Békés Megyei Népújság, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-12 / 241. szám
1978. október 12., csütörtök SZERKESSZEN VELÜNK! Körbe, körbe, karikába... Az orosházi Vzsoki utcai óvoda környékének lakói hívták fel a Szerkesszen velünk rovat figyelmét arra, hogy az óvodának két utcáról nyílik a bejárata. Az egyik bejárót lezárták, itt csak az óvó nénik és a dadák közlekedhetnek. A kis óvodásoknak körbe kell járniuk az épületet, mire bejutnak az oviba. Pedig az édesanyák, akik munkahelyükre sietnének, szeretnék rövidebb úton „leadni” az apróságokat Jár-e kártérítés foglalkozási megbetegedés esetén? Pozojevich Miklós sarkadi lakos azt kérdezi levelében az illetékesektől: jár-e kártérítés foglalkozási megbetegedés esetén. Mint írja, felesége 1971 óta a gyulai József Szanatóriumban dolgozik, mint ápolónő. 1977-ben a kötelező lakossági szűrő- vizsgálat után rövid idő múlva Szegeden megoperálták a tüdejét. Hat hónapig volt betegállományban. A férj a lábát lejárta, amíg elintézte, hogy felesége megkapja a táppénz és a kereset közötti különbséget, mivel munkahelyi fertőzésről volt szó. A feleség jelenleg eredeti munkahelyén dolgozik, de csökkent értékű a munkája, mert odahaza már semmit nem tud csinálni, annyira fáradt. Két kiskorú gyermek van, azelőtt még a házi munkára is futotta erejéből. A férj attól fél, mi lesz, ha ismét táppénzes állományba kerül az asszony. Ez esetben mennyi táppénzre jogosult? És van-e mód kártérítésre a csökkent munkaképesség miatt? Hol a levél...? 0 bedolgozó munkája nem olyan érték? „1975. november 5. óta a Gyulai Népművészeti és Háziipari Szövetkezetnél, mint bedolgozó kézihorgoló dolgozom. A havi átlagkeresetem meghaladta a 2000 forintot. 1978 júliusában gyermekem született. Meglepődve értesültem arról, hogy részemre csak az öthónapos gyermekágyi segély jár, holott hároméves munkaviszonyom van. Nem napi nyolc órát dolgozom, hanem többet. A bedolgozó munkája nem olyan érték, mint a bentieké?...” Ezt kérdezzük az illetékesektől mi is ifj. Kovács Józsefné sarkadi lakossal együtt. Tisztasági és újítási hónap Gyoma-Endrödön Tisztasági és újítási hónappá nyilvánították az októbert a Gyoma—Endrőd és Vidéke ÁFÉSZ-nél. A szövetkezet dolgozói vállalták, hogy a munkahelyen és odahaza a szokásosnál is nagyobb rendet tartanak, lom- talanítanak. Újításokat elsősorban a nehéz fizikai munkák könnyítésére, a fűtés, világítás és szellőzés korszerűsítésére és a vendéglátóipari termeléstechnológia fejlesztésére várnak. Munka- védelmi és egészségvédelmi témákban is várnak érdembeli újítást, amit külön jutalmaz az ÁFÉSZ. Per nélkül, emberséggel... Hogyha per, akkor hát legyen per címmel szeptember 7-én jelent meg Szene Mihályné szabadkígyósi lakos levele, aki azt sérelmezte, hogy a Patyolatba adott egy paplanlepedő és egy lepedő elcserélése miatt kiutalt 160 forint kártérítés kevés, szerinte legalább 250 forint járt volna. Nos, az említett ágynemű párjait -helyszínen megnéztük. A szerkesztőségnek nem áll módjában, hogy elbírálja: 60, vagy 70 százalékos-e az eltűnt ágynemű. A Patyolat Vállalat válaszából és a mellékelt okmányokból azonban kiderül: a súlyos szívbeteg asszony férje 1978 V. 17-én aláírta azt a kárbejelentő lapot, amely szerint az eltűnt fehérneműk értéke 60 százalékos, közepes minőségű volt, amiért összesen 160 forint kártérítés jár. A Patyolat Vállalat vezetősége arról is tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy ilyen esetben főleg a személyes megegyezés a döntő. Ilyen messze távlatból már senki nem emlékszik: hogyan történt a kárigény aláírása. A súlyos beteg asszonynak csak az igazságtalan bánásmód fáj. Amint mondta: ezután is a Patyolatba hordja mosatni az ágyneműt, mert rájuk van szorulva. O maga a nagymosásra képtelen. Mi pedig tudjuk, hogy a Patyolat Vállalat évente több százezer tételben hathétmillió forint ellenértékben mos és tisztít lakossági szolgáltatás címén. A nyári nagy hőségben különösen sokat szenvednek az itt dolgozó lányok, asszonyok. Mégis az a véleményünk, hogy per nélkül, de emberséggel sok mindent el lehet érni. A felhalmozott akták között egy sort sem láttunk, amely így szólt volna: „A tévedésért elnézést kérünk.” Márpedig a Patyolatban is emberek dolgoznak, akik tévedhetnek... Expressz levelet adott fel a vésztői postán 1978. szeptember 21-én Bagó Istvánné helybéli lakos. Az elküldött levél ma sem érkezett meg rendeltetési helyére. Kézen közön hol tűnhetett el, erre kér választ. Vasárnap is szeretnénk utazni Dombegyházáról Gyulára vasárnap és ünnepnapokon csak reggel 6.10 és 6.40 órakor megy autóbusz. Szeretnénk a későbbi órákban is utazni ünnepnapokon csakúgy, mint hétköznap — írja többek között a Szerkesszen velünk rovatnak írt levelében egy régi olvasónk, Tóth János dombegyházi lakos. Majd arról panaszkodik, hogy vasár- és ünnepnap Kunágota és Csanád- apáca felől egyáltalán nincs buszjárat. Mi ennek az oka? — kérdi olvasónk. Battonyára sem kielégítő a közlekedésünk, Mezőko- vácsházáról sem jön busz úgy, mint hétköznap délelőtt. Nem tudjuk merre közlekedik vasárnap a 11— 59-es járat, amely hétköznap Gyula—Battonya között jár. Gyönyörű, panorámás autóbusz. Hétköznap a lökösházi vasútállomásra eljuthatunk vonathoz távolsági busszal, ünnepnapon nem. Jó volna, ha hétköznap este Lököshá- záról busz közlekedne, Gyulára pedig délután is szeretnénk bejutni. Aki este érkezik a lökösházi állomásra, az gyalogolhat Dombegyházig. Elég gyakran elromlik a 38—55 rendszámú farmotoros autóbusz. Tudom, hogy pénz kérdése, de nem lehetne kicserélni ezt az öreg masinát? Ezt kérdezném a Volán 8. számú Vállalattól. Tóth János Szerkesztői üzenetek özv. Nagy Józsefné, Kondoros: Gépállomás u. 33. Levelét megkaptuk, az észrevételeit köszönjük. A levelet kivizsgálás céljából megküldtük a szarvasi Járási Hivatalnak. Mészár Gyula, Békéscsaba, Ihász u. 3. A szerkesztőségünkhöz írt panaszos levelét kivizsgálás céljából megküldtük a Békés megyei Tanács igazgatási osztályának. Szabó Sándor, Békéscsaba VII. kerület, Fő út 16. A szerkesztőségünkhöz írt panaszos levelét kivizsgálás céljából megküldtük a békéscsabai Városi Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályára. Fodor Lajos, Nagykamarás, Arany János u. 108. Szerkesztőségünkben tett panaszával kapcsolatban írtunk a Nyugdíjfolyósító Intézetnek. Az eredményről majd értesítjük. Faragó József, Magyar- bánhegyes és L. Gáborné, Doboz: A nyugdíjba beszámítható szolgálati évekkel és a családi pótlékkal kapcsolatos levelüket továbbítottuk a Társadalombiztosítási Igazgatósághoz, kivizsgálás és intézkedés céljából. K. György, Szarvas: Panaszát a Békés megyei Tanács igazgatási osztálya megvizsgálta. Bírósági határozat alapján helyezték cselekvő- képességet korlátozó gondnokság alá. Azért került szociális otthonba, mert önmagáról nem gondoskodott, s rendkívüli mértékben italozott. Munkájától függően negyedévenként az otthon jutalomban részesíti. Kója Sándor, Kardoskút: Levele nyomán a Békés megyei Tanács építési, közlekedési és vízügyi osztálya vizsgálatot végzett. Megállapították, hogy a tanyaépülete nem életveszélyes, noha a szükséges karbantartási munkák nagysága sem nagy, de meghaladja az ingatlan forgalmi értékének felét. Így hát az elsőfokú építésügyi hatóság a bontás engedélyezésénél helyesen járt el. A bontási engedély végrehajtása azonban nem kötelező, csak felhasználható. Alb Mihályné, Magyar- dombegyház. A Szerkesszen velünk rovathoz írt panaszos levelét kivizsgálás céljából megküldtük a mezőkovácsházi Járási Hivatal MÉM.-osz- tályára. Az eredményről majd értesítjük. Weigert János, Zsadány: Köszönőlevelét az MSZMP Békés megyei bizottságához továbbítottuk. Köszönet az emberi jóságért... Manapság sokat hallunk az emberi közömbösségről. Ezért is adunk helyt szívesen Tóth Mihályné csanád- apácai lakos levelének, aki az utóbbi időben sok figyelmet, kedvességet kapott az emberektől. „Az orosházi SZTK nő- gyógyászati dolgozóinak szeretnék köszönetét mondani figyelmességükért, kedvességükért. Hasonló jó tapasztalatokat szereztem az orosházi Csillag Áruház ABC-osz- tályán is. Kisfiúnk névadó ünnepségén pedig ZsikaiPé- terné ünnepi beszéde hatott meg, s a csanádapácai Széchenyi Tsz, valamint a Békéscsabai Ruházati Ipari Szövetkezet — a szülők munkahelyei — figyelmességét szeretném ezúton megköszönni” — írja többek között olvasónk, Tóth Mihályné. A karikatúrák Wollmuth Frigyes munkái MIT MOND flJOGSZABáLY? Dávid Antal, Kétegyháza: Levelében azt kérdi, hogy mennyi fizetés nélküli szabadság jár egy kétgyermekes édesanyának. A felesége ugyanis egy hónap fizetés nélküli szabadságot kért a vállalattól, ezzel szemben csak egy hetet kapott. A jogszabály szerint annak a dolgozó nőnek, valamint a gyermekeit egyedül nevelő édesapának, aki legalább két 14 événél fiatalabb gyermekét gondozza, kérelmére a háztartás ellátása érdekében havonta egy fizetés nélküli szabadnapot kell engedélyezni. Ezenkívül ugyancsak kérelemre a vállalat a szülési szabadság letelte után gyermekgondozási, ápolási szabadságot köteles biztosítani a gyermek gondozása céljából a harmadik életévének betöltéséig. A gyermek betegségének tartamára pedig az otthoni ápolás érdekében a gyermek 10 éves koráig is megilleti ilyen címen a fizetés nélküli szabadság. Mindez a jogszabály rendelkezése alapján a gyermekgondozási segélyre vonatkozó szabályok szerint illeti meg a dolgozó nőt. Fizetés nélküli szabadság más esetben is engedélyezhető. Mégpedig közérdekű okból, valamint a dolgozó személyi és családi körülményeire való tekintettel adhat ilyen szabadságot a vállalat. Ám erre kötelezni a vállalatot nem lehet. Punyi Béla, Mezőberény: Azt írja, hogy édesapja ezer forint értékű alkatrészt adott el. A vételárban szóban meg is egyeztek, a vevő azonban nem hajlandó fizetni. Most nyugodjunk bele az ezer forint elvesztésébe? — kérdi. Szólítsák fel írásban a vevőt a vételár megfizetésére. Ha nem hajlandó fizetni, polgári pert kell indítani ellene. Az ingó dolgok kiadására, illetve a pénz kifizetésére irányuló követelést a bíróság előtt fizetési meghagyás útján is lehet érvényesíteni. Az ilyen eljárás az ügy egyszerűbb és gyorsabb elintézését szolgálja. A meghagyást kérelemre bocsátja ki a bíróság és végrehajtás terhével hagyja meg benne a kötelezettnek, hogy a kérelembe megjelölt összeget fizesse meg, illetve az ingóságokat adja vissza a jogosultnak. A kötelezett a fizetési meghagyással szemben ellentmondással védekezhet. Ilyenkor a bíróság a peres eljárás szabályai szerint tárgyaláson bírálja el az ügyet. A kérelemben meg kell jelölni a kérelmezőnek és az ellenérdekű félnek a nevét, foglalkozását, lakcímét, a tartozás összegét, illetőleg a kiadni kért ingó dolgokat, és azt is, hogy a kötelezett miért tartozik. A kérelmet az erre rendszeresített nyomtatványon kell előterjeszteni, amelyet a bíróságon szerezhet be. Ha a fizetési meghagyás kibocsátásának nincsen akadálya, a bíróság meghagyja a kötelezettnek, hogy a kérelemben foglaltaknak a kézbesítéstől számított 15 napon belül tegyen eleget és az eljárási költségeket is fizesse meg a jogosultnak. N. Ferenc, Medgyesegy- háza: Ez év augusztus 2-án fegyelmi határozat alapján elbocsátás fegyelmi büntetésben részesült. Augusztus 11-én délelőtt a posta kézbesítette munkakönyvét. Legnagyobb megdöbbenésére a munkakönyvében a munkaviszony megszűnésének időpontjaként augusztus 8-a volt bejegyezve. Helyesen járt-e el a munkáltató? — kérdi olvasónk. Az elbocsátást kimondó fegyelmi határozat esetén a munkaviszony megszűnésének időpontja a határozat jogerőre emelkedésének a napja. Ez pedig a határozat elleni jogorvoslatra megállapított 15 napos határidő eltelte. Ha viszont a fegyelmi határozat a munkaügyi vitát eldöntő szerv helybenhagyó döntése alapján válik jogerőssé, akkor a határozat kelte lesz a munkaviszony megszűnésének időpontja. A jogszabály kimondja, hogy fegyelmi elbocsátás esetében a munkakönyvét a határozat jogerőre emelkedése napján kell a dolgozónak kiadni. Ha a dolgozó a fegyelmi határozat ellen nem élt panasz- szal, a jogerőre emelkedés napja a fegyelmi határozat kézbesítését követő 15 nap utáni munkanap, ha panasz- szal élt, akkor annak, illetve a kereset jogerős elbírálásának a napja. (dr. Serédi) Válaszolnak az illetékesek Ormosi Sándor sarkadi lakos panaszolta korábban szerkesztőségünkben, hogy VIII. hó 25-én a gyulai József szanatórium előtt a Gyula—Sarkadkeresztúr— Kisnyékre közlekedő járat nem vette fel a sarkadi utasokat, csak a kisnyékieket. A Volán 8. sz. Vállalat illetékes vezetői közlik: az autóbusz vezetője helyesen járt el. Zsúfolt volt a busz, a sarkadiak 10 perc múlva újabb járattal hazamehettek, de kisnyékiek ha lemaradnak, öt órát kellett volna várakozniuk. Vízminőségre panaszkodtak a Békéscsaba, Pásztor utcai lakosok. A Békés megyei Víz- és Csatornamű Válalat üzemmérnöksége az ügyet kivizsgálta, és a következőkben adott választ: „A Lencsési úti lakótelepen nagyméretű építkezés folyik. Ezen a területen az ellátó vezeték igen sűrűn megsérül. A hiba kijavítása idején szükség volt a nyomóvezetéket lezárni, ezért volt később zavaros a víz. A KÖJÁL-tól kapott információ szerint a vizsgálati eredmény azt mutatja: a víz minősége sem bakterio- lógiailag, sem vegyileg nem kifogásolható. A víz iható volt az említett időpontban.” Elveszett csekk címen megjelent írásunkra a Délalföldi Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat vezetői válaszoltak. Csépai Béla annak idején telefonon jelentette a csekk elvesztését, ebből adódott a félreértés. A befizetett csekkszelvényt megtalálták, amelynek értelmében a levélíró a gázpalackot megkapja. A vállalat vezetői ezúton köszönik meg a jogos bejelentést. Gázellátás Zsadányban Weigert János zsadányi lakos a párt- és kormányhatározatra hivatkozik, amely szerint a lakossági ellátás kiemelt feladat. Véleménye szerint Zsadányban erre nem sokat adnak. A propán-bután- gáz-ellátás nagyon akadozik. Néha 2—3-szor elmennek, mire kicserélik a palackot. Szerinte útközben eladnak a palackokból, ezért kell nekik néha hónapokat várni. Szóvá teszi olvasónk azt is, hogy a palackok koszosak, nem megfelelő a kezelésük. A vállalat a lakosságot teszi ezért felelőssé, holott a kiszállítók hányják- vetik, össze-vissza a palackokat. Ügy érzi, a borravaló is közrejátszik abban, hogy ki mikor kap telepalackot.
