Békés Megyei Népújság, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-19 / 273. szám
NÉPÚJSÁG 1978. november 19-, vasárnap Elhunyt dr. Orbán László Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy november 18-án szívroham következtében elhunyt Orbán László elvtárs, a magyar kommunista mozgalom kiemelkedő személyisége, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, nyugalmazott kultúráiig miniszter, országgyűlési képviselő, az Országos Közművelődési Tanács elnöke. Dr. Orbán László temetése november 23-án (csütörtökön) 14 órakor lesz a Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi Panteonjában. Elhunyt elvtársunk barátai, harcostársai és munkatársai 13.30 órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA, A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG MINISZTERTANÁCSA, AZ ORSZÁGGYŰLÉS ELNÖKSÉGE Dr. Orbán László 1912. augusztus 2-án, Nógrádverő- cén született. Középiskoláinak elvégzése után a miskolci jogakadémián és a szegedi egyetem jogtudományi karán szerzett diplomát. 1938-ban a kommunista párt tagja lett. Részt vett az ifjúsági .mozgalmat irányító Országos Ifjúsági Bizottság munkájában, majd a háború alatt a függetlenségi mozgalom szervezésében. A felszabadulás után a párt központjában dolgozott, hosszabb ideig az agitációs és propagandaosztály vezetője volt. 1950 és 1955 között előbb mint főosztályvezető, később mint miniszterhelyettes az Oktatásügyi Minisztériumban kapott beosztást. 1956-tól 1967-ig ismét a párt Központi Bizottságának apparátusában dolgozott a tudományos és kulturális, illetve az agitációs és propagandaosztály vezetőjeként. Ezután a művelődésügyi miniszter első helyettese, államtitkár lett. 1945 és 1951 között az MKP, illetve az MDP KV tagja volt. 1957-től az MSZMP Központi Bizottságának tagja. 1945—1953 között és 1958-tól országgyűlési képviselő. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa- 1962-ben a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével, 1965-ben és 1968- ban a Munka Érdemrend arany fokozatával, 1970-ben a Felszabadulási Jubileumi Emlékéremmel, 1975-ben pedig a Magyar Népköztársaság Zászlórendje I. fokozatával tüntette ki. 1976-tól haláláig az Országos Közművelődési Tanács elnöke volt. Mint miniszter 1976-ban ment nyugdíjba. (MTI) Román vendég a TIT-ben A TIT Országos Központja vendégeként hazánkban tartózkodik Valerin Rapeanu, az Eminescu Irodalmi Könyvkiadó igazgatója, aki- nov. 21-én Békéscsabára is ellátogat. Kétnapos itt- tartózkodása során találkozik a megyei szervezet társulati vezetőivel, s megismerkedik Békéscsaba és Gyula nevezetességeivel is. Gyulán a TIT-előadóte- remben előadást tart az itt élő román értelmiségieknek, és a román nyelven előadó TIT-aktíváknak a mai román irodalom időszerű kérdéseiről. Kovács Éva keramikus kiállítása Beszámoló értekezlet az igazságszolgáltatásban dolgozó nők helyzetéről A nőpolitikái határozat végrehajtásáról szóló miniszteri értekezletre készített előterjesztést a Békés megyében működő bíróságok mintegy száz nődolgozójának jelenlétében ismertette pénteken Gyulán, dr. Jakucs Tamás, a megyei bíróság elnöke. A megbeszélésen részt vett dr. Klopcsik Klára, az Igazságügyi Minisztérium főelőadója és Pagyoga Lajosné, a Közal! Szegény Mari! Vonaton utaztam a napokban, s egyszer csak két nő beszélgetése ütötte meg a fülem. — Pedig milyen szép kislány volt az a Mari — mondta bánatosan ingatva fejét az egyik. — És nem volt az buta nő, sokra vihette volna... — így a másik. Nemegyszer előfordul, hogy olyan helyzetbe kerülünk, olyan mondatokra figyelünk fel, amelyeket már mintha hallottunk volna valahol. Velem is ez történt, ezért kaptam fel a fejem a dialógusra. Mintha egy régi-régi beszélgetés ismétlését hallanám. De mikor volt az a másik? Talán valami szomorú tragédia után? Nem tudom felidézni. Aztán egyszer csak bejött... Segített ebben, hogy akaratlanul is figyelemmel kísértem a szomorú történet további menetét. Érdekelt Mari sorsa: — Én előre tudtam, hogy ez lesz a vége, és lám, úgy is lett. — Hát, ez az élet sora. És hogyan történt? Kezdtem teljesen elke- nődni. Képzeletemben borús képek idéződtek fel: kórház, fekete ruhás, sírás alakok, temetés... S aztán jött a meglepetés: — Soká mászkáltak együtt. Aztán egyszer csak Mari bejelentette, hogy férjhez megy. — És meg is tette. Pedig nem volt az buta nő, és tessék, a múlt hét szombatján mégis igent mondott. kalmazottak Szakszervezetének megyei titkára. A beszámoló részletesen foglalkozott a jogi beosztásban levők országos és megyei adataival, ami elsősorban jellemző az igazságszolgáltatásban dolgozó nők helyzetére. Legmagasabb a nők aránya a járás- bírák között, országos 62 százalék, Békés megyében 76 százalék; a közjegyzőnők aránya is magasabb nálunk az országosnál, akárcsak a bírák összlétszámán belül. Az ügyviteli, segédhivatali feladatokat pedig szinte kizárólag nők látják el. A jogi és nem jogi beosztásban dolgozóknak sajátos problémáik vannak, de az eredőjük azonos: a nők kettős feladatára vezethető vissza. Részben ebből fakad — bár sok más szempont is közrejátszik —, hogy vezető bírói funkcióban nagy számuk ellenére is kevés nőt találni. Megyei bíróság elnökét például egyet sem. Ezután a szakmai és általános továbbképzéssel, a munkakörülmények javulásával, a szociálpolitikai intézkedések hatásával, a kádermunkával, valamint az anyagi és erkölcsi megbecsülés gyakorlati érvényesülésével foglalkozott a beszámoló. A felszólalók az alapkérdéseket érintették, többségükben megerősítve az előadottakat. Javaslatok is elhangzottak, például a terhes anyák munkájának könnyítésére a szülés előtti időszakban, továbbá az ügyviteli dolgozók továbbképzésére, s egymás munkakörének alaposabb megismerésére vonatkozólag, hogy a helyettesítést minél könnyebben elláthassák. Olyan igény is fölmerült, hogy a nem jogi dolgozók kötelező orvosi vizsgálatát oldja meg a hivatalvezetés. A megbeszélés azzal zárult, hogy az elkövetkező két hétben még — a munkahelyeken történt megtárgyalás után — az előterjesztéshez bárki újabb javaslattal élhet. Szegény Mari!(?) N. A. Bő a választék játékokból Békéscsabán Keller Zoltánnétól, a békéscsabai Univerzál Áruház sport- és játékosZtályá- nak helyettes vezetőjétől az áruellátás felől érdeklődtünk. Az árukat — mint mondotta — időben megrendelték, és most folyamatosan érkeznek Budapestről, a Triál Nagykereskedelmi Vállalattól, valamint annak szegedi lerakatától. Jelenleg az áruháznak ez az osztálya 7—8 millió és a Tanácsköztársaság útján, a volt járműbolt helyén nemrég megnyílt kisegítőrészlege pedig 1 millió forint értékű készlettel rendelkezik. Nagyon keresettek az NSZK-gyártmányú építő-, összerakó játékok, a plüssel bevont állatfigurák, az al- vósbabák, a legkülönfélébb villanyvonatok és így tovább. Az úgynevezett bébicsörgőkben is nagy a választék: 8—10-féle között válogathatnak a vásárlók. Kaphatók már az 1—3 személyes szánkók, de az irányítható ródlik még nem érkeztek meg. Játékbabakocsikból most közel 100 darabot tartanak raktáron. Elegendő mennyiségű sportszer áll az érdeklődők rendelkezésére. Karácsonyig még egy hónap van, de a forgalom most is jelentős: a napi bevétel eléri a 180—200 ezer forintot. Az ünnepekig körülbelül 1 millió forint értékű árut várnak a részleg dolgozói. A helybelieken kívül nagyon sok vidéki is felkeresi ezt az osztályt. A külföldiek közül jugoszlá- vok, románok, csehek, bolgárok, s nyáron pedig az NDK-ból érkezett turisták érdeklődnek nagyobb számban a magyar játékok iránt. November 16-án zárult Fodor József festőművész kiállítása Békéscsabán,- a Munkácsy Mihály teremben. A „vásárhelyi iskola” nemzedékének fiatal tagja új, eredeti színekkel gazdagította az alföldi műhely művészetét. Fodor József képeit két héten át látták az érdeklődők. A Képcsarnok következő vendége Kovács Éva keramikusművész lesz, akinek kiállítása november 23-án nyílik. A fiatal művész 1962- ben végzett az Iparművészeti Főiskolán, majd tervező iparművészként a Gránit gyárban dolgozott, önálló alkotóként 1966-tól tartják számon. Kezdetben főként étkészleteket tervezett, most jelentkezik először figurális^ alkotásokkal is. n szófiai színház vendégszereplése November 21—23 között Magyarországon vendégszerepei a szófiai drámai színház. A Madách Színházban három előadást tartanak a vendégművészek. November 21-én és 22-én Ivan Radoev: Az emberevő nő című művét mutatják be. A társulat egy másik színpadi művet is hoz magával: Tadeusz Rozewicz A kartoték című darabját. Ezt november 23-án játsszák, ugyancsak a Madách Színházban. A következő két napon a szolnoki Szigligeti Színházban lép fel a szófiai társulat. Az előadásokat szinkron tolmácsolásban hallhatja a közönség. Kondoroson a lakosság is részt vesz a községfejlesztésben Kondoroson a nagyközségi tanács és a végrehajtó bizottság folyamatosan figyelemmel kíséri a lakosság közérdekű javaslatait, bejelentéseit. Egy nemrég megtartott vb-ülésen az 1973—75. évi jelölőgyűléseken elhangzott javaslatok megvalósítását elemezték. Az említett időszakban összesen 244 közérdekű bejelentés, illetve javaslat érkezett a tanácshoz. Ezek elsősorban útépítéssel, ivóvízellátással, közvilágítással, parkosítással, középületek építésével és felújításával kapcsolatosak. A lakossági javaslatok nagy része megvalósult. Az iskolában négy új tanterem épült, bővült az óvoda, a bölcsőde, és az öregek napközi otthona, 150 személyes étterem és konyha kezdte meg működését a diákotthonban, új orvosi rendelőt alakítottak ki, és korszerűsítették a rendelők felszereltségét. Ugyancsak a lakosság kérésére bővítették az ivóvízhálózatot, a közvilágítást és több mint 7 ezer folyóméter járdát építettek. Volt néhány megvalósíthatatlan kívánság is, így például a szülőotthon újbóli megnyitása. A közérdekű javaslatok egy része, elsősorban az útépítéssel kapcsolatos, csak hosszabb távon valósul meg. Néhány kérés költséget sem igényelt, csupán egyszerű intézkedést. Ilyen volt például a bölcsőde nyitva tartási idejének meghosszabbítása, a köztisztaság megszigorítása, vagy a kereskedelmi ellátás javítása. A lakosság nemcsak a községfejlesztési tervek elkészítésében, de azok végrehajtásában is aktívan részt vesz. A község szépítésében, parkosításában jelentős társadalmi munkát végeztek a kondorosiak. Nagy dolgokat a völgyek mélyéről lehet látni szocializmusban mint a munka társadalmában a fejlődés meghatározója az ember cselekvése. Az ember cselekvése a munkahelyen és a közéletben. És ez nem holpii kinyilatkoztatásokból ered, hanem abból a felismerésből, hogy az egész társadalom és benne az egyes ember anyagi, erkölcsi felemelkedését, csakis az alkotó cselekvés hordozza magában. Erre tanúsítványunk hazánk felszabadulása óta iparunk fejlődése, s az, hogy legyűrtük a félig itt rekedt középkort, és ma már korszerű üzemek uralkodnak a mezőgazdaságban. S ha Békéscsabát vesz- szük, a volt mezővárost, látható, hogy az elmúlt 10—15 évben itt végbement urbanizáció is ezt tanúsítja. Akárcsak az, hogy azelőtt nem volt a lakosság kényelmét, egészségét szolgáló csatorna- hálózat, víz- és gázvezeték, és ma van; emeletes házak épültek a Körös-csatorna környékén, a Lencsési út mellett, a vasútállomás környékén, s bent a város szívében a vakolatukat hullató, rogyadozó régi lakóházakat egymás után bontják le és építik a tízemeletes házakat is, melyekből már birtokba vettek az emberek egypárat. De hát az emberi társadalom politikai, gazdasági, kulturális élete nagyon sokrétű — ami természetes —, ezért ezeket a folyamatokat mindig ébren kell tartani, hi-_ szén az emberek alkotó cselekvése csak úgy állandósul, ha látják maguk előtt a célt, ha tudják, hogy a szocializmus eszménye az ember, hogy érte történik minden. Nem azért építünk üzemóriásokat, mintha a legújabb kor valamiféle bálványimádói lennénk, hanem — az ember szolgálatában. És ennek tudatosítása az agitáció feladata. És mivel a társadalmi élet sokrétű, az agitáció is az. Ezért hozta létre néhány éve Békéscsabán az MSZMP városi bizottsága az agitációs és propagandaközpontot, amely ma már tizenkét munkacsoporttal és száznyolcvan aktivistával működik, akiknek az a feladata, hogy szembesítsék a párt politikáját a gyakorlattal. Vegyük az információs munkacsoportot, melynek az a feladata, hogy a lakosságtól érkező észrevételeket témák szerint összesítse és továbbítsa a pártbizottságnak, s az szükség szerint használja fel munkájában. Tavaly őszszel nevezetesen olyan észrevételek érkeztek be, hogy a Lencsési úton, a KlSZ-tá- bor felé menő és onnan a város szívébe jövő autóbusz járatait a reggeli és a késő délutáni csúcsforgalomban sűríteni kellene, mert olyan nagy a zsúfoltság azokon, hogy olykor fel sem fér minden utas. Ennek alapján a párt városi bizottsága ajánlotta a Volánnak, hogy az utasok érdekében a Lencsési útszakaszon a reggeli és a késő, délutáni időszakban sűrítse az autóbuszjáratokat. A Volán ezt meg is tette, és 10—15 percenként indította a reggeli és a késő délutáni autóbuszjáratokat. Az agitációs és propagandaközpont munkáját a városi pártbizottság propaganda- és művelődésügyi osztálya irányítja, s valamennyi osztálya közreműködik tartalmi munkájának a kialakításában, hiszen az a központi és a helyi döntéseken nyugszik. És ennek alapján hangolja össze az agitációs központ a szakszervezetekkel és más szervekkel, valamint a Hazafias Népfronttal az agitá- ciót és a propagandát, nehogy párhuzamosság zavarja azt meg. A párt városi bizottsága azzal is javítani kívánja a propagandaközpont munkáját, hogy egy önálló agitációs osztályt szervezett, melynek hallgatói speciális kollégium keretében bővítik tartalmi és módszerbeli ismereteiket. Az üzemi pártszervezetek agitációs csoportjainak meg _ azzal adott segítséget, hogy azok felelősei eddig nyolc alkalommal vehettek részt továbbképzésen. Az agitáció célratörőbb irányítása révén alakultak ki Békéscsabán 1972-ben a politikai vitakörök a pártszervezetekben. Ezeknek a csoportos beszélgetéseknek a sikerét bizonyítja az is, hogy 1972-ben 40 működött, ma pedig már 130. A résztvevők száma pedig 2 ezer hatszáz. Mivel a vitakörök kis csoportok, van bőven lehetőség a véleménycserére, s a tárgyalt témákban kialakul az egységes nézet és a résztvevők aztán egy nyelven beszélnek a környezetükben, és eloszlatják a félreértéseket, hiedelmeket, alakítják a valóságot ismerő közvéleményt. S ezzel erősödik a párt tömegkapcsolata, hiszen azok, akik a különböző fórumokon részt vesznek — párttaggyűléseken, pártcso- port-értekezleteken, vitakörökön vagy más rendezvényeken —, választ tudnak adni a környezetükben felmerülő kérdésekre, szembesíteni tudják a párt politikáját a gyakorlattal, különbséget tudnak tenni a jelenségek és a történések iránya között. Tudják, hogy nem a fellegekben kell járni, tudják, hogy nagy dolgokat a völgyek mélyéről lehet látni, s a magasból minden'aprónak tűnik. Az agitációnak jó segítőtársa az „adatbank” elnevezéssel működő munkacsoport, amely Békéscsaba politikai, gazdasági, kulturális életének konkrét adalékait szolgáltatja, s ezeket az országos tényekkel egyetemben hasznosíthatják. Igen jó, dolog, hogy az agitációs központnak van filmvetítője és más olyan eszköze, ami az előadásokon, az agitációban jól hasznosítható. A szemléltetőeszközöket igen jól hasznosítják a marxizmus— leninizmus esti középiskolai propagandistái, melyeket az agitációs Tcözpont alapfokú káderképzési munkacsoportjának kell biztosítani. Az agitációs központ keretein belül működik a Penza Klub, ahol a Szovjetunió Penza megyéjének életével ismerkednek. Ezen belül működik a Magyar—Szovjet Baráti Társaság klubja, amely havonként tartja rendezvényeit. Olykor valamelyik tagcsoportnál. (Tagcsoport Békéscsabán tizennégy működik.) A magyar és a szovjet nép barátságát ápolják a moszkvai rádió magyar nyelvű adásait rendszeresen hallgatók baráti körének tagjai is, akik az adások befejezése után beszélgetnek a hallottakról. Legközelebb december 8-án jön össze a baráti kör és hallgatja meg a moszkvai rádió magyar nyelvű adását. És azt is elhatározták, hogy a jövőben a beszélgetésekről tájékoztatják a moszkvai rádió magyar adásainak szerkesztőségét. A z agitációs és propagandaközpontban működő tizenkét különböző munkacsoport száz- nyolcvan aktivistája mamán a szocialista eszmék terjesztésében sokkal jobban vqszi figyelembe az emberek érzelmeit, mivel a tudati és érzelmi állapot egyensúlya teljesíti ki az ember karakterét, jellemszilárdságát. Ezt szolgálja, hogy a propagandisták célratörőbben ágyazzák be a propagandába, agi- tációba a munkásmozgalmi hagyományokat is. Ez az út- ja-módja annak, hogy széles körben terjednek a szocialista erkölcs normái, erősödjön a közvéleményben, hogy a szocialista közgondolkodás, a szocialista magatartás a követendő példa. Cserei Pál
