Békés Megyei Népújság, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-15 / 269. szám

1978. november 15., szerda o Kimúlja Ülésezett a Vöröskereszt orosházi járási vezetősége Napirenden a cigánylakossággal való törődés A Vöröskereszt orosházi járási vezetőségének legutób­bi ülésén a cigánylakosság körében végzett vöröskeresz­tes munkával foglalkoztak. Ez alkalommal Tótkomlós nagyközség, Pusztaföldvár és Gádoros községek Vöröske­reszt-szervezeteinek titkárai számoltak be tevékenységük­ről, mivel ezeken a telepü­léseken élnek nagyobb szám­ban a cigánycsaládok. A vö* röskeresztes aktíváknak a cigánylakosság körében vég­zett egészségügyi felvilágosí­tó munkában különösen fon­tos a szerepük. Tótkomlós, Pusztaföldvár, Gádoros községekben, ahol mintegy 400 cigánycsalád él, a Vöröskereszt aktívái a csa­ládvédelem keretében fog­lalkoznak velük. De nem csupán ebben áll munkájuk; az egészséges életmódra va­ló nevelés során a lakosság körében, a munkahelyeken fellépnek a helytelen nézetek ellen, amelyek nehezítik a cigánylakosság beilleszkedé­sét a mindennapi életbe, ez­által segítik társadalmi, gaz­dasági és kulturális felemel­kedésüket is. Az egészség- ügyi előadásokra — különö­sen azokra, melyek a tiszta­sággal, közegészséggel, csa­ládtervezéssel foglalkoznak, külön meghívják a cigány­családokat is. A Vöröskereszt és a cigánylakosság jó kap­csolatát mutatja az a tény is, hogy közülük húszán többszörös véradók. Külön feladatot jelent az aktívák számára a gyerme­kekkel való foglalkozás. Az iskoláskorúakat mindenhol patronálják, és bevonják a vöröskeresztes munkába is. így több községben jól sze­repeltek a tanulók a helyi elsősegélynyújtó versenye­ken. A cigánygyermekek to­vábbtanulása azonban már több gondot jelent, hiszen az adatok szerint középiskolai, vagy szakmunkásképző inté­zetben megkezdett tanulmá­nyaikat többen abbahagyják. Tótkomlóson 19 cigánygyer­meket írattak be az óvodák­ba, de rendszeresen mind­össze hatan járnak. A közsé­gi tanácsok a vöröskeresztes aktívák javaslatait figyelem- bevéve a nagycsaládosok ré­szére rendszeresen folyósíta­nak rendkívüli segélyt. A társadalmi életbe való beilleszkedésükről is szó esett a Vöröskereszt járási vezetőségének ülésén. Tót­komlóson többen bekapcso­lódtak a munkahelyi szocia­lista brigádmozgalomba, és tanácstag is került ki közü­lük. Pusztaföldváron egyre többen vesznek részt Az anyák iskolája tanfolyamo­kon. A cigánylakosság köré­ben végzett felvilágosító munka eredményeként las­san a családtervezés is he­lyet kap életükben. A járási Vöröskereszt ülé­sén szó volt még a Csorvás nagyközségi Vöröskereszt te­vékenységéről, amely öt alapszervezet munkáját irá­nyítja igen eredményesen. A békéssámsoni HÖDIKÖT ki- rendeltsége vöröskeresztes titkára elmondotta, hogy üzemükben igen eredmé­nyes a tagépítő munka, hi­szen alapszervezeti létszá­muk már elérte a százat, és sok a fiatal. —fb— Nemzetközi család­szociolégial konferencia Tizennégy ország szocioló­gusainak részvételével a Magyar Tudományos Akadé­mián kedden megkezdődött a Nemzetközi Társadalomtu­dományi Tanács bécsi koor­dinációs központjának négy­napos családszociológiai kon­ferenciája. A tanácskozás résztvevői megbeszélik, hogy a nemzetközi kutatógárda milyen összehasonlító kuta­tásokat végez a jövőben. Az előzetes javaslatok szerint a szociológusok megvizsgálják, milyen változást okozott a család életében a nők töme­ges munkavállalása, s elem­zik a válások okait, követ­kezményeit is. A különböző országok kutatási tapasztala­tait a tudományos munka utolsó fázisában összevetik, s ennek alapján vonják le a végső következtetéseket. A tudományos programban ha­zánkat áz MTA ^ Szociológiai Kutató Intézete képviseli. Belső ellenőrzés Huszonöt új lakúkocsi A napokban fejezte be a mezőkovácsházi Népi El­lenőrzési Bizottság a ter- melőszövekezetek ellenőr­zésének vizsgálatát. Négy szövetkezetben 15 népi el­lenőr közreműködésével mintegy 50 napot fordítottak az ellenőrzésre. A vizsgálat kiterjedt a vezetői munka- folyamatba épített ellenőr­zés működésére, a függet­lenített belső ellenőr tevé­kenységére és az ellenőrző bizotstágok munkájára. No­vember 22-i bizottsági ülé­sen tárgyalják meg a vizs­gálat tapasztalatait. Öreg tyúkok A gyűlés résztvevői csendben figyelnek. A ; felszólalót hallgatják, ; aki közérdekű, mindnyá- ! jukat érintő dolgokról ; beszél. Arról, hogy a nyúltenyésztő szakcso­port tagjai mind beol­tották az állatokat, a kí­vülállók viszont nem hajlandók erre. Akku­rátusán forgatja a szem­üvegét és az elhullás veszélyére hívja fel a fi- i gyeimet. Végül elmondja, hogy Cs-ben akadozik a j liba, a pulyka, a tyúk át­tétele. Láthatóan bosz- szúsan kérdezi: miért az átvevő vállalat diktálja a feltételeket? : ■ : ■ ■ I Megy minden mint a karikacsapás. Nem kell noszogatni senkit, hogy mondja el véleményét. Sorra a magasba emel­kednek a kezek, a gaz­dák szenvedélyes vitá- zókká válnak. Beszélnek a nyári mezőgazdasági kiállításról, a kerti trak­tor beszerzéséről, a mű­trágya hiányáról, a ter­melési kedvről, a kosa­ras felvásárlásról, a gyógynövények termesz­téséről. A vékony fiatal­ember nyolcadik a sor­ban. A szakmai előadá­sok szükségességét han­goztatja. Még a nagy teo- ritikustól is idéz, a ta­nulás fontosságát hang­súlyozva. A belső ellen­őrzésről is van monda­nivalója. A tervszerű­ségről, a kiválasztásról szól meggyőző szavakkal. Aztán hirtelen, egy me­rész fordulattal — jegy­zőkönyvön kívül — az első hozzászóló átvételi gondjaira célozva meg­jegyzi: ő egy csöppet sem csodálkozik azon, hogy már Cs-ben sem kelendőek az öreg tyú­t m m m m ! ■ : ■ : : * Kimagasló eredmények a találósoknál A Tiszántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat területen dolgozó emberei­nek nem kedvez az időjá­rás 1978-ban. Hét megye határában, lakóterületektől távol, kinn a határban vég­zik a meliorációs munkála­tokat, hogy megvédjék és tovább javítsák a föld ter­mőképességét. Az idén rendkívül sok esős, ködös, hideg idő köszöntött a sza­badban dolgozó munkások­ra. Az év végéig még 200 millió forint értékű játék kerül az üzletekbe — je­lentették be a TRIAL Ke­reskedelmi Vállalat keddi sajtótájékoztatóján, ame­lyen beszámoltak a játék- sportszer-kereskedelem forgalmi felkészüléséről. A karácsonyi vásáron — 50 ezer olasz importkészülék forgalombahozatalával — lekerül a hiánycikklistáról a diavetítő. Kapható lesz az évek óta ugyancsak hiába keresett „igazi” hintaló, amelyre rá lehet ülni. Len­A Kiváló Vállalat címmel többszörösen kitüntetett Ti­szántúli Talajjavító és Ta­lajvédelmi Vállalat kollektí­vája azonban az év elmúlt 10 hónapjában derekasan állta a sarat. összességé­ben 434 millió 698 ezer fo­rint értéket termeltek, ami 64 millió forinttal több, mint az elmúlt esztendő hasonló időszakában volt. Az éves termelési tervük 535 mil­lió forint. Az eddigi eredmé­nyek arra engednek követ­gyei- és Olaszországból hoz­tak be ötezer darabot. Az ünnepi játékpiacra több új­donság is kerül. Ilyen lesz például a jugoszláv varró­gép, a francia szövőszék, az NDK farmerház, a magyar golyós társasjáték és az űr­kaland társasjáték. Téli sportszerekből a ta­valyinak csaknem kétszere­se kerül forgalomba. Több mint százezer karfás szán­kó és faléces ródli várja a vevőket, s érkezik még a Szovjetunióból kormányoz­ható szánkó, az NDK-ból pedig 12 ezer „bob” is. keztetni, hogy a hátralevő időben maradéktalanul tel­jesíti a vállalat a tervét. A szocialista brigádok fo­lyamatosan teljesítik vál­lalásaikat. Az elmúlt tíz hónapban kimagasló ter­melési eredményeket pro­dukált a Békés—Csongrád megyei iroda és a Szarva­son levő gépjavító műhely. A vállalat hatáskörében nyolcszáznál többen dol­goznak kinn a földeken, a legelőkön. Különböző tí­pusú nagy teljesítményű gé­pekkel dolgoznak, s ezek rendszeres karbantartása, javítása igen sokat segít a tervteljesítésben. Ezt produ­kálja a gépjavítóműhely kollektívája. A tervszerű, minőségileg kifogástalan karbantartás eredménye, hogy a drága gépek meghi­básodás miatt nem álldogál­nak a táblák szélén. Nagy gondot fordít a vál­lalat arra is, hogy állandó­an javítsa a területen dol­gozó munkások élet- és munkakörülményét. Ezt a célt szolgálja az 1978-ban átadott, minden igényt ki­elégítő 25 új lakókocsi, öt kultúrkocsi és az első für­dőkocsi. A mozgó „lakáso­kat” a vállalat Békés— Csongrád megyei irodájá­hoz tartozó kocsigyártó részleg készítette. A tízhónapi gyorsmérleg arra enged következtetni: a jól dolgozó kollektíva az 1978. évi munkájáért a hagyományokhoz megfele­lően ismét számíthat nyere­ségre. a. Megyei küzúti információ Békés megye országos köz- úthálózatán folyamatban le­vő szabályozásokról, mun­kákról : Teljes útlezárás: Az Oros­háza—mezőkovácsházi össze­kötő úton (Mezőkovácshá- zán) a vasúti átjáróban, 1978. november 16-án, csütörtökön 8—12.30 óra között. Kijelölt terelőút: Mezőkovácsháza— Magyarbánhegyes—Nagy- bánhegyes—Kaszaper, illetve vissza. Az útlezárásra a vas­úti átjáró felújítási munká­latai miatt kerül sor. A le­zárás idején a megkülönböz­tetett jelzésű járművek és a gyalogosok közlekedése meg­engedett. Az Országos Tanszergyártó- és Értékesítő Vállalat 2. szá­mú gyáregysége az idén több mint hatvanmillió forint ér­tékben állít elő szemléltető eszközöket. A hazai igények kielégítésén túl exportra is gyártanak. A képen: szarvas- bogarak preparálás után (MTI-fotó — KS) Játékújdonságok a karácsonyi vásárra Egy vizsgálat alapján O ost, az ősz elején a Békéscsabai Állami Gazdaságban, a két- sopronyi Rákóczi, a mezőbe- rényi Aranykalász és a bé-' késcsabai Szabadság Terme­lőszövetkezetben egy mun­kacsoport az ifjúság helyze­tét vizsgálta. Mégpedig, hogy az MSZMP KB az ifjúságról szóló 1970 februári határo­zata hogyan érvényesül a gyakorlatban. Ezért a mun­kacsoport figyelme arra irá­nyult, hogy miként dolgoz­nak, élnek és tanulnak a fiatalok. Mind a négy gazdaságban bebizonyosodott, hogy az if­jak nagy többsége becsüle­tesen dolgozik, magatartása korunknak megfelelő; tanul, művelődik, szórakozik. Ugyanakkor a valósághoz tartozik az is, hogy jó né­hány fiatal — mint a mező- fa erényi Aranykalászban — közömbös a politikai kér­dések iránt, amiben fellel­hető a család és a munka- környezet hatása is. Mivel a korszerű techni­ka, technológia magas szak- képzettséget követel, mind a négy mezőgazdasági üzem­ben az ifjú szakemberek számát igyekeznek növelni. A Békéscsabai Állami Gazda­ság 380 fiatalja közül 19 végzett egyetemet, főiskolát, középiskolát 40, a szakmun­kás 110 és ugyancsak 110 a betanított munkás. A két­sopronyi Rákóczi Tsz-ben 167 fiatal dolgozik, ebből öt­nek van egyetemi, főiskolai végzettsége, tizennyolcnak középiskolája, ötvenhatan szakmunkások és tizennyol­cán betanított munkások. A mezőberényi Aranykalász Tsz-ben 146 a fiatal, és ki­lencnek van egyetemi és fő­iskolai végzettsége, húsznak pedig középiskolai. Hatvan­kettő a szakmunkások száma és 21 a betanított munkás. A békéscsabai Szabadság Tsz 241 fiataljából tízen vé­geztek egyetemet, főiskolát, huszonkilencen középiskolát, a szakmunkások száma 159 és 82 a betanítottaké. Jó jel az is, hogy a szövetkezetek­ben kevés olyan .30 éven aluli fiatal van, akinek nincs meg a 8 általános iskolája. A Békéscsabai Állami Gaz­daságban 100 fiatal nem fe­jezte be a 8 általánost, de ezeknek nagyobb részük 30 éven felüli. És mivel a mű­szaki fejlődés megköveteli, az üzemek szerveznek ki­helyezett szakmunkásképző iskolákat, és olyan tanfolya­mokat, ahol betanított mun­kásokat képeznek. Ennek az eredménye, hogy azok kö­zül, akiknek nincs szakkép­zettségük, többen szakmát tanulnak és lesznek sertés- tenyésztők, kertészek, trakto­rosok vagy más szakma mes­terei. Azok a fiatalok pedig, akik a közéleti és szakmai munkájukkal kiemelkednek, vezető beosztást kapnak. A gazdaságokba újonnan belépő fiatalok beilleszkedé­sét nehezíti, hogy a szakis­kolákban szerzett ismeretek elég gyengék, aminek oka, hogy az ott bemutatott gé­pek messze elmaradnak a jelenleg már működő gé­pektől, berendezésektől. De jó látni azt, hogy azok a fiatalok, akik már beillesz­kedtek, a gyorsabb haladás hívei lesznek. Ugyanez a célratörés jellemző a köz­életben a mezőberényi Aranykalász és a békéscsa­bai Szabadság fiataljainál. A Békéscsabai Állami Gaz­daság fiataljainál sem vég­zettségük, sem számuk ará­nyában nem elégséges a közéleti aktivitás. A kétsop- ronyi Rákóczi Termelőszö­vetkezetben a fiatal értelmi­ségiek pedig eléggé a politi­kai élet perifériáján élnek, lanyha a közéleti érdeklődé­sük. Nagyon jó az, hogy a gazdaságok klubjaiba jár új­ság, több helyen van rádió, tv, hiszen a hírközlő eszkö­zök egyfajta tájékozódást nyújtanak. De ez a lehetőség nincs eléggé kihasználva. Ezért jó lenne, ha a szocia­lista brigádok, a munkakö­zösségek a tájékoztatásnak ezeket a formáit is népszerű­sítenék. A felnőtteknek és a különböző szerveknek pedig más vonatkozásban is töb­bet kellene törődniük a fia­talokkal, mert ebben a kor­ban ismerkedik az ember a munkával, a munkatársak­kal — az élettel. Márpedig a munkaközösségek hatása személyiségformáló erő! Az állami gazdaságban — nem csökkentve az üzem vezetői­nek a kötelességét — sokat tehet a szakszervezet, mi­ként a termelőszövetkezetek­ben a pártszervezetek és a gazdaságvezetők. A négy mezőgazdasági üzem belső szabályzatában az ifjúság érdekvédelme megfelelő. Mégis a fiatalok sok esetben nem ismerik a törvény által biztosított jo­gaikat és ebből adódóan kötelezettségeiket sem. Ezzel kapcsolatban nem ismerik a KISZ KB 1977 októberi ha­tározatát. Ez azért is megle­pő, mert az üzemek válasz­tott tisztségeit a fiatalok 7-8 százaléka tölti be. Jó lenne, ha az idén decemberben sor­ra kerülő ifjúsági parlamen­tek megtartása előtt ismer­tetnék ezt a fiatalokkal. A munkakörülmények fo­lyamatosan javulnak a négy gazdaságban. Ugyanakkor így is elég nagy a lemara­dás az ipari üzemek mö­gött. Márpedig az anyagi, er­kölcsi megbecsüléshez szoro­san hozzátartozik a rendsze­res étkeztetés, az öltöző, a fürdő, a munkahelyre való szállítás, hiszen, ha ezek kö­zül csak egy hiányzik, az már visszatartja a fiatalo­kat, hogy a mezőgazdasági üzemben dolgozzanak. Az új szakosított telepeken már korszerű szociális létesítmé­nyek épülnek, de a régi te­lepeken elég nehezen halad a szociális helyiségek építé­se. Még akkor is fel kell fi­gyelni erre, ha ez oèykor a szűkös anyagi lehetőségekkel függ össze. A négy gazdaság törekszik a fiatalok lakásgondját is enyhíteni. A Békéscsabád Ál­lami Gazdaság 1976-ban öt fiatalnak, 1977-ben huszon­háromnak, a kétsopronyi Rákóczi Tsz 1975-től 20 fia­talnak, a mezőberényi Aranykalász 1977-ben két fiatalnak adott támogatást. A békéscsabai Szabadság 1976- tól 200 ezer forint támoga­tást nyújtott a fiataloknak, ezenkívül hetven tanyát adott el a tsz kedvezményes áron, s ezeket nagyrészt a fiatalok vették meg. Mint az ifjúságpolitika fontos láncszeme, mind a négy mezőgazdasági üzem­ben működik a KISZ. A Bé­késcsabai Állami Gazdaság­ban most 58 tagja van, ta­valy 108 volt. A kétsopronyi Rákóczi Tsz-ben 1976-ban 35 KISZ-tag volt, tavaly 30, most 25. A mezőberényi Aranykalászban 1976-ban 25, tavaly ugyancsak 25, most 22 tagja van. A békéscsabai Szabadság Tsz KISZ-tagság létszáma most 56, tavaly 49 volt, és 1976-ban 55. Ebből az is kitűnik, hogy a fiata­lok létszámához képest a KISZ-tagság kevés, amit be­folyásol az is, hogy a csalá­dot alapított fiatalok és a leszerelt katonák nemigen vesznek részt a szervezet munkájában. O négy mezőgazdasá­gi üzem KlSZ-szer- vezetének ugyan van akcióprogramja, és azokban megjelölt feladatokat el is végzik, csak hát a konkrét­ságban valami sántít, mert a szervezeten kívüli fiatalok­kal a kapcsolat nem kielégí­tő. Ezt látszik igazolni az is, hogy az iskolákból a gazda­ságokba kerülő KISZ-tagok elkallódnak, nem folytatják ott a szervezeti életet. Az if­júsági szövetség szervezetei­nek a gyengesége abból is fakad, hogy az egyes üze­mekben, mint a kétsopronyi Rákóczi és a mezőberényi Aranykalász Tsz-ben nincs meghatározó szerepe a KISZ- nek az ifjúságpolitika helyi megvalósításában. A békés­csabai Szabadság Tsz-ben és a Békéscsabai Állami Gaz­daságban képviseli a KISZ a fiatalok ügyét, szervezi azok megmozdulásait, de ezeken a helyeken is célra­törőbben kellene cselekedni. Cserei Pál-

Next

/
Thumbnails
Contents