Békés Megyei Népújság, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-06 / 236. szám

1978. október 6., péntek o B MÉM levele Nyolcvan Herriau a répaföldekre A közelmúltban két ízben is foglalkoztunk a cukorrépa­termesztés gazdaságosságá­val, a répa betakarításának gépesítésével. Augusztus 31-i számunkban Kihúzzuk-e a répát?, szeptember 12-én pe­dig Tovább a répa körül címmel jelent meg erről cik­künk, egyebek közt annak adva hangot, hogy mind a hazai, mind a külföldi cu- korrépa-betakarító gépekből az ellátás megoldatlan, bi­zonytalan. A MÉM műszaki főosztá­lya szerkesztőségünkhöz írt levelében a következő vá­laszt adta a jelzett problémá­ra. Meglevő cukorrépa-betaka- rító gépeink — országosan, összesen — mintegy 140 ezer hektár terület betakarítását teszik lehetővé. A több mint 200 Herriau-géppel ebből 42 ezer hektárról tudják a ré­pát betakarítani. Mivel ezek­ből a gépekből tavaly és ta­valyelőtt nem vásároltunk, s egy részük már elhasználó­dott, az idén 40 darab Her- riau-t importálunk. Ezeket az érintett gazdaságok 40 százalékos árkedvezménnyel vásárolhatják meg. Mi várható jövőre? A ré­A Békési Kosárfonó Házi­ipari Szövetkezet termékeit országszerte ismerik, a vá­rosban évtizedes hagyomá­nyai vannak a kosárfonás­nak, a fűz feldolgozásának. A szövetkezet évente mint­egy 30 millió forint termelési értéket állít elő, s több mint félszázféle terméket gyárta­nak. Termékeik legnagyobb hányadát, közel 40 százalé­kát a kerti bútorok fonása te­szi ki. Ezen kívül minden esztendőben több tízezer kü­lönféle kutyakosarat és karkosarat is készítenek. A bedolgozók évente mintegy 2 millió forint értékben köt­nék seprűt. Hová is kerülnek a szövet­kezet termékei? Az idén 18 millió forint értékű árut szál­lítanak a tőkés országokba, a legtöbbet az NSZK-ba. A többi terméket belföldön hozzák forgalomba. A szövetkezet anyagellátá­sa behatárolt. A jó minőségű és folyamatos alapanyag biz­tosítására a megye termelő- szövetkezeteitől 120 hektár füzest bérelnek, s további 120 pát termesztő gazdaságok jobb anyagi-műszaki ellátá­sának biztosítására, valamint a cukorrépa új ára és átvéte­li feltételei miatt 1979-ben további 40 db Herriau-t kap a népgazdaság — hangzik a minisztériumi tájékoztatás. Ezeket elsősorban a koncent­rált cukorrépa-termesztést folytató gazdaságok kapják meg előnyös feltételekkel — a vetésterületnek ez a része meghaladja az országos terü­let 70 százalékát. A keveseb­bet termesztő gazdaságok számára a hazai hárommene­tes, illetve a baráti szocia­lista országokból importált kétmenetes technológiát meg­valósító gépek állnak ren­delkezésre továbbra is. A Kohó- és Gépipari Mi­nisztériumból szerzett értesü­lés szerint — mint azt má­sodik cikkünk is közölte — a hazai ipar foglalkozik a kétmenetes betakarítást vég­ző önjáró gépsor kialakítá­sával. Ennek rendszere a Herriau-hoz hasonló lesz, és a Herriau-k pótlását, sőt ki­váltását is lehetővé teszi. Az első, 20 darabos „0” széria elkészülése jövőre várható, a sorozatgyártás pedig valószí­nűleg 1980-ban kezdődik meg. hektár saját fűzterülettel rendelkeznek. Aki már járt a békési te­lepen, az tudja, hogy mi­lyen mostoha körülmények között dolgoznak itt. A köz­ponti telepet már az elmúlt évtizedben korszerűtlenné nyilvánították. Pénz híján nem tudtak hozzálátni a fej­lesztéshez. Mint Szilágyi La­jos, a szövetkezet elnökhe­lyettese elmondta, a HI- SZÖV támogatásával az el­múlt hónapokban hozzálát­tak a 14 millió forintos re­konstrukciós beruházáshoz. Egyebek között épül a tá­gas, világos, jó munkakörül­ményeket nyújtó 750 négy­zetméteres üzemcsarnok és 200 személyes szociális léte­sítmény. Korszerűsítik a technológiai sorokat is. A tervek szerint az új üzemben a termelést az V. ötéves terv végén, vagyis 1980 derekán kezdik meg. A jobb munkakörülményeken túl több terméket készítenek, s növekszik majd a szövet­kezet exportja is. Újdonságok az atomiparban A termikus atomreaktorok között a legtöbb különbség abban van, hogy bennük milyen mértékben dúsított fűtőanyagot, illetve milyen moderátort alkalmaznak. A legelterjedtebbek a vízzel hű­tött és moderált reaktorok. A víz azonban — mint mo­derátor — gondot is okoz, a lassítandó neutronok közül ugyanis viszonylag sokat el­nyel. Az ilyen reaktor ezért csak dúsított uránnal mű­ködtethető. A termikus reaktorok újabb típusát is vízzel hűtik, ám nehézvízzel moderálják. A nehézvíznek ugyanis a ter­mészetes vízhez képest óriási előnye van: a láncreakció so­rán felszabaduló neutronok közül csak nagyon keveset nyel el. így a nehézvíz-mo­derátorral olyan reaktort is lehet építeni, amely termé­szetes uránnal működik. Másik fontos reaktortípus a gázhűtésű grafitmoderáto- ros reaktor. Hűtőközegként széndioxidgázt használnak. Előnye, hogy a gáz olcsó, s biztonságosan kezelhető, hogy nyomása nagy hőmér­sékleten sem számottevő, így a reaktortartály egyszerűbb kialakítású lehet. Hátránya viszont, hogy hővezetőképes­sége sokkal kisebb, mint pél­dául a vízé, vagyis azonos hő továbbításához sokkal több kell belőle, mint vízből. A probléma nem az, hogy nagy mennyiségű széndioxid kell a reaktorhoz, hiszen a szén­dioxid olcsó. A berendezést az a nagyméretű reaktortar­tály teszi költségessé, ame­lyet a szükséges mennyiségű gáz elhelyezése kíván. E re­aktortípus hátránya az 's, hogy moderátora mintegy 2000 tonna grafit. E reaktor­típusok nagyméretűek, ám ez előnnyel is jár: természe­tes uránnal működtethetők. Az óriási beruházási költsé­gek miatt azonban például Franciaország felülvizsgálta atomenergia-programját, s lényegében abbahagyta en­nék a reaktortípusnak az építését. Angliában azonban továbbfejlesztésével foglal­koznak. A jövő minden valószínű­ség szerint a gyorsreaktoro­ké. Bennük majdnem meg- százszorozhatók a rendelke­zésre álló hasadóanyagok. Világszerte nagy erőfeszítés­sel folyik e reaktortípus fej­lesztése. A gyorsreaktorokkal kapcsolatos műszaki problé­mák azonban rendkívül na­gyok. —sz— Kerti bútorok belföldre és exportra Érdekes látvány tárul a kíváncsiskodó szeme elé a kondoros! takarmánykeverő üzem 20 méter magas szárítójának tetejéről. A képen látható, most épülő tárolósilók négy egységének együttes tárolókapacitása 960 vagon gabona. Az építkezés egy éve kezdődött, s várhatóan október végén befejeződik. A munkák okos szervezésével sikerült elérni, hogy az építkezés nem okozott zavarokat az üzem termelésében. Az éves terv teljesítése jól halad, november közepére sikerül megszárítani és betárolni a tervezett mennyiséget Fotó- Veress Erzsi Betongyár — rekordidő alatt A keverőben az előre beprogramozott minőségű beton automatikus vezérléssel készül „BETON : mesterséges építőanyag, amelyet kellő arányban adalékanyagból, kötőanyagból és vízből gépi vagy kézi keveréssel állítanak elő...” (Űj magyar lexi­kon) Nos, aki kézi erővel kevert már betont, az tudja, hogy milyen nehéz munka is ez. A kézi betonkeverés az építőiparban ma már csaknem megszűnt, gépek vet­ték és veszik át az emberek szerepét. A technika, a tudomány fejlődésével napjainkban a beton univerzá­lis építőanyag: használják szerkezetek készítéséhez, ki­töltő, kiegészítő és felületképező anyagként egyaránt. Megtalálható mind a magas-, mind a mélyépítésben. acélsiló falán. Egy emelettel lejjebb automatikus vezér­léssel kerül az anyag a ke­verékbe, pneumatikus szi­vattyúk továbbítják a szál­lító járművekre. Közben órámra pillantok: fél tizen­kettő. — Már megkezdték az ebédidőt? — kérdezem kissé csípősen. — Nem értem... — néz kérdően rám az üzemvezető. — Kevesen dolgoznák... — folytatom most már bizony­talanul. Az osztályozóból szállítószalag továbbítja a homokos ka­vicsot a keverőbe — A beton az építőipar kenyere — kezdi Lajtai La­jos, a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat osztályve­zetője, aki a vállalat beton­gyára felett bábáskodott. — Vállalatunk Békéscsabán, az északi ipartelepen 400 mil­lió forintos költséggel egy új központi telepet alakít ki, ennék része a szovjet ter­vek alapján és technológiá­val készült úgynevezett „transzport”, vagyis kiszállí­tó betongyár, melynek költ­sége meghaladja az 55 millió forintot. Hazánkban már üzemel 6-7 betongyár, de ezek termelését a helyszínen a házgyárakhoz használják fel. Az állami építőipari válla­lat évente mintegy 70 ezer köbméter betont dolgoz be a lakó- és üzemépületek alap­jába, a különféle szerkeze­tekbe, utakba és természete­sen használják az egyéb munkákhoz is. A nélkülöz­hetetlen építőanyag keveré­sében korábban két betonke­verő üzem — a békéscsabai és az orosházi — segített, ezek együttesen évente alig 30 ezer köbméter előállításá­ra képesek. — Az elmúlt időszakban vállalatunk kapacitás híján nem vállalta a betonigényes technológiát. Az új beton­gyár végleges üzembe helye­zésével megváltozik a hely­zet — állítja az osztályve­zető. — Ez azt jelenti; mixerkocsik segítségével 35 kilométeres körzetben vala­mennyi építőipari egységet 8-féle minőségű betonnal el tudjuk látni, ugyanis a be­tongyár óránként 72 köbmé­ter építőanyagot állít elő. Az építőipar többek között lassúságáról ismert. Ebben az esetben viszont rekordidő alatt készült el a betongyár. Csak néhány fontosabb dá­tum: 1977. július 9: Moszkvában az ÉVM képviselői aláírják a szerződést a Békéscsabán létesítendő betongyár tech­nológiai berendezésének gyártására. A szovjet part­ner még ebben az évben megkezdi a berendezések szállítását. 1977. szeptember 27: hoz­zálátnak a kiviteli tervek ké­szítéséhez. 1978. február 4: megkezdik az alapozást. 1978. március 15: hozzá­fognak a 120 tonnás acélto­rony és a berendezések sze­reléséhez. 1978. szeptember 5: kipró­bálják az első részegységet, majd megkezdődik a gépek száraz járatása. 1978. szeptember 27: pró­baüzem a betongyárban. Igaz, még építőállvány-erdő övezi a létesítményt. Végül egy tervezett idő­pont: 1978. november tiszteletére szeretnék végle­gesen üzembe helyezni a gyárat. Az új betongyárban Csi- csely András üzemvezető ka­lauzol. A 74 méteres szállító- szalag mellett megyünk fel a 30 méter magas acéltorony­ba. Félúton szusszanásnyi időre megállunk. — A teljes berendezés a Szovjetunióból érkezett, ösz- szeszerelésüket szovjet szak­emberek segítették. Ez az első acéltorony hazánkban és a KGST-országokban is — int az üzemvezető az előttünk óriásként terpeszke­dő alumíniumlemez borítású létesítményre. — A többi, a már üzemelő hazai beton­gyárak tornya vasbetonból készült, berendezésük vegyes technológiájú, s ez gondot okoz egy-egy javításnál, eset­leges gépcserénél. Az acéltorony belsejében, a legfelső szintre érkezik az osztályozóból az adalékanyag és a kötőanyag, a cement. Óriási villanymotor mozgatja a szállítószalagot, élesen kop- pannak a kavicsszemek az Fotó: Veress Erzsi — Az egész telep személy­zetét öten alkotjuk: a két karbantartó, egy diszpécser, egy gépkezelő és jómagam — sorolja az üzemvezető. Mind­ezen meglepődöm, mert is­merve a kézi keverés nor­máját, három ember órán­ként 2-3 köbméter betont képes megkeverni. S itt óránként öten, a gépek se­gítségével — ha jól számo­lom — mintegy 30 ember munkáját látják el, magas műszaki színvonalon, garan­tált minőségben, az igények­nek megfelelőé. A betongyár „agyában”, a vezérlőteremben találkoztam Köveskuti Pál diszpécserrel. A szőke, nyurga fiatalember ülve, egy helyről, gombnyo­mással irányítja és ellenőr­zi a berendezéséket. — Az alapot Békéscsabán, a Vásárhelyi Pál Szakközép- iskolában szereztem, ott érettségiztem. Itt dolgoztam már a szerelésen is — idézi, miközben szeme a vezérlő­pultot fürkészi. Egyszer csak éles csengetés jelzi: megtel­tek a silók, valamennyi ke­verőegység teljes kapacitás­sal indulhat. Néhány perc múlva azután gépkocsira csúszik a beton, s az első jármű hatalmas porfelhőt hagyva maga mögött, eltű­nik a kijáratnál, rakományá­val valamelyik építkezésre robog. Szekeres András

Next

/
Thumbnails
Contents