalmi Bizott­ság elnöke érkezett a cirká­lóra. Közölte, este kilenckor a bolsevik párt ultimátumot küld az Ideiglenes Kormány­nak: mondjon le. Ha az Ideiglenes Kormány ellen­áll, akkor a Péter-Pál-erőd- rői vörös rakéta jelzi az Aurora legénységének, hogy figyelmeztető tüzet nyisson a Téli Palotára. A fülkébe zárt tisztek előtt az őrséget meg­erősítettem, a hajón szolgá­ló papot a partra tettem és a legénységnek riadót ren­deltem el. Este kilenckor mindenki a helyén állt. Na­gyon ideges voltam. Vártuk a jelt. A jel késve, 9 óra 45- kor futott az ég felé. Akkor tűzparancsot adtam ... Éjjel 2 óra 10 perckor a Téli Pa­lota már a ibodsevikok kezén volt. — Mi történt azóta, több mint fél évszázad alatt ön­nel, az Aurora volt komisz- szár jával? — Évekig pártmunkás vol­tam. Majd középiskolára, egyetemre kerültem, és mér­nöki diplomát szereztem. Mérnöki munkámért évek­kel ezelőtt Leniin-díjat kap­tam. Leningrad elektromos hálózatának kiépítése volt a feladatom. 69 éves korom­ban nyugdíjba vonultam. Azóta sokat utazom, fiata­lokkal találkozom. Sokszor jártam külföldön, Csehszlo­vákiában, Romániában, Bul­gáriában. — önnek már életében, itt a hajómúzeumban szobra van. Mit érez, ha a saját szobrát látja? — A múltkor fiataloknak magyaráztam itt az Apróra történetét. És amikor a szo­borhoz értem, ösztönösen azt mondtam, ez itt Alekszandr Belisev, az Aurora első ko­misszárja. Szinte nem is gon­doltam arra, hogy én vagyok. Már megszoktam. És külön­ben is, hogy az én szobrom áll itt, az úgy vélem, csak véletlen Ha nem én vagyok akikor itt a komisszár, akkor egy másik matróz hajtja végre a parancsot. A tett nem egy ember akarata volt. Az Aurora 575 volt matró­za közül 16 még él. H. Barta Lajos Az Aurora fedélzetén Alekszandr Belisevvel a szerző Atomerőmű-szerelvények Dz úttörőpalota jubileuma Az ulánbátori Lendn-út- törőpalota hamarosan 20 éves jubileumát ünnepli. Az autómodellező és rakéta­építő, a kertészeti és laka­tos, a rajz és építészeti, a zenei, valamint a népi és modern sport szakköreiben több mint négyezer mongol gyermek talál hasznos el­foglaltságot. Nagy figyelmet fordítanak a felnövekvő nemzedék szakmai érdeklő­désének a felkeltésére. Na­gyon népszerű Mongóliában az úttörőpalota 400 tagú ének- és táncegyüttese. Az úttörőpalota szoros kapcsolatokat tart fenn a Szovjetunió és más testvéri szocialista országok úttörő- és ifjúsági szervezeteivel. fl Nikopol— Magurele vízi erőmű Bolgár—román közös vál­lalkozásban hatalmas vízi- erőmű-komplexum épül a Dunán a bulgáriai Nikopol és a romániai Magurele kö­zött. Az előmunkálatok, az építés és a szerelés előrelát­hatólag 8—10 évet vesz igénybe. A terveket a szó­fiai ENERGOPROEKT és a bukaresti Vízienergia Kutató és Tervező Intézet szakemberei készítették, de munkájukhoz más országok kiváló szakembered is segít­séget nyújtottak. Az épí­tést, szerelést bolgár és ro­mán vállalatok végzik. A komplexum erőmű­berendezésekből, 265 kilo­méter hosszú és másfél-két kilométer széles tározóból, zsilip- és gátrendszerből, öntözőműből áll. A vízi erőmű a Duna két oldalán mindkét országnak 1,8-1,8 milliárd kilowattóra elektromos energiát biz­tosít évente. A 310 méter hosszú és 34 méter széles zsilipkamrák ötezer tonnás hajók áteresztését is lehető­vé teszik a gátak segítségé­vel jelentősen megemelt szintű folyamon. Csupán ez­zel évente 40 millió tonna áru szállítása válik lehető­vé. A gáton épülő út- és vasútvonal megrövidíti a Közép-Európába vezető utat. A komplexum víztároló kapaciátsa 3,2 milliárd köb­méter lesz. A korszerű ön­tözőművekkel Bulgáriában 47 ezer hektár mezőgazda­ságilag művelt és 7 ezer hektár erdőterületet öntöz­hetnek, Romániában pedig 108 ezer hektár földet, il­letve 13 ezer hektár erdőt. A gátrendszerek megvédik a környező településeket' az árvízveszélytől. A Prága melletti Mod- rany gépgyártó kombinát­jában atomerőművek sze­relvényeit készítik. A nehéz feladatok megoldására mun­kásokból és technikusokból, mérnökökből és gépszer­kesztőkből komplex brigád alakult. A speciális szerelékek ké­szítéséhez először hegesztő­automatát készítettek, ami a nagy munka- és időigé­nyes hegesztést jelentősen meggyorsította. Kidolgoztak új hegesztési eljárást is, amivel nemcsak kiváló mi­nőséget értek el, de időt is nyertek. Így sikerült a ter­vezettnél jóval rövidebb idő alatt elkészíteni — sa­ját tervek alapján, saját konstrukcióban — a WER 440 jelű szerelvényeket, amelyeket elsőként a hazai atomerőművekben alkal­maznak, majd szovjet erő­művek felszerelésére szállí­tanak belőlük, és a továb­biakban képesek lesznek a többi szocialista ország ez irányú szükségleteit is kielé­gíteni. A brigád most újabb atomerőmű-szerelvény — a VVER 1000 — nagyüzemi gyártását készíti elő. A saját tervek alapján készült és gyártott VVER 440 sze­relvény munkában Végső „simítások” a VVER 440-en WWWWtWtWMTOWMWWWWWVMWWWMV Lengyel népviselet Kristály a kozmoszból A kislányok díszes ruhái a közép-lengyelországi Mazowsze- vidék népművészetének szép darabjai (Fotó: CAF—MTI—KS) A félvezetők anyagával végzett kísérletek az űrben korábban az úgynevezett mikrogravitáció feltételei között, azaz 300 kilométer magas föld körüli pályán történtek, ahol még nem lehet teljes súlytalanságról beszélni. A Szaljut—6 fedélzetén végzett kísérlet ezzel szem­ben már a teljes súlytalan­ság állapotában történt, és a korábbi két vegyület he­lyett már három — higany, kadmium és tellur — ve- gyületből álló félvezetőt ol­vasztott a szovjet—lengyel űrhajóspár. Először sikerült a kísérlet, hogy három anyag ötvözetének à kristá­lyosítását a világűrben el­végezzék, amely azután a földön infravörös detekto­rokba, a korszerű mérés- technikában alkalmazott hallotronokba és félvezető- lézerekbe kerül. Arra a kérdésre, hogy a ' „világűr-laboratóriumok­ban” végzett félvezető-kris­tályosításnak az ipar számá­ra van-e jövője, távlata, az ad majd választ, hogy mi­lyen költségekkel jár.

Next

/
Thumbnails
Contents