Békés Megyei Népújság, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-18 / 272. szám
1978. november 18., szombat mmji-fíTd Noteszlapok Munkaképessége csupán 5 százaléknyi. De micsoda lelki erő párosul ehhez a néhány százalékhoz! Többször láttam Orosházán Nagyszénásra igyekezve a vasúti átjáró közelében. Ott van egy dohánybolt. Vásott, kis épület. Egy kályha, néhány polc, meg egy asztal, ennyi a berendezése. Itt dolgozik Keresztes Miklós kiskereskedő 1962 óta. Életében ez a dátum a vízválasztó vonal. Azóta' dolgozik. Azelőtt azt se tudta, mit kezdjen magával. Súlyos betegsége meggátolta, hogy elhelyezkedjen. Szociális segélyre mindenesetre számíthatott volna. Az ilyesmi azonban fel sem merült benne. Mást akart. Értelmet az életnek. Hogy hasznára lehessen másoknak, s két keze munkájával eltarthassa magát. Most is ezt akarja. Ezért fordult levéllel a KISOSZ titkárához. Mert a kis bolt áruellátása nem valami fényes. Késnek az áruszállító túrák. Olykor-olykor bizony napokon keresztül üresek a polcok. Hiába nyitnak be a vásárlók, üres kézzel távoznak. A napokban felkereste dr. Sebestyén József, a KISOSZ megyei titkára, hogy orvosolja panaszát. A beszélgetés befejeztével 400 forint jutalmat nyújtott át Keresztes Miklósnak. Hirtelen zavarában azt se tudta, mitévő legyen, csak forgatta kezében a borítékot, s benne a jutalmat. Aztán megható- dottan, mintha elnézést kérne, hogy nem tudja, miként illik ilyenkor viselkedni, eny- nyit mondott: Én még sohasem kaptam jutalmat. * * * A szerelem a nő életrajza, a férfi életében csak epizód — állította Madam de Stael. Nem akarok vitába szállni azzal az asszonnyal, aki egykoron minden ellenérvet sziporkázó szellemességgel tett nevetségessé, s a francia kultúrhistória ragyogó betűkkel jegyezte fel a nevét, de... A Körös Express egyik fülkéjében egy vasutassal utazom. Szótlanul elmélyedünk az újságokban. Gyomán belép a fülkébe egy szőke asszony. Szép asszony, klasz- szikus, tiszta vonásokkal. Nem fiatal, benne van a korban, de tagadhatatlanul vonzó jelenség. A szó szoros értelmében az. Vonzza a tekinteteket, mint a mágnes. Kisvártatva egy hatalmas bőrönddel jön utána egy kövér férfi. Nagy nehezen felteszi a poggyásztartóba. — Mi van benne? Arany, vagy ólom? Az asszony elneveti magát. A férfi melléje ül, bizalmasan beszélgetnek. Szolnokot elhagyva, a férfi a büfékocsiba megy üdítő italért. Az asszony szájába illeszti a cigarettát. A vasutas kapva kap az alkalmon, felpattan, s tüzet ad, miközben megjegyzi: — Persze, ez nem dohányzó. — Akkor kimegyek a peronra. Kimegy a vasutas is. Valahol távolabb állhatnak meg a fülkétől, mert amikor a kövér férfi visszajön a kólás- üveggel, érthetetlen kifejezéssel néz körül. Egészen Pestig egyetlenegy szót sem szól, s eltökélten tartja kezében a teli üveget. Csak amikor leszálláshoz készülődünk, s a vasutas belép a bőröndért, akkor töri meg a csendet. — Hová viszi? — A hölgy megkért. A Keleti pályaudvar lépcsős lejáróján láttam ismét a bőröndöt. Most egy bundakabátos cipeli. Baljával belekarol a szőke asszonyba. A vasutas leforrázva néz utánuk. Talán ez az eset is Madam de Staelt igazolja. Hogy olykor a férfiak csak bőröndcipelő epizódok a szerelem forgatagában, ahol a nők írják az életrajzukat. (Serédi) Jól dolgozik a forgácsoló Vöröskeresztalapszervezete Békéscsabán, a Forgácsoló- szerszám Gyár Vöröskereszt- alapszervezete a napokban tartotta meg beszámoló taggyűlését. Az alapszervezet vezetősége tájékoztatta a tagságot az év során végzett vöröskeresztes munkáról és ismertette a jövő évi munkatervet. A beszámolóból kitűnt, hogy az alapszervezet tevékenysége évről évre eredményesebb. Ezután Bakó Ignác, a gyár igazgatója szólt a véradók áldozatkészségéről. Elismeréssel említette a közelmúltban megtartott véradónap eredményét, amikor 101 véradó több mint 36 liter vér adásával nyújtott segítséget az orvosok gyógyító munkájához. Többszörös térítés nélküli véradásért id. Adam- csik György részére a „Véradásért” kitüntetés ezüst, Bagyinka János részére pedig bronz fokozatát és jutalmat adott át. A vöröskeresztes munka aktív segítése elismeréseként dr. Nánássy Józsefné alapszervezeti titkár tárgyjutalmakat adott át. Végezetül Fodor Sándor, a városi Vöröskereszt titkára értékelte az alapszervezet munkáját, majd titkárát és elnökét tárgyjutalomban részesítette. Budapest egyik legrégibb városrésze Pesterzsébet. A képen: a már elkészült városközpont egy részlete (MTI-fotó, Branstetter Sándor felvétele — KS) flmfg nem késő! Környezetvédelmi információk között Akad még tennivaló Végegyházán válogattunk Alig múlik el egy-egy nap úgy, hogy könyvekben, folyóiratokban, vagy napilapokban ne jelenne meg a természet és az emberi környezet károsodásáról hosz- szabb-rövidebb hír, illetve tudósítás. Közülük néhány már-már szenzáció- számba megy; felborzolja a közvéleményt és ráirányítja a hatóságok figyelmét a gyors intézkedések bevezetésére, az óvatossági rendszabályok betartásának fokozottabb ellenőrzésére. 1 Emlékeztetőül vegyünk találomra olyan hazai és külföldi információkat, amelyek a közelmúltban jelentek meg nyomtatásban. Jócsik Lajos Környezetünk védelmében című kiváló könyve Mihail Solohovnak, a Csendes Don írójának az SZKP XXIII. kongresszusán elmondott beszédét idézi. Emeljünk ki ebből mi is egy mondatot: „Az ipar- vállalatok szennyezése, valamint a Don vizének a cimljanszki gát által való szabályozása, amelyet a Szovjetunió halgazdálkodási miniszterének az adminisztrációja nem gondolt jól át, az Azovi-medencét a katasztrófa szélére sodorta.” „Fogyatékos gyermeket szült a feleségem” jelent meg az Amerikai Magyar Szó 1978. augusztus 11-i számában a megrázó erejű tudósítás. Niagara Falls közelében 1945-ben abbahagyták valamilyen ok miatt a Love-csatoma építését. Két év múlva a Hooker vállalat megvásárolta a létesítményt, majd 1947 és 1952 között mérges vegyi anyagot juttatott a csatornába. Ezt földdel fedték le. Később lakóházakat építettek ezen a területen. Közben a hordók el rozsdásodtak, a mérges anyag a felszínre került. Ennek tudható be, hogy több nő „koraszülött, vagy fogyatékos gyermeknek adott életet és a családok kisgyermekeit rákbetegség veszélyezteti.” A jugoszláviai Magyar Szó is szomorú helyzetről adott hírt a múlt hónapban. A bezdán—becsei csatorna egyes szakaszain vagonszámra pusztultak a halak. A környéken elviselhetetlen volt a bűz és a víz is hasz- nálhatatlanriá vált. Az ok nyilvánvaló: a környező gyárak és üzemek szennyvize megmérgezte a halakat ... És mi van nálunk? Sajnos néha itt is előfordulnak a bioszféra kisebb-nagyobb mértékű szennyeződését előidéző esetek. Megemlíthetnénk például Baraczkó Istvánnak a Magyarország 1978. július 23-i számában megjelent Kékbetegségr című írását is. Egy részletes felmérés szerint „Borsodban 1975-ben 10, 1976-ban 21, tavaly 36 csecsemő betegedett meg a víz tartósan magas nitráttartalma miatt. A négy északi megyében tavaly hat csecsemő halt meg kékbetegségben.” 2 Írásunkat a külföldről származó információkkal kezdtük, és a hazai tájakra érkezve is negatív jelenségeket soroltunk fel. Most itthonról kiindulva keressünk néhány pozitív esetet arra, mit tesznek településeink, megyénk szakemberei, a különféle nemzeti és nemzetközi testületek tagjai a környezet és a természeti értékek megóvása végett? Egy biztos: megszaporodtak mind a megyében, mind az egész országban a környezetvédelemmel foglalkozó bizottságok, s vállalatok és intézmények szakembereiből álló testületek rendezvényei. Lapunk 1978. január 28-i számában beszámoltunk egy nagy jelentőségű eseményről : megalakult Békés megye környezet- és természetvédelmi bizottsága, amely feladatául tűzte, hogy kidolgozza többek között a Körösök mentén levő tájvédelmi területek kialakításával kapcsolatos terveket. A nemzetközi együttműködések közül kiemelkedett a KGST-országok képviselőinek részvételével tartott pécsi tanácskozás is. Érdemes idéznünk dr. Pattantyús H. Endre környezetvédelmi tanácsos véleményét, amelyet a mulasztásokkal ösz- szefüggésben mondott: „Tudjuk, mit kellene tenni és képesek is volnánk rá, mégse csináljuk. Ez a kétarcúság jellemzi itt nálunk a környezetvédelmet.” (Magyar Nemzet, 1978. április 25.) Kis rosszmájúsággal mondhatnánk: ennek felismerése és beismerése is egymagában már maga a pozitívum ! 3 Mi a helyzet másutt, határainkon kívül ? Biztosan sok helyen gondot okoznak az iparosítás, a kemizálás következményei. Ámde, ha a különféle erőfeszítések, hasznos kezdeményezések ismertetésénél tartunk, bőséges információt olvashatunk az újságokban. Például Romániában — adja hírül az Előre (1978. október 24.) — a minisztériumok, a kutató- . intézetek behatóan foglalkoznak a környezetvédelemmel összefüggő kérdések elméleti és gyakorlati megvalósításával. A nagyarányú szennyeződést akadályozó létesítmények közé tartozik a hunyadi kohászati kombinát rakodó berendezése és az ércdúsító elektromos szűrője; vagy az aradi vagongyár biológiai szennyvíztisztítója; a barzesti vegyi kombinát fe- nolsemlegesítője és így tovább. A szakemberek nagy súlyt fektetnek a Duna deltájának megóvására is. Más: Todor Girov, a hazafias front természetvédelmi bizottságának titkára a Magyar Nemzetben (1977. május 11.) arról írt, hogy „Jelenleg 557 szennyvíztisztító állomás : és 536 gáztisztító berendezés működik Bulgáriában.” A cél az, hogy 1980-ig újabb és újabb szennyvíztisztítók segítségével napi 5 millió 300 ezer köbméter vizet lehessen megtisztítani. Az NDK-beli, a lengyel, a szovjet és más szocialista országok környezet- és természetvédelmi koncepcióiról lapunkban már eddig is jelentek meg írások. És a tőkés államokban? Ott is folynak hasonló munkálatok. Csak egy példa: mivel a kutatók bebizonyították, hogy a légszennyeződés közvetlenül hat a gyerekek értelmi fejlődésére, az NSZK munkaügyi minisztériuma a Ruhr-vidéken — amely az ország egyik legszennyezettebb részének számít — további méréseket végeztek azért, hogy megtegyék a szükséges intézkedéseket. A félreértések elkerülése végett hangsúlyozni szeretnénk: a világ számos országából olykor aggasztó hírek érkeznek. Hol a szmog, hol az olaj, hol a vegyszer mérgezi a környezetet, és halálos áldozatokat is követel. A növény- és állatvilágra gyakorolt szennyező hatás egyúttal az ember egészségét is veszélyezteti. Ez az a front, ahol valamennyi ország nagyon eredményesen együttműködhet a bioszféra védelméért, az emberiség fennmaradásáért folytatott küzdelemben. Nálunk Magyarországon még nem tragikus a helyzet, vagyis még időben vagyunk. Noha itt is épülnek tisztító berendezések, mégis további szigorú intézkedésekre, s nem utolsósorban meggyőző erejű nevelőmunkára lesz szükség a jövőben. Bukovinszky István A tanács» és szerveinek egyik fő feladata a település alkalmassá tétele, besorolásának megfelelő funkciók ellátására — hangzott el a közelmúltban a végegyházi község tanácsülésén. Ez annyit jelent, hogy részint biztosítani kell a lakosság alapellátását, s meg kell oldani az alsó fokú szolgáltatást is. A beszámolóból megtudhatjuk azt is, hogy a község kommunális ellátottsága a lélekszámhoz viszonyítva, átlagon felüli. A lakosság ivóvízellátása hosszú távra megoldódott, s kielégítő a járdahálózat. A felújított elektromos vezetékrendszer és a több mint 230 hagyományos közvilágító lámpatest az igényeket megfelelően elégítik ki. A 29 kilométeres úthálózatból 5 kilométer aszfalt, 2 kilométer pedig makadám burkolatú. Ugyanezek állaga egyre inkább kívánnivalót hagy maga után, ezért tervezik javításukat. A kiskereskedelmi és vendéglátóipari üzlethálózat Az ÁFÉSZ-ek nőbizottságai országszerte, így megyénkben is 1971-ben alakultak meg. Az egyesülések következtében számuk csökkent. Békés megyében jelenleg 16 nőbizottság tevékenykedik, 191 taggal. Minden nőbizottság éves terv szerint működik. Munkaterveik összeállításánál mindig a szövetkezetét érintő kérdésekből indulnak ki, tehát munkájukkal a gazdasági vezetés terveinek, céljainak megvalósítását igyekeznek elősegíteni. Évente 4—6 ülést tartanak. A napirendben leggyakrabban rétegpolitikai problémák és bérpolitikai intézkedések szerepelnek, de szó esik a szolgáltatások helyzetéről is. A bizottságok minden évben küldöttgyűlésen adnak számot végzett munkájukról. Megyénkben az ÁFÉSZ-ek dolgozóinak több mint 63 százaléka nő. Mintegy 5200 dolgozóról van szó, ezért igen nagy feladatot jelent érdekvédelmük. Rendszeresen tartanak szaktanácsadással egybekötött árubemutatókat, a háztartási munka megkönnyítésére. Ezeken gyorsan elkészíthető ételekkel, korszerű mosó- és. tisztítószerekkel ismerkedhetnek meg a háziasszonyok. A művelődési program keretében közkedvelt témákról, például az egészségvédelemről, a családi életre nevelésről, vagy a szabad idő kihasználásáról tartanak előadást. Szerveznek tárlatlátogatást, és íróalapterületben megfelelő, egyes helyeken azonban az épületek felújításra, karbantartásra és korszerűsítésre szorulnak. Az ipari javító és szolgáltatói tevékenységet 23 kisiparos végzi. Sajnos, létszámuk négy évvel ezelőttihez viszonyítva kevesebb, mintegy 10 fővel. Többek között ezért is megállapítható az a tény, hogy a szakma szerinti megoszlás nem megfelelő, s a személyi szolgáltatást végzők végképp kevesen vannak. A végegyházi község népességi helyzetére az állandó csökkenés jellemző. Ez nagyrészt összefügg a helyi foglalkoztatási viszonyokkal és lehetőségekkel. Ezért tartják szükségesnek a település vezetői, hogy a környező vonzáscentrumokkal — Mezőko- vácsháza, Mezőhegyes —szorosabb kapcsolatot építsenek ki. A cilgánylakosság foglalkoztatási helyzete rosszabb a járási átlagnál. A jövőben ezért a határozatok és irányelvek figyelembe vételével a cigánylakosság foglalkoztatására fokozottabban oda kell figyelni. olvasó találkozót is. Néhány éve alakultak meg és sikeresen működnek a különböző szakkörök. Békésen, Orosházán és Mezőkovácsházán például kézimunka-, Sarkadon szabás-varrás-, Mezőbe- rényben főzőszakkörre járnak a nők. Egy-egy tanfolyamot kiállítással zárnak. Szerveznek társadalmi munkaakciókat is. Időseket patronálnak, vagy többgyermekes családoknak nyújtanak segítséget. A Vöröskereszttel közösen rendeznek véradónapokat. Sokat foglalkoznak a dolgozók munkakörülményeivel. Ez főként a kisebb települések üzleteiben jelent gondot. Nem elegendő az óvodai helyek száma sem. A nőbizottságok élénk figyelemmel kísérik a szövetkezetekben folyó szocialista brigádmozgalmat. Üléseikre meghívnak egy-egy brigádvezetőt, aki beszámol a brigád életéről, tevékenységéről. Szemináriumok, vitakörök szervezésében is részt vesznek, habár még több figyelmet kellene fordítani a nők politikai tudatformálására. Hiányoznak a széles körű tájékoztatást nyújtó fórumok. * Az ÁFÉSZ-ek nőbizottságainak tevékenysége összességében jónak mondható. Szoros kapcsolatot tartanak a pártalapszervezetekkel, a# városi és járási pártbizott-' ságok nőreferenseivel. Az utóbbi időben erősödött kapcsolatuk a MÉSZÖV nőbizottságaival is. Nőbizottságok az ÁFÉSZ-ekben
