Békés Megyei Népújság, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-30 / 282. szám
1978. november 30., csütörtök SZERKESSZEN VELÜNK! Válaszolnak az Illetékesek „A tehertaxi-állomásra is kellene telefon” című írásunkra a Volán 8. számú Vállalat vezetői reagáltak, amiből az érdemi részt közre adjuk: „ ... A tehertaxi-állomás ré- részére a már előzetes intézkedés realizálása kapcsán 1978. november hó 30-ig a távközlési üzem közreműködésével — a 12-036-os vonal számú telefont bekötjük. Kérjük a tájékoztatás szíves tudomásulvételét.” » * * Polgár Gábor békéscsabai lakos leveléből közöltünk részletet a Szerkesszen velünk rovatban 1978. november 4-én. Irtuk, hogy Békéscsabán, az Orosházi úti zöldség-gyümölcs boltban beszüntették a pörkölt kávé árusítását, és így a környék lakóinak messzire kell utazni a kívánt áruért. ' A Békés megyei Zöldség- Gyümölcs Kereskedelmi Szövetkezeti Vállalat illetékesei reagáltak a levélre. Egyetértenek azzal, hogy az említett boltban szükséges a pörkölt- kávé-árusítás. Azzal a kéréssel fordultak a békéscsabai Városi Tanács V. B. termelésellátási felügyeleti osztályához, hogy engedélyezzék a jaminai zöldségboltban a pörköltkávé-árusítást. Az intézkedést mi is kíváncsian várjuk... I Az ecsegfalvi gyermekek is várják a fogorvost Nagy Irén ecsegfalvi ifjú egészségőr írja levelében: „ ... nálunk nincs fogorvos. Nagyon szeretnénk, ha itt is volna, hiszen a 210 iskolás gyermek többségének rossz a foga. Volt itt fogászati autóbusz, de megszűnt. Azóta elhanyagolják a fogainkat. Adott a fogorvosi rendelő, a felszerelés, csak a fogorvos hiányzik. Kérjük, hogy segítsenek ebben az ecsegfalvi gyermekeknek ...” Elintézték... Szerkesztői üzenetek Selymes Lászlóné, Dévavá- nya: Részletesebben írja meg panaszát, különben nem tudunk vele foglalkozni. * * * Sz. M.-né, Mezőhegyes. Levelét kivizsgálás céljából elküldtük az illetékes szervekhez. A választ személyes levélben közöljük majd. * * * Rotyis Györgyné, Elek. Levelét kivizsgálás céljából elküldtük az illetékes szerveknek. Mivel kérdése közérdekű, a választ a Szerkesszen velünk rovatban közöljük majd. * * * Battonyai édesanya levelét kivizsgáltatjuk, és az eredményt személyes levélben közöljük. * * * Vigh Imréné, Sarkad. Levelét kivizsgáltatjuk. Az eredményről a Szerkesszen velünk rovatban értesítjük majd. Köszönjük az észrevételt. Békéscsabán, a Tanácsköztársaság útján lebontott házak helyén ideiglenes autóparkolót létesítettek. Ideiglenesen megoldotta az égető parkolási gondokat, de a járókelők kevésbé örülnek az autósok szerencséjének. Az illetékesek ugyanis elfelejtettek figyelmeztető táblát kitenni Fotó: Gál Edit A kenyérsütéshez forró kemence kell... A kenyérsütéshez forró kemence kell — írja többek között Széli Péter Mezőgyán, Ady Endre u. 42. szám alatti pékmester. A környék lakóit ő látja el friss kenyérrel, de a községi TÜZÉP-telepen hiánycikk a tűzifa. Arra hivatkoznak, hogy nincs. Pedig ha ő Gyulán jár, ott sok jó fát lát a TÜZÉP-telepen. „ ... korábban a vésztői erdőgazdasági központban is adtak el fát köbméterben számítva, a hazaszállításról magam gondoskodtam. A közelmúltban ott jártam, és a főnök közölte velem, hogy csak a TÜZÉP-en keresztül adhat el nekem fát. Érkezett is valamennyi a községi TÜ- ZÉP-telepre, ami nekem is kevés, de a lakosság is várja a tűzifát.” Majd arról ír a lakossági szolgáltatást végző, nyugdíjhoz közel álló idős pékmester, hogy műhelye sáros mellékutcában épült, ide télvíz idején nehéz bevinni a tűzifát, kenyér pedig az év minden szakában szükséges. Így igaz. A mezőgyáni lakosok megszokták a ropogós héjú, friss kenyeret. Ennek hiányát nem lehet tűzifa- hiánnyal megmagyarázni... A kisközség is község... A kisközség is község ... — állapítja meg levelében Nagy Sándor bélmegyeri tanár. A napokban tartották náluk a fiatal pedagógusok fórumát. Kiderült, hogy az ifjú nevelők szeretik a községet, ahol a gyermekeket taníthatják. Van azonban néhány észrevételük, ami megszívlelendő: — Rossz az áruellátás a megyeszékhely szomszédságában. Kedvezőbb is lehetne a közlekedés. A művelődési rendezvényekről rendszerint csak múlt időben értesülnek, ahol egyébként továbbképezhetnék magukat. Az élelmiszerüzlet kicsi és korszerűtlen, áruellátása sok kívánnivalót hagy maga után. Elgondolkoztató az is, hogy a községben több vállalatnak van helyi telepe, mint például a békéscsabai szőnyeg- szövőnek — a saját dolgozóik részére sem alakítanak ki ebédlőt és egyéb szociális helyiséget A művelődési ház, az ifjúsági ház, a sportkör és egyéb intézmény fenntartása egyedül a helyi Üj Barázda Tsz-re hárul. Ez bizony sok — mondották a fiatal nevelők. — Joggal hivatkoztak arra, hogy felelősséget éreznek a rájuk bízott környezetért. De vegyék figyelembe az országgyűlés álláspontját, amely szerint a kisközség is község... Tv-kálvária Gyomán címmel közöltük a Békés megyei Népújság hasábjain a közelmúltban egy kedves régi olvasónk panaszát. A TA 5203 típusú készülékét 1978. november 8-án fényhibával kijavították. Másnap azonban ismét használhatatlan volt a készülék és a panaszos kérte az újabb javítást. A szerelő azonban megállapította, hogy nem volt hiba, csak a programkapcsológomb nem volt benyomva. A készülék iránti műszaki kételyek felszámolása miatt a tv-t — vizsgálatra — elszállították Szeghalomra, ahol több napos megfigyelés alapján megállapították : nincs műszaki hiha. A visz- szaszállítás a gépjárműmeghibásodás miatt késett, amiért ezúton kér elnézést a GELKA. Senki földié? Sétány, vagy csak az volt? Békéscsabán a Körös-parton amolyan senki földje ez. Gaz benőtte, szél telefújta avarral, s gondját ki tudja miért, nem viseli senki Fotó: Gál Edit Újfajta meghívás... A Békés megyei Népújság is hírül adta az 1978. november 23-i számában, hogy jól sikerült díszhangversenyt rendezték Szarvason a szocialista brigádvezetők és tagok tiszteletére. Az óvónőképző intézet, a Vajda Péter Gimnázium, a magyar és a szlovák tannyelvű általános iskolák tanárai, énekkarai, szólistái köszöntötték kedves műsorral azokat a brigádokat, akik sok-sok társadalmi munkaórát vállaltak és teljesítettek a gyermekintézmények és az iskolák karbantartásáért, korszerűsítéséért. ...”A meghívásban volt valami új — írja erről Farkas Józsefné és Szebegyinszki Pálné szocialista brigádvezető. — A szocialista brigád- vezetők által patronált iskolák osztályfőnökei külön meghívót küldtek a brigádoknak. Arra kérték őket, hogy a díszhangversenyre együtt mehessenek az osztályfőnökök és a brigádvezetők, együtt hallgathassák a tiszteletükre adott műsort. Az külön meglepetés volt, hogy nem a postás vitte a meghívókat, hanem úttörők. A gyermekek szívhez szóló meghívásának nehéz ellenállni. Apróságnak tűnik: de osztályfőnökök és brigádvezetők örömmel hallgatták együtt a szép muzsikát, amit a gyermekek jobb életkörülményeinek kialakításáért végzett közös munkáért kaptak. Úttörőkkel Arany János szülővárosában A békéscsabai 4—8. számú általános iskola szülői munkaközössége és osztályfőnökei elhatározták a közelmúltban, hogy két hatodikos osztály diákjaival ez év őszén kirándulnak Nagyszalontára, Arany János szülővárosába. Az irodalmi tanulmányokhoz ugyanis kapcsolódott a halhatatlan költő legkedvesebb hőse, Toldi Miklós. — A kirándulásra két autóbusszal indultunk a napokban — írja erről Csomós Istvánné, a Népújság iskolai tudósítója. — A pajtások kíváncsiságát nemcsak a Toldi írója iránti érdeklődés vezette, hanem a közelgő nemzetközi gyermekév hangulata is. Fokozottan kíváncsiak voltak a szomszédos állam gyermekeinek életére, iskolai körülményeire, a szalontai magyar és román gyermekekre. ...’’versekkel, dalokkal, ajándékokkal készültek a gyerekek a kirándulásra. Első útjuk az Arany János Emlékmúzeumba vezetett, megtekintették a Csonka-tornyot is. Megnézték a költő kéziratait, dokumentumait, a korabeli és későbbi versesköteteket...” Ezután az Arany János hajdani iskolájában találkoztak a szalontai úttörőkkel. A fiúk barátságos focimérkőzést játszottak, majd nyakkendő- és jelvénycsere következett. A szalon- tai pajtások elvezettek minket oda, ahol valamikor Arany János szülőháza állt. A levélíró szerint hangulatos volt hazafelé is az út: a „nótafák” és a „mókamesterek” szórakoztatták a társaságot. MIT MOND 11 JOGSZABÁLY? Szabó Katalin, Orosháza: Gépíró- és gyorsíróiskolát végző dolgozókat tanulmányi szabadság nem illeti meg. Tanulmányi szerződésben azonban a vállalat az oktatás miatt távol töltött időre átlagkereset-térítést biztosíthat. A tanulmányokkal kapcsolatos költségek megtérítését is vállalhatja. * * * Á. Jánosné, Battonya: A háztáji juttatással kapcsolatban fordult szerkesztőségünkhöz. Azt kérdi levelében, milyen szempontok szerint döntenek a háztáji földterület, illetve a terményjuttatás mértékéről. Van-e olyan eset, amikor a termelőszövetkezeti tagot a közösben való munkavégzés nélkül is megilleti a háztáji juttatás. Alapelv, hogy háztáji gazdaságra minden tsz-tag jogosult. Háztáji földet, illetve azt helyettesítő terményjuttatást a termelőszövetkezettől viszont csak az a tag kaphat, aki a közös gazdaságban, az alapszabályban meghatározott munkanapot teljesítette. Az öreg, rokkant, tartósan munkaképtelen tsz- tagot a föld- vagy terményjuttatás a munkavégzéstől függetlenül is megilleti. A termelőszövetkezet vezetősége a közös földekből kijelölhető háztáji föld-, illetve terményjuttatás nagyságát az alapszabály szerint legkisebb mérték, és a törvényben megállapított felső határ között a munka teljesítésével arányosan állapítja meg. Figyelembe veszi a tag szociális helyzetét és egészségügyi állapotát. A mérlegelés legfontosabb szempontja a tag munkateljesítménye. Tekintettel kell lenni azonban arra is, hogy a tag hány eltartásra szoruló családtagról gondoskodik. Továbbá azt is, hogy van-e a családban tartós beteg vagy ellátatlan, csökkent munkaképességű személy. Milyen a termelőszövetkezeti tag egészségügyi állapota, s egyedül gondoskodik-e a családjáról? A kedvezőtlenebb szociális helyzetben levő szövetkezeti tag a munka teljesítményéhez képest nagyobb háztáji juttatásban részesülhet a törvény szabta felső határon belül. A háztáji juttatással kapcsolatban előírt munka- mennyiséget személyesen köteles teljesíteni. A családtag munkateljesítményét akkor sem lehet a javára írni, ha kiskorú, vagy a taggal közös háztartásban él. Nem kaphat tehát valaki nagyobb földterületet vagy több terményt háztáji juttatás címén azért, mert családtagjai az ő nevében végeztek közös munkát. A tagrészére előírt munkaidő férfiaknál 1500, nőknél 1000 munkaóránál kevesebb nem lehet évente. A háztáji föld- és terményjuttatás mértékének a megállapításánál munkában töltött időként kell számításba venni a következő időtartamokat : a szülési, a betegségi és gyermekgondozási segély idejét; a fizetett szabadság, a tanulmányi szabadság idejét, a továbbtanuló dolgozók részére jogszabályban biztosított munkaidő-kedvezményt; a 10 éven aluli gyermek gondozása, vagy ápolása címén igénybe vett, és egy évet meg nem haladó fizetésnélküli szabadság idejét; a katona vagy egyéb fegyveres szolgálatot, népi ellenőrként, tanácstagként végzett tevékenységet ; a vezetőség engedélyével létesített munkaviszonyt, valamint a tagnak korábban családtagként végzett munkája időtartamát. Ezeket az időtartamokat függetlenül attól, hogy a tag kapott-e átlagrészesedést vagy sem, úgy kell számításba venni, mintha a közösben munkát végzett volna. * * * R. Gy., Elek: Az örökös saját belátása szerint rendelkezhet a hagyatékkal, ha azt nem terheli tartozás. Abba nem lehet beleszólni azon a címen, hogy valamikor az örökös felesége volt. (Dr. Serédi) VISSZHANG Rönkvárépítő brigádok című, 1978. november 19-én megjelent riportunkra válaszolt Karsai Mihályné nyugalmazott tanítónő, Medgyes- egyháza, Petőfi u. 27. szám alatti lakos. „... az írás egy része megdöbbentett. Med- gyesegyházán jól működő színjátszócsoport, községi énekkar, népitánccsoport, Röpülj páva kör működött, ez tény. Dokumentumokkal és a csoportok népes tagságával igazolom. A Röpülj páva kör két éve a helyi művelődési házban még nőnapi műsort is adott 30-as létszámmal, telt ház előtt. ... magyar és szlovák haI gyományokat ápoltunk. A vidéki szereplések sikereit (Lökösháza, Nagybánhegyes stb.) írásos bizonyítékok őrzik. Citerazenekar működött (három férfi és három nőtaggal). Volt népitánccso- portunk is. A helyi gyűjtésű szlovák polkának mindig nagy sikere volt... A ruhákat a Haladás Tsz vette, melyek most gazdátlanul hevernek. Feloszlott a csoport, ; mert egyik helyről a másikra dobálták, nem törődtek vele. Ez kedvét szegte a lelkes öregeknek, fiataloknak ...” Ezután arról panaszkodik a levélíró, hogy még a halottnak is nyoma van az anyakönyvben, de az említett csoportoknak sehol. Pedig voltak, csak ma nincsenek. A község és a környék lakói ma is emlékeznek a sikeres rendezvényekre, ahol az említett csoportok szerepeltek. Hogy a hozzászóló keserű sorait jobban megértsük, idézünk egy részletet a Rönkvárépítő brigádok című riportból. Kucsera Lajos, a művelődési ház igazgatójának szavait rögzíti a cikkíró, amikor a következőket írja: „ ... Van-e valami apró hagyománya például annak, hogy pávakört alakítsunk ... Nem véletlenül mondtam pávakört. Gyönyörű mozgalom, és itt, Medgyesen nem tudjuk összehozni. Semmi ilyesminek nincs megelőző formája. Dalolni szeretnek, kórus azonban csak az iskolában van ... Táncolni ? Más a népi tánc, és más a társas. Itt, nálunk sose volt tánc- csoport ...” * * * Művészetek vándorútján című írásában, 1978. október 29-én a Minimagazin oldalon az endrődi kisdiákok lelkes munkájáról írt egyebek között B. Sajti Emese. Erre reagált Szabó Ildikó őrsvezető, az endrődi általános iskola tanulója. „ ... köszönjük szépen, hogy írtak rólunk. Azóta én is riporter lettem.” Ildikó ezután részletesen beszámol arról, hogy ő maga a Hunyadi raj nyomába szegődött. A kispajtások Gyeb- nár Józsi bácsi kommunista veteránnal készítettek magnófelvételt. Gyebnár bácsi csuda izgalmas dolgokat mondott el. Ildikó mint riporter a riporter nyomában dolgozott nagy-nagy gyönyörűséggel. „ ... nagyon örültem, mert végül is hat oldalt írhattam a faliújságra az érdekes eseményről, az interjúról. Így készítettem riportot a riporterekről. Hát ennyit szerettem volna elmondani erről... ” — írja többek között Szabó Ildikó kispajtás. — A riporterkedés szép mun. ka, ezután sem hagyjuk abba. Köszönjük a levelet.