Békés Megyei Népújság, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-28 / 280. szám
1978. november 28- kedd o A napokban nyílt meg Békéscsabán a Tanácsköztársaság útján az az ételbár, amelyben pillanatok alatt teszik a vendégek elé az ínycsiklandozó falatokat. Képünk az ételkészítés pillanatait örökítette meg Fotó: Gál Edit Veszélyeztetett családok Vésztőn Több mint 20 éve működik Vésztőn, a tanács művelődés- és egészségügyi bizottságán belül az ifjúság- védelmi albizottság, amelynek feladata a veszélyeztetett családokban élő fiatalkorúak figyelemmel kísérése, a veszélyeztetettség okainak felkutatása, és azok megszüntetése. Tevékenységét a munkahelyeken és az iskolákban kiépített aktívahálózat, valamint az ifjúság- és családvédelmi felelősök segítik. Miután az albizottság tudomást szerzett egy- egy veszélyeztetett családról, kivizsgálja a körülményeket. Sajnos a veszélyeztetettség okai között még ma is rangos helyet foglal el az alkohol. Az ifjúságvédelmi albizottság a gyermekek érdekében gyakran javasolja a szülő vagy szülők kényszerelvonó kezelését. Az elmúlt évben erre kilenc alkalommal került sor. Valamennyi esetben javulás tapasztalható. Jelenleg 18 veszélyeztetett család életét kísérik figyelemmel. Az albizottság eredményes munkáját bizonyítja, hogy számuk a négy évvel ezelőttinek csaknem a felére csökkent. Tizenegy család rendszeres nevelési segélyben részesül, a hátrányos körülmények között élő kiskorúak gjtómügyi segélyt is kapnak. A megelőzés, a veszélyeztetettség felfedezése érdekében még nagyobb szükség lenne a munkahelyi ifjúságvédelmi felelősök, aktívák, szocialista brigádok és KISZ-alapszervezetek segítségére. H jobb ellátásért A Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat — a nagyüzemek mellett — nagy súlyt helyez a háztáji és kisgazdaságok takarmány- ellátására is. Az ellátás további javítását új üzemek, elárusítóhelyek létesítésével kívánják a malomipar dolgozói megoldani. November 27-én bezárják a békéscsabai, Mezőberényi úton található Braun-féle malmot. A malom a Lenin Tsz-é volt, most a hialom- ipar tulajdonába megy át. A zárás oka : nagyarányú korszerűsítéseket hajtanak végre az épületekben, gépekben. Sor kerül új tároló- tartályok beszerzésére, amelyek lehetővé teszik, hogy a korábban csak zsákolva vásárolható tápokat ömlesztve is megvásárolhassák a kistermelők. Nagy segítség ez az állattartóknak, mert egy papírzsák 8,50 Ft-ba kerül. Figyelembe véve, hogy a táp 40 kg-os zsákokban került forgalomba, most ömlesztve mázsánként 21 forinttal lesz olcsóbb, mint a csomagolt. Jelentős megtakarítás érhető majd el így vásárolt takarmánynyal. S hogy mikor? Az újjáalakított telep jövő év júliusától áll a vásárlók rendelkezésére — korszerűsítve, megfelelő színvonalban. Továbbra is nyitva tart Békéscsaba V. kerületében, a Jósika utcában található takarmánybolt. Ennek fokozott ellátásával igyekszenek pótolni az átalakítás alatt álló telep munkáját. A Braun-féle malom lisztcseretelepként is működött, ezt a feladatot az átalakítás tartama alatt a Szabadság Termelőszövetkezet látja el. Elismerés honvédelmi munkáért Ünnepségen köszöntötték a közelmúltban Budapesten a magyar néphadsereg művelődési házának nyári helyiségében azokat a pedagógusokat és társadalmi aktivistákat, akik a honvédelmi nevelés és katonai pályára irányításban több éve eredményesen tevékenykedtek. Megyénkből a több éves kiemelkedő munkájukért Fekete Sándor, az orosházi mezőgazdasági szakközépiskola igazgatója a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany, Vándor György, a békéscsabai útépítési és vízügyi szak- középiskola igazgatóhelyettese ezüst fokozata kitüntetésben, dr. Kincses László, a megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet igazgatója és a sarkadi Ady Endre Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola igazgatóhelyettese, Borbély Ferencné honvédelmi miniszteri dicséret és jutalom elismerésben részesültek. Egyre többet tiistölünk! Egészségünkért Budapesten és Körösladányban A világ cigarettatermelése 1976-ban elérte a 4 billiót, ami 34 százalékkal több a tíz évvel korábbinál. Hazánkban 1965-höz viszonyítva 1976-ra mintegy 48 százalékkal emelkedett a cigaretta forgatna — hangsúlyozza az a beszámoló, amelyet a ma délelőtt kezdődött ülésén vitat meg az egészségügyi felvilágosítás társadalmi tanácsa. „Elértük” tehát, hogy a cigarettafogyasztásban Magyarország a világranglistán a hatodik, Európában pedig a harmadik helyre került. A dohányzás ártalmainak csökkentése érdekében kifejtett egészségnevelés szükségessége kellően bizonyítható. A szívinfarktus, az idült hörghurut és a tüdőrák megbe- tegítő tényezői között a dohányzás előkelő helyet foglal el. * * * Körösladányban már több alkalommal rendeztek egészségügyi napokat, illetve hetet. Az idei egészségügyi heteket november 27-én, tegnap kezdték, s december 22- ig tartanak. Lényegük, hogy komplex lakossági szűrést végeznek az évi kötelező tüdőszűrés apropójaként. Ez azt jelenti, hogy több mint 4500 emberrel foglalkoznak az elkövetkező hetekben, s a megyei tüdőgondozóval együttműködve a szokásos ernyőképszűrésen kívül a vérnyomást, a teljes vizeletvizsgálatot, a testsúlyt, a testmagasságot és légzés- funkciós vizsgálatot is tartanak. E célra kérdőívet is összeállítottak, amelyen többek között olyan kérdések szerepelnek, amelyek a dohányzásról, a szeszes ital fogyasztásáról, a légzési zavarokról, az előfordult betegségekről ad majd tájékoztatást az orvosoknak. A nagyarányú munkát támogatja a tanács, a helyi Vöröskereszt, s szerződést kötöttek a gyulai Erkel Ferenc Szakközépiskolával, és a békéscsabai egészségügyi szak- középiskolával is, ahonnan diákok vállalják a segítést. Az egészségügyi szakközépiskolásoknak például ez a munka szakmai gyakorlatnak számít. Természetesen megfelelő szakorvosok is közreműködnek, és a szűrés az orvosok felügyelete mellett, szakképzett ápolónők segítségével történik. Szép példája ez a humanitásnak, hiszen egy ilyen általános szűrés során bizonyára sok olyan beteget találnak, aki különben soha nem menne orvoshoz, és nem kezelteti magát. Lehetőséget ad arra is, hogy felvilágosító munkát végezzenek az egészségügyi dolgozók, ami elsősorban a megelőzést segíti. Ma is holnap : Ezer autót sorsolnak Az Országos Takarékpénztár november 28-án és 29-én Budapesten, a MÉM kultúrtermében rendezi a gépko- csi-nyereménybetétköny- vek idei negyedik, sorrendben 70. sorsolását. A húzáson a július 31-ig váltott és az október 31-én még érvényben volt 5000 és 10 ezer forintos nyereménybetétkönyvek vesznek részt. A húzás első részét kedden bonyolítják le. A Budapesten váltott gépkocsi-nyereménybetétkönyvek között 368 személygépkocsit sorsolnak ki. A vidéken váltott betétkönyvek szerdai sorsolásán 591. nyereményautó jut a szerencsés betétkönyv-tulajdonosoknak. A két nap alatt tehát összesen 959 személygépkocsi talál gazdára; az 5 ezer forintos betétkönyvekre összesen 668, a 10 ezer forintosokra 291 nyereményautó jut. A kétnapos húzás összesített eredményét november 30- án tesszük közzé. Gyermekkönyvvásár A békéscsabai 153-as számú könyvesbolt december 4. és 7-e között gyermekkönyvvásárt rendez a Jókai Színházban. A vásáron mintegy 50 ezer forint értékű készlet túrja majd az ifjú olvasókat és persze szüleiket. A közelgő karácsonyra gondolva az üzlet az Univerzál Nagyáruházba is szállít könyveket, ahol december 4-től egész hónapon át árusítják a köteteket. Körtük kapható lesz majd az Erdőben jártam, a Csibike az óriástörpe, valamint a Minden napra egy mese című könyvek, a Fecske köszöntő kötet óvodásoknak való meséket tartalmaz majd. Várható, hogy karácsonyig megérkezik a sokak által keresett háziállatokról szóló meséskönyv is. Az orosházi ÉPSZER Vállalat munkásai építik a csorvási tornacsarnokot, amely közel 600 négyzetméteren nyújt majd sportolási lehetőséget az iskolásoknak és a község lakóinak. Előreláthatóan jövő év novemberére elkészül a tornacsarnok. Képűnkön az álmennyezetet csavarozzák a munkások Fotó: Gál Edit Értelmiségi nők vidéken F alvak asszonyai, a .családanyák között ma éppúgy megtaláljuk a fizikai dolgozót, mint az értelmiségi nőt. A termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban, vagy a tanácsokban mindenütt ott vannak a lányok, asszonyok. A bíróságon jogi végzettségű leányok, asszonyok, a mezőgazdászok között is méltó társ, orvosok, állatorvosok (régen nőket nem is képeztek e területre) pedagógusok, tanácselnökök, s elvétve még tsz-elnökök is. Az ügyvitel egyre bonyolultabb, nagy felkészültséget igénylő berkeiben döntően nők dolgoznak. A vezetői beosztásban kevésbé találjuk ott őket. Az ország több mint 1200 tsz- elnöke közül talán heten képviselik a gyengébb nemet. A szövetkezeti mozgalom egyik jeles vezetője egy ízben azt mondotta: „Lehet, hogy azért csak ilyen kevesen, mert mi férfiak félünk, hogy a nők bizonyítanak?” A tréfás megjegyzés mélységes előítéleteket takar, de korántsem ez az egyetlen oka, hogy a falvakban élő diplomás nők képzettségét és képességét nem használjuk ki a népgazdaság javára kellően. Már az első lépésnél, a férjhez menés idején tapasztaljuk, hogy a helyválasztásnál a nő alkalmazkodik a férj munkahelyéhez. Igazságtalanok lennénk azonban, ha ezt a körülményt csupán a férfiak nyakába varmánk. A nők saját maguk sem mindig igénylik a végzettségük, a gyakorlatuk szerinti esetleges vezetői beosztásokat. A MEDOSZ végzett egy felmérést a mezőgazdaságban dolgozó értelmiségi nők helyzetéről. A széles körű tapasztalatszerzés során megállapították, hogy bár igen sokan alkalmasak lennének vezetői munkakörbe, ők maguk sem igénylik art. Kisebb felelősséggel járó beosztást szívesebben vállalnak. Kialakult számukra a „megfelelő”, de szaktudásukat korántsem kiaknázó munkakör. Érdemes ennek is a mélyére nézni. Azok a nők, akik vezető beosztást vállalnak, már a társadalmi megmozdulásokban is szívesen részt vesznek, sőt el is várják tőlük. Am a család ellátása, az otthon megszervezése vidéken úgy tűnik, még inkább a nők kizárólagos „joga”, mint a városokban. S emellett a vidéki szolgáltató és gyer- mekintézméhyi hálózat még nem könnyít annyit a nőkön, mint a városi, holott a nagy helyeken is elégedetlenek vagyunk azzal. A gyenge vagy ingadozó szolgáltatás gátolja a nőket, hogy végzettségüknek megfelelő munkakört töltsenek be. Jelenleg felsőbb beosztásban a néhány említett tanácsi, vagy tsz-elnöknőt kivéve, alig találunk vidéken nőket. Az állami gazdaságokban például vezető beosztású nő nincs. Olyan, aki már közelíti ezt a szintet, az mindössze 3,2 százalék. Középvezetők közül 8,1 nő. A termelőszövetkezetekben főmezőgazdász 17, főkertész 12, főállattenyésztő 14 volt az elmúlt évben összesen. Az iskolákban úgy tűnik, nincs különbség. A tantestület zöme nő, s ha van egy szem férfi, az az igazgató. Egyesek a vidékre települést sem vállalják szívesen. Nagyon sokan még az egyetemi évek alatt igyekeznek férjhez menni — különösen az úgynevezett női pályákon, mert, ha bekerülnek egy testületbe, onnan már kevésbé találnak férjet maguknak. A félelem a magányosságtól, és a fővárosi, vagy megyeszékhelyi, egyetemi városi státusz megőrzése így biztosítottabb. Ismerek több olyan fiatal nőt, aki elvégezte a kertészeti egyetemet, s utána nem a szakmájában helyezkedett el, mert nem akart Budapesttől megválni. Többen, hogy mégis közel legyenek a kertészethez, néhány Budapest környéki tsz virágkertészetében helyezkedtek el, szakmunkásként. A beszélgetések során hallottam olyan véleményt is, hogy a tudományos fokozatok elérésére nem szívesen törekednek a nők. Ez nem igaz. Az esélyek, lehetőségek egyenlőek. És sok nő sikeresen szerzett újabb tudásanyagot, megdolgozott azért. A Keszthelyi Agrár- tudományi Egyetem egyik tanszékvezetője is nő, aki szakmai és tudományos munkája mellett anyai hivatásának is eleget tud és tudott tenni. A nők rátermettségét senki nem vitatja. (Legalábbis nyilvánosan.) De egy érdekes eset bujkáló féltékenységre utal. Vidéki értelmiségi házaspár olyan munkakörben dolgozott, hogy mind a ketten jelentkezhettek as- pirantúrára. Diplomaterveiket elfogadták és megkezdődött a kandidátusi fokozat megszerzésének időszaka. A vizsgáknál a nő volt sikeresebb, bár a férfi Sem maradt el egyetlen szigorlatával sem. Egyszer azonban a nő halasztást kért, de elfogadható magyarázatot nem" igen tudott adni. Csak nagyon nehezen és jóval később tudta meg az aspiran- túra vezetője, hogy a férj valósággal kisebbségi érzéseket táplált, mivel felesége eredményeit többször hangoztatták. Ezért az asszony a családi békesség érdekében előnyt adott Számára. Megvárta, míg a férje kandidátus lett, s ő csak később szerezte meg a tudományos fokozatot. Lehet, hogy az eset egyedi, de figyelemre méltó, az bizonyos... Igaz, hogy ilyen történetek a fővárosban is lehetnének, de ez vidéken történt. Ma vidéken több tízezer értelmiségi dolgozik, köztük sok nő is. Olyan szakmák jelentek meg vidéken, amelyekről régen nem is tudtak. A fejlődés hozta változásban a nők megtalálják a helyüket, az országnak szüksége is van a nagy anyagi, szellemi ráfordításokkal kiképzett emberek tudásának hasznosítására. A z értelmiségi nők, többségükben gyökeret eresztettek vállalataiknál, s potenciálisan is alkalmasak hivatásuk betöltésére. Több segítséget kell nyújtani számukra, hogy azon a helyen kamatoztassák szakmai tudásukat, ahol szükség van rájuk, amire képesítették őket. Lendvay Vera Politikai vetélkedő Egyebek között az ismeretbővítést szóig áló szellemi vetélkedővel is tisztelegnek az őszi, tavaszi évfordulók előtt a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság dolgozói. E jól bevált, játékos formában emlékeznek meg a KMP megalakulásáról, a Magyar Tanácsköztársaság évfordulójáról. A vetélkedő anyaga. felöleli a magyar munkásmozgalom jelentősebb eseményeit és a fontosabb belpolitikai mozzanatokat 1919-től 1945-ig. Tájékozottságukról kétféle formában is számot adnak a KÖVIZIG dolgozói. Egyrészt szellemi totóban hetenként versenyeznek, másrészt rendezvényszerűen is vetélkednek. Az előbbiben több százan vesznek részt, az utóbbiban mintegy ötven szocialista brigád indul, s három elődöntőn és egy középdöntőn át vezet a legjobbak útja a döntőig. A fiatalok és az idősebbek együtt versenyeznek; az igazgatóság minden tizedik dolgozója tagja valamelyik csapatnak. A rendezvényeket zenei és irodalmi részletek, játékok teszik színessé. A középdöntőt december 15-én rendezik.
