Békés Megyei Népújság, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-04 / 261. szám

a 1978. november 4., szombat HZUllUKTllcl Nők a szövetkezetben NEB-vizsgálat tapasztalatai a szarvasi járásban A Minisztertanács 1970- ben hozott határozatot a nők gazdasági és szociális helyzetének javítására. Va­jon az eltelt idő óta a szö­vetkezetek mit tettek a hatá­rozat végrehajtásáért? ( Be- tartják-e a nők védelmére vonatkozó rendelkezéseket? Milyen segítséget kapnak a családos és az egyedülálló gyermekes anyák munkahe­lyüktől. Többek között ezek­re a kérdésekre keresett vá­laszt a szarvasi Népi Ellen­őrzési Bizottság, és a Járási Hivatal hat mezőgazdasági és két ipari szövetkezetben. * A termelőszövetkezetekben a nők aránya az összes dol­gozókhoz viszonyítva 11 és 50 százalék között változik. Ahol az alaptevékenységen kívül kiegészítő tevékenysé­get nem folytatnak, ott ala­csony a nők foglalkoztatása. A választott testületek lét­számához viszonyítva a nők aránya elfogadható. Egyes termelőszövetkezetekben azonban sok a tennivaló ezen a téren. Az endrődi Béke Tsz vezetőségének egyetlen­egy nőtagja nincs. Lényege- •senJT<Bbb -a -helyzet a közép­szintű vezetőknél. Végzett­ségüknek megfelelően mint üzemegység-vezető, üzemve­zető, illetve agrármérnök, főkönyvelőhelyettes és osz­tályvezető végzik munkáju­kat. Szakmai és politikai tá­jékozottságuk egyaránt al­kalmassá teszi őket ezeknek a beosztásoknak a betölté­sére. A szakképzettséggel kapcsolatos statisztika azon­ban elgondolkoztató. Legala­csonyabb a szakképzettségi szint a Gyomai Halászati Szövetkezetnél. A dolgozó nőknek csupán 17 százaléka rendelkezik képesítéssel. Az örménykúti Felszabadulás Tsz-ben a legmagasabb. Itt a nődolgozók 42 százaléka szakképzett. A szakképzetle­nek a kertészetben, a fém­tömegcikk-üzemben, a hal­feldolgozóban kaptak mun­kát. Jóllehet éppen ezek az üzemágak igénylik a maga­sabb képzettséget. A tovább­tanulásra a szövetkezetek biztosítják a lehetőséget. A gyomai szövetkezetben je­lenleg nyolcán tanulmányi szerződés alapján képzik magukat. A kondorosi ter­melőszövetkezetben 42-en tanulnak. A költségeket a termelőszövetkezet viseli, s a jogszabályban előírt ked­vezményeket is megkapják. * A népi ellenőrök megvizs­gálták a bérek alakulását is. Megállapították, hogy a szö­vetkezetekben érvényesül az egyenlő munkáért egyenlő bér elve. Nincs megkülön­böztetés férfi- és nődolgozók között. A szakképzés meg­szerzésére azonban nem ösz­tönöznek megfelelően. A kondorosi Egyesült Termelő- szövetkezetben a vizsgálat megállapította, hogy a kerté­szetben dolgozó szakmunká­sok bére egyenlő a nem szakmunkásokéval. Eltérés csupán annyi, hogy havi 20 munkanap ledolgozása után 40 forint szakmunkáspótlé­kot számolnak el. A nők egészségének és testi épségé­re vonatkozó védelmi elő­írásokat és óvórendszabá­lyokat betartják. A tiltott munkaköri jegyzéket a mun­kavédelmi szabályzathoz kapcsolták. A terhes nők és a kisgyermekes anyák ré­szére külön kedvezményeket biztosítanak. Csak egy mű­szakba foglalkoztatják őket. Kérésükre könnyebb mun­kakörbe helyezik át őket, mégpedig az előző átlagke­resetük figyelembevételével. A gyermekgondozási segé­lyen levő kismamákkal a KISZ-szervezet, a nőbizott­ság és a termelőszövetkeze­tek szociális bizottságai tart­ják a kapcsolatot. Kondoro­son létrehozták a kismamák klubját. Az örménykúti - ter­melőszövetkezetben a veze­tőség évente meglátogatja a gyesen levőket. Az idősza­kos kötelező orvosi vizsgá­latokat a szövetkezetek a munkakörülmények figye­lembevételével határozzák meg. Üzemorvosa azonban csak a Gyomai Halászati Szövetkezetnek van. A mun­kavégzéshez szükséges védő- felszerelések használatát a szövetkezetek szakvezetői rendszeresen ellenőrzik. Az utóbbi két évben súlyosabb baleset a vizsgált gazdasági egységeknél nem is fordult elő. Az üzemi balesetek szá­ma jelentősen csökkent. Eb­ben az évben csupán négy esetben fordult elő. Azok is könnyebb sérülések voltak. Mivel a szövetkezeteknek sem óvodájuk, sem bölcsődé­jük nincsen, éppen ezért fo­kozottan támogatják a köz­ségek gyermekintézményeit. Az endrődi Béke Termelő- szövetkezet évente 60 ezer forintot fordít erre a célra. A Gyomai Halászati Szövet­kezet egy óvoda építéséhez 40 ezer forinttal járul hoz­zá. Az Alkotmány Termelő- szövetkezet pedig 150 ezer forint támogatást adott. Ezenkívül a szövetkezetek jelentős társadalmi munká­val is hozzájárulnak a gyér­lavul a közétkeztetés Ételbárt, büfét adnak át Békéscsabán Az V. ötéves tervben újabb vendéglátódpari üzle­tekkel gazdagszik a megye- székhely. Az elképzelések szerint öt év alatt 25 ezer 807 négyzetméterrel nő a bolthálózat. A munkából jócskán ki­veszi a részét a Békés me­gyei Vendéglátóipart Válla­lat tó, amely az utóbbi évek­ben sokat tesz a kulturált­ság javításáért, a közétkez­tetés kiszélesítéséért. Purcsi János, a vállalat igazgatója elmondotta, hogy még eb­ben az évben átadják a Ta­nácsköztársaság útján az ételbárat és a presszót. So­kak igényét elégíti ki a Luther és a Gyónd Géza ut­ca sarkán felépülő cukrász­da és bár. mekintézmények fejlesztésé­hez. Rendszeressé vált a többgyermekes családok tá­mogatása is. Csabacsüdön az egyedülálló dolgozó nők ha­vonta és gyermekenként 250 forint segélyt kapnak. A vizsgálat kiterjedt az endrődi szabó- és a Gyomai Fa- és Építőipari Szövetke­zetre is. Legtöbb nő a sza­bóipari szövetkezetben dol­gozik. Arányuk az összes dolgozókhoz viszonyítva 89 százalék. Ennek az arány­nak megfelelően vesznek részt a szövetkezetek válasz­tott testületéinek munkájá­ban. Képzésükre is nagy gondot fordítanak. A 258 nődolgozó közül három tech­nikumi, 184 szakmunkás­képesítéssel rendelkezik, 67- en pedig betanított munkás­ként dolgoznak. Ezzel szem­ben a fa- és építőipari szö­vetkezetben a fizikai állo­mányban foglalkoztatott nők közül csupán egynek van szakmunkásképesítése. A szabóipari szövetkezetben je­lenleg 12 nő a szakmunkások középiskolájában tanul, 24- en pedig a mostani tanévben kezdték meg tanulmányai­kat. Figyelmet fordítanak a terhes nők és kisgyermekes anyák támogatására. A fa- és építőipari szövetkezetben azokat a teljesítménybérben foglalkoztatott brigádokat, ahol terhes nő is dolgozik, a terhesség negyedik hónapjá­tól kezdve bérpótlékban ré­szesítik. A gyermekgondozási segélyt a kismamáknak mint­egy 95 százaléka veszi igény­be, a rendeletben meghatá­rozott három évre. Az End­rődi Szabóipari Szövetkezet­nél a vizsgálat időpontjában 43 nődolgozó volt gyesen. A nőbizottságok mindkét szö­vetkezetnél aktívan tevé­kenykednek. Hathatósan se­gítik a nők politikai és szak­mai oktatásának szervezését. A szabóipari szövetkezetben évente mintegy 50 nődolgozó vesz részt politikai oktatás­ban. Ebben az évben immár harmadszor indítanak az üzemen belül felnőtt szak­munkásképzést is. A vizsgálat tapasztalatait összegezve, megállapítható, hogy a kormányhatározat megjelenése óta számottevő­en javultak a munkakörül­mények a szövetkezetekben. Egyre nagyobb figyelmet for­dítanak a nők anyagi és szociális helyzetének javítá­sára. A vizsgálat egyben iga­zolja, hogy eredménnyel. (Serédi) Ütvén éve párttag Tagja volt a Vörös Segély Bizottságnak őszi Gyula 1895-ben, a Komárom megyei Gútán született. Apja éhbérért dol­gozó mezőgazdasági munkás volt, s így neki is a nyo­morúság jutott osztályrészül. Már gyermekkorában mun­kába kellett állnia. Amikor kitört az első vi­lágháború, behívták katoná­nak. Az orosz frontra küld­ték és 1916-ban fogságba került. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom a hadifoglyok között is érez­tette hatását, őszi Gyula abban az időben ismerte fel, hogy neki is a forradal­márok oldalán van a helye, és ezért hasonló sorsú tár­saival szervezkedni kezdett az intervenciósok ellen. Fogságból 1918 végén ér­kezett haza. A Magyar Ta­nácsköztársaság kikiáltása­kor, 1919-ben vöröskatona lett. A trianoni békeszerződés értelmében Gúta Csehszlo­vákiához került. Az ő élet- körülményei továbbra sem sokat változtak, küszködött a mindennapi megélheté­sért. 1928-ban belépett a Csehszlovákiai Kommunista Pártba. A Vörös Segély Bi- zotság tagjaként dolgozott. 1938-ban Gúta is Magyar- országhoz került, a munká­sok helyzete azonban nem javult, hanem még rosszabb lett. Megjelentek a lovas csendőrök és a legbrutáli- sabban léptek fel a haladó gondolkozású emberekkel szemben. A kommunista párt illegálissá vált. Tagjai csak titokban találkoztak egymásai. Sejtekben dol­goztak, ami főként röpla­pok szórásából, plakátok ragasztásából állt. Akit azonban tetten értek, a csendőrök megverték, el­zárták. Sokukat — mint őt is — megfigyelés alatt tartottak. őszi Gyula közben a csa­ládjával együtt csak ten­gődött, mert munka alig volt és sokszor még kenyér sem került az asztalra. A második világháború vége felé, 1944-ben hívták be hosszabb időre katonának, akkor is fegyver nélküli szolgálatra, egy hadikórház­ba. Komárom bombázása­kor a sebesülteket mentet­te. Amikor a szovjet csapa­tok közeledtek, megszökött és hazament. Gútán újjá­alakult a Csehszlovákiai Kommunista Párt, melynek több szlovák partizán is a tagja lett. A Benes-féle kormányzat ellenezte a párt működését. 1947-ben sok magyar csa­ládot Magyarországra te­lepítettek, köztük őszi Gyu- láékat is. Nem mentesítette őket a régi mozgalmi tevé­kenység sem. A család Mezőberénybe került, őszi Gyula — folyta­tólagosan — a Magyar Kommunista Párt tagja lett. Hét hold juttatott földet kapott, egy ideig azon gaz­dálkodott. A Petőfi Tsz-be alapító tagként lépett be. A tsz pártalapszervezetében gazdasági vezetői reszortban tevékenykedett. Volt közsé­gi tanácstag is. Az 1956-os ellenforrada­lom idején becsülettel a tsz fennmaradásáért szállt sík­ra. Tsz-tagként, 1960-ban ment nyugdíjba. Munkásmozgalmi tevé­kenységéért megkapta a Szocialista Hazáért Érdem­rendet és a Tanácsköztár­sasági Emlékérmet, a Fel- szabadulási Jubileumi Em­lékérmet. Pásztor Béla Elérni az egymilliárd forintos betétállományt.^. Takarékszövetkezetek a számok tükrében Jelenleg megyénkben 14 takarékszövetkezeti központ, továbbá 36 kirendeltség és két betétgyűjtő pénztár te­vékenykedik. Létrejöttük óta legfonto­sabb üzletáguk a takarék­betét-állomány növelése. Ugyanis a betét nagysága, állandó emelkedése alapve­tően befolyásolja e szövetke­zetek egész gazdálkodását. Hogy e pénzintézetek meny­nyire foglalták el helyüket megyeszerte és a lakosság bizalma miként övezi őket, ezt a növekvő milliók pél­dázzák mindennél jobban; 1973nban 67 millió, 1975-ben 95 millió, 1977-ben 128 mil­lió forint betétállomány-nö­vekedésről adhattak számot. E nagymérvű fejlődés azt eredményezte, hogy az 52 ta­karékszövetkezeti egységben jelenleg 54 ezer 888 darab kamatozó, gépkocsi-, taka­A vállalat évente 14—15 millió forintot fordít az üz­letek felújítására, karban­tartására. Ez év végén, vagy 1979 január elején újabb pavilont nyitnák a KlSZ-tá- borban. A városi tanáccsal közösen kétmillió forintos költséggel bővítik a Pástele­ken levő egységeket. Ebben és a következő tervidőszak­ban, az idegenforgalmi ta­nács segítségével 150—200 személyes kempingtábort alakítanák ki, ahol lehető­ség lesz diákok üdültetésére is. A vásárcsarnok második ütemének befejezésekor a Sallai utcában hat pavilont nyit a vállalat. Ezekben a büfékben üdítő italokat, cukrászsüteményeket, me­leg- és hidegkonyhai készít­ményeket lehet kapni. Szakácsok, cukrászok, felszolgálók lesznek... A vendéglá­tóipari szakmunkásképző- és szakközépiskolában évente mintegy kétszáz tanuló sajátítja el a szakács-, cukrász-, és fel- szoigálómesterség szakmai titkait. Az alapismeretek megta­nulása után a főváros vendéglátóipari létesítményeibe járnak szakmai gyakorlatra. A képen: cukrásztanulók a tanműhely- *>en (MTI-fotó, Balaton József felvétele — KS) réklevél- és nyereménybeté­tet kezelnek, 831 millió 300 ezer forint összegben: ter­vük, elérni az egymilliárd forintot. A megye takarékszövetke­zetei 289 ezer esetben adtak különböző célú kölcsönt tag­jaiknak, összesen egymilliárd 632 millió forint összegben. Ebben az évben viszont to­vábbi fejlődés tapasztalható a kölcsönnyújtásban. Követ­kezésképp szeptember vé­géig már 19 ezer 105 eset­ben 148 millió forint köl­csönt adtak tagjaiknak e pénzintézetek. Kiemelten kell szólni a kisgazdaságok termelését közvetlenül szolgáló kölcsö­nök folyósításáról, melyek évről évre emelkedő tenden­ciát mutatnak. Ilyen célra 1973-ban 23 millió, 1975-ben 31,2 millió, 1977-ben 49,8 millió forintot adtak a me­gye takarékszövetkezetei. Az Állami Biztosító me­gyei igazgatósága megbízá­sából évek óta eredménye­sen végzik e szövetkezetek az új biztosítási ügyletek kötését, a díjak beszedését. Az utóbbi öt évben megkö­tötték 107 ezer 391 új bizto­sítást és 55 millió 440 ezer forint díjat kezeltek. De a múlt évi 27 ezer 722 darab új biztosításkötésnél és a 14 millió 654 ezer forintos díjbeszedésnél is jobb ered­mény ígérkezik az idei esz­tendőben. Ugyanis már szep­tember végéig 21 ezer 932 új biztosítást kötöttek a szö­vetkezeti pénzintézetek. E pénzintézetek követke­ző, néhány évre visszatekin­tő üzletága az állatforgalmi és húsipari vállalat megbí­zásából végzett kifizetés. A kezdeti időszakban 26 taka­rékszövetkezeti egység kap­csolódott be az említett vál­lalat által a kisgazdaságok­ból felvásárolt állatok ellen­értékének kifizetésébe. E szövetkezetek az első esz­tendőben 101 millió forintot fizettek ki rövid hónapok alatt a termelőknek. 1974- ben viszont már 35 egység vállalta e megbízás pénz­ügyi teendőinek ellátását, amikor 416 millió forintot fizettek ki az állattartók­nak. Sokrétű üzleti tevékeny­ségük részét képezik továb­bá a COOPTOURIST megbí­zásából a hazai és külföldi társasutak szervezése és hosszú idő óta jó eredmény­nyel látják el a totó-ilottó szelvények értékesítését is, melyekből 1977-ben egymil­lió 292 darabot adtak el, mi­közben beváltottak 94 ezer nyertes szelvényt Figyelmet érdemel továbbá, hogy 1977- ben 1006 darab új személy- gépkocsi előjegyzésével kap­csolatos pénzügyi tevékeny­ség elvégzését is vállalták e szövetkezetek. Szerteágazó tevékenységük mellett — illetve éppen ezért — az utóbbi években gyors ütemben korszerűsí­tették üzletházaikat, miköz­ben több új egységet építet­tek. Ma már a 14 központi üzletház közül 13 hosszú távra alkalmas az említett pénzügyi szolgáltatások ellá­tására. Ugyanakkor nagy gondot fordítanak az igazga­tóságok, a kirendeltségek korszerűsítésére is. Jelenleg a megye 36 takarékszövetke­zeti kirendeltsége közül már 23 működik új üzl'etházban, nyolc kirendeltség pedig most építkezik. Négy takarékszövetkezeti kollektíva érdemelte ki 1977 végéig a „Szövetkezet Kiváló Brigádja” címet. To­vábbá 5 kollektíva az arany, 2 az ezüst, 4 a bronz foko­zatú brigádjelvényt vehette át. Jelenleg 13 szövetkezeti pénzintézetnél 19 kollektíva küzd a szocialista brigád cím megtartásáért, illetve el­nyeréséért. Emellett a me­gye több takarékszövetkezeti dolgozója részesült egyéni el­ismerésben is. Hárman kap­tak kormánykitüntetést, ket­ten pénzügyminiszteri elis­merésiben részesültek. Hú­szán a Fogyasztási Szövetke­zetek Országos Tanácsa ál­tal adományozott „Kiváló Szövetkezeti Munkáért” ki­tüntetés tulajdonosai lettek. Balkus Imre

Next

/
Thumbnails
Contents