Békés Megyei Népújság, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-30 / 282. szám
1978. november 30., csütörtök Kenyér a kukában Régen a kenyérsütés szertartásnak számított. Ma már ritka az ünnepélyes kenyérszegés, a szeletek szerényen meghúzódnak az asztal szélén. Csak akkor kapjuk fel a fejünket, ha az üzletben a forró cipó helyett esetleg ötórás kenyérrel tudnak szolgálni, s a kenyérdarabok egyre szaporodnak a kukákban. Vajon, jó ez így? Füzesgyarmati tűzoltók — Egy dolgot világosan látnunk kell: hazánkban, s különösen megyénkben még mindig alapvető élelmezési cikk a kenyér, a péksütemény — mondja Szabó László, a Békés megyei Tanács 1-es számú Sütőipari Vállalatának igazgatója. — Vállalatunk a megyeszékhely, Békés és a hozzájuk tartozó város környéki községék 130 ezer lakóját látja el különböző pékáruval. Az egy személyre jutó fogyasztás naponta kenyérből 24, péksüteményből 5 deka. Huszonnégy deka naponta — Ezt meg is esszük? — Ki tudja ellenőrizni? Csak feltételezéseink vannak. Jelenleg az új békéscsabai üzemünkben két műszak alatt 24 tonna kenyeret gyártunk. A legutóbbi, november 7-i kettős ünnepen 500 mázsát igényelt a kereskedelem, s 70 mázsa kimaradt. És akkor még nem beszéltem a boltokban levő eladatlan, száraz kenyérről. — Mindez azt bizonyítja: nincs minden rendjén a megrendelés, az igények felmérése körül. Ugyanakkor gyakran halljuk a vevőktől, a szövetkezeti és az állami kereskedelemben dolgozó vezetőktől: bezzeg a saját boltok... — Jó hogy szóba került ez a téma — folytatja az igazgató. — Ugyanis sok vád ér bennünket ezzel kapcsolatban. Azt hiszem, azt senki sem vitatja, hogy szükség van ezekre az üzletekre, amelyek kiépítését 1968-ban kezdtük el, s évente 72 millió forint forgalmat bonyolítanak le. Ez idő szerint 25 ilyen egységünk működik, a következőt még ebben az évben átadjuk Békéscsabán, a József Attila-lakótelepen. — Ne haragudjon, hogy közbevágok. Olykor az az érzése az embernek : nemigen gondolnak az üzletek arányos elosztására. Példát is mondok. Békésen két szövetkezeti bolt szomszédságában hoztak létre elárusítóhelyet. — Ez igaz, de az is tény, hogy mi a helyi tanács szak- igazgatási szerveinek a döntése szerint járunk el: oda építünk, ahova engedélyezik. Az előbb említett lakótelepi bolt ügyében legalább nyolcszor ültünk le tárgyalni a városi tanács illetékeseivel, míg végleges lett: az L—5-ös épület előtt nyitjuk meg az üzletet. R jövő: a konténeres szállítás A vállalat ötféle kenyeret — és ha igény van rá —, 65 fajta péksüteményt, cukrászipari terméket állít elő. A termelés egy év alatt 15 százalékkal nőtt. Az ebből származó árbevétel eléri a 87 millió forintot. Az összes kenyérgyártás több mint 70 százalékát a közkedvelt cipókenyér teszi ki. Áru tehát van. Hogyan történik az elosztás? — Kétségtelen: nem köny- nyű a rendelést feladó boltvezetőknek — vélekedik Szabó László. — összehasonlító adatok ugyan rendelkezésünkre állnak egy-egy időszakra, mégis előfordul, hogy sok vagy kevés az áru. Ha többét kértek a kelleténél, viszonylag egyszerű a képlet: valamilyen módon megszabadulnak tőle. Ha kevesebbet rendeltek, eljönnek hozzánk és megkapják a hiányzó mennyiséget. — Akkor ez tiszta ügy... — Látszólag igen. Csakhogy nekünk szerződésünk van az üzletekkel. A megrendelést egy nappal előbb kérjük, de ha a szállítás napján délelőtt tíz óráig még kémek kenyeret, saját fuvarral eljuttatjuk a boltba. Ha ezt elmulasztják, az üzletvezetők, már csák arra van lehetőség, hogy az ő gépkocsijukkal jöjjenek az áruért. — Ezt mivel magyarázzák? — Egyszerűen arról van szó: a kiszállítást hajnali négy órakor kezdjük. Ez azt jelenti, hogy dolgozóink munkaideje déli 12—1 órakor lejár. Se ember, se gépjármű nem áll rendelkezésünkre, a pótrendelések saját erőből való kielégítésére. — Mondják: a saját üzleteikben mindig friss kenyér van... — Kérem, hajnali négy órakor minden termékünk friss. Az első turnusban 20 mázsa kenyeret rakunk fel az autókra. Nincs lehetőségünk arra, hogy kivételeket tegyünk. Arról viszont aligha mi tehetünk, hogy a szövetkezetek, az ÉKV üzletei 6—7 órakor nyitnak, míg a saját boltjaink 5—fél 6 órakor. Nem tudunk dűlőre jutni az éjszakai szállítással. Azt kértük a kereskedelemtől: állítsanak fel zárható kis bódékat, ahova betennénk az árut. Nem vállalták. A megoldás a konténeres szállítás lenne. A 8—10 milliós beruházással viszont egyedül nem tudunk megbirkózni. Miírt nincs kilós vekni? — A sütőipar a népgazdaság egyik legellentmondásosabb ágazata. A fogyasztói szokások, ha lassan is, de változnak. Kevesebb kenyeret és több péksüteményt fogyasztunk. Az utóbbi cikkek termelésének a növelése azonban a hatékonyság rovására megy. — Valóban — bólogat az igazgató —, de ezen egy percig sem szabad dilem- mázni. Első a lakosság minél jobb ellátása, még akkor is, ha gazdaságilag mindez érzékenyen érint bennünket. Évente 6—9 százalékkal növeljük a péksütemények termelését, új cikkeket vezetünk be. Sajnos, Békéscsabán, a Bartók Béla úton levő üzemünk elavult. Nehezíti a helyzetünket, hogy nem tudunk megfelelően gépesíteni. Az 50—60 éves masinák helyett újak kellenének, de azok beszerzése gondot okoz. Amit itthon kapni lehet, nem tudjuk használni, az importra pedig nincs devizánk. Szükségünk lenne egy kiflisodró gépsorra, amely lényegesen emelné a termelékenységet. — Egyáltalán, lehet-e beszélni a sütőiparban nyereségről? — Végül is lehet. Vállalatunk évente 10—11 millió forint eredménnyel zár, ebből négymillió a központi támogatás. Minden kiló megvásárolt kenyérhez az állam 1,24 forintot tesz hozzá, míg a péksütemények átlagos dotációja 25 százalék. Erre mindenképpen oda kellene figyelni, amikor kidobjuk a másnapos kenyeret. — Ha már a pazarlásnál tartunk: miért nem gyártanák egykilós kenyeret? — Nincsenek meg a technológiai feltételek. Több szakember, nagyobb kapacitás kellene. Pár évvel ezelőtt megpróbálkoztunk az 1,5 kilós cipó gyártásával. Alig-alig fogyott. Hlföldi kenyér = választékbővítés Egy-két hete a vállalat Szarvasi úti boltjában egykilós Alföldi kenyeret lehet kapni, amit a fogyasztók máris megkedveltek. Ügy látszik, az igényeket nem tudják kielégíteni. Amikor erről beszélünk, Szabó László elgondolkozik : — Valóban több kellene. Ugyanis pillanatnyilag a Szarvasi úti üzemünkben naponta mindössze százat állítunk elő, amelynek kilója hat forintba kerül. Hangsúlyozom : nem helyettesítő, hanem választékbővítő cikkről van szó. A MÉM utasítása szerint az új termék, elsősorban az alapanyagok hiánya miatt, az összes kenyérforgalom tíz százalékát nem haladhatja meg. — Mi magyarázza a viszonylag magas árat? — Teljesen más technológiával készül, más az összetétele, mint a hagyományos kenyérnek. A kovász érési ideje 8 helyett 16 óra, teljes egészében kézi erővel gyártják. A finomliszten és a finom rozsliszten kívül cukor, margarin és az öregedést késleltető adalékanyagok vannak benne. — Nem lenne egyszerűbb burgonyáskenyeret sütni ? — Gondoltunk erre is. A megvalósítása azonban nem olyan egyszerű. Először: az üzemet új kemencékkel, berendezésekkel kell ellátni. Másodszor: burgonyapehely- re lesz szükségünk, amelyet korlátozott mennyiségben esetleg Lengyelországból tudunk beszerezni. íme a képlet, amely mutatja: nem egészen gond nélküli ez a kenyérkánaán. Az a jó benne: ha akarjuk, egyetlen nap sem hiányzik a kenyér asztalunkról. Seres Sándor Horgászok küldöttközgyűlése A Magyar Országos Horgász Szövetség Békés megyei küldöttközgyűlését november 26-án Békéscsabán tartották meg. A résztvevőket Nagy Jenő, az MSZMP Békés megyei titkára, a MO- HOSZ megyei Intéző Bizottságának (IB-nek) az alelnö- ke üdvözölte, majd Gulyás György titkár számolt be a küldöttközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról. Bevezetőben elmondotta, hogy a megyében a vésztőivel é® az elekivel 25-ről 27-re emelkedett a horgászegyesületek száma. A továbbiakban a haltenyésztésről beszélt, melyet az IB lényegében a tervnek megfelelően hajtott végre. Pontyból a tervezettnél több kerül a horgászkezelésű vizekbe. A halgazdálkodást segítik elő a társadalmi halőrök. Részükre továbbképző értekezletet tartottak, melyeken az új halászati jogszabályokkal kapcsolatos feladatokat beszélték meg. Ezt követően 63 új társadalmi halőr tett esküt. A társadalmi halőrök az idén mintegy kétezer , horgászt ellenőriztek, közülük 100-at részesítettek figyelmeztetésben, 16-ot pedig szabálysértés miatt feljelentettek. A figyelmeztetések száma a tavalyihoz képest csökkent, ami a horgászfegyelem javulását mutatja. Az IB felülvizsgálta az egyesületek kezelésében levő vízterületek halászati szabályzatát, amelyeken lényegében nem változtatott. Az országos horgászrendtől eltérően javasolja, hogy éjjel tiltsák meg a pergető horgászatot, szivarólmot pedig egyáltalán ne lehessen használni. Ismertette Gulyás György az idei versenyek eredményét is. Az IB által alapított kupát az egész évi tevékenysége és eredménye alapján Hegedűs László ifjúsági felelősnek ítélte oda. A környezetvédelemmel kapcsolatban említést érdemek hogy az egyesületek többsége csatlakozott ,a MO- HOSZ 1977. évi közgyűlése által ' meghirdetett „Tiszta víz, rendezett vízpart” elnevezésű mozgalomhoz. Több egyesüket, amelynek horgásztanyája van, jelentős fásítást hajtott végre. A horgászok elősegítették a környezetvédelem hatékonyságát azzal is, hogy a vízszennyeződést azonnal jelezték. A küldöttközgyűlés ezután megvitatta és elfogadta az IB és a szakbizottságok 1979. évi költségvetési, munka-, valamint halasítási tervét, majd megjutalmazták a legeredményesebben dolgozó társadalmi tisztségviselőket. Végül Nagy Jenő mondott ‘ köszönetét az egyesületek vezetőségének önzetlen munkájáért, amellyel elősegítik az egyre népszerűbbé váló sporthorgászat fejlődését. P. B. A füzesgyarmati önkéntes tűzoltó egyesület, amelynek 36 tagja van, hosszú évek óta megnyugtató módon biztosítja a megelőző, a mentő tűzvédelmet és jelentős eredményeket ért el a lakosság tűzvédelmi felvilágosításában is. A község lakossága eddig is számított és számít az önkéntes tűzoltók áldozatos munkájára. Gondoskodnak az utánpótlás-nevelésről is, amelyhez jó bázis az úttörő tűzoltó szakkör. A fiataloknak különösen emlékezetes marad ,a múlt esztendő, amikor a járási versenyen két úttörőcsapat is első helyezést ért el. Az úttörők magasabb szintű versenyeken is folytatták jó szereplésüket, hiszen a megyei versenyen a fiúk az első, a lányok a második helyen végeztek. Nem vallottak szégyent az országos döntőben sem, ahol a résztvevő 40 csapat közül negyedikek lettek, g ennek jutalmául egy hetet töltöttek Zánkán. Igaza volt-e Maucha Re- zsőnék, a magyar hidroké- miai és hidrobiológiái kutatások híres úttörőjének, amikor azt jósolta, hogy a jövő évezredben nem az arany, hanem a tiszta, egészséges víz lesz az emberiség legértékesebb kincse? Több mint valószínű. o A vífelhasználás és a szennyvíztermelés adatait vizsgálva legalábbis úgy tűnik, hogy jóslata beválik. Magyarország vízfelhasználása 1972-ben mintegy 4 köb- kilométer volt, ami a Balaton kétszeres víztömegének felel meg/ Ez a mennyiség 1974-re 5,4 köbkilométerre növekedett, s 1985-re várhatóan eléri ,a 13,5 köbkilométert is. Hazánkban évente 600 millió köbméter szennyvíz terheli vizeinket; ennek körülbelül 70 százaléka ipari és mezőgazdasági, a többi háztartási eredetű. Budapest naponta több mint 1,1 millió köbméter szennyvizet juttat ,a Dunába, ennek 95 százaléka derítetlenül ömlik a folyóba. S bár nálunk még nem olyan tragikus a helyzet, mint például Európa számos fejlett kapitalista országának vízrendszerében — szomorú példák erre a többi között a Bodeni tó, a Rajna és a Temze — mégis: vizeink zöménél a természetes tisztulás adta kritikus határ szélén állunk. o A hidrobiológia tudományát méltán nevezhetjük a „vizek őrének”. Egyik alapvető kutatási feladata annak tanulmányozása, hogy a vizekben levő szervesanyag- felépítő és -elbontó folyamatok hogyan játszódnak le, milyen kapcsolatban vannak egymás és hogyan befolyásolják a biológiai egyensúlyt. A vizekben található élő szervezetekben végbemenő változások érzékeny műszerekként jelzik az egyensúlyt veszélyeztető folyamatókat. A Balatonban élő algafajok eltűnése vagy az algaszaporulat megnövekedése rendellenességre utal; a keszthelyi és a szigligeti öbölben levő hínár előretörése a víz öszA felnőttek sem akartak elmaradni. A járási versenyen felkerültek a dobogóra, harmadikom lettek. A versenyeken kívül rendszeresen részt vesznek a különböző gyakorlatokon. De „éles helyzetekben” is derekasan helyt álltak. Az elmúlt évben tíz esetben vonultak ki tűzhöz. Ezek közül négyet Füzesgyarmaton oltottak el, de riadóztatták őket Szeghalomról, Bucsáról és Kertész- szigetről is. A jövőben még eredményesebben vehetik ki részüket a tüzek oltásában. Kaptak egy korszerűen felszerelt tűzoltókocsit. Hogy minél színvonalasabban dolgozhassanak, két évvel ezelőtt megállapodást kötöttek a helyi Vörös Csillag Termelőszövetkezettel, az ÁFÉSZ-szel és az Univerzál Szövetkezettel. Ennek értelmében a gazdálkodó egységek önkénteseket delegálnak a testületbe, s ezenfelül anyagilag is támogatják munkájukat. szetételében levő változásra figyelmeztet. A szikes, sós vizek „kiédesülése” az Alföldön és a Fertő tó egyes vidékein szintén a biológiai egyensúly megbomlását jelzi. E jelenségek megfigyelése tehát rendkívül fontos. A hidrobiológusok a tudomány és technika legújabb eredményeinek felhasználásával egzakt módszerekkel mérik a változásokat. A ' különböző élőhelyek állapotát számító- gépes, matematikai eljárásokkal hasonlítják össze. o A hidrobiológia másik nagy feladata, prognózist adni a vizek minőségének alakulásáról. Ennek érdekében a már említett módszereken kívül más eljárásokat is alkalmaznak. A kémiai mérések mellett biológiai indikátorokkal követik nyomon például az algák számának és faji összetételének változásait, végeznek mennyiségi és minőségi zooplankton vizsgálatokat, vagy különféle mikrobiológiai méréseket, mint például a kórokozó és nem kórokozó mikroorganizmusok számszerű vizsgálatát. Ezekre igen nagy szükség van, mert az ipari fejlődés egyre újabb veszedelmeket zúdít civilizációnkra. Az új mezőgazdasági művelési módok, a növényvédő szerek, műtrágyák kellő körültekintés nélküli alkalmazása károkat okozhat, mert a víz körforgásába kerülve a vegyszerek káros hatása ösz- szegeződik, s ez tovább már nem irányítható, nem ellenőrizhető. Veszélyt jelent a peszticideknek az élővizekbe való bevezetése is: a rovarirtó szerek ugyanis általában igen lassan bomlanak le, túlzott mértékű alkalmazásuk az élővilágot fenyegeti. Az 1965. évi nagyméretű balatoni halpusztulást plesztici- dek okozták. Egyelőre csak részben tudják kideríteni, hogy a Mosoni-Dunán és a Zala folyóban végbement halpusztulást a közelmúltban mi idézte elő, de az már bizonyos, hogy mindkét esetben a folyókba került szeny- nyező anyagok okozták a bajt. Megbízható, jó előrejelzéssel elkerülhetők lennének az ilyen tragédiák. — v. j. — A Szarvasi Bútoripari Szövetkezet dolgozói az idén először exportra is szállítanak bútorokat, azonban továbbra is elsősorban a hazai piacot látják el tetszetős termékeikkel. Ezek többsége a FÖBUHÁN keresztül jut el a fogyasztókhoz Fotó: Veress Erzsi Értékes kincsünk: a tiszta, egészséges víz " : a vizek őre
