Békés Megyei Népújság, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-01 / 258. szám
O 1978. november 1., szerda Társadalombiztosítási ankét Gyulán Dr. Laczkó István, dr. Pankotai István és Bocskai Mihály- né az ankéton Fotó: Béla Ottó A SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság vezetői és munkatársai október 30 -31-én Békés megyében tettek látogatást, melynek célja volt, hogy tájékozódjanak a megyében végzett társadalombiztosítási munkáról. Október 30-án a Szak- szervezetek Megyei tanácsánál Nagy István, az SZMT vezető titkára a megyéről és a szakszervezeti mozgalomról adott tájékoztatást a vendégeknek. Ezután Bocskai Mihályné., az SZMT titkára a megyében végzett alapszervezeti-társadalom- biztosítási munkáról nyújtott átfogó elemzést. Dr. Pankotai István, a SZOT Társadalombiztosítási Megyei Igazgatóságán tartott tájékoztatót számukra. A látogatás második napján, október 31-én, a Budapesti Harisnyagyár gyulai gyárát keresték fel a főigazgatóság képviselői. Itt az üzemlátogatás és egy rövid tájékoztató után ankét kö- vetkezetWmelyen az aktivisták t^tek részt. Többek között a rehabilitációs tevékenységről volt szó. Előtérbe került ez a téma, hiszen a munkahelyeken, így Gyulán is megteremtették annak a lehetőségét, hogy a csökkent munkaképességűek dolgozhassanak. Ez azonban még nem érte el a kívánt szintet. Amint dr. Szanyi Zoltán főosztályvezető-helyettes elmondotta; tapasztalatai szerint, nem a körülmények igazodnak a dolgozók egészségéhez, hanem ennek fordítottja érvényesül. Ezen vizsgálatok is azt igazolják, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozni kell. Az ankéton tájékoztatást adott még Orbán Sándor SZOT TB-főosztályvezető, Paragh László osztályvezető, Tóthpál Ferenc csoport- vezető, Martinka Gyula csoportvezető. Végül dr. Laczkó István a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság főigazgató-helyettese köszönte meg az aktívák munkáját. Megkezdték a karácsonyi idényáruk kiszállítását Népi műemlékvédelem Békésben Népi műemlékvédelmi tanácskozást rendeztek kedden Békés városban, melyen az Országos Műemléki Felügyelőség, a Békés megyei Múzeumok Igazgatósága és a városi tanács szakemberei vettek részt. Az említett szervek képviselői elhatározták: a tanyavilág népi emlékének megőrzését azzal segítik elő, hogy a megye még jo állapotban levő tanyaépületeit múzeumokká, tájházakká, szociális otthonokká alakítják át. Döntés született arról is, hogy a ma már eléggé „megroskadt” geszti Tisza- kastélyt helyreállítják, Szeghalmon a népi műem- lékjellegű épületekből múzeumot, Battonyán tájházat hoznak létre, melyekhez az Országos Műemléki Felügyelőség és a megyei tanács anyagi támogatást biztosit. Úgy határoztak, hogy a műemlékek megmentése érdekében évenként megbeszélik a feladatokat. logertts ítélet a „rongyos- báró” bűnügyében A Legfelsőbb Bíróság másodfokon döntött a — Kék fényből ismert — „rongyosbáró” bűnügyében. A 43 éves Radies György és 38 éves felesége, az Egyesült Zagyvavölgye ÁFÉSZ felvásárlói, különféle szabálytalanságokat követtek el . a hulladékrongy begyűjtésekor. Egy esztendő alatt több mint 70 ezer kiló többlethez jutottak a szentkúti telépen; többek között úgy, hogy csaltak a mérésnél, szintúgy a számolásnál. A tetemes mennyiségű rongy árát pedig bezsebelték. Hamis bizonylatokat is „gyártottak” ; azt a látszatot keltve, mintha a többlet hulladékrongyot felvásárolták volna. Ily módon az ÁFÉSZ-től 735 ezer forintot vettek fel. ösz- szejátszott velük a 38 éves Czene György igazgatósági elnök és a 43 éves Kiss János osztályvezető. Az elnök 1500, az osztályvezető 12 ezer forintért „hunyt szemet” Radicsék társadalmi tulajdont károsító bűncselekmény-sorozata fölött. A legfelsőbb bírói fórum helyben hagyva a Balassagyarmati Megyei Bíróság első fokon hozott ítéletét, bűn- szövetségben, különösen nagy kárt okozó csalásért és vesztegetésért Radies Györgyre öt és fél évi, Ra- dicsnéra öt évi szabadság- vesztést szabott ki. Ezen felül 50—50 ezer forint vagyonelkobzással sújtotta őket. Kötelesek 668 ezer forint kártérítést megfizetni a Zagyvavölgye ÁFÉSZ-nek. A társadalmi tulajdont hűtlenül kezelő Czene Györgyöt egy évi, Kiss Jánost két évi szabadságvesztésre ítélte. Huszonöt évvel ezelőtt, 1953-ban létesítették Gyulán az első csecsemőotthont, ahol 35 ággyal fogadták a gyerekeket. Ebből az alkalomból tegnap Gyulán, a SZOT—MEDOSZ- gyógyüdülőben ünnepséget rendeztek. Az ünnepségen ott volt Gulyás Sándorné, az Orvos-, Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete megyei bizottságának titkára, dr. Dobszay László egyetemi tanár, a Heim Pál gyermekkórház képviseletében, valamint a város párt-, állami vezetői. A megjelenteket dr. Horváth Gyuláné, a csecsemőotthon igazgatója köszöntötte, majd dr. Nagy Judit főorvos mondott ünnepi megnyitót. A csecsemőotthon 25 éves történetét Szabó János gazdasági vezető ismertette. A jelenlegi otthonban egyébként 190 gyermeket gondoznak. Az ünnepség végén kitüntetéseket adtak át. Képünkön a kiscsoportosok. Fotó: Béla Ottó Ma két lottó jutalomsorsolás 1820 tárgynyereménnYel A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság szerdán két tárgynyereményhúzást is rendez. Először az októberi jutalomsorsolási játékhét szelvényei között összesen 1320 tárgynyereményt — főnyereményként egy Lada 1200-as személygépkocsit sorsolnak ki. A másik húzáson — az októberi rendkívüli jutalomsorsoláson — a 43. játékhét szelvényeire 500 nyeremény, főnyereményként egy Moszkvics személyautó jut a szerencsés nyerteseknek. • « * A szokásostól eltérően ezentúl nem hétfőn, hanem szerdán tartják a lottó jutalomsorsolásait. A másik változtatás, hogy több mint 20 éves szolgálat után „nyugdíjba mentek” a szerencsekerekek, Fortuna szerepét az elektronika veszi át, szerdától ugyanis a jövőben a jutalomsorsolásokat modern számítógép segítségével bonyolítják le. Az új módszerrel a sorsolás előkészítése csupán néhány órát vesz igénybe. A számítógépes sorsolás — 1200—1300 nyeremény kihúzása — mindössze 2—3 percig tart, s a gép azonnal nyomtatva kiadja á hivatalos nyereményjegyzéket is. Áruforgalmi szakemberek boltvezetők gyűltek össze tegnap, október 31-én, Békéscsabán, a Kakas étterem különtermében, hogy tájékozódjanak a várható élelmiszer- és vegyiáru-ellátás- ról. A megjelenteket Tóth Rudolf, a Szolnok—Békés megyei Élelmiszer- és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat békéscsabai fiókjának igazgatóhelyettese üdvözölte, majd válaszolt a legutóbbi tájékoztatón elhangzott kérdésekre. A következőkben Staud Károly, a szolnoki központ élelmiszerosztályának a vezetője tartotta meg előadását. Bevezetőjében hangsúlyozta: a békéscsabai fiók 7,9 százalékkal növelte forgalmát az elmúlt év azonos időszakához képest, s a telepek versenyében a harmadik helyet foglalja el. Annál is inkább figyelemre méltó ez az Huszonöt éves a csecsemőotthon eredmény, mivel az év folyamán több áruféleségből nem volt megfelelő az ellátás. Az esztendő hátralevő részében alapanyaghiány és a rossz időjárási viszonyok miatt néhány cikkből kevesebb lesz, mint tavaly. Már megkezdték a karácsonyi idényáruk kiszállítását. A függelékek, szaloncukrok 30—40 százaléka az üzletekben van. Ami a konzervárukat illeti, elmondotta, hogy a hazai főzelék- és gyümölcskonzer- veket, savanyúságokat kínai, mexikói, argentin, lengyel és román árukkal pótolják. Ezek a negyedik negyedévben és 1979. első három hónapjában kaphatók lesznek. Paradicsomkonzervekből szintén jó ellátás várható. Déligyümölcsök közül a banánszállítmányok beérkeztek, a tavalyinál kevesebb lesz viszont narancsból, datolyából. A száraztészta-ellátásról Malatyinszki Pál, a Békéscsabai Konzervgyár kereskedelmi osztályvezetője tájékoztatta a résztvevőket. Megelégedéssel szólt a tésztagyár termelésének a növekedéséről. Az elmúlt évben 921, az idén 1500, jövőre pedig kétezer vagon tésztát gyártanak belföldi piacra. Az olasz gépsorokon számos új terméket állítanak elő. Ezt követően Kovács Béla, a FÜSZÉRT osztályvezetője a vegyiáru-ellátás eredményeit, gondjait ismertette. Végül a feltett kérdésekre válaszoltak az illetékesek. Arutájékoztató a FÜSZÉRT-nél Szilárd létbiztonság Ö rökzöld és érthető tulajdonság, hogy az emberek nyugodtan, biztonságban szeretnek élni. Nincs ebben semmi szégyell- nivaló, semmiféle kárhoztató kispolgári szűkkeblűség, hiszen a történelem során ,az emberi ' nem legöntudato- sabbjai is azért harcoltak, azért vitték a bőrüket a vásárra, hogy a két kezük munkájából élő társaik számára >s megteremtsék a biztonságos, nyugodt élet lehetőségét. Egyszerre volt derűs és megható az a néhánj* szó, amelyben Kovács János szövetkezeti parasztember elbeszélte, hogyan érzi magát élete első üdülésén. Az idős parasztember az ország első termelőszövetkezeti üdülőjének, a debreceni Nagyerdő árnyas fái alatt épült, úí és szívderítőén korszerű szórakozó- és pihenőotthonnak az előcsarnokában ült, és tréfálkozva arról vallott, sohasem hitte volna, hogy neki egyszer majd ilyen szép üdülésre telik. ötven éven át nagy gondja volt az egyetlen nadrág és bakancs. Sivár életét maga sem sokr,a becsülte, hiszen lépten-nyomon azt tapasztalta, hogy két keze munkájával, emberségével semmire sem megy. Évtizedeken át semmi értéket sem gyűjtött, semmit sem féltett. Nem hitte, hogy öregségére minden megváltozik. Már évek óta jó helye van a közösben. Emberhez méltó munkát, meglehetős jövedelmet, kényelmes otthont, és ami szintén nem megvetendő dolog, együttérző, jó társakat tudhat magáénak. Egyszóval szebb lett az élete. Olyan szép, hogy amikor hírt hallott a Hajdú megyei szövetkezeti parasztok épülő üdülőházáról, ahol majd gyógyulni és pihenni lehet, valósággal szószólója lett az építkezésnek. S most évek múltán is eljött pihenni, mert félti az egészségét, mert az élet értéke az ő szemében is váratlanul szép magasságokba szökött. De nem csupán az életet félti, hanem mindazt, amit az utóbbi évek összegyűjtött. S ma már nemcsak magára gondol, hanem a hozzátartozóira, a gyerekeire is. Egy szó, mint száz, Kovács János-, aki évtizedeken át átkozta mostoha sorsát, ott az üdülő karosszékében azt is elmondta, hogy ő bizony már élet- és lakásbiztosítást is kötött. A mi társadalmunk egyik legszebb vonása éppen az a kölcsönös gondoskodás és felelősségérzet, mely az egyén és a közösség viszonyában megmutatkozik, s mely ezt a viszonyt megtölti tartalommal. A mi világunkban ugyanis szent az a törvény, hogy a közösség céljait becsületes munkájával segítő emberről a közösség is becsületesen gondoskodik. De ezenkívül ,a társadalom erkölcsi és anyagi támogatása azt is lehetővé teszi, sőt egyenesen arra ösztönöz, hogy az egyén önmagáról is gondoskodjék. Kovács János például tudja, hogy nyugdíj vár rá, nyugodt öregkor, hiszen a mi társadalmunk nem hagyja elkallódni őt, aki tisztességgel dolgozott a közösségért is. De ő, aki azelőtt bárhová is nézett, mindenütt csak a másét látta, most, amikor munkája nyomán szebb életet, jómódot teremtett maga körül, biztonságban akarja látni azt, ami az övé. Biztonságot akar, nem csupán a maga, hanem az utódai számár,a is. Erre a sokoldalú biztonságra dolgozó ember csak a szocialista társadalomban gondolhat. Bár fejlett nyugati országokban sokat emlegetik a magas életszínvonalat, szívesen szembeállítják azt a mi eredményeinkkel, s mi tagadás, az élet némely területén még .az ő javukra billen a mérleg. De azt már nem vitathatják a tőkések sem, hogy melyik társadalomban biztonságosabb a dolgozó ember léte, jelene és holnapja. Mindenki kénytelen elismerni, hogy a dolgozó emberek szilárd létbiztonságát ,a szocialista társadalom teremtette meg. Valamennyiünk igényei nőnek, és a lehetőségek is mind gazdagabbak. Érdekes bepillantani például az Állami Biztosító kimutatásaiba is. A számok sokat elmondanak. Nem csupán azt, hogy az emberek körül akarják bástyázni magukat a véletlen meglepetések ellen, hanem azt is, hogy a teremtő munka nyomán milyen sok értékünk halmozódott már fel. 1957. végén még csak 1,7 millió egyéni biztosítást tartott nyilván az Állami Biztosító, 1977. végén pedig már csaknem négymilliót. Ez a szám gyakorlatilag annyit jelent, hogy Magyarországon ma minden családra jut egykét biztosítási kötvény. Lehetséges volna, hogy ez az eredmény csupán az Állami Biztosító jól dolgozó apparátusának köszönhető? Bár még mostanában is nem egy csípős megjegyzés éri az ügyfeleket kitartóan győzködő biztosítók munkáját, a biztosítás ma már nem valami vitatható szükséglet, hiszen nemcsak a biztosítók száma növekszik meg, hanem a félteni, óvni való értékek is megsokszorozódtak. A fenti számok növekedését tehát a biztonság igénye szülte. Nem étünk gondtalanul, de biztosan és megalapozottan élünk, nem pedig egyik napról a másikra. A kölcsönös gondoskodás, mely az egyén és a közösség viszonyának tartalmat adott, megteremtette a kulturált élet alapfeltételeit, egyebek között azt is, hogy a dolgozó ember is jól berendezett családi otthonokban élhet. Érthető, ha ezt az új otthont mindenki a legnagyobb biztonságban akarja tudni. Ebben is segít a közösség, mert lehetőséget ad az egyénnek, hogy ezt a biztonságot csekély anyagi áldozatvállalás árán önmagának megteremtse. A szövetkezeti parasztok biztosítási és önsegélyező csoportja is évről évre népszerűbb. Népszerűségét annak is köszönheti, hogy a parasztságnak nem csupán a biztonságérzetét növeli, hanem kulturális fejlődéséről, testi-szellemi pihenéséről is gondoskodik. Sok tízezer, a faluja határán túl nem járó parasztember az önsegélyező csoport segítségével jutott el az ország különböző tájaira, ismerte meg hazája arcát. M anna csak a legenda szerint hullott az égből. A valóságban ma is kemény munkával kell előteremteni a mindennapit, örüljünk, hogy ez a mindennapi ma bőségesebb, mint hajdanán, s ha soK gondoól, nagy munkából fakad is, több örömet is jelent. Ne szégyelljünk hát magunk is gondoskodni róla. K. F. a TIT és a nemzetiségiek A nemzetiségi anyanyelven folyó ismeretterjesztés gazdagítását célzó együttműködési szerződést kötöttek hétfőn a TIT székházában. A délszláv, a német, a román és a szlovák nemzetiségi szövetségek vezetői, valamint a TIT főtitkára által aláírt öt évre szóló megállapodás célja a magyar anyanyelvű lakosság körében megismertetni, népszerűsíteni a Magyarországon élő nemzetiségiek történelmét, kultúráját, irodalmát.
