Békés Megyei Népújság, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-06 / 236. szám
1978. október 6., péntek o B MÉM levele Nyolcvan Herriau a répaföldekre A közelmúltban két ízben is foglalkoztunk a cukorrépatermesztés gazdaságosságával, a répa betakarításának gépesítésével. Augusztus 31-i számunkban Kihúzzuk-e a répát?, szeptember 12-én pedig Tovább a répa körül címmel jelent meg erről cikkünk, egyebek közt annak adva hangot, hogy mind a hazai, mind a külföldi cu- korrépa-betakarító gépekből az ellátás megoldatlan, bizonytalan. A MÉM műszaki főosztálya szerkesztőségünkhöz írt levelében a következő választ adta a jelzett problémára. Meglevő cukorrépa-betaka- rító gépeink — országosan, összesen — mintegy 140 ezer hektár terület betakarítását teszik lehetővé. A több mint 200 Herriau-géppel ebből 42 ezer hektárról tudják a répát betakarítani. Mivel ezekből a gépekből tavaly és tavalyelőtt nem vásároltunk, s egy részük már elhasználódott, az idén 40 darab Her- riau-t importálunk. Ezeket az érintett gazdaságok 40 százalékos árkedvezménnyel vásárolhatják meg. Mi várható jövőre? A réA Békési Kosárfonó Háziipari Szövetkezet termékeit országszerte ismerik, a városban évtizedes hagyományai vannak a kosárfonásnak, a fűz feldolgozásának. A szövetkezet évente mintegy 30 millió forint termelési értéket állít elő, s több mint félszázféle terméket gyártanak. Termékeik legnagyobb hányadát, közel 40 százalékát a kerti bútorok fonása teszi ki. Ezen kívül minden esztendőben több tízezer különféle kutyakosarat és karkosarat is készítenek. A bedolgozók évente mintegy 2 millió forint értékben kötnék seprűt. Hová is kerülnek a szövetkezet termékei? Az idén 18 millió forint értékű árut szállítanak a tőkés országokba, a legtöbbet az NSZK-ba. A többi terméket belföldön hozzák forgalomba. A szövetkezet anyagellátása behatárolt. A jó minőségű és folyamatos alapanyag biztosítására a megye termelő- szövetkezeteitől 120 hektár füzest bérelnek, s további 120 pát termesztő gazdaságok jobb anyagi-műszaki ellátásának biztosítására, valamint a cukorrépa új ára és átvételi feltételei miatt 1979-ben további 40 db Herriau-t kap a népgazdaság — hangzik a minisztériumi tájékoztatás. Ezeket elsősorban a koncentrált cukorrépa-termesztést folytató gazdaságok kapják meg előnyös feltételekkel — a vetésterületnek ez a része meghaladja az országos terület 70 százalékát. A kevesebbet termesztő gazdaságok számára a hazai hárommenetes, illetve a baráti szocialista országokból importált kétmenetes technológiát megvalósító gépek állnak rendelkezésre továbbra is. A Kohó- és Gépipari Minisztériumból szerzett értesülés szerint — mint azt második cikkünk is közölte — a hazai ipar foglalkozik a kétmenetes betakarítást végző önjáró gépsor kialakításával. Ennek rendszere a Herriau-hoz hasonló lesz, és a Herriau-k pótlását, sőt kiváltását is lehetővé teszi. Az első, 20 darabos „0” széria elkészülése jövőre várható, a sorozatgyártás pedig valószínűleg 1980-ban kezdődik meg. hektár saját fűzterülettel rendelkeznek. Aki már járt a békési telepen, az tudja, hogy milyen mostoha körülmények között dolgoznak itt. A központi telepet már az elmúlt évtizedben korszerűtlenné nyilvánították. Pénz híján nem tudtak hozzálátni a fejlesztéshez. Mint Szilágyi Lajos, a szövetkezet elnökhelyettese elmondta, a HI- SZÖV támogatásával az elmúlt hónapokban hozzáláttak a 14 millió forintos rekonstrukciós beruházáshoz. Egyebek között épül a tágas, világos, jó munkakörülményeket nyújtó 750 négyzetméteres üzemcsarnok és 200 személyes szociális létesítmény. Korszerűsítik a technológiai sorokat is. A tervek szerint az új üzemben a termelést az V. ötéves terv végén, vagyis 1980 derekán kezdik meg. A jobb munkakörülményeken túl több terméket készítenek, s növekszik majd a szövetkezet exportja is. Újdonságok az atomiparban A termikus atomreaktorok között a legtöbb különbség abban van, hogy bennük milyen mértékben dúsított fűtőanyagot, illetve milyen moderátort alkalmaznak. A legelterjedtebbek a vízzel hűtött és moderált reaktorok. A víz azonban — mint moderátor — gondot is okoz, a lassítandó neutronok közül ugyanis viszonylag sokat elnyel. Az ilyen reaktor ezért csak dúsított uránnal működtethető. A termikus reaktorok újabb típusát is vízzel hűtik, ám nehézvízzel moderálják. A nehézvíznek ugyanis a természetes vízhez képest óriási előnye van: a láncreakció során felszabaduló neutronok közül csak nagyon keveset nyel el. így a nehézvíz-moderátorral olyan reaktort is lehet építeni, amely természetes uránnal működik. Másik fontos reaktortípus a gázhűtésű grafitmoderáto- ros reaktor. Hűtőközegként széndioxidgázt használnak. Előnye, hogy a gáz olcsó, s biztonságosan kezelhető, hogy nyomása nagy hőmérsékleten sem számottevő, így a reaktortartály egyszerűbb kialakítású lehet. Hátránya viszont, hogy hővezetőképessége sokkal kisebb, mint például a vízé, vagyis azonos hő továbbításához sokkal több kell belőle, mint vízből. A probléma nem az, hogy nagy mennyiségű széndioxid kell a reaktorhoz, hiszen a széndioxid olcsó. A berendezést az a nagyméretű reaktortartály teszi költségessé, amelyet a szükséges mennyiségű gáz elhelyezése kíván. E reaktortípus hátránya az 's, hogy moderátora mintegy 2000 tonna grafit. E reaktortípusok nagyméretűek, ám ez előnnyel is jár: természetes uránnal működtethetők. Az óriási beruházási költségek miatt azonban például Franciaország felülvizsgálta atomenergia-programját, s lényegében abbahagyta ennék a reaktortípusnak az építését. Angliában azonban továbbfejlesztésével foglalkoznak. A jövő minden valószínűség szerint a gyorsreaktoroké. Bennük majdnem meg- százszorozhatók a rendelkezésre álló hasadóanyagok. Világszerte nagy erőfeszítéssel folyik e reaktortípus fejlesztése. A gyorsreaktorokkal kapcsolatos műszaki problémák azonban rendkívül nagyok. —sz— Kerti bútorok belföldre és exportra Érdekes látvány tárul a kíváncsiskodó szeme elé a kondoros! takarmánykeverő üzem 20 méter magas szárítójának tetejéről. A képen látható, most épülő tárolósilók négy egységének együttes tárolókapacitása 960 vagon gabona. Az építkezés egy éve kezdődött, s várhatóan október végén befejeződik. A munkák okos szervezésével sikerült elérni, hogy az építkezés nem okozott zavarokat az üzem termelésében. Az éves terv teljesítése jól halad, november közepére sikerül megszárítani és betárolni a tervezett mennyiséget Fotó- Veress Erzsi Betongyár — rekordidő alatt A keverőben az előre beprogramozott minőségű beton automatikus vezérléssel készül „BETON : mesterséges építőanyag, amelyet kellő arányban adalékanyagból, kötőanyagból és vízből gépi vagy kézi keveréssel állítanak elő...” (Űj magyar lexikon) Nos, aki kézi erővel kevert már betont, az tudja, hogy milyen nehéz munka is ez. A kézi betonkeverés az építőiparban ma már csaknem megszűnt, gépek vették és veszik át az emberek szerepét. A technika, a tudomány fejlődésével napjainkban a beton univerzális építőanyag: használják szerkezetek készítéséhez, kitöltő, kiegészítő és felületképező anyagként egyaránt. Megtalálható mind a magas-, mind a mélyépítésben. acélsiló falán. Egy emelettel lejjebb automatikus vezérléssel kerül az anyag a keverékbe, pneumatikus szivattyúk továbbítják a szállító járművekre. Közben órámra pillantok: fél tizenkettő. — Már megkezdték az ebédidőt? — kérdezem kissé csípősen. — Nem értem... — néz kérdően rám az üzemvezető. — Kevesen dolgoznák... — folytatom most már bizonytalanul. Az osztályozóból szállítószalag továbbítja a homokos kavicsot a keverőbe — A beton az építőipar kenyere — kezdi Lajtai Lajos, a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat osztályvezetője, aki a vállalat betongyára felett bábáskodott. — Vállalatunk Békéscsabán, az északi ipartelepen 400 millió forintos költséggel egy új központi telepet alakít ki, ennék része a szovjet tervek alapján és technológiával készült úgynevezett „transzport”, vagyis kiszállító betongyár, melynek költsége meghaladja az 55 millió forintot. Hazánkban már üzemel 6-7 betongyár, de ezek termelését a helyszínen a házgyárakhoz használják fel. Az állami építőipari vállalat évente mintegy 70 ezer köbméter betont dolgoz be a lakó- és üzemépületek alapjába, a különféle szerkezetekbe, utakba és természetesen használják az egyéb munkákhoz is. A nélkülözhetetlen építőanyag keverésében korábban két betonkeverő üzem — a békéscsabai és az orosházi — segített, ezek együttesen évente alig 30 ezer köbméter előállítására képesek. — Az elmúlt időszakban vállalatunk kapacitás híján nem vállalta a betonigényes technológiát. Az új betongyár végleges üzembe helyezésével megváltozik a helyzet — állítja az osztályvezető. — Ez azt jelenti; mixerkocsik segítségével 35 kilométeres körzetben valamennyi építőipari egységet 8-féle minőségű betonnal el tudjuk látni, ugyanis a betongyár óránként 72 köbméter építőanyagot állít elő. Az építőipar többek között lassúságáról ismert. Ebben az esetben viszont rekordidő alatt készült el a betongyár. Csak néhány fontosabb dátum: 1977. július 9: Moszkvában az ÉVM képviselői aláírják a szerződést a Békéscsabán létesítendő betongyár technológiai berendezésének gyártására. A szovjet partner még ebben az évben megkezdi a berendezések szállítását. 1977. szeptember 27: hozzálátnak a kiviteli tervek készítéséhez. 1978. február 4: megkezdik az alapozást. 1978. március 15: hozzáfognak a 120 tonnás acéltorony és a berendezések szereléséhez. 1978. szeptember 5: kipróbálják az első részegységet, majd megkezdődik a gépek száraz járatása. 1978. szeptember 27: próbaüzem a betongyárban. Igaz, még építőállvány-erdő övezi a létesítményt. Végül egy tervezett időpont: 1978. november tiszteletére szeretnék véglegesen üzembe helyezni a gyárat. Az új betongyárban Csi- csely András üzemvezető kalauzol. A 74 méteres szállító- szalag mellett megyünk fel a 30 méter magas acéltoronyba. Félúton szusszanásnyi időre megállunk. — A teljes berendezés a Szovjetunióból érkezett, ösz- szeszerelésüket szovjet szakemberek segítették. Ez az első acéltorony hazánkban és a KGST-országokban is — int az üzemvezető az előttünk óriásként terpeszkedő alumíniumlemez borítású létesítményre. — A többi, a már üzemelő hazai betongyárak tornya vasbetonból készült, berendezésük vegyes technológiájú, s ez gondot okoz egy-egy javításnál, esetleges gépcserénél. Az acéltorony belsejében, a legfelső szintre érkezik az osztályozóból az adalékanyag és a kötőanyag, a cement. Óriási villanymotor mozgatja a szállítószalagot, élesen kop- pannak a kavicsszemek az Fotó: Veress Erzsi — Az egész telep személyzetét öten alkotjuk: a két karbantartó, egy diszpécser, egy gépkezelő és jómagam — sorolja az üzemvezető. Mindezen meglepődöm, mert ismerve a kézi keverés normáját, három ember óránként 2-3 köbméter betont képes megkeverni. S itt óránként öten, a gépek segítségével — ha jól számolom — mintegy 30 ember munkáját látják el, magas műszaki színvonalon, garantált minőségben, az igényeknek megfelelőé. A betongyár „agyában”, a vezérlőteremben találkoztam Köveskuti Pál diszpécserrel. A szőke, nyurga fiatalember ülve, egy helyről, gombnyomással irányítja és ellenőrzi a berendezéséket. — Az alapot Békéscsabán, a Vásárhelyi Pál Szakközép- iskolában szereztem, ott érettségiztem. Itt dolgoztam már a szerelésen is — idézi, miközben szeme a vezérlőpultot fürkészi. Egyszer csak éles csengetés jelzi: megteltek a silók, valamennyi keverőegység teljes kapacitással indulhat. Néhány perc múlva azután gépkocsira csúszik a beton, s az első jármű hatalmas porfelhőt hagyva maga mögött, eltűnik a kijáratnál, rakományával valamelyik építkezésre robog. Szekeres András
