Békés Megyei Népújság, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-25 / 278. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG n MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LOPJA 1978. NOVEMBER 25., SZOMBAT Ara: 80 fillér XXXIII. ÉVFOLYAM, 278. SZÁM Dlést tartott az Elnöki Tanács Törvényerejű rendelet a szerzői jogról, az ipari minták oltalmáról és a takarékszövetkezetekről A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Módosította és kiegészítette a szerzői jogról szóló 1969. évi III. törvényt, figyelemmel a szerzői jogi törvény hatálybalépése óta szerzett egy évtizedes tapasztalatokra és a módosított polgári törvénykönyv egyes rendelkezéseire. A törvényerejű rendelet 1979. január 1-én lép hatályba. Törvényerejű rendeletet fogadott el az Elnöki Tanács az ipari minták oltalmáról. Az átfogó, korszerű szabályozás — amely összhangban van az iparjogvédelem más törvényszintű szabályaival és a nemzetközi együttműködésből fakadó kötelezettségeinkkel — 1979. január 1-én lép hatályba. Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendeletet alkotott a takarékszövetkezetekről. A szövetkezeti formában működő pénzintézetek működésének előmozdítása érdekében a jogszabály — a szövetkezetekről szóló törvény keretei között — megállapítja a takarékszövetkezetek alakulására, szervezetére, működésére, továbbá a tagok jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályokat. A törvény- erejű rendelet 1979. január 1-én lép hatályba, végrehajtásáról és az átmeneti rendelkezések megállapításáról — a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben — a pénzügyminiszter gondoskodik. Az Elnöki Tanács döntése értelmében a Győri Tanítóképző Főiskola felveszi a kiváló pedagógus, Apáczai Csere János nevét, és a jövőben Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola néven folytatja működését. Az Elnöki Tanács bírákat választott meg és mentett fel, végül egyéb, folyamatban levő ügyeket tárgyalt. Könyvtárosok tanácskozása Újjáválasztották a Magyar Könyvtáros Egyesület megyei vezetőségét A Békés megyei Tanács művelődésügyi osztálya és a megyei könyvtár rendezésében tegnap délelőtt Békéscsabán, a Megyei Művelődési Központban a megye főhivatású könyvtárosai tanácskoztak. A tanácskozáson részt vett Szeljak György, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese is. Ambrus Zoltán népművelési csoportvezető bevezető szavai után dr. Csende Béla, a Békés megyei Tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetője tartott tájékoztatást az aktuális könyvtárügyi problémákról. Áttekintette a megye könyvtárainak helyzetét, a közművelődési szemlélet változásait, a könyvtárak kapcsolatrendszerének alakulását. Hangsúlyozta, hogy szorgalmazni kell a könyvtárak közös fenntartásának megszervezését, ezzel egy időben a könyvtárak és a gazdasági egységek kapcsolatának elmélyítését. Beszélt arról, hogy a művelődési inNapirenden a gyermekélelmezés SZMT-elnökségi ülés Békéscsabán Sokakat érintő, és közérdeklődésre számot tartó témát tűzött napirendre az SZMT elnöksége. A gyermekélelmezés megyei tapasztalatai címmel terjesztett elő írásos beszámolót dr. Becsei József, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályvezetője és Steigerwald György, a megyei tanács vb kereskedelmi osztályvezetője. A téma napirendre tűzése előtt igen széles körű vizsgálatot tartott a két osztály, melyhez segítséget adott az SZMT nőbizottsága, ifjúsági bizottsága, a Békés megyei KÖJÁL, valamiíit több társadalmi kereskedelmi ellenőr. Az így szerzett tapasztalatokat gyűjtötték össze, s a beszámolóban terjesztették elő. Eszerint a megyében 44 ezer 252 általános iskolai tanuló közül a napiköziben étkezők aránya 38,9 százalék. Ezen túlmenően a vendéglátóipari vállalat, a tsz-ék, állami gazdaságok, s egyéb üzemi konyhák, valamint az ÁFÉSZ-ek is besegítenék. A vizsgálat tapasztalatai szerint elsősorban az önálló konyhával rendelkező intézmények tudják figyelembe venni az étrend összeállításánál az életkori sajátosságokat. Megyénkben a konyhai kapacitás 36 820 adagra épül, ezzel szemben 41 ezer adag ételt szolgáltatnak. Ez azt jelenti, hogy túlzsúfoltság van szinte mindenütt. Különösen a városi napközis konyhák túlterheltek, Orosházán az 1300 adagra épült konyha 2200 diákot lát el. Emellett is például a Béke étteremben kénytelenek étkezni diákok, elsősorban gimnazisták. Békéscsabán is hasonló a helyzet. A négyezer adagos konyha 5200 személyre főz. A megye területén a kisebb településeken a konyhák nagy része elavult, az épületek felújítására, a berendezések cseréjére kevés pénz van, s a túlzott igény- bevétel nagyban hozzájárul az elhasználódáshoz. A túlterhelt konyhákon főzött ételek választéka éppen ezért gyakran leszűkül, nem változatos. A KÖJÁL megállapításai szerint — 30 konyhán tartottak vizsgálatot — az alsó tagozatos tanulók kalóriából és szénhidrátból a szükségesnél többet, állati fehérjékből viszont kevesebbet kapnak. A felső tagozatosok a szükséges kalóriának és szénhidrátnak csak a kétharmadát, a fehérjéknek a felét kapják. A laboratóriumi vizsgálatok bizonyították, hogy az ételekben kevés az A, B vitamin és a kalcium. Az óvodások és az iskolások étrendje gyakran a felnőtték igényét tükrözi. Volt olyan óvoda, ahol a kicsinyeknek füstölt húst vagy pörköltet adtak. Kevés a főzelék, a gyümölcs, a tej, a tejtermék. Kifogásolható a tízórai és az uzsonna is, ami legtöbbször kifli, keksz, ritkán gyümölcs. A diákétkeztetésbe besegít a vendéglátóipar, hat egysége biztosít étkeztetést, az általános- és középiskolai diákok részére, naponta 2700 adagot készít. Az ÁFÉSZ-ek 860 gyermek ellátásáról gondoskodnak. Jó példa a békéscsabai Kakas étterem, ahol a koruknak megfelelő étrendet állítottak össze a gyermekeknek. Általában tapasztalható viszont. hogy az étrendek ösz- szeállításánál — iskolai, napközi, vendéglátó, ÁFÉSZ — nem biztosítják a szükséges vitamindús ételeket, nincs meg a kellő változatosság. Okai: az előbb említett túlterhelés, az anyagbeszerzési problémák, de nem kis részben a gyermekétkeztetéssel foglalkozó szakirodalom hiánya. összességében megállapítható, hogy jelenleg a tömegszerűséget és nem a minőséget tekintik elsődlegesnek, s ezen változtatni kell. Ezt tükrözték a tanácskozáson elhangzott kérdések, véleményék és hozzászólások. Az elnökségi ülés megállapította, hogy elsősorban az anyagnormákon kell változtatni, hiszen a gyermekélelmezéssel kapcsolatos rendeletet már régen túlhaladta az élet. Az árak emelkedése szükségessé teszi a norma felemelését. Elavult már az a minisztertanácsi rendelet is, amely előírja, hogy az általános iskolai tanulók 37- 38 százalékát kell napközis ellátásban részesíteni. Erről beszélt Szűcs Lajosné, hiszen a nők 70 százaléka állt munkába az utóbbi évek során, így sókkal nagyobb az igény a gyermekélelmezés biztosítására. Többek véleménye megegyezett abban, hogy szükséges lenne a gyermekélelmezésnek egy gazdát kijelölni, amelynek fő feladata lenne ennek szervezése, irányítása és ellenőrzése. Erről szólt Szűcs Lajosné is, valamint Szemenyei Márta, Pagyoga Lajosné. Példákkal is alátámasztották, miért szükséges ez. Találkoztak olyan konyhával, ahol a korszerűsítésre kaptak úgynevezett gázzsámolyt, de nem használták, mivel nem tudtak kihez for(Folytatás a 3. oldalon) tézmények közötti összhang kívánnivalókat hagy maga után, előfordul bizonyos helyeken, hogy a könyvtárak és a művelődési házak vezetői jóformán nem is találkoznak. Felhívta a figyelmet az országos elismerést kivívott, Békés megyében megjelenő Üj Aurora és a Békési Élet című folyóiratokra, melyeknek propagálásából a megye könyvtárai sokkal nagyobb részt kell hogy vállaljanak. Szorgalmazta azt is, hogy könyvtárainkba minél több alkalommal hívják meg a Békésben élő írókat, költőket, az Új Aurora munkatársait, a velük való találkozás mindenütt emlékezetes élményt jelentett. Kiemelte az Üj Aurora gyulai estjét, melyet a gyulai járási-városi könyvtár rendezett meg, kitűnően. Tájékoztatója további részében javasolta, hogy könyvtáraink kiállításokkal is készüljenek a Tanácsköztársaság 60. évfordulójára, és vonják szorosabbra együttműködésüket a szakszervezeti hálózat könyvtáraival, valamint az iskolai könyvtárakkal. A hozzászólások során többen is elmondották véleményüket az elhangzottakról, hivatkoztak körülményeikre, eredményeikre és gondjaikra is. Havasi Istvánná szakfelügyelő a „Barátunk a könyv” akció szarvasi sikereit állította példának az egybegyűltek elé, és ugyancsak elismerően szólt a szarvasi könyvtárban szervezett „H’anglemezbarátok klubja” működéséről. Vojtek Edit orosházi könyvtáros viszont a „Kell a jó könyv” vetélkedő visszásságait említette, elsősorban azokat, melyek a tanácsi és a szakszervezeti könyvtárhálózat össze nem hangolt munkájából adódtak, és azt eredményezték, hogy az indokolatlanul kü- lön-külön megrendezett megyei döntők első helyezett két csapatából csak egy kerülhetett tovább. Balogh György, a mezőkovácsházi járási könyvtár igazgatója a tapasztalatcserék szükségességét hangoztatta, és újból utalt a mezőkovácsházi könyvtár évtizedes nehézségeire, személyi ellátottságának problémáira. Szeljak György, a megyei pártbizottság osztályvezetőhelyettese felszólalásában összegezte a könyvtárak eredményeit, a közművelődési törvény hozta szemléletváltozás megnyilvánulásait, a művelődéspolitikai párthatározat mind szélesebb körű megvalósulását. Külön felhívta a figyelmet a politikai irodalom népszerűsítésére, a tudatformálás jelentőségére. Szólt arról is, hogy a nemzetiségi lakosság olvasóvá nevelése a könyvtárosok állandó és fontos feladata. A tanácskozás második részében Lipták Pál, a megyei könyvtár igazgatója beszélt az 1979. évi feladatokról, a Tanácsköztársaság 60. évfordulója megünneplésével és a nemzetközi gyermekévvel kapcsolatos tennivalókról. Ezután a jelenlevők újjáválasztották a Magyar Könyvtáros Egyesület megyei szervezetének vezetőségét. S. E. A Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 60. évfordulója alkalmából tegnap, november 24-én délután koszorúzás! ünnepséget rendeztek Békéscsabán, a Munkácsy utcai MESZÖV-székház falán levő emléktáblánál. Itt alakult meg 1918 decemberében a KMP helyi szervezete. A koszorút elsőként a megyei pártbizottság nevében Frank Ferenc, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára és Nagy Jenő, a megyei pártbizottság titkára helyezte el. A városi pártbizottság képviseletében dr. Fekete Antal első titkár és Zsilinszki András titkár koszorúzott Fotó: Kovács Erzsébet Koszorúzási ünnepség a KMP megalakulásának 60. évfordulója alkalmából A párt megalakulásának 60. évfordulója alkalmából pénteken koszorúzási ünnepséget rendeztek Budapesten, a Visegrádi utcában a Kommunisták Magyarországi Pártja Központi Bizottságának először otthont adó háznál, a 15. számú épületnél. Az emléktábla előtt díszőrség sorakozott fel. A Himnusz elhangzása után Keres Emil Kossuth-díjas színművész Komját Aladár: Proletár Magyarország marsol című költeményét szavalta el, majd elhelyezték a kegyelet és a megemlékezés virágait. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának képviseletében Németh Károly, az MSZMP KB titkára és Nemes Dezső, a Népszabadság főszerkesztője, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai koszorúz- ták meg az emléktáblát. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség nevében Barabás János, a KISZ KB titkára és Szegeczkiné Fehér Eva, a KISZ KB tagja koszorúzott. A jubileumi alkalomból pénteken koszorúzási ünnepséget tartottak a főváros XII. kerületében is, a Városmajor utca 42. számú házának falán elhelyezett emléktáblánál, amely a KMP megalakulásának színhelyét jelöli. Az emléktábla előtt a fegyveres testületek tagjai álltak díszőrséget. A Himnusz hangjai után Juhász Jácint színművész József Attila: Szocialisták című költeményét szavalta el, majd a munkásőrség Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett kórusa két munkásmozgalmi dalt szólaltatott meg. A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti bizottsága nevében Méhes Lajos első titkár, Szabó Piroska, a végrehajtó bizottság tagja koszorúzott. A megemlékezés az Inter- nacionálé hangjaival zárult. Nyugdíjas pártmunkások találkozója Mintegy 20 nyugdíjas pártmunkás találkozott tegnap, november 24-én Békéscsabán a megyei pártbizottság székházában. A megyei pártbizottságtól nyugalomba vonultakat Frank Ferenc, az MSZMP KB tagja, a Békés megyei pártbizottság első titkára üdvözölte. Rövid beszédében szólt a megye iparának, mezőgazdaságának fejlődéséről, a meglevő gondokról. Tájékoztatta a részvevőket a pártbizottság munkájáról, a káderképzés feladatairól, a nemzetközi kapcsolatod szélesítéséről. Az összejövetelen ott volt Gyulavári Pál, a megyei pártbizottság titkára és Csaba János osztályvezető. Ezt követően a meghívottak baráti beszélgetést folytattak egymással, a pártbizottság vezetőivel, munkatársaival, majd megtekintették az épülő megyeszékhelyet. Átadták a munkásmozgalmi emlékérmeket Tegnap, pénteken kibővített ülést tartott az MSZMP gyulai városi bizottsága. Ezen megemlékeztek a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 60. évfordulójáról, majd beszámoló hangzott el az MSZMP KB 1977. október 20-1 határozatokkal kapcsolatos városi feladatok végrehajtásáról. A pártbizottság úgy döntött, hogy azoknak, akik a felszabadulás előtt léptek be a pártba, részt vettek a munkásmozgalomban, és akik a felszabadulás óta folyamatosan tagjai a pártnak, tevékenységüket „Munkásmozgalmi Emlékérem”-mel jutalmazza. A határozat szerint évente tíz ilyen kitüntetést adományoznak jeles munkásmozgalmi évfordulók alkalmából. A most alapított emlékérmet ezúttal Bene Lajos, Csiszár Ferenc, Csukás Sándor, Cséffán György, Enyedi Sándor, Igricz Péter, Jámbor István, Kardos István, Kádár Antal, Laszli Pál, Szabó Ferenc, Széles Ferenc és Szilágyi Lajos kapta meg.
