Békés Megyei Népújság, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-08 / 238. szám

1978. október 8., vasárnap MUílUkfite A tartalékosok honvédelmi versenyén Veterántalálkozó Jól szerepeltek a Békés megyeiek A megalakulásának 30. év­fordulóját ünneplő Magyar Honvédelmi Szövetség az országos ifjúsági honvédel­mi napok keretében a Fejér megyei Pákozdon rendezte meg a tartalékosok honvé­delmi versenyének országos döntőjét. E népszerű verseny a tartalékos állomány tagjai számára teszi lehetővé a ka­tonai kérdésekkel való fog­lalkozást vetélkedő és sport­jellegű versenyen, elméleti, gyakorlati szinten egyaránt. A versenyfeladatok a kato­nai ismeretek alapvető tud­nivalói közé tartoznak. Az országos bajnokságon a csapatok a feladatok zömét a közönség előtt hajtották végre. A tartalékosmozgalom és a tartalékosok honvédel­mi versenyének elismerése és megbecsülése jut kifeje­zésre abban, hogy Czinege Lajos vezérezredes, honvé­delmi miniszter örökös ván­dordíját alapított és adomá­nyoz a legjobb összesített eredményt elért csapatok ré­szére. A vándordíj Kiss Ist­ván Kossuth-díjas szobrász- művész „Készenlétben” cí­mű szobra. Az összetett versenyben a Békés megyeiek két csapa­ta a harmadik helyezést érte Az országos második helyezést elért Békés megyei csapat. Tagjai balról jobbra: Őri István, Hankó András, Oláh Gá­bor, Bányai Gábor el. A 35 év felettiek korcso­portjában ugyanis a máso­dik helyezést szerezte meg a csapat, melynek tagjai Bá­nyai Gábor, Oláh Gábor, őri István és Hankó András. A 35 év alattiak versenyén pe­dig a Békés megyét képvi­selő csapat — melynek tag­jai: Juhász Imre, Balázsi István, Báthori László és Bi­hari Ferenc — a hatodik lett. A versennyel egy időben gazdag honvédelmi program színesítette a rendezvényt. Sor került többek között harci technikai bemutatóra, az MHSZ sportrepülős, ejtő­ernyős, modellező és más technikai sporteszközeinek bemutatására. Békéscsabán Október 6-án délután az I. kerületi pártházban a ke­rületi pártvezetőség, a Haza­fias Népfront kerületi el­nöksége és a Vöröskereszt ünnepséget rendezett a vá­ros felszabadulásának 34. évfordulója alkalmából. Ha­gyománynak számít, hogy er­re meghívják a kerületben élő veteránokat. Most is mintegy 60 volt vöröskato­nát, internacionalistát és munkásmozgalmi harcost láttak vendégül. Elsőként Budai István, a kerület párttitkára üdvözölte a megjelenteket, majd a 3-as számú általános iskola úttö­rői versekkel és mozgalmi dalokkal kedveskedtek a vendégeknek. Ezután Hankó Mihály országgyűlési képvi­selő tartott rövid ünnepi be­szédet, melyben méltatta az egykor a munkásmozgalom­ban, vagy a fegyveres har­cokban tevékenykedők helyt­állását. Elmondotta, hogy korunknak is megvannak a maga küzdelmei. Társadal­munk mindig számít az idős, kipróbált harcosok segítsé­gére. • Az ünnepi beszéd elhang­zása után kötetlen beszélge­tésre került sor. A veterá­nok visszaemlékeztek ifjú koruk küzdelmeire, felidéz­ték egykori élményeiket. Hetvenöt éve alapították Békéscsabán a Tevan Nyomdát Életmentők kitüntetése Klaukó Mátyás, a megyei tanács elnöke az életmen­tésben tanúsított önfeláldo­zó magatartásuk elismerésé­ül október 5-én, a Miniszter- tanács megbízásából Szabó Béla Körösnagyharsány, Akácos u. 1., és dr. Köteles Lajos, Békéscsaba, Bartók B. u. 61—65. sz. alatti lakosok­nak „Életmentő Emlékérem” kitüntetést adott át. Jegyzet­füzetből Az egyik vállalatnál egy gépkocsivezető ak­kumulátorsavat kért. A maró folyadékot két üdí­tőital-címkés üvegbe töl­tötték, és átadták neki. A gépkocsivezető az egyik üveg savat felhasz­nálta, a másikat egy ! szekrény tetejére állítot­ta. Valaki meglátta a teli üveget és az üdítő ital szállítására használt ! láda egyik rekeszébe tet- Ï te. Végül is egy dolgozó a | » rekeszből gyanútlanul kiemelte az üveget és inni akart. Szerencsére a szájába csak néhány csepp sav került, amit ; menten kiköpött és sok ; vízzel kiöblített. Elkép­• zelhető, hogy mi lett vol- l na, ha akár csak egy ; kortyot is lenyel. Nem az első eset, hogy 3 ' hanyagságból, meggon­dolatlanságból emberek élete, testi épsége ve­szélybe kerül. A háztar­tásokban is előfordul, hogy mosáshoz, tisztílás- ; hoz használatos mérge- » ző hatású folyadékot pél­dául sörös- vagy boros­üvegbe töltenek. Néhol a vegyi anyagot az élés- kamrában, vagy kisgyer- 1 mekek által könnyen el­• érhető helyen tartják. A fenti példa arra int, ; hogy vigyázzunk, előz- ; zük meg a bajt. Azt, ami ; ilyen tévedéseknél több- ; nyire jóvátehetetlen. Mezőgazdasági filmbemutató Mezőgazdasági filmbemu­tatót rendeznek október 17 —18-án a mezőkovácsházi járás termelőszövetkezetei­ben dolgozó szakemberek­nek, valamint a háztáji és kisegítő gazdaságok kister­melőinek. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztéri­um információs központja szervezésében a filmeket a mézőkovácsházi Új Alkot­mány Tsz klubtermében, a battonyai és a medgyesegy- házi Községi Tanács kultúr- otthonában tekinthetik meg az érdeklődők. A filmbemutató célja, hogy tájékoztatást adjanak a szakembereknek, kisterme­lőknek a nagyüzemi és ház­táji termelés legkorszerűbb eljárásairól, felkeltsék ezek iránt az érdeklődést. A szak­emberek több mint kétszáz film közül választhatnak, amelyeket a MÉM informá­ciós központja térítésmente­sen biztosít. A mezőkovács­házi járásban kiválasztott mezőgazdasági témájú fil­mek kapcsolódnak a nagy­üzemek, a háztáji és kisegí­tő gazdaságok tevékenységé­hez. Így az érdeklődők töb­bek közt a fólia termesztés­sel, a növényvédelemmel, a kukorica-, a búzatermesztés­sel, valamint sertéshizlalás­sal kapcsolatos filmeket lát­hatnak. Tombolasorsolás Szeghalmon Szeghalmon nyílt meg a közelmúltban megyénk leg­újabb totó-lottókirendeltsége. Az OTP Békés megyei Igaz­gatóságának tájékoztatása szerint a szeghalmi totó-lottó iroda minden fogadónak, aki augusztus 29—szeptember 30. között egyszerre legalább négy totó-lottószelvényt vá­sárolt. vagy négv szelvény­nek megfelelő összegű kol­lektív szelvényt váltott, díj­mentesen tombolajegyet adott. A nyilvános tombolasorso­lást október 5-én tartották meg a kirendeltségen. A nyertes tombolajegyek szá­mai a következők: 481 1)59, 481.996, 482.117, 482.603, 483.136, 484 178, 760 043, 761.117, 761.134, 761.694, 761 932. 762.513, 762 624, és 762.748. A nyereménytár­gyak a tombolajegyek elle­nében november 4-ig vehe­tők át a szeghalmi totó-lottó kirendeltségen. Ebben az évben ünnepli a nemzetközi hírű Kner Nyom­da elődjének, a békéscsabai Tevan Nyomda alapításának 75. évfordulóját. A jubileum­ról október 10-én, kedden emlékeznek meg''Békéscsa­bán a Kner Nyomdában. Lux Jánosnak, a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dol­gozói Szakszervezete titkárá­nak előadása 11 óra 30-kor nyitja meg az ünnepségsoro-' zatot. A Tevan Nyomda könyvkiadásának jelentősé­Hatszázhetven meghívót kézbesített a postás a közel­múltban Csanádapácán. Va­lamennyi címzett a helyi Széchenyi Termelőszövetke­zet nyugdíjas, járadékos tag­ja; őket invitálta találkozó­ra, ünnepségre a termelő- szövetkezet vezetősége. Aki csak tehette, akinek egészsé­ge engedte, eleget is tett a meghívásnak. 540 idős em­ber gyűlt Össze a községi vendéglőben, ahol Mészáros géről, technikai, művészeti emlékeiről Petőcz Károly, a gyomai Kner Nyomda veze­tője beszél, majd Fazekas Tamás osztályvezető ismer­teti a csomagolóeszköz-gyár­tás kezdeteivel és mai ered­ményeivel kapcsolatos kuta­tásokat. A Tevan Nyomda múltját és a Kner Nyomda jelenét, jövőjét bemutató kiállítást 2 órakor nyitja meg Huszár Mihály, a Kner Nyomda igazgatója. Pál, a termelőszövetkezet el­nöke köszöntötte a vendége­ket és beszámolt nekik a közös gazdaság eredményei­ről, terveiről. E sikerek egyi­ke a Dél-békési Tsz-Szövet- ség által meghirdetett búza- termesztési versenyben az idén elért első helyezés. Az elnök beszámolója után ebé­den látták vendégül a meg­hívottakat — akiknek nem kis része van a termelő­szövetkezet mai eredményei­nek megalapozásában. Pénteken este mutatták be a Békés megyei Jókai Színház művészei Kruczkowsky: A szabadság első napja című két­részes drámáját. Képünkön Luzzi: Ferenc Éva, Anzelm: Ko­vács Lajos és Inge: Mezei Annamária Fotó: Demény Gyula Nyugdíjasokat láttak vendégül Csanádapácán Választóik szószólói r hírül adtuk, hogy október 8-án, az idő­közi választás során 38 új tanácstagot választa­nak megyénkben. Nem csu­pán ez az esemény adta ke­zembe a tollat. Talán in­kább az —ha nem is kerek évforduló közeledik —, hogy 28 évvel ezelőtt, 1950 októ­berében választottunk elő­ször tanácsokat hazánkban. Azóta sok személyi csere történt a különböző okok­ból megüresedett tanácstagi székeken. Ami azonban egyetlen választás után sem változott 28 év óta; az az egészséges folyamat, amely a hajdani, a néptömegtől elidegenült közigazgatást átformálta, a tanácsokat emberközelbe hozta és a ta­nácstag érdemei szerint megbecsült, köztiszteletben álló személyiség lett a vá­lasztói előtt. Éppen a ta­nácstagok munkája révén a lakosság a tanácstestülete­ket mindinkáb sajátjának érzi. Nagyra értékeli kezde­ményező, ellenőrző szere­püket. Nehéz út > vezetett idáig. Ma is léteznek zökkenők. Nem könnyű munkájukból a múlt örökségét, a hivatali packázást kiiktatni. Bár ez a hivatali munkával kap- ; csolatos — de az egyszerű állampolgár az ügye intézé­sénél előforduló aktatolo­gatásért is a tanácsot ma­rasztalja el. Pedig a tanács, mint testület soha nem ad utasítást hivatali alkal­mazottjainak, hogy elodázza, húzza, vonja az állampolgár adó- stb. ügyének intézését. Éppen a lakossági ügyek gyors elintézésének szószó­lói a tanácstagok. Ez adódik abból, hogy a tanács létezé­se óta az állampolgárok so­kasága tevékenykedik a közéletben, a tanácsokban, annak bizottságaiban. Nyu- ! godtan beszélhetünk több tízezerről megyénkben, ami­kor a különböző viták résztvevőiről szólunk, akik­nek véleményét egy-egy ta­nácsi döntés meghozatala •» előtt kikérik. Az ilyen ta- j nácstagi, lakossági együtt­működés révén a legapróbb . ügyek intézésére is érvé­nyes: a tanácsi munka szol­gálata a köz és a nép szol- I gálata. Erről egyetlen köz- igazgatásban dolgozónak, de I ahhoz fordulónak sem sza- 3 bad soha megfeledkezni. A tanácstestület tevékenysége, \ határozatainak végrehajtá- ] sa, a hivatal jó vagy rossz ; munkájában tükröződik. Egyébként a múltból, a jelenből fakadó jövő to­vább szövi azt a szálat, amely a tanácsi munka egészén vé­gigvonul, és megadja annak jellegét. Lenin írja egyik művében : „A hétköznapi munkához kell a legtürel­mesebb, a legállhatatosabb, legnagyobb hősiesség — : egyetlen fellángolás nem elég. Naponta kell szembe­nézni a gyarlóságok, a szo- 1 kások, beidegződések sere­gével”. Ha valami, ez a megállapítás nagyon ráillik a tanácsok tevékenységére. A hét évvel ezelőtt elfo­gadott tanácstörvény a ko­rábbinál nagyobb önállóság­gal ruházta fel a helyi ál­lamhatalmi, népképvisele­ti, önkormányzati szerveket, a helyi tanácsokat. A tör­vény rájuk bízza települé­sük fejlődését szolgáló dön­tések meghozatalát. Ez nagy lehetőséget ad a helyi kez­deményezések érvényesülé­sének. Egyben növeli a ta­nácstestületek szerepét a la­kóhelyi politika alakításá­ban. Talán nincs is a min­dennapi életnek olyan terü­lete, amelyhez ne lenne kö­ze munkájuknak. Ha meg­gondoljuk, megyénkben is számos kezdeményezés in­dult el a tanácstagoktól. A Hazafias Népfront bizott­ságaival karöltve, a társa­dalmi munka szervezésétől, iskolák, óvodák bővítése stb. teremtődött meg. Ám egyik igény szüli a másikat, a tizediket, századikat. Erre választ adni nagy gond, nagy felelősség. Ismeretes, hogy jó részt anyagiak alkotják az igé­nyeket, holott sok társada­lompolitikai kérdés vár még megoldásra. Ezekre megfelelő választ is csak az a tanácstag tud adni, aki is­meri településének anyagi helyzetét. Ehhez persze az is kell, hogy rendszeresen részt vegyen a testületi ülé­seken. Sajnos, a meghosz- szabbított ciklus is hozta magával: általában csökkent a tanácsüléseken részt ve­vők száma. Minden bizony­nyal a mai napon lezajló időközi választásokon ta­nácstagi mandátumhoz ju­tók bizonyos frissítést visz­nek a testületekbe. Aligha kell bizonygatni azonban, hogy sok gond vár még megoldásra egy- egy településen, amit majd együttesen régiek és újak, a választóikkal vállvetve enyhítenek. Minden pana­szon természetesen a ta­nácstag sem tud segíteni. Ez meghaladja az erejét. A legdivatosabb ma lakás­ügyben és egyéni gondokkal felkeresni a tanácstagot. Persze a kis ügyek is lehet­nek közérdekűek, külö­nösen ha óvodai, iskolai bővítésről, kereskedelmi el­látásról van szó. Mindezeket továbbítja a tanácstag a ta­nácsüléseken. A tanácstag tekintélyét mégsem csak a közvetítés adja, hanem a határozottsága. Mer-e igent, vagy nemet mondani a hoz­záfordulóknak. Megnyerni a lakosság bizalmát kön­törfalazással nem lehet. Ha valamilyen kérés nem tel­jesíthető, úgy a „nem” ki­mondása többet ér, mintha azt véleményezné: „majd megpróbáljuk — talán, ta­lán ..Az egyenes beszéd, határozott válaszadás az, amely megbecsültté teszi a tanácstagot. ppen ezért, a tanács­tagi munka nagyon sok emberséget, po­litikai tisztánlátást köve­tel. Csak rátermettséggel, a mindennapi élet jártas­ságával lehet jól a válasz­tók a megelégedésére tevé­kenykedni. És ma, amikor a választópolgárok leadják szavazataikat jelöltjeikre, ne feledkezzenek meg ők sem valamiről. A választás után is csengjenek fülükbe vissza a jelölő gyűlésen el­hangzott szavak: „öt akar­juk, őt bízzuk meg ügyünk képviseletével”. Gondolja­nak arra, hogy mit segíthet­nek a tanácstagnak sike­res munkájához. És ha a választópolgárok valameny- nyien megadják a segítséget, úgy nő a tanácstag, és vele együtt a település tekinté­lye. Végső soron ez ad jogot arra, hogy minősítjük mint választók a saját, és a ta­nácstag munkáját. Csakis így lehet a bizalmunkkal felruházott tanácstag ügyünk szószólója. Rocskár János

Next

/
Thumbnails
Contents