Békés Megyei Népújság, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-12 / 241. szám

1978. október 12., csütörtök

o

IgNiWkfild

A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum új épületében négy raktári helyiséget rendeztek be korszerű Dexion-Salgó polcelemekkel, így végre a régészeti gyűjtemény is megfelelő helyre költözött. Képünkön Lészkó Ildikó és Oláh Éva restaurátorok újkőkori edényeket tanulmányoznak

Fotó: Gál Edit

Korszerű világítás, jobb szociális ellátás

Békésszentandráson, a szőnyegszövő háziipari és nép- művészeti szövetkezetben az utóbbi években sokat javult a dolgozók szociális ellátása, többet törődtek a munkakörülmények javításával is.

Minden üzemnél, ahol főleg nők dolgoznak, biztosították a megfelelő tisztálkodási lehetőségeket, fürdőt, öltözőt létesítettek. Különösen fontos volt ez azokban az üzemrészekben, ahol három műszakos munkarend van. Az üzemeket egyébként központi fűtéssel is ellátták. Ennek kiépítését tavaly fejezték be, az idén pedig az irodaházba is bevezetik a központi fűtést.

Korszerűsítették a munkahelyek világítását, 1977-ben 400 ezer, az idén pedig 150

Tanács vb-iilésekről

jelentjük

Gyula

Kedden délután kihelyezett ülést tartott a vízműnél Gyula város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága, mivel az egyik napirend a Gyulai Vízművek beszámolója volt. Dr. Takács Lőrinc tanácselnök adott jelentést a végrehajtó bizottság határozatainak végrehajtásáról, majd Nádházi András, a vízművek igazgatója előterjesztését vitatták meg.

A vállalattal szemben támasztott szolgáltatási és építési feladatokat — a tervezettől eltérő alakulása miatt — módosítani kellett. így több mint hatmillió forinttal növelték a termelési értéket. Sajnos, minden erőfeszítés ellenére sem sikerült elérni a tervezett létszámot, a viszonylag alacsony vállalati átlagbér- ég a munkaerő- hiány miatt. Bár 17 dolgozóval kevesebbet foglalkoztattak a szükségesnél, mégis

zavartalanul biztosították a város vízellátását és a

szennyvizek elvezetését. A csúcs augusztus 2-án volt, amikor 12,5 ezer köbméter vizet fogyasztott a város.

Ugyancsak rekordot hozott a fürdőben az augusztus, amikor több mint 200 ezer fizetővendég volt. Szóba került a vállalat fejlesztésének középtávú terve is. Ennek alapján 1980-ig a vízmű kapacitását napi 13 ezer köbméterre kell növelni. Ennek során három kutat mélyítenek, majd bekapcsolják a víztermelésbe. Ugyancsak lényeges feladat a Vízmű I. teljes gázleválasztásának megoldása, a szennyvízszolgáltatás fejlesztése és jövőre elkészülezer forintot költöttek ilyen célra. A dolgozók étkeztetési költségeihez évente 84 ezer forinttal járul hozzá a szövetkezet. Ezenkívül különböző segélyek kifizetésére évente átlagosan 50—60 ezer forintot biztosítanak. Különösen nagy gondot fordítanak a gyermeküket egyedül nevelő szülők és a sokgyermekes családok segítésére.

Színvonalas szavalóverseny a kulturális napok keretében Békéscsabán

H kétszeresen elismert zenekar

A tizedik éve alakult békéscsabai MÁV és városi fúvószenekar kedden a vasutas klubkönyvtárban házikoncerttel egybekötött családi estet rendezett, amelyen részt vett a városi pártbizottság, az SZMT, a városi tanács képviselője és a vasúti csomópont vezetősége. Dr. Virág László, a városi tanács osztályvezetője köszöntötte a 33-tagú zenekart a sikeres politikai és köz- művelődési munkájáért,

melynek elismerését fejezte ki a Szocialista Kultúráért Érdemérem. S hogy szakmai szempontból is jó eredményeket értek el, azt a legutóbbi minősítő hangversenyek alkalmával elnyert Aranylant diploma jelzi, amelyet az ország hatvan zenekara közül csak kilenc mondhat a magáénak.

A fúvószenekar kollektívájának összetartó és újuló erejét mutatja, hogy többen nyugdíjasként is ragaszkodnak hozzá, és hogy egészen fiatal — középiskolás —- tagjai is vannak. Ötvös Nándor karnagy pedig a megalakulás óta az együttes vezetője. Működésük a város és vasút életében nélkülözhetetlen, ünnepségeken, koszorúzásokon, sportrendezvényeken szolgáltatják a zenét, de önálló koncerteket is adnak, mint a nyáron is, amikor a budai várban léptek fel térzenével.

Nagyon nehezen születtek meg a KPVDSZ XVIII. kulturális napok megyei szavalóversenyének helyezései. Ezt a zsűri nem is tagadta az állami és szövetkezeti kereskedelemben dolgozó fiatalok és versmondásra vállalkozók előtt. Dr. Szűcs Alajosné, a Pedagógus Szakszervezet megyei bizottságának titkára, mint zsürielnök, Székely Jolán, a megyei tanács művelődésügyi osztályának főelőadója, Lenthár Márta, az SZMT gyulai körzeti könyvtárának vezetője azonban máris indokolták a döntés nehezét. Mint mondották, az SZMT székházában október 10-én délelőtt a versmondásra jelentkezett fiatalok szinte mindegyike remekelt. Legtöbbjük már a vers kiválasztásával felkeltette a zsűri figyelmét. Ennél is fontosabbnak tartotta azonban a zsűri a vers elmondását, megjelenítését, az értelem és az érzelem együtt jelentkezését. A szakemberek megítélése szerint ezekben és a versmondás még számos fontos feltételének magas szintű teljesítésében vizsgáztak kitűnőre a KPVDSZ kulturális napok megyei szavalóversenyén részvett fiatalok.

A több mint két óra hosz- száig tartó és igazi élményt nyújtó szavalóverseny értékelése — és ez a zsűri számára mindenekelőtt megnyugtató volt — találkozott a fiatalok véleményével, megítélésével. Külön is említést érdemel Székely Jolán értékelése, aki a nem köny- nyű kereskedelmi munkát

végző, de a verset nagyon szerető fiatalok versmondásáról mondott véleményt a zsűri nevében. Ügy véljük, az olyan tapintatos, de mégis őszinte és segítő szándékú értékelés, mint amit tőle hallhattak a versenyzők, csak bátoríthat a versmondásra.

Végezetül Rákóczi Ferenc, a KPVDSZ megyei bizottságának titkára átadta a legjobbaknak a könyvvásárlási utalványt. Az idei kulturális napok megyei versmondó versenyének színvonalára jellemző, hogy ez esetben két fiatalnak ítélte oda a zsűri az első helyezést, Bus Anikónak, az Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat és Kintner Csillának, a Mező- kovácsháza és Vidéke ÁFÉSZ versmondójának. Mindketten bolti eladók. Farkas Margit, a Békéscsabai Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkás- képző Iskola tanulója a verseny második. Fazekas Aurél, a Gyula és Vidéke ÁFÉSZ fiatalja pedig a harmadik helyezést szerezte meg.

A díjak átadása után tudtuk meg, hogy Bus Anikó, az Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat eladója novemberben részt vesz Budapesten, a KPVDSZ országos szavalóversenyén. Ugyancsak Bus Anikó és Kintner Csilla Salgótarjánban, a munkás- fiatalok országos versmondó versenyén képviselik a kereskedelmi szakmában dolgozó Békés megyei fiatalokat.

Balkus Imre

nek a fürdő további bővítésének kiviteli tervei. A vállalatnál tevékenykedő 21 brigád 332 tagja ismételten megpályázta a szocialista cím elnyerését. A brigádok ötezer társadalmi munkaórát vállaltak, ebből augusztus végéig 4200-at teljesítettek. Újszerű az a megoldás, hogy ebből Gyula városáért 1400 órát, míg Sarkad és Zsadány községekben 300 órát munkálkodtak.

A beszámoló megvitatása és elfogadása után Juhász András pénzügyi osztályvezető a lakossági adóztatás városi eredményeit ismertette. Az ülés bejelentésekkel ért véget.

Mezökovácsháza

A mezőkovácsházi Nagyközségi Tanács Végrehajtó Bizottságának október 10-i ülésén elsőként az Üj Alkotmány Termelőszövetkezet fiatalságának élet- és munkakörülményeit tárgyalták meg. A közös gazdaság elnökének beszámolója hangsúlyozta, hogy intézkedési terv alapján hajtják végre az ifjúsági törvényben megfogalmazottakat. Az utóbbi években egyre több ifjú szakember kamatoztatja tudását a termelőszövetkezetben. Lehetőség van a politikai, a szakmai és az általános műveltség gyarapítására. A 247 fiatal közül ,86-an tanulnak felső- és középfokú iskolában, valamint más tanfolyamokon. A munkaversenyből is kiveszik a részüket. Jelenleg 103 fiatal dolgozik a szocialista brigádokban.

Ezt' követően Szöllősi Ferenc tagozatvezető tanár előterjesztésében a felnőttoktatás helyzetét elemezték a testület tagjai. Megállapították, hogy a nagyközségben 1972 óta minden esztendőben két általános iskolai tanfolyamot indítottak, ahol az elmúlt tanévig 150-es végezték el a 8. osztályt. Az viszont csöppet sem megnyugtató, hogy tavaly a vártnál kevesebben iratkoztak be az iskolába. A felmérések szerint több száz 15— 45 év közötti állampolgár nem rendelkezik általános iskolai végzettséggel. A járási pártbizottság 1977-ben meghatározta a további feladatokat. Ennek ellenére az üzemek, szövetkezetek szervező munkája nem megfelelő. Sok helyen hiányzik az erkölcsi elismerés, az anyagi ösztönzés.

Köröstarcsa

Köröstarcsán a városkörnyéki községi tanács is megtartotta végrehajtó bizottsági ülését, amelyen fő napirendként a napközi otthonos étkeztetésről volt szó. Ehhez Somogyi Sándorné, élelmezésvezető és Vári Imre általános iskolai igazgató készített írásos tájékoztatót.

A napközi otthonos konyhában 250 gyermek étkeztetésére van lehetőség, s az eddigi tapasztalatok szerint ez az igényeket kielégíti. Az utóbbi időben javult a dolgozók helyzete, munkájukat különböző elektromos gépek, felszerelések segítik. Csupán egy gond van, hogy az ebédlő már kicsinek bizonyul, szükséges lenne a bővítése. 1977. szeptember 1-től egyébként ez év szeptemberéig összesen 49 ezer 215 adagot készítettek a köröstarcsai napközi otthonos konyhában.

80 éve született

Révai József

□ Galilei Kör tagjaként Szabó Ervin nézeteinek hatása alá került, reszt vállalt a Korvin Ottó és Sallai Imre vezette forradalmi szocialisták akcióiból, majd 1918 novemberében az elsők között csatlakozott a Kommunisták Magyarországi Pártjához.

Révai alakja és tevékenysége a kommunista párt harcainak és építőmunkájának, a magyar marxista—leninista gondolkodás fejlődésének — korántsem ellentmondásmentes — folytonosságát képviseli és szimbolizálja a mozgalom első négy évtizedében. Sokoldalú forradalmáregyéniség volt. Gyakorlati forradalmár — a húszas évek közepétől a párt egyik legismertebb vezetője —, ragyogó tehetségű publicista, aki írásaival kommunisták generációinak gondolkodására, fejlődésére hatott: teoretikus, aki úttörő munkát végzett a marxizmus—lem- nizmus magyar viszonyokra való alkalmazása terén.

A nemzeti kérdés, a nemzeti múlt értékelése, mely elméleti-publicisztikai munkásságának központi témája volt, már fiatal korától foglalkoztatta Révait. A nemzeti kérdés megítélésében 1919- ben még Szabó Ervin nyomdokain haladt, de már ebben az időben megfogalmazta azt az igényt, hogy le kell számolni a marxizmusnak azzal az értelmezésével, mely egyenesen tagadja mindenféle nemzeti erőnek a lehetőségét. A harmincas évek közepén — ugyancsak Szabó Ervin felfogásával vitázva — még határozottabban szögezte le, hogy a nacionalizmus mérgének nem lehet ellenmérge a nemzeti kérdés "figyelmen kívül hagyása. Révai a marxizmus és magyarság témakör középpontjába az 1848-as forradalmat állította. 1848 történetének vizsgálatában lehetőséget látott a magyar társadalmi fejlődés sajátosságainak elemzésére. E témakörben született tanulmányai valójában politikai vitairatok voltak, melyek a forradalmi munkás- mozgalom számára aktuális tanulságokat kínáltak. „Nem mint utólagos szemlélők, hanem mint a jelen harcainak résztvevői nyúltunk hozzá a magyar történelem kérdéseihez” — írta Révai a „Marx és az 1848-as magyar forradalom” c. tanulmányának előszavában. „Az 1848-as magyar forradalom kérdéseiben való elmélyedésnek így a magyar kommunisták szellemi fejlődésében az volt a szerepe, hogy tudatosította bennünk pártunk politikai célkitűzései és a magyar történelmi fejlődés közötti mély összefüggést, hogy a marxizmus—leninizmus általánosan érvényes, nemzetközi tanításán nevelt gondolkodásunkat a mi országunk, a mi népünk, a mi történelmünk különleges problémái felé fordította.” ... „Az 1848- as forradalom tanulmányozására sokunkat az is késztetett, hogy végére járjunk annak az „elméletnek”, amely az 1848-as forradalommal akarta bizonyítani, hogy Magyarországon egy forradalmi munkás- és parasztdemokrácia minden előfeltétele hiányzik.”

A harmincas évek második felében a fasizmus elleni harcban fordulatot jelentő új irányvonal, a népfrontpolitika elméleti megalapozásában Révai kimagasló szerepet játszott. „Marxizmus és népiesség” c, munkájában (1938) a népi írók marxista értékelésébe ágyazva törénetileg alátámasztotta és felvázolta a népi demokrácia koncepcióját.

Irodalmi tanulmányaiban — Kölcsey, Petőfi és Ady költészetében — ugyanazt kereste, amit 1848 történetében. Ady ugyanakkor Révai számára nem pusztán izgató,

politikai súlyú irodalmi jelenség volt, hanem egyben személyes élmény is. Húszévesen látta, hallotta a költőt, amint verseit szavalta a Galilei Körben és a Nyugat matinéján. „Ady mellé állni, az Ady-versekért lelkesedni, Adyt szeretni, rajongani érte: ez az én ifjúságomban az akkori magyar fiatalság számára a közéleti harcokban való részvétel első lépéseit, a magyar haladás mozgalmának és táborának támogatását jelentette” — emlékezett évtizedek múltán. A harmincas évek végén és a negyvenes évek elején keletkezett történelmi-irodalmi tanulmányainak közvetlen hatása sem lebecsülendő — a „Marxizmus és népiesség” 1943-ban Kállai Gyula neve alatt itthon legálisan megjelent —, de még nagyobb jelentőségük lett a felszabadulás után, amikor a történelem- és irodalomtudomány marxista fejlődésére a felnövekvő értelmiségi nemzedékek gondolkodására rendkívül mély befolyást gyakoroltak.

A felszabadulás után Révai az MKP egyik vezetőjeként a hatalomért vívott harc számos területén töltött be irányító funkciót. Kezdettől a kommunista part vezető ideológusa, a Szabad Nép főszerkesztője, 1949-től népművelési miniszter. Neve elválaszthatatlan a kulturális forradalom nagy eredményeitől, a volt uralkodó osztályok műveltségi monopóliumának megtörésétől. A feszült nemzetközi helyzet és a párt politikai irányvonalának torzulásai azonban egyre inkább beárnyékolták az ő tevékenységét is. Sőt, személye valóban különös figyelmet érdemel, hiszen az MDP vezetői közül ő volt az, aki a dogmatizmus eluralkodásának következményeit — korabeli megnyilatkozásai tanúsítják — előre érzékelte. Ugyanakkor különleges képességei révén mégis a szemléleti torzulásokkal terhes ideológia nagy erejű propagandistája, s egyben a kor áldozata, akinek pozitív törekvései — a sematizmus elleni harc megindítása — az adott viszonyok között szükségszerűen kudarcot vallottak.

A Központi Vezetőség 1953 júniusi ülésén mélyreható önkritikát gyakorolt. A Politikai Bizottságból kihagyták, s bár magas funkciókat ruháztak rá, a következő években valójában mellőzött politikusnak számított. 1956 márciusában sürgette a XX. kongresszus tanulságainak levonását és síkraszállt a törvényesség biztosítása mellett.

1956 júliusában ismét beválasztották a Politikai Bizottságba de leromlott egészségi állapota miatt nem tudott teljes értékű tagja lenni a párt szűkebb vezetőségének. Az ellenforradalom után mintegy fél évet a Szovjetunióban töltött, majd ismét bekapcsolódott a politikai életbe. A belső helyzetet azonban több kérdésben tévesen ítélte meg. Egyoldalú — a dogmatizmus veszélyét lebecsülő — álláspontja az

1957 júniusi pártértekezleten jogos bírálatot váltott ki. Különvéleménye ellenére beválasztották a Központi Bizottságba, melynek haláláig tagja maradt.

tékes irodalmi mur kásságot fejtett k Szemléleti fejlődése mindt nekelőtt József Attila-tanü mányain mérhető. E tanú mányok — Pándi Pált idé: zük — „nemcsak a politiki önkritikái megnyilatkozás: voltak, hanem József Attil rehabilitásának fejezetei < a Petőfi-példa megtisztul, sának aktusai is, amelye méltóan zárják le egy jeler tős marxista gondolkodó t mozgalmi vezető ember sze lemi pályáját”.

U. I