Békés Megyei Népújság, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-17 / 271. szám

1978. november 17., péntek o i\C1 Yb-ülésekről jelentjük Idejétmúlt, nem kamatoztatható! (Folytatás az 1. oldalról) kiegészítve fogadta el. Vé­gezetül bejelentéseket tár­gyalt meg a testület. Vésztő A vésztői Nagyközségi Ta­nács Végrehajtó Bizottsága szintén november 16-án tar­totta ülését. Balogh Endre üzemvezető a költségvetési üzem 1979. évi feladattervét ismertette. Ezek szerint jö­vőre 13 millió forint értékű munkával készülnek el. A KISOSZ Békés megyei szervezetének orosházi járá­si és városi csoportja no­vember 16-án tartotta össze­jövetelét Orosházán, a mű­velődési házban. A több mint 50 kiskereskedőt, meg­hívott vendéget Verasztó Bálint, a csoport elnöke üd­vözölte. Részt vett a gyűlé­sen dr. Gyürky Rudolf, a KISOSZ elnöke, a megyei, a járási, a városi tanács képviselői, a nagyközségi ta­nácsok szakigazgatási szer­vének munkatársai. Dr. Sebestyén József, a KISOSZ megyei titkára be­számolójának elején ismer­tette a május 8-án megtar­tott országos küldöttgyűlésen elfogadott program fonto­sabb irányelveit, majd át­tért ,a megyei sajátosságok­ra. Elmondotta, hogy a szervezethez tartozó kiske­reskedők száma az elmúlt néhány esztendőben százzal csökkent. Az çv végéig mintegy 400 kiskereskedő dolgozik majd, de közülük 190-en elérik a nyugdíjkor­határt. Éppen ezért nagyobb gondot kell fordítani a jö­vőben az érdekképviseleti munkára, a szervezésre, a családtagok és a fiatalok ösztönzésére. A zöldség-, gyümölcskereskedők gond­jairól szólva az árak szere­pét hangsúlyozta. A korrekt kereskedői magatartás szé­lesebb körű érvényesítésére hozták létre a megyei árin­formációs bizottságot, amely­nek 16 kiskereskedő a tag­ja. Ellenőrzéseikkel nagyban hozzájárultak a zöldség-, gyümölcsárak kialakításához. A kereskedelmi felügyelő­A Kossuth Kiadó minden évben meghirdeti az Egy diák, egy könyv politikai- könyv-akciót. Az idén már­cius 1-én a VIT tiszteletére hirdette meg a középiskolás és iparitanuló-iskolák KISZ-szervezetei részére. Az értékelés a napokban történt meg. A diákok összesen 5154 darab politikai könyvet jut­tattak el, illetve értékesítet­tek. Ez több mint amennyi középiskolás diákunk van, s azt jelenti, hogy a terjesz­tésbén túllépték az iskolák falait. Az elmúlt napokban ismét akció indult a KMP, a KIMSZ és a Tanácsköztár- társaság kikiáltásának 60. évfordulója alkalmából. Az eredményekről és a további tennivalókról beszélt Ro- szik György, a Kossuth Könyvkiadó békéscsabai ki- rendeltségének vezetője azon az ünnepségen, amit- tegnap délután Békéscsabán tartot­tak. Első helyezést ért el a Péter András Gimnázium és Szákközépiskola, Szeghalom, második - az egészségügyi szakközépiskola, Békéscsa­ba, harmadik a mezőberé- nyi gimnázium KISZ-szer­vezete. Ezenkívül több isko­la kapott oklevelet és köny­vet. Az első három helyezett A helyi tanácsnak 5,5 millió forintos megrendelé­sét teljesítik. A Batthyány és a Wesselényi utcában ko- csirázót, a Várkonyi utcában kövesutat építenek. Folytat­ják a tornaterem létrehozá­sát, a lakások felújítását, javítását. Mintegy 400 ezer forintot költenek járdák ké­szítésére, s rendbe hozzák a sportpályát is. Ezenkívül a körösújfalui tanácsnak 100 ezer forintért különböző építőipari munkákat végez­nek. Továbbra is nagy gondot fordítanak a szolgáltatások­ség országos vizsgálat kere­tében ellenőrizte a vendéglá­tóipar területén tevékenyke­dő magánkereskedőket! En­nek hatására 42 pecsenyesü­tőnek tartottak tanfolyamot Pósteleken, ahol tájékozta­tást kaptak az egészségügyi előírásokról, az árképzésről, a kalkulációról. Beszédének további ré­szében a nagykereskedelmi vállalatok és a kiskereske­dők kapcsolatát, az üzletpo­litikai irányelvek betartását taglalta. Megjegyezte, hogy a dohányértékesítő vállalat sokszor megkülönböztetést tesz az egyes megrendelők között, a söripar kevés árut ad, a FÜSZÉRT túrajárata olykor késik. Ezzel összefüg­gésben rámutatott: az áru­ellátás összességében megfe-. lelő, hasonlóan az állami ke­reskedelemhez. Örömmel számolt be arról, hogy egy­re több család veszi igénybe a KISOSZ-üdülőket, s a jö­vőben csoportos utazásokat is szerveznek belföldre és külföldre. Ebben az évben 13-an kaptak szociális se­gélyt, több idős kereskedőt pedig egyéb kedvezmények­ben részesítettek. Ezt követően részletesen kitért a társadalombiztosítás kérdéseire, az adómentesség lehetőségeire, a pénztár- könyv vezetésének fontossá­gára. Végül a kiskereskedők szervezeti életéről szólva emlékeztetett arra, hogy a tagok évről évre részt vesz­nek az Országos Béketanács és a Magyar Szolidaritási Bizottság munkájában, segí­tik kezdeményezéseiket. A pedig 800, 700, illetve 600 forint értékű kiskönyvtá­rat és oklevelet kapott. A jutalmakat Kibédi-Varga ra. Köztisztasági, park- fenntartási, szállítási felada­tokra 503 ezer forintot for­dítanak, míg a lakossági szolgáltatás tervezett össze­ge eléri a 300 ezer forintot. A külső megrendelők kö­zül a legjelentősebb a hat lakás, valamint a takarék- szövetkezet és a könyvesbolt felépítése. A szövetkezéti ABC-áruház kivitelezésére a harmadik negyedévben ke­rül sor. Hozzájárulnak a mágori régészeti telep hely­reállításához, a vasútállomás felújításához. Ezt követően jelentést hallgatott meg a testület a honvédelmi és a polgári vé­delmi feladatokról, a tanács és a vb jövő évi munkater­véről, a november 24—í ta­nácsülés előkészítéséről. nyáron megrendezték a megye kisiparosainak és ke­reskedőinek békenagygyűlé­sét, s anyagilag is hozzájá­rulnak a települések fejlesz­téséhez. Tegnap délelőtt 10 órakor a Gyulai Fa-, Fémbútoripa­ri Szövetkezet bemutatóter­mében rendezett kiállítást Goldberger János, KISZÖV- elnök nyitotta meg. Beszé­dében elmondta, hogy ezt az OKISZ által szervezett ván­dorkiállítást tavaly a fővá­rosban mutatták be, ebben az évben pedig megyéről megyére járva került Békés­be. A tárlat anyaga oktató- jellegű és a szövetkezetek munkavédelmi tevékenysé­gének hatékonyabbá tételét szolgálja. A megnyitó után a jelenlevők — a SZOT, az OKISZ, az SZMT képviselői és ,a szövetkezet vezetői — tárlatvezetés mellett megte­kintették a kiállítás anyagát. ötven tablóból, öt szem­lélteti a balesetstatisztikai adatokat, a többi pedig gya­korlati útmutatást nyújt. Az első tábla a megyei helyze­tet mutatja öt évre vissza­Lajos, a KISZ megyei bi­zottságának titkára adta át. Képünkön Kibédi-Varga La­jos átadja a jutalmakat. Koszorúzás Birkás Imre születésinek 70. évfordulója alkalmából Birkás Imre, a magyar munkásmozgalom régi har­cosa, a mezőgazdasági és építőipari munkások szerve­zője születésének 70. évfor­dulója alkalmából csütörtö­kön koszorúzási ünnepséget rendeztek a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában. Az MSZMP Központi Bizottsága és Köz­ponti Ellenőrző Bizottsága nevében Sándor József, a KB tagja és Szerényi Sán­dor, a KEB tagja, a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium nevében Dé­nes Lajos miniszterhelyet­tes és Héger József, a MÉM pártbizottságának titkára, az Építő-, Fa- és Építő­anyagipari Dolgozók Szak- szervezete nevében Reszegi Ferenc, a szakszervezet el­nöke és Czeczei György, a központi vezetőség tagja koszorúzott. Elhelyezték a megemlékezés virágait a családtagok,, a volt munka­társak és tanítványok is. menőleg, azt, hogy bár csök­kent a balesetek száma, de ez a csökkenés kevés, in­kább a tendencia lényeges. A többi négy az országos szövetkezeti képet ábrázolja, amelyben feltűnő, hogy 1968-tól 75-ig évről évre emelkedett a balesetek szá­ma, s ezek közül is állandó­an a munkagépeken történt a legtöbb, továbbá a kézi anyagmozgatás közbeni. A kiállítás gyakorlati segítség­gel is szolgál egyrészt a tablókon bemutatott balese­tek megelőzéséhez adott ta­nácsokkal, valamint az audiovizuális szekrények használatával, amelyek kü­lönböző programokat vetíte­nek le kísérő szöveggel. Ezek a komplett programok hat ágazatot ölelnek fel: a fa-, gép-, építő-, textil- és vegyipar, valamint a szol­gáltatás különböző szakmá­it. A megnyitó ankéttal foly- « tatódott, amelyen az elnö­kök részére Szabados Dénes, az OKISZ csoportvezetője tartott vitaindító előadást a munkavédelem lényeges kérdéseiről, s a balesetelhá­rításról, amelynek kiinduló­pontja a már megtörtént üzemi baleset okának és kö­rülményeinek pontos ki­vizsgálása és beható elem­zése. A hozzászólók a bizton­sági megbízottak munkájá­ról és a gyakorlatban tett intézkedésekről számolták be. A kiállítás november 24- ig tekinthető meg. „Szervusz Macika” November 12-én délelőtt a Békéscsabai MEZŐGÉP Vállalat központjában mese- délelőttöt rendeztek. Ezen a vállalat dolgozóinak gyerme­kei vettek részt. A gyerme­keknek, akik kezdeti fé­lénkségük után verseltek, énekeltek, játszottak, mese­filmet vetítettek. Majd a MEZŐGÉP Ságvári Endre KISZ-alapszervezete mac­kókat ajándékozott az apró­ságoknak. Derűs pillanatok­ban sem volt hiány. Az egyik kétéves kislány örö­mében rímet költött, „szer­vusz Mancika, én vagyok a Borika”. Végül is a rendez­vény nagy sikert aratott. Ezután a vállalatnál havon­ta rendeznek mesedélelőttöt. H a forintban nem lehet kifejezni a mindenre bólogató emberek okozta kárt, még kevésbé le­het lemérni, micsoda erköl­csi kárt okoznak. A megál­lapítás — amelyet a napok­ban egy kőműves brigádve­zető summázott — alaposan fedi az igazságot. Mélysége­sen egyet kell értenünk ve­le, hiszen a fejlett szocialista társadalom építésének egyik fontos feltétele a szocialista erkölcs normáinak kialakítá­sa és elterjesztése. A szolga- lelkű ember, aki csak magá­ra gondol, s a saját pilla­natnyi kényelméért és elő­nyéért hajlandó feláldozni a közösség érdekeit, egyálta­lán nem felel meg ezeknek a követelményeknek. Az olyan munkahelyen pedig, ahol a mindenre bólogatok, a mindenre igent mondók — igaz, csak időlegesen, mert az idő ellenük dolgozik — jobban boldogulnak, mint az egvenes, saját véleménnyel bíró emberek, megállhat az egész kollektíva fejlődése. Különösen a fiatalokra van rossz hatással, ha a környe­zetükben társadalmunk meg­hirdetett elveivel ellentét­ben, azt tapasztalják, egyé­nileg az boldogul jobban, aki mindent kritikamentesen fogadó, hajbókolva megal­kuvó. És itt, e kérdésben, emel­tebb hangon is a vezetőkről kell beszélni. Azokról, akik­nek fontos kötelességük, hogy ne tűrjék a bólogatást, és helytállásuk, valódi érté­keik szerint mérlegeljék és becsüljék beosztottjaikat. Ne tűrjék környezetükben a mindig csak az ő szavukat leső, olykor bokacsattogtató figurákat, mert az ilyen cso­dabogarak súlyosan veszé­lyeztetik vezetőik erkölcsi megítélését is. Ideje lenne már komo­lyabban is odafigyelni azok­ra az emberekre, akik min­dig csak a főnökük szavát lesik — folytatta eszmefutta­tását a brigádvezető. Ideje lenne észrevenni és tetten érni azokat, akik minden megjegyzés és ellenvetés nélkül „végrehajtanak” még akkor is, ha előre tudják, hogy abból népgazdasági kár, vagy éppen a demokratizmus megsértése, és az igazságta­lanság származik. A szolgalelkű emberek kö­zös érve: nem jó ujjat húzni a főnökkel. Kelléktárukban mindig keresnek példát is, ami azt látszik bizonyítani, hogy még mindig érvénybe^ van a „ne szólj szám, nem fáj fejem” közmondás. Pe­dig micsoda ostoba, gerinc­telen és idejétmúlt ez a fé­lelemérzés. Hiszen nincsen olyan felelős beosztású vezető, akinek ne lenne szüksége a véleménynyilvá­nításra, az ellenvélemények­re. S minél magasabb beosz­tásban van valaki, annál in­kább szüksége van rá. Hi­szen a kisebb beosztásokban, ahol az emberek nem nagy területtel, hanem kisebb szakkérdésekkel is részletek- remenően foglalkoznak, solf mindent számításba vehetnek, ami a magasabb posztokon már nem látszik. Nincsen ma már egyetlen olyan fontos kérdés sem, amelyben valaki csak egyedül dönthetne. Fel­tétlen szükség van beosz­tottjainak, a különböző kér­dések szakembereinek ta­pasztalataira, véleményeire, javaslataira. Igaz, a döntés és a felelősség végül is egy­személyi. A felelősséget azonban csak akkor vállal­hatja nyugodt lelkiismerettel a dönteni hivatott vezető, ha ebben tanácsaikkal, elgondo­lásaikkal, ötleteikkel mások is segítenék. Akkor, ha igényli, hogy döntésének hi­báira, fogyatékosságaira is felhívják a figyelmét, nem bólogatnak tévedéseire, ha­nem nyíltan véleményt mon­danak, ha úgy tetszik, tilta­koznak is ellene. Akik megszokták, hogy mindent a lehető legegysí- kúbban fogjanak fel, most bizonyára háborognak : ők fegyelmezett dolgozók, akik mindig megteszik a köteles­ségüket, most pedig ez a brigádvezető, no meg ez a cikk is fegyelmezetlenségre lázit. Természetesen nem er­ről van szó. Nem a minden­áron való tagadás szelleme mellett emelünk szót. Saj­nos, az olyan emberekből is akad jócskán, akiknek sem­mi se jó. Akik a konstruk­tív észrevételek helyett a kákán is csomót keresnek, mindig elégedetlenkednek, ellenvetéseket tesznek, a konkrét állásfoglalás helyett pedig értelmetlen fecsegés­sel töltik napjaikat. Arról van szó, hogy mindenki va­lóban a legjobb tudása sze­rint dolgozzék, és ha úgy érzi, ő jobbat tud, hadakoz­zék érte, ha hibás intézke­dést kell végrehajtania, til­takozzék és javasoljon he­lyette jobb megoldást. El­végre is ez a dolgok rendje! Nagy tévedésben ringat­ják magukat azok az embe­rek, akik a mindenre bólo- gatókat tösszetévesztik a fe­gyelmezett, szorgalmas dol­gozókkal. Sajnos előfordul, hogy a szolgalelkűek sokszo­rosan elismerést aratnak a nagyon is vitatható kiváló munkájukért. Ugyanakkor a jobbat szüntelenül kutató, vitatkozó, valóban lelkiisme­retesen dolgozó embereket amolyan feleslegesen akadé­koskodó, a munkát akadá­lyozó elemeknek tekintik. Pedig a tapasztalat azt bi­zonyítja, hogy a bólogatok és hajbókolok mindig csak fél szívvel és fél gőzzel dolgoz­nak. Magatartásuk egy faj­tája a közömbösségnek és gyökere éppen az, hogy sze­retnének kényelmesen, gon­doktól, vitáktól mentesen él­ni. Egykedvű fásultsággal te­szik a jót és a haszontalant. Aki viszont nem fél a fele­lősségtől, az szárnyakat kap a munkában, ha azt látja, hogy van értelme és az va­lóban alkotó, előrevivő. N em tagadhatjuk, elő­fordulnak esetek, ami­kor úgy látszik, a szolgalelkűéknek van igazuk. A párt- és állami szervek szívósan és lelkiismeretesen harcolnak a bírálat elfojtói ellen, de mégis akadnak ese­tek, amikor valakinek szen­vednie kell azért, mert szó­vá tette a hibákat. Még mindig vannak emberek, akik tévedhetetlennek, csal­hatatlannak érzik magukat, és ha valamelyik intézkedé­süket, elgondolásukat bírálja valaki, azt saját személyük elleni támadásnak tekintik. Megtorlásul előszeretettel nyúlnak a törvényeink, ha­tározataink által tiltott és társadalmunk erkölcse által súlyosan elítélt módszerek­hez, a bosszúhoz, a retorzió­hoz. Az ilyen vezetőket mind gyakrabban éri utói jól meg­érdemelt sorsuk, és a bólo­gató emberek a különböző munkahelyeken mindinkább tapasztalják, hogy magatar­tásuk nemcsak idejétmúlt, hanem hosszú távon nem is kamatoztatható. A több mint két évtizede fejlődő, tisztuló közéleti légkör visszaszorí­totta, csökkentette a szolga- lelkűséget. De azért még maradt teendő a kór leküz­désében. Deák Gyula Kiskereskedők tanácskozása Orosházán Eredményhirdetés az Egy diák, egy könyv akcióban H dolgozó ember védelme Országos munkavédelmi vándorkiállítás Gyulán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents