Békés Megyei Népújság, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-06 / 236. szám

1978. október 6., péntek-IgHsiUJtog

Baleset! i Tanács vb-iilésekről jelentjük

Egy üresen maradt szék az íróasztal mellett — gazdája részegen autózó embertársának esett áldozatul. Egy törött szárú napszemüveg az útszélen — viselőjét szabálytalan előzés súlyos sérültjeként vitte el a fehér autó. Egy elnémult csengőjű gyermekkerékpár — kis gazdájára senki nem vigyázott, sem a szülők, sem a gyorshajtó motoros.

Árván maradt tárgyak, melyek így váltak végérvényesen személyessé, memen- tóvá. A szék felkiáltójellé egyenesedik, a szemüveg, a kerékpár kérdőjellé görbül.

S egy napon talán fellázadnak a közúti jelzőtáblák. Az „Előzni tilos” galléron ragadja az erőszakosan, mindig és mindenütt előző ámokfutókat. A stoptábla gáncsot vet azoknak, akik fittyet hánynak rá. A zebra rácsként emelkedik a szabálytalankodó járművezetők, gyalogosok elé. És nem huny szemet a stoplámpa, és lábára koppint a gyorshaj- tóknak a sebességkorlátozótábla. Mindenekfölött pedig szellem képében ott lebegnek és intézkednek a KRESZ gyűjtőnevű szabályok, élen az ittas vezetés tilalmával.

De térjünk vissza a valósághoz, a szomorú tények világába: Békés megye közútjain 1977-ben 729 közlekedési baleset történt, s ebből 60 halálos kimenetelű volt. 1978 első felében pedig a 322 közlekedési balesetből 27 halálos. Gondoljuk meg: csak a mi megyénkben másfél év alatt 87 ember vesztette életét! — miért is? Az okokat már a nagyobb iskolás gyerekek is sorolni tudják : ittasság, gyorshajtás, szabálytalanság, figyelmetlenség, a látási és útviszonyok figyelmen kívül hagyása. S a közvetett okok? Sok esetben a könnyelműség, kivagyiság, meggondolatlanság, alapvető vezetői képességek hiánya, agresszivitás.

És mennyi meg nem történt tragédia! Majdnem — balesetek tucatjairól tudnak mesélni, akik naponta járják a megyét, az országot: „ha nem húzódok le”, „ha nem veszem észre”, „ha nem ilyen jó a fékem, a reflexem”. S a szabálytalankodó rendszerint fölényes vállrándítással tapos a gázpedálra. A veszély ilyenkor ősszel még nagyobb, október ezért is a fokozott ellenőrzés időszaka. A síkos úton még kitűnő fékkel sem ott áll meg a vezető, ahol akar, és olykor a legtökéletesebb reflex sem elegendő, ha sűrű a köd, sáros az útpadka.

Egyetlen rossz mozdulat, egy szabálytalan előzés, a lehetségesnél nagyobb sebesség — és a szomorú következményekért még az árván maradt tárgyak is vádolnak. A szék felkiáltó jellé egyenesedik, a szemüveg, a kerékpár kérdőjellé gör- bül... j j_

Tegnap, október 5-én délután ülést tartott Araczki János elnökletével a békéscsabai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Először a soronkövetkező tanácsülés napirendjét vitatta meg és hagyta jóvá a testület, majd megtárgyalta a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentést.

A végrehajtó bizottság

1976-ban hozott határozatot a cigánylakosság helyzetének javítására. Célul tűzték a cigánylakosság kulturáltságá- “nak emelését, a felnőttoktatás továbbfejlesztését, valamint azt is, hogy nagyobb figyelmet fordítanak a lakásellátásra. Az elmúlt tanévben 33-an jelentkeztek a dolgozók általános iskolájába, év végén 90 százalékuk eredményes vizsgát tett. Gondot okoz a cigánytanulók beiskolázása. Az iskolába való járás elmulasztása miatt 14 esetben kellett az igazgatási osztálynak intézkednie. Nagy figyelmet fordít a városi ta-\ nács a tanulók segélyezésére. Összesen 45 család kapott gyámügyi segélyt. Tovább javultak a lakásviszonyok is. A múlt évben öt cigánycsalád költözött be tanácsi bérlakásba, ebben az évben pedig 16 kapott új otthont.

A jelentést a végrehajtó bizottság elfogadta. Ezt követően a közművelődés városi irányításának rendszeréről tárgyalt a testület.

A megyeszékhely gyorsabb kibontakozásának alapvető politikai szükséglete a kulturális élet fejlesztése. A köz- művelődés irányításában fokozott feladatok hárulnak a városi tanácsra. A végrehajtó bizottság elkészítette a középtávú intézkedési tervét. Rendszeresen elemzi a köz- művelődési feladatok megvalósítását. Békéscsabán 30 üzemben tevékenykedik vállalati művelődési bizottság. Jó kapcsolatot alakítottak ki a városi tanáccsal. A városban és a hozzátartozó községekben 21 kulturális intézmény működik. A tennivalók közé tartozik, hogy javítani kell az intézmények közötti együttműködést, s ezáltal tervszerűbbé tenni a kulturális munkát is. Az utóbbi években jelentős előrelépés történt a város művészeti életében. A kezdeti lépések biztató eredménnyel kecsegtetnek, hogy a megyeszékhely valóban a megye művészeti életének központjává váljon. Támaszkodva a hagyományokra, s erősítve a megye más városaival való kapcsolatát, kialakítsa sajátos művészeti tevékenységének arculatát. Ezt szem előtt tartva támogatja a városi tanács az irodalmi, a képző- művészeti és a zenei alkotó munkát. Nagy gondot fordítanak a szlovák nemzetiségi kultúra hagyományainak ápolására is.

A végrehajtó bizottság hozzászólásokkal és javaslatokkal kiegészítve fogadta el a közművelődés irányításáról szóló jelentést. Az ülés bejelentésekkel ért véget.

Szarvason a városi tanács végrehajtó bizottsági ülésén a pénzügyi terv- és munkaügyi osztály munkájáról terjesztett be írásos beszámolót Pékár Pálné osztályvezető. Eszerint az osztályon sokat változott a személyi összetétel, magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek az itt dolgozók. A beszámolóban szó volt a pénzügyi feladatok teljesítéséről, az adócsoport munkájáról is. Második napirendként értékelte a vb az Edzett Ifjúságért tömegsport:

Községi

elárusító pavilonok

A Békés megyei Tanács gyulai sütőipari vállalata tavaly Gyulaváriban és Dobozon, az idén pedig Sarkadon, Sarkadkeresztúron és Méhkeréken (az iskola udvarán) létesített elárusítópavilont. Ezekben már korán reggel kapható friss kenyér, péksütemény és tej, valamint üdítő ital, kávé és édesség. Méhkeréken iskolatejet is árusítanak.

Mindennap nyitás előtt megérkezik a friss áru, és már reggel sok a vásárló. Az öt pavilon havi forgalma csaknem egymillió forint, ami a vállalati árbevételnek egynyolcadát képezi.

mozgalom eddigi eredményeit, melyhez írásos beszámolót Nyári Mihály, a sportfelügyelőség vezetője terjesztett be. A mozgalomban a szarvasi fiatalok közül igen sokan vesznek részt. Különösen példát mutatnak ebben a DATE meliorációs tagozatának hallgatói. Többek között * kétnapos programot szerveztek Tessedik-gyalog- túra címen, körülbelül 30—35 kilométeres távon. A Körösön pedig kajak-kenu túrát rendeztek. A nyári hónapokban a város fürdőjében gyermekek és felnőttek részére többek között úszóoktatást szerveztek a sportfelügyelőség vezetői, melyen három turnusban 224-en vettek részt. A mozgalom sikerei alapján Szarvas kapta meg az V. országos sportnapok Békés megyei megnyitójára a rendezési lehetőséget. A végrehajtó bizottsági ülésen szó volt még az októberi tanácsülés előkészítéséről is.

Ajka ifjúsági közlekedési parkjában az óvodások, az általános iskolások játszva, veszély- jelenül sajátíthatják el a közlekedési szabályokat. A képen: gyerekek a közlekedési parkban (MTI-fotó — Vida András felvétele — KS)

L

n KÖJÁL mikroszkópja alatt:

vizünk és levegőnk

Az Országos Közegészségügyi Intézet egyike az Egészségügyi Minisztérium négy higiénés intézményének, olyan szerteágazó feladatkörrel, aminek tömör megfogalmazását tanácsos a szakemberekre bízni: dr. Dömök Istvánra, a járványügyi és mikrobiológiai főosztály vezetőjére, dr. Kertész Magdolnára, a levegőhi- giéniés osztály vezetőjére és dr. Csanády Mihályra, a vízhigiéniés osztály helyettes vezetőjére.

— Intézetünk három nagy témaköre: a településegészségügy, a járványügy és a gyermek- és ifjúságvédelem közegészségügye. Mindhárom témakörben hármas — kutatási, gyakorlati és oktatási — feladatokat látunk el, mint az Egészségügyi Minisztérium szervezési-módszertani, kutató és továbbképző alapintézménye.

— Saját kutatásaink alapján kidolgozzuk a szakterületünkbe vágó egészségártalmak megelőzésének módszereit és javaslatokat teszünk az Állami Közegészségügyi, Járványügyi Főfelügyelőségnek a szükséges intézkedésekre.

— Szóval, itt kapcsolódik az intézet tevékenysége szorosabban a lakosság egészségvédelméhez?

— Ezer szállal kapcsolódik! Az országos higiénés intézetek — köztük a miénk — rendszeres szakmaimódszertani, irányító és ellenőrző tevékenységet folytatnak szakterületükön, a KÖJÁL-szolgálat helyi intézményei felett; szükség esetén aktívan kisegítjük a KÖJÁL területi szerveit különböző vizsgálatok, vagy kiegészítő vizsgálatok elvégzésével, javaslatokat teszünk az országos intézetek által kidolgozott új vizsgálati-ellenőrzési módszerek bevezetésére. Vagy: mi látjuk el a KÖJÁL megyei intézményeinek mikrobiológiai laboratóriumait a vizsgálatokhoz szükséges táptalajokkal, tápfolyadékokkal, szövet- és sej tkultúrákkal, immunsavókkal stb. Intézetünk végzi a KÖJÁL- szervezetben dolgozók továbbképzését. Itt van az Orvostovábbképző Intézet közegészségtani és járványtani tanszéke is.

— A levegőhigiénés osztály működteti az országos légszennyezettség-mérő hálózatot, amióta a levegőtisztaság-védelmi program részeként a levegőminőség mérését a Minisztertanács az egészségügyi tárca hatáskörébe utalta.

— Mire terjednek ki a mérések?

— Az ülepedő és a szálló por mennyiségére, a kéndioxid-tartalomra, speciális szennyezőforrásoknál pedig

A Hungarovin Borgazdasági Vállalat kádármühelyében több száz hektoliteres boroshordókat készítenek. A közelmúltban elkészült két óriáshordójuk „Európa-rekorder”, egyenként mintegy 130 ezer liter bor tárolására alkalmas. A vörösfenyőből készült tartálymonstrumokat a budafoki pincékben állítják fel. A képen: a 130 ezer literes hordók (MTI-fotó — E. Várkonyi Péter felvétele — KS)

még mindig 400 községben hiányoznak a csecsemők számára is megfelelő vizű kutak?

— Sajnos, igaz! Egyébként — több mint két esztendei munkával — most dolgoztuk ki az ivóvíz-minősítési szabványt, ami október 1-én lép életbe.

— Miben különbözik a régitől?

— Az előzőnél sokkal több kémiai szennyező anyagnál jelöli meg a határértéket, vagyis figyelembe veszi az ipar és a mezőgazdaság kemizációját.

— Mi lesz azzal a 400 községgel?

— Százötvenet lehetett közülük sürgősebb kategóriába sorolni, ahol a következő két évben meg kell oldani az egészséges ivóvíz- ellátást. A többire csak azután kerülhet sor.

— önök foglalkoznak a felszíni vizek — folyók, tavak. — vízminőségének egészségügyi szempontból történő értékelésével is ...

— Igen. Feladatunk vizsgálatokat végezni — például — arról, hogy a Tisza adott szakaszán, vagy a Körösökben szabad-e fürödni?

— És a Dunában?

— A Dunában nem tanácsos! Képzelje el: a folyók vizét — KGST-normák alapján — 4 vízminőségi

osztályba sorolják. Nos, a Duna kémiailag általában 2-es, bakteriológiailag 3- as, de Budapest alatt 4-es osztályú, vagyis erősen szennyezett! Ez alól csak a ráckevei Duna-ág alsó szakasza a kivétel.

— A rádióban nemrég hallottam egy előadásban, hogy a keszthelyi öbölnél a Balaton erősen elal- gásodott. Miért baj ez?

— Ha az algatartalom növekszik, esetleg eléri a napfénytartalomból számítható maximumot — itt pedig az történt — az károsan hat a vízi világ többi élőlényeire, például a növényzetre. A biológiai egyensúly felborul, a víz zavaros, gusztustalan lesz. Ráadásul bizonyos algafajták anyag- cseretermékei allergiás panaszokat, bőrkiütéseket is okozhatnak.

— S ki törődik a strandok vizével?

— Például mi is. Sajnos, a medencés strandok legtöbbjének vízminősége nem megfelelő. A nyáron emiatt több esetben, több helyen is előfordult a dizentériamegbetegedés! Ebben elsősorban nemcsak túlzsúfoltság a ludas, hanem a fürdők üzemeltetői is, mert nem tartják be a rendeletet. Általában megoldhatatlan a vízforgatás: a víz folyamatos tisztítása és a tisztított, fertőtlenített víz visszavezetése a medencébe. Az utóbbi alól kivétel a Komjádi uszoda: annak a vizétől nem kell félni!

Nyíri Éva

az adott káros anyagok — nitrogén-oxidok, ammónia, szénmonoxid, fluor, a karcinogénanyagok, az ólom stb. — mérésére.

— Hol van a legtisztább levegő az országban?

— A Mátra-vidéken, a természetvédelmi területeken, és az iparban szegény délkeleti megyékben.

— És melyik a legszeny- nyezettebb?

— Az észak-dunántúli és a borsodi iparvidék. Vannak aztán olyan városok is, ahol a szennyezettség mértéke a megengedett normát csak ritkán lépi túl, például Székesfehérvárott, Veszprémben, Egerben.

— Ügy tudom, ez a mérőhálózat európai szinten is a fejlettek közé tartozik, a KGST-országok közül pedig a legfejlettebb. De — mi a mérések eredménye?

— Sürgős beavatkozás, vagy — a krónikus ártalmak megelőzését szolgáló — hosszú távú intézkedés! Sürgős beavatkozást igényelt például a nagytétényi ólommérgezés, s ezt — mivel a KÖJÁL hatáskörét meghaladta — az Egészségügyi Minisztérium meg is tette.

— Mi a feladata az OKI vízhigiénés osztályának?

— A víz által okozott egészségügyi ártalmak megelőzése, legyenek azok kémiaiak, vagy fertőzőek. Mindenekelőtt az ivóvízminőség rendszeres ellenőrzése a dolgunk. Ezt a munkát a megyei KÖJÁL- ok végzik saját laboratóriumukban. Pest megye kivételével, számára az intézet végzi a vizsgálatokat.

— Gondolom, az ilyen vizsgálatok sem a regisztrálás kedvéért, öncélúan történnek?...

— Évente több mint egymillió adat gyűlik össze. Minden vízmintáról véleményt adunk ki, különböző operatív intézkedések alapjául szolgáló javaslattal. Ezek az adatok ma már nemcsak a konkrét döntésekhez nélkülözhetetlenek, hanem a hosszú távú fejlesztési, vízműépítési tervekhez is.

— Hogy állunk ivóvíz dolgában? Igaz, hogy