Békés Megyei Népújság, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-15 / 269. szám
1978. november 15., szerda Se enyv, se cérna? Ű jsághír: A Szovjetunió több nyomdájában könyvkötő automatákat állítottak üzembe. A különböző munka- folyamatokat egy-egy gép végzi. A „könyv- varró” automaták segítik a nyomdászokat abban, hogy minél jobb minőségű termékeket állítsanak elő. (Pravda, 1978. október 27.) Ha időm engedné, biz’ isten kitanulnám a könyvkötést. Lehet, nem azon a szinten tudnám elsajátítani a szakma csínját-bínját, mint azok, akik e mesterséget űzik. Mindenesetre ha már belejönnék, bizonyára nem kellene lapozgatáskor attól tartanom, hogy 30 fokosnál nagyobb szögben ne nyissam ki a kötetet, mert különben menten szétesik. Jártam már úgy, hogy a Körös-parton olvasva csak egy kis időre hagytam „magára” a nyitott könyvet, és a szél valósággal elfújt jó néhány oldalt — bele a vízbe. Nem sajnáltam volna, ha silány műről lenne szó. A könyv jó volt, de maga a kötés kriminális, rossz munkáról tanúskodott. Ez nem más, mint a szellemi ismeretek tárolásának semmibevétele és megcsúfolása, vagyis a felelőtlenség és pénzpocsékolás iskolapéldája. Itt vannak a tankönyvek, amelyek néhány kézhezvétel után salátákká változnak, mert hiányzik róluk a gerincet összetartó enyv és zsineg. A legtöbb diákot nem szabad hibáztatni azért, ha cafatokban lógó könyvekből tanulnak. E példányok alig bírnak ki egy tanévet, s aztán ki lehet dobni a szemétbe. Ha régen egy tankönyv viszonylag tiszta és ép állapotban volt, éveken át nyugodtan lehetett használni. Ma viszont egyre ritkább az erős, keménykötésű mű. Talán a szótárakat, a lexikonokat és a drágább kézikönyveket még nem fenyegeti ez a veszély. A rangosabb nyomdák adnak még magukra. De mi lesz, ha ott sem bírják majd enywel és cérnával a munkát? A tankönyveket előállító nyomdák ugyanis megkezdték már az élelmiszergyárakhoz hasonlóan a félkésztermékek gyártását. Főzzék csak a tudásra szomjas fogyasztók a büdös enyvet, és fűzzék csak ők a cérnát a tűbe, ha használni akarják később is a könyveket. El tudom képzelni, milyen arcot vágnának a lapjaira széthulló könyvek előállításáért felelős személyek, ha a ruhát gomb nélkül, a bőröndöt fül nélkül, a lakást ajtók és ablakok nélkül árusítanák? Tetszőlegesen lehetne folytatni a szélsőségekbe hajló példákat, de ez fölösleges, mert hány meg hány árucikk minőségét kifogásoltuk már eddig — és legtöbbször jogosan! Nincs bosszantóbb annál, ha több száz forintos ing eallérja néhány mosás után kirojtosodik, va az alig használt cipő talpa leválik. A * yen és ehhez hasonló hanyagságokat tapasztalva nincs mit csodálkozni azon, hogy bizonyos termékeinket még áron alul sem tudjuk értékesíteni külföldön. Mindenki tudja ezt, mégis csak elvétve örülhetünk minőségjavulásnak. Bírságolásokkal és egyéb megszorító intézkedésekkel csak ideig-óráig lehet eredményt elérni. Mélyebbre kell ásni, egészen az alapokig, és akkor talán rábukkanunk az' okokra. Ezek közül hadd említsem meg a már sokat hangoztatott nevelési rendszerünk fogyatékosságait, a jó példamutatás hiányát. Ez utóbbival kapcsolatban leírom a következő esetet: Néhány éve az egyik gyárban reggel még időben elkezdték a munkát. A kissé késve érkezett vezetőnek földbe gyökerezett a , lába, amikor íróasztalánál ülve az egyik dolgozóját újságolvasás közben találta. Amikor megkérdezte a fiatalembert, mit keres itt, hiszen régen lent kellett volna dolgoznia a műhelyben, válaszul ezt kapta: „Miért ne lehetnék itt, ha mások munkaidőben a kocsmában konyakozhatnak.” Hogy mivel fejeződött be e kínos ügy, azt nem tudom, és nem is ez a lényeg. Maga a szituáció az elszomorító. Az írás elején felvetett könyvproblémától jócskán elkanyarodtam. Az összefüggéseket felvázolni, s a végkövetkeztetést megfogalmazni már-'már csak közhelyszerűen lehet. A téma nem új, ámde rosszabbul cselekszünk, ha nem beszélünk róla. Nem tudok elképzelni olyan nyomdásztanulót, akinek ne fordult volna meg a fejében valami hasonló kérdés: vajon nekem is ilyen rossz könyvek kerülnek ki a kezem alól, mint amilyenekből most én tanulok? Érdekes lenne egyszer nyomon követni: hogyan válnak a nagyszerű elképzelésekre, a jó és megbízható munkára vágyó fiatalok olyan szakmunkásokká, akik beállván a termelésbe, később már nem is törődnek azzal: mit, hogyan csinálnak. Amíg iskolába járnak, többnyire a szépre, a minőségileg kifogástalan munkavégzésre oktatják őket. És azután? A zután — ki tudja? Biztosan lesznek munkatársak, felettesek, akik valami hasonlót követelnek tőlük. És amikor előjönnek olyan hibák, mint a rossz szervezés, vagy az anyaghiány, akkor lassan ők is belsőleg átváltoznak. Itt kellene valamit tenni, azaz gyökeresen változtatni a helyzeten. Ellenkező esetben a közömbösség, a fásultság, majd a hanyagság melegágya jön létre. Akkor már nehéz lesz mindig a legjobbat, mindig a legszebbet akaró, : és önmaga, s mások munkájával szemben igényes, lelkiismeretes személyiséggé formálni a fiatalokat. Bukovinszky István Tanács vb-ülésröl jelentjük Hatósági munka Mezőkovácsházán A tanácsok sokrétű tevékenységének egyike a hatósági munka. Ezen belül fontos helyet foglal el a mezőgazdasággal, a kereskedelemmel, az iparral foglalkozó feladatok gyakorlása. Erről számolt be a végrehajtó bizottságnak november 14-én, kedden Bertók Ferenc, a mezőkovácsházi Nagyközségi Tanács vb- titkára. Elmondotta, hogy a szak- igazgatási szerv minden évben háromszor határszemlét tart. Meggyőződik a mezőgazdasági művelés alatt levő földek hasznosításáról.. Volt rá példa, hogy az egyéni gazdálkodók parlagon hagyták földjeiket, s csak erélyes felszólításra művelték meg azokat. Továbbra is gondot okoz a lebontott tanyaépületek helyének hasznosítása, mivel e tulajdonosok általában idős emberek. Ugyancsak a tanács feladata a kereskedelmi jogszabályok végrehajtása, az irányelvek érvényesítése. Ellenőrzik, segítik a kereskedelmi munkát, védik a fogyasztók érdekeit. Ebben az évben jelent meg az a rendelet, amely az üzletek működési engedélyének a kiadásáról, az üzletkörök megállapításáról szól. Ez a munka nagy körültekintést, pontosságot igényel a szak- igazgatási szerv dolgozóitól. A továbbiakban a kisiparosok fontos tevékenységéről, az ezzel kapcsolatos tanácsi gazdaságszervező munkáról szólt. Megállapította; szükség lenne a kisiparosok számának a növelésére, különösen az építőipar területén. Az 1977 júliusában megtartott vb-ülésen határozatot hoztak, amely megállapította, hogy a kisiparosok eredményesen dolgoznak. A növekvő igényeket viszont nem tudják kielégíteni. Kevés a kőműves, a villany- szerelő, a géplakatos, a bádogos, az asztalos és az üvegező szakmunkás. A testület határozatot fogadott el a parlagon hagyott tanyaterületek megműveléséről, a MOZAIK Áruház szolgáltatásainak ki- szélesítéséről. A Föváresi Tanács- dolgozók egészségügyi szakiskolájában kétezer-hétszáz hallgató tanulja a középfokú egészségügyi szakismereteket. Az idén négyszázhatvannégyen sajátították el — munka mellett — a bölcsődei gondozónői tudnivalókat. A kétéves tanulmányi idő során fontos elméleti tantárgyakat — fejlődéstant, lélektant, neveléstant — is tanulnak. A képen: bölcsődei gondozónők gyakorlaton (MTI-fotó, Hadas János felvétele — KS) Üzemlátogatáson az óvodások. A napokban a körösladányi apróságok meglátogatták a község Metakémia Szövetkezetét, s látható kíváncsisággal ismerkedtek a vegyi üzemmel Fotó: Jávor Péter Női szocialista brigádok vetélkedője Az őszirózsás forradalom tiszteletére jól sikerült szocialista brigádok vetélkedőjét rendezték meg a közelmúltban a Békés megyei II- letményhivatalban. A csupa nőket foglalkoztató Április 4., Kállai Éva és Teleky Blanka szocialista brigádok elsősorban szakmai kérdésekben mérték össze tudásukat. Munkajogi, társadalombiztosítási és költség- vetési ismeretekből állították össze számukra a kérdések zömét. ^ A szocialista brigádok kitűnően szerepeltek a vetélkedőn. A zsűri egyöntetű véleménye volt : alaposan felkészültek a nők, elsőrendű feladatuknak tekintik a szakmai tudásuk gyarapítását. Az első helyezést az Április 4. Szocialista Brigád nyerte, de győztes volt az egész hivatali apparátus. Ugyanis hallgatóságként részt vett a vetélkedőn mindenki és kisegítő feleletekkel sokan nyertek könyvjutalmat. Orosháza Hogy szolgál a szolgáltatás? Ha elkopik a cipősarok, Kovács bácsi elballag vele a suszterhoz, tegyenek már rá új flekket, jó tartósat, és pár nap múlva kellene is a megjavított lábbeli. Aztán az öreg csörgőóra „felejt” el csörögni, azt is meg kell javíttatni. Az ágyneműt hoz- zák-viszik a patyolatba, s közben útba léhet ejteni a fodrászt, a GELKA-t. Hétköznapjaink ügyes-bajos dolgai ezek, a lábbelijavíttatástól a gépkocsi, a mosógép javításán át a szobafestésig. S mindezt hivatalos nyelven lakossági javító-szolgáltató tevékenységnek nevezzük, melynek fontosságát akkor tapasztaljuk igazán, amikor valamely szakmában nincs, vagy nem megfelelő az a bizonyos szolgáltatás. Orosházán nyolc vállalat, négy ipari szövetkezet, négy mezőgazdasági termelőszövetkezet, 367 magánkisiparos és jó néhány ipar jogosítvány nélkül tevékenykedő szakember végez javítószolgáltatást. Vajon hogy, s mint szolgálja a város, sőt több szakmában a városkörnyék, a közeli községek lakosságát is az említett szocialista szektor és a magánkisipar? Egyes területeken jól, más szolgáltatási ágakban elfogadhatóan, vagy rosszul. A kép tehát nem egységes. De tartsunk sort. A lakossági igények kielégítésében a kiemelt szolgáltatási szakmák szerepe a döntő. Ezek: elektromos háztartásigép- és híradástechnikai készülék-, gépjárműjavítás, textiltisztítás, és építőipari javító karbantartás. Valamennyi szolgáltatási ágon belül ezek képezik a tevékenységnek több mint a felét. Az elektromos és elektroakusztikai háztartási készülékek javítását zömmel a GELKA orosházi ki- rendeltsége végzi a városban, s emellett az orosházi járásban három fiókszervizzel és nyolc begyűjtőhely- lyel rendelkezik. A villamos háztartási készülékeket főleg az orosházi Univerzális Szolgáltató Ipari Szövetkezet hűtőgép- és háztartási- gép-részlege javítja. Az átfutási idő fizető javítások esetén 4-6 nap, garanciális javításnál 1-6 nap. Gyorsan és szakszerűen dolgoznak a Patyolat Vállalat orosházi tisztítószalonjában. A lakosság elégedett a mosással, textiltisztítással. A vállalási idő 2-3 nap. Kedvező a nyitva tartási idő, és jövőre lehetőség lesz ágyneműkölcsönzésre, ruhajavításra is. A kiemelt szolgáltatási ágak közül legtöbb a gond a gépjárműjavítással és az építőipari javító karbantartásokkal. A magánkocsi-javí- tást az Univerzális Szövetkezet szervize hivatott végezni a városban. Ez az AFIT- szervizhez képest műszakilag elmaradott, nem tart lépést az igényekkel. Kevés az autószerelő szakmunkás, s a jelenlegi bérezési lehetőségek miatt nem is vonzó jól képzett szakemberek számára ez a munkahely. Jóval elmarad a többi szolgáltatástól a városban az építőipari javító karbantartás. Az Univerzális Szövetkezet építőipari részlegének bővítését tervezi, s a megyei tanács vb a lakáskarbantartó tevékenység javításához 2 millió forint szolgáltatásfejlesztési alapot biztosított a szövetkezetnek. A legnagyobb gondot az előirányzott létszámfejlesztés jelenti. A hagyományos szakmákban kiegyensúlyozott, zömmel az igényeknek megfelelő a lakossági szolgáltatás. A lábbelik készítésére és javítására évről évre kisebb az igény, így a Körösvidéki Cipőipari Szövetkezet orosházi javítórészlege és a magánkisiparosok el tudják látni ezt a feladatot. Ugyanakkor a szövetkezeti iparban szükséges a javítások gépesítése — hiszen, ha csökken is, de azért van, és lesz is igény lábbelijavításra —, s a cipész szakemberek zöme már idős, utánpótlás pedig alig van. Mérték utáni női felsőruházat varrásával a megyei szolgáltató szövetkezet helyi szalonja foglalkozik. A részleg túlzsúfolt, s férfiruházat, öltönyök, kabátok varrásával nem is foglalkoznak. A szabó kisiparosok létszáma növekedett ugyan, de a megrendeléseket csak hosszú vállalási idővel tudják teljesíteni. Egy-egy mérték utáni férfiöltöny, kabát vállalási ideje 4-5 hét. Az igényekhez képest niég mindig kevés a férfiszabó, és a szakember- utánpótlás sem biztató. A személyi szolgáltatásokat zömmel a megyei szolgáltató szövetkezet orosházi részlege látja el a városban. A régi fodrászüzletek — bár az igényeket kielégítik, már korszerűtlenek, s a korszerűsítéshez a szövetkezet nem rendelkezik fejlesztési eszközökkel. Mindent egybevetve; az érintett szövetkezetek, vállalatok, a magánkisiparral karöltve egyre jobban kielégítik a lakosság szolgáltatási igényeit Orosházán. Lényeges lemaradás az említett két szolgáltatási ágban tapasztalható. Ezért szükséges a lakáskarbantartó tevékenység gyorsabb ütemű fejlesztése és az autószerviz műszaki színvonalának, szakember-ellátottságának javítása. A városi tanács végrehajtó bizottsága, elemezve a helyzetet, megtette az intézkedéseket: határozatot hozott arra, hogy a termelésellátás-felügyeleti osztály dolgozza ki a VI. ötéves terv időszakára szóló, a szolgáltatásra vonatkozó terveket. Ugyanakkor határozatában utasította a vb az osztályt: hívja fel az Univerzális Szolgáltató Szövetkezetei, hogy készítsen megfelelő programot az autószerviz műszaki fejlesztésére, és gondoskodjon a szakember- ellátásról. T. I.
