Békés Megyei Népújság, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-24 / 277. szám

O 1978. november 24., péntek Megyénkben Szép eredmények a tömegtestnevelésben, ellentmondások a versenysportban SPORT SPORT SPORT A Koreai HDK-ba utazik hat Szalvai-cselgáncsozó Mint arról beszámoltunk, az elmúlt hét végén Miskol­con rendezték meg az ifjú­sági és junior cselgáncsozók XI. Európa Bajnokságát. A magyarok jól szerepeltek, 31 pontot gyűjtöttek. A 26 in­duló ország közt az előkelő 3. helyen végzett a magyar együttes. Két első, egy má­sodik, egy harmadik és négy 5. helyezést értek el fiaink, ötödik helyen végzett Ko- varszki Pál is a 78 kg-osak 21 tagú mezőnyében. A Honvéd Szalvai SE ver­senyzője jól kezdett a dél­előtti selejtezőben. Csoport- -elsőként végzett, olasz ellen­felét 5 ponttal verte, a fran­ciát a maximális 10 ponttal, az NSZK-s ellenfelét lelép­tették ellene. Kovarszki ez utóbbi mérkőzésen olyan ütemet diktált, hogy az NSZK-s fiú nem tudta tar­tani a lendületet. Akciót, ak­ció után csinált pontértékre, az ellenfél először passzivi­tásba menekült, amiért fi­gyelmeztették, majd kilépett a szőnyegről, és leléptették. Ezzel a győzelemmel Ko­varszki már csoportelső lett, de még volt hátra egy mér­kőzése a román versenyző ellen. A szakvezetés úgy dön­tött, hogy ezt a mérkőzést ASZTALITENISZ Az országos SZÖVOSZ Kupa asztalitenisz-verseny döntőit Pécsett rendezték meg az új sportcsarnokban. A viadalon a megyék első csapatai párosokban az 1—2. helyen végzett versenyzők, s egyéniben az 1—3. helyezet­tek vehettek részt a kétna­pos versenyen. A Békés megyei pingpon­gozok az alábbi eredménye­ket érték el. Férfiak. Páros. 2. Lukács Tibor—Áment Gábor. Csapat. 3. Áment Gábor, Lukács Tibor. Nők. Egyéni. 4. Gulyás Kálmánné. Csapat. 3. Gulyás Kálmánná, Pikóné Téglás Adél. Páros. 3. Gulyás Kál­mánné—Téglás Adél, 6. Márkus Katalin—Molnár Anna. Vegyes páros. 1. Gu­lyás Kálmánné—Lukács Ti­bor. * * * Békéscsabán november 26- án (vasárnap) a Rózsa Fe­renc Gimnázium tornater­mében 9 órai kezdettel te­hetségkutató fiú, leány kor- osztályos asztalitenisz-viadalt rendeznek. A rendezők, a Városi Ta­nács V. B. Testnevelési és Sportfelügyelősége és az Asztalitenisz Szakszövetség három korosztályban rende­zi meg a versenyt. A fiúknál is és a lányoknál is külön csoportban indulnak a 4—5, a 6 és a 7—8 osztályos ping- pongozók. Nevezni a helyszínen lehet 8.30-ig (nevezési díj nincs). A kieséses rendszerben ren­dezendő viadalon a sportág­ban leigazolt versenyzők nem állhatnak asztalhoz. A legjobbak, versenyszá- monkét az első négy helye­zettek oklevéldíjazásban ré­szesülnek. * * * Egy nappal korábban, no­vember 25-én Békéscsabán, a Rózsa Ferenc Gimnázium tornatermében 16 órakor rendezik meg a II. osztályú egyéni asztalitenisz-bajnoksá­got. A kieséses rendszerben rendezendő verseny célja a versenyzési és minősítési pontszerzés lehetőségének biztosítása. Az egyéni győz­tesek tiszteletdíjakat vehet­nek át, az 1—4. helyzettek éremdíjazásban részesülnek. Kovarszki mérkőzés közben taktikai okokból feladja, és tartalékolja erejét a folyta­tásra, elkerülje az esetleges sérülést A délutáni 8-as döntőbe nagy meglepetésre nem került be a szovjet és a francia versenyző, az utób­bit Kovarszki verte ki a döntőből. Kovarszki jól kez­dett a délutáni középdöntő­ben is. A többszörös IBV és EB-helyezett osztrák ver­senyzőt két ponttal verte, ez a győzelem már az 5. helyet jelentette és Pali küzdhetett a döntőbe jutásért. Egy nála majd két fejjel magasabb csehszlovák versenyző volt következő ellenfele. Nagyon kellemetlen küzdőmodorban versenyzett, de hasznosan. Hosszú karjaival Kovarszkit távol tartotta magától, és akcióit pontok szempontjá­ból előnyösen hajtotta végre. Kokát (3 pont), majd jykot (5 pont) ért el a csehszlovák fiú, és kontra akciókkal 5 pont értékkel nyerte meg a mérkőzést. Később az Euró- pa-bajnoki aranyat is a cseh­szlovák versenyző nyakába akasztották. Kovarszki így „visszamérkőzhetett” a 3. he­lyért. Itt Palinak a jugo­szláv ellenfelet kellett meg­verni, Kovarszki hatalmas hajrába kezdett, az első percben egyik akcióra kokát pontot kapott, majd ez­után háromszor szakadt fél­be a mérkőzés, Kovarszki két ujja megsérült, amit fa­gyasztani kellett, így a kez­deti nagy lendület a mérkő­zés utolsó két percében a sérülés miatt alábbhagyott. Az egyik akciónál Kovarsz­ki térdelve maradt, ezt a bíró — túl szigorúan, figyel­meztetés nélkül — elsőfokú intéssel büntette, (3 pont el­lenfele javára). Mindkét ver­senyző újra nagy hajrába kezdett, de a mérkőzés vé­géig egyikük sem tudott pontértékű akciót csinálni. Sajnos a szabály kimondja, hogy a büntetés mindig na­gyobb, az azonos értékű „pontos” akciónál. így Ko­varszki vesztesen hagyta el a szőnyeget és az 5. helyet szerezte meg ezen a verse­nyen. * * * December 2-től 20-ig a magyar katonacselgáncs-vá- logatott a Koreai NDK-ban edzőtáborozáson vesz részt, 17 sportolóval. A Szalvaiból sajnos Hipszki, Deák, Gyány sérülés miatt nem tudták vállalni a részvételt. így a következők utaznak a Szal­vai SE-ből: Dögé Ferenc (a Kemény G. Szakközépiskola tanulója), Mekis János (a Rózsa F. G. Nyomdaipari Szakközépiskola tanulója), Kovarszki János (a MEZŐ­GÉP dolgozója), Radnai Csa­ba, Nagy László, Kovarszki Pál (tényleges idejüket töltő sorkatonák) és Sarkad! Já­nos edző. Tartalékok Megyeri György és Nagy Miklós. TEKE Befejeződtek a férfi NB III-as tekebajnokság küzdelmei. AZ NB III. VÉGEREDMÉNYE: 1. H. Metripon SE 22 116- 60 36 2. Kecsk. MÁV SE 22 109- 67 30 3. SZEOL AK 22 109- 67 26 4. Kecskeméti TE 22 98- 80 26 5. Batt. ÁFÉSZ 22 92- 84 24 6. Makói VSE 22 86- 90 24 7. Kkh.-i MEDOSZ 22 96- 80 22 8. Mb. TEXTIL 22 84- 92 22 9. Kecsk. ZIM 22 75-101 18 10. Gy. Lendület 22 71-105 14 11. Kecsk. Süt. 22 60-116 12 12. Gyulai SE 22 62-114 10 A vonal alatti együttesek ki­estek, a vonal feletti együttes magasabb osztályba került. Az Országos Testnevelési és Sporthivatal a közelmúlt­ban ágazati felügyeleti vizs­gálat keretében értékelte Bé­kés megye testnevelése és sportjának helyzetét, amely az 1973—1977 évek közötti időszakot öleli fel. A megye testnevelésének és sportjának helyzetét terü­leti elhelyezkedése, gazdasá­gi adottságai alapvetően be­folyásolják. Ebből adódóan is a testnevelés és sport fej­lesztésére kevesebb lehető­ség kínálkozik, mint az or­szág más megyéjében, ezért egyes területeken nem tud­tak kellő ütemű lépést tarta­ni az általános fejlődéssel. A nehézségek ellenére a me­gyei tanács, a városi taná­csok, a járási hivatalok egy­re gyakrabban és növekvő hatékonysággal foglalkoznak a testneveléssel és sporttal. A tanácsok tiszt­ségviselői kellő körültekin­téssel, rendszerességgel és megfelelő érdeklődéssel lát­ják el a testnevelési és sportszakigazgatási ágazat felügyeletét. E vonatkozás­ban különösen kiemelkedő a tevékenység Békés, Gyula, Orosháza városokban, vala­mint a gyulai és a szeghal­mi járásban. A különböző szintű pártbi­zottságok, pártszervezetek is megyeszerte megkülönbözte­tett figyelmet fordítanak a testnevelésre és sportra, kü­lönösen annak vezetésére és irányítására. Az utóbbi idő­ben kedvezően változott a községekben, nagyközségek­ben is a testneveléssel és sporttal kapcsolatos szemlé­let, a rendszeres testedzés­ben való részvétel. Mindez összefüggésbe hozható azok­kal az erőfeszítésekkel, ame­lyeket a megyei, járási, vá­rosi sportirányító szervek, a tanácsok és a pártbizottsá­gok konkrét közreműködésé­vel és segítségével tesznek. A községi tanácsok módszere­ikben, tartalmi tevékenysé­gükben az előző éveknél jó­val többet foglalkoznak a testnevelés és sport népsze­rűsítésével, a lakosságnak és ezen belül is elsősorban az ifjúságnak a rendszeres test­edzésbe történő bevonásával. D kedvező változásban szerepet játszottak az Ed­zett Ifjúságért mozgalom szervezésével kapcsolatos konkrét feladatok is, ame­lyeknek eredményeként nö­vekedtek az igények a test­nevelés és sportolás iránt, következésképpen a községi tanácsok is nagyobb figyel­met fordítanak a testedzés és sportolás szervezésére. A községek sportját segítette elő az az akció, amelyet a társszervekkel együtt az el­múlt évben hirdetett meg a megyei TSH „Sportudvart az iskoláknak” elnevezéssel. Az akció során csaknem másfél millió forint ráfordításával és a jelentős mértékű társa­dalmi munka eredményé­ként bővültek a sportolási lehetőségek. Többek között ennek hatására is, az 1972. évi 13-ról 1977-ben 82-re nö­vekedett a játékterek, kis­pályák száma. Ugyanakkor kedvezőtlen tapasztalat, hogy az elmúlt években megyeszerte csök­ken a sportegyesületek, szakosztályok és még na­gyobb mértékben a sport­egyesületi tagok, pártoló ta­gok száma. Amíg országos szinten minden kilencedik lakos tagja sportegyesület­nek, Békés megyében csupán minden tizenharmadik la­kos kötődik szervezetten a sportmozgalomhoz. Az el­múlt négy évben mintegy százzal csökkent a sport­egyesületi szakosztályok szá­ma is. Ezek következtében a versenysport elterjedtségé­ben, szervezettségében visz- szaesés tapasztalható. A me­gye tömegtestnevelési és tömegsport tevékenysége főleg az utóbbi két évben erőteljesen fejlődött, tervsze­rűbbé vált. A tömegsport szélesítését jelentős mérték­ben elősegíti az egyre nép­szerűbbé váló és mind szé­lesebb körben elterjedő Ed­zett Ifjúságért tömegsport­mozgalom. A Szakszerveze­tek Megyei Tanácsa, a KISZ megyei bizottságának intéz­kedései, a megyei sporthiva­tallal közösen összeállított tömegsportnaptárai mindin­kább arra irányulnak, hogy a sportolási lehetőségeket minden területre és munka­helyre kiterjesszék. Az Ed­zett Ifjúságért mozgalom si­keres beindítását az elmúlt évben számos kiemelkedő rendezvénnyel is biztosítot­ták. Több tízezren vettek részt a Pósteleken rendezett tavaszi, őszi futó-kocogó se­regszemlén, a különböző sporttalálkozókon, amelyek­ről egy-egy alkalommal a rá­dió és a televízió is helyszíni közvetítést adott. A határo­zott szervező és irányító munka eredményeként a városokban működő sport­egyesületek is a mozgalom rendelkezésére bocsátották sportlétesítményeiket. Az is­kolák tornatermeit meghatá­rozott időpontokban szerve­zett keretek között igénybe vehetik a mozgalom követel­ményeit teljesíteni szándé­kozók. Előzetes felkérés alapján szakembereket és sportfelszereléseket biztosí­tanak az érdeklődő fiatalok és idősebbek számára. A tömegsport versenysze­rű formái közül a falusi, ter­melőszövetkezeti és a mun­kahelyi spartakiádokon is jelentős fejlődést ért el a megye. A falusi spartakiádo­kon 1975-ben 1934 fő, 1977- ben már 6023 fő vett részt, de a termelőszövetkezetek spartakiádján induló ver­senyzők száma meghaladta a 10 ezer főt. A munkahelyi spartakiádverseny-soroza­ton 1975-ben 27 ezer 671 fő, 1977-ben már 58 ezer 103 fő résztvevő volt. 11 megye verseny­sportjának szervezettsége és fejlődési üteme — néhány kiemelkedő eredmény ellenére — elma­rad a tömegsport dinamikus fejlődésétől. Az alapvető sportágak közül a labdarú­gásra vonatkozó központi ál­lásfoglalás végrehajtása fo­lyamatos. A megye labdarú­gósportja egyenletesen fejlő­dik, az igényeknek és köve­telményeknek megfelelő szintre jutott. Az MLSZ ál­tal az NB-s csapatok részére kötelező jelleggel kiadott kö­vetelményrendszert a helyi feltételekhez igazítva és át­dolgozva a megyei bajnok­ságban szereplő csapatoknak is rendelkezésére bocsátot­ták, a megyei szövetség rendszeresen ellenőrzi an­nak végrehajtását. A sport­ág kedvező helyzete ellenére gondot okoz, hogy a működő edzők 64 százaléka csak se­gédedzői képesítéssel rendel­kezik és a szakedzők száma csupán öt főre korlátozódik. A bajnoki rendszer üzemel­tetésében egyre nagyobb ne­hézséget jelent a játékveze­tő-utánpótlás biztosítása, év­ről évre csökken a létszá­muk. Az atlétikai sportág hely­zete az utóbbi években ked­vezőtlenül alakult. Az 1-1 B és C, valamint az öt D ka­tegóriás szakosztály műkö­dése nem kielégítő. Ezt iga­zolja a minősített sportolók számának alakulása is: a megyében nincs nemzetközi szintű, az I. osztályú atléták és az aranyjelvényes ifjúsági versenyzők száma is mind­össze 8 fő. A tömegbázis ki- szélesítése terén ugyan tör­tént előrelépés, de nem sike­rült megoldani a tehetségek­nek széles körből való kivá­lasztását. A megye minőségi úszó­sportja Gyula városára kor­látozódik, ahol kedvezőek a személyi és tárgyi feltételek. A megye többi területén, ahol van uszoda, elsősorban az alapfokú úszásoktatásra törekednek. E feladat végre­hajtását eredményesen való­sítják meg. A tornasportágban az Elő­re Spartacusnál működik az egyetlen szakosztály, amely kimagasló eredményekkel, nagy tudású és a sportágért áldozatkész szakemberekkel rendelkezik. A többi sportág közül figyelemreméltó eredményekkel büszkélkedhetnek a békési ökölvívók, a békéscsabai csel­gáncsozók és tekézők, az orosházi birkózók és a me- zőhegyesi lovasok. Békés megyében 99 társa­dalmi és 37 diáksportkör 310 szakosztályában megközelítő­leg 13 ezer igazolt versenyző sportol. Ez a szám a megye- székhely népességével össze­hasonlítva is nagyon kevés. A kis létszámból adódóan ke­vés a középmezőnyhöz tar­tozó szakosztályok, sporto­lók száma is, holott a megye helyzetét tekintve a hazai középmezőny erősítését, egyes sportágakban az élsport utánpótlását lenne hivatott biztosítani. Az utóbbi évek­ben több sportágban kifeje­zetten visszaesett a verse­nyek színvonala. Még az igazolt versenyzők számához viszonyítva is elenyészően kevés a minősített sportolók száma. Ez elsősorban a ver­senyeztetés hiányára vezet­hető vissza, de befolyásoló tényező a tehetségek kivá­lasztási rendszerének hiánya és az utánpótlás-nevelés gyengesége is. A megye testnevelésének és sportjának egyik legna­gyobb gondja a sportlétesít­ményekkel való ellátottság. A szabadtéri sportlétesítmé­nyek tekintetében a normák­hoz viszonyított ellátottság megyei szinten 46 százalék, a sporttermek tekintetében csupán 6,6 (!) százalék. Ezekből az adatokból is jól látható, hogy a sporttermek vonatkozásában még az or­szágos átlagtól is — amely önmagában kedvezőtlen (11 százalék) — jelentős a me­gyei elmaradás. A fedett sportlétesítmények, minde­nekelőtt egy sportcsarnok hiánya, a megye verseny- és tömegsportját, az utánpótlás foglalkoztatását, az iskolai testnevelést és általában a testnevelés és sport elterje­dését, népszerűsítését alap­vetően és rendkívül kedve­zőtlenül befolyásolja. A megye sportját mérlegre téve tehát megállapíthatjuk, hogy a tömegsportban elért szép fejlődés, valamint egyes sportágakban elismerést ér­demlő, kimagasló eredmé­nyek mellett határozott és áldozatkész tevékenységre van szükség a meglevő gon­dok és hiányosságok felszá­molása érdekében. E feladat megvalósítása szívügye kell, hogy legyen mindazoknak, akik valamit is tehetnek Bé­kés megye testneveléséért és sportjáért. H. L. Kéziratokat, képeket nem érzünk meg és nem kül­dünk vissza. Póstelek — 1977. A Békés megyei kocogónap egyike volt a sok, jól sikerült tömegsport­rendezvénynek Fotó: Fábián István BÉKÉS MEGYEI Az MSZMP Békés megyei Bizottsága és a Békés megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: Enyedi G. Sándor. Főszerkesztő-helyettes: Rocskár János. Szerkesz- _______ tőség: Békéscsaba Pf: 111. Munkácsy u. 4. szám, 5601. Telefon: 12-196, 12-035, főszerkesztő: 11-021. Kiadja a Békés megyei Lapkiadó Vállalat, Békéscsaba PUJSAG Pf: 111- Munkácsy u. 4. szám, 5601. Telefon: 11-051. Felelős kiadó: Lehoczki Mihály. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivata­loknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 20 forint. Dürer Nyomda, Békéscsaba, Szerdahelyi n. 2/A, 5600. Igazgató: Háromszék! Pál. INDEX: 25054 ISSN 0133—0055

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents