Békés Megyei Népújság, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-04 / 234. szám
1978. október 4., szerda © Tanácsülésről jelentjük tosítani. Ennek ellenére ese- tenkint hiánycikk a kommersz ital, a nápolyi, a mézes, az ételecet. A tejellátás jó, a boltokon kívül iskolatejet biztosítanak az 1—2. számú általános iskolában, valamint a gimnáziumban. A húskészítményekből és a zöldség-, gyümölcsfélékből ugyancsak hiányos az áruellátás. A szövetkezet maximális erőfeszítéseket tesz az igények kielégítésére. A termelést elősegítő tevékenységhez tartozik a bemutató mintakert fenntartása, a kerti szántás végzése, a meggyfatelepítési akció bonyolítása. Sarkad nagyközségben hét szakcsoport működik az ÁFÉSZ keretében, közöttük a májlibahizlaló, a zöldségtermelő, a méhész szakcsoport. A tanácsülés második napirendjén szerepelt az építőipari szövetkezet munkájának megvitatása. A csaknem 300 munkást foglalkoztató szövetkezet általános tevékenysége a tervezett alatt marad. A faiparnál nincs önálló gyártmány és a termelésbiztonság erősen csökkent. 1978. év első hat hónapjában az építőipari tevékenység 17 millió 988 ezer forint volt, ami egymillió 835 ezer forinttal haladja meg az előző év hasonló időszakát. A tervhez viszonyítva azonban lemaradás tapasztalható. A legnagyobb gond a szövetkezetben a műszaki állomány betöltése. A szolgáltatás területén dolgozóknál a lakosság igényeinek kielégítése érdekében bevezették a teljesítménybérezést. fl vízügyi vállalatok biztonságtechnikai helyzete Folytatódnak a vetélkedők A KISZ Központi Bizottsága által meghirdetett „Ki minek mestere” vetélkedősorozat keretében újabb két szakmában dőlt el szeptember 30-án az elsőség sorsa. Jászberényben, a Zagyvamenti Tsz rendezte meg az ifjú zöldségtermesztők országos döntőjét. Megyénket két fiatal képviselte. Jó helytállásukat bizonyítja, hogy Horváth László (csa- nádapácai Széchenyi Tsz) 6. helyezést ért el, Kovács Gábor (kondorosi Egyesült Tsz) pedig 10. lett. Kovács Gábor kiváló szakmai-elméleti teljesítményéért elnyerte a MEDOSZ külön- díját. Mindkét versenyző — a tárgyjutalmakon kívül — jogot nyert egy NDK-beli tanulmányúton való részvételre. Mezőkovácsházán a KISZ megyei bizottsága és a helyi állami gazdaság rendezte meg a növényvédő szak- és betanított munkások versenyét. Az első három helyezést a következők érték el: 1. a Mezőhegyesi Á. G., 2. az Egyesült Tsz, Kondoros, 3. a Vörös Csillag Tsz, Füzesgyarmat színeiben. Az első három tárgy- jutalomban részesült, az első helyezett mezőhegye- siek képviselik megyénket a jövő év tavaszán sorra kerülő országos döntőben. A Sarkad és Vidéke ÁFÉSZ, valamint a Sarkadi Építőipari Szövetkezet munkáját tárgyalta legutóbbi ülésén Sarkad nagyközség tanácsülése. A beszámolókból és a hozzászólásokból kiderült: Sarkadon 20 nyíltárusítású kiskereskedelmi, illetve 12 vendéglátóipari egység áll a lakosság rendelkezésére. A lakossági szolgáltatásból az ÁFÉSZ alaposan kiveszi a részét. 1978- ban például az első fél évben csupán az élelmiszer-, a ruházati -és a vegyesáru- boltokban 73 millió 460 ezer forint forgalmat bonyolítottak le, ami hatmillió 607 ezer forinttal haladta túl az előző év hasonló időszakának forgalmát. A vendéglátóipar területén — vendéglőben, falatozókban, büfékben — összesen több mint 16 millió forint forgalmat bonyolítottak le hat hónap alatt. Az eredmények mellett sok gonddal küszködnek az ÁFÉSZ különböző területén. Az élelmiszerboltokban például 14 szakképzetlen dolgozó tevékenykedik. A vendéglátóiparban ennél is kedvezőtlenebb a helyzet. Az ÁFÉSZ évente több százezer forintot költ a felnőttek szakmai továbbképzésére, de a gondokat eddig nem tudta megoldani. Jelenleg 56 dolgozó jár szakmai továbbképzésre. Az áruellátást igyekszik a szövetkezet maximálisan bizA vízgazdálkodási ágazat az ötödik ötéves terv első két évében 1,9 milliárd forintot költött balesetmegelőzési és biztonságtechnikai célokra, időarányosan teljesítette munkavédelmi terveit — állapította meg az a tájékoztató jelentés, amelyet Gergely István államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke a MEDOSZ és a HVDSZ vezetőivel egyetértésben terjesztett elő az Országos Munkavédelmi Bizottság keddi ülésén. A korábbi időszakokra is visz- szatekintő elemzésekből kitűnik, hogy a baleseti veszélyek felszámolására tett intézkedések eredményeként tíz év alatt a balesetek száma 18 százalékkal csökkent. Dél-Békésben és Budapesten „tájéi” a FOK Csorváson tartotta évadnyitó foglalkozását tegnap délután a Békés megyei FÁK, azaz a Fiatal Alkotók Klubja. A KISZ Békés megyei bizottsága csoportjaként működő kollektíva — az elmúlt esztendőben némiképp még kísérletinek tekinthető programjai után — először rendezte meg összejövetelét és kiállítását megyénk egyik községében. A klub képzőművészettel foglalkozó tagjainak munkáiból rendezett tárlatot a nagyközség művelődési és ifjúsági házában Varga Zoltán, az orosházi járási könyvtár vezetője nyitotta meg, köszöntötte a közönséget, majd Szokolai Ibolya a „Válogatás Békés megyei fiatalok írásaiból” című, nemrégiben megjelent antológiából verseket mondott. A továbbiakban a fiatal alkotók közül Lonovics László, Vollmuth Frigyes, Varsa Zoltán és Varga Dávid válaszolt a jelenlevők — elsősorban a művelődési Jegyzetfüzetből Budapest és Békéscsaba között még gyorsvonattal is jókora időt vesz igénybe az utazás. Hátha még késik is a vonat. Bizony, ez nem ritka. Jólesik ilyenkor a sör a büfékocsiban, hogy némileg lehűtse a gyakori lassítások okozta bosszúságot. A közelmúltban történt a délutáni gyorson. A büfékocsiban csak néhányan voltak. Az egyik vendég sört kért és 500-assal fizetett. Azaz csak akart volna. A pincér ugyanis botladozó nyelvvel tiltakozott a nagy pénz láttán. Jókora idő telt el, mire rászánta magát, hogy elfogadja. Ám amikor a kasszához indult, majdnem elesett. — De hiszen ez részeg — méltatlankodott visszafojtott hangon a vendég. A pincér meghallotta, s felhúzta a szemöldökét. — Na és! Egyre megy az kérem. Ha józan lennék, akkor sem szolgálnám ki különben. —di ház értelmiségi klubja tagjainak — hozzáértő, vitára serkentő kérdéseire. A FÁK a következő hetekben az orosházi járás más községeiben is bemutatja a ' Csorváson látható anyagot. Előbb Gerendáson, majd Csanádapácán, Kardoskúton és Gádoroson, végül pedig a nagyszé- nási művelődési otthonban tekinthetik meg a kiállítást az érdeklődők. Rövidesen sor kerül a csoport első fővárosi rendezvényére is. November elején a Fiatal Írók József Attila Köre látja vendégül az említett antológia szerzőit és a klub képzőművészeit a budapesti Népköz- társaság útján, a Fiatal Művészek Klubjában. A106. születésnap I ■ A Heves megyei Lőrinci : nagyközségben tegnap száz■ hatodik születésnapját ün- ! nepelte Bognár Mihályné. ; Az idős asszony a ritka ju- I bileumot öt unokája, hét ! dédunokája és hét ükunoká- j ja körében töltötte. Kö- ; szöntötték a nagyközség ta• nácsának vezetői, a Vörös• kereszt helyi szervezete, va- ! lamint a nőbizottság kép• viselői. Virágokkal és mű- j sorral kedveskedtek Bog- ! nár néninek a helybeli ál• talános iskola úttörői is. ■ ■ ■ ■ : ■ ■ : ■ ; Békés megye országos ■ közúthálózatán folyamat- S ban levő munkákról: A kötegyáni bekötő úton ; a 2,2—4,5, km szelvények ! között a kivágott fák tus-- ; kóinak robbantása miatt ; október 4-én a délutáni • órákban fél órás teljes út- ; lezárásra kell számítani. Az ■ útlezárás a Kötegyán, Méh• kerék, Űjszalonta felé irá- : nyúló forgalmat érinti. Megyei közúti információ Kőolaj, földgáz, ivóvíz Geológusok tanácskoznak Orosházán Világhíres a magyar földtani kutatás, idegen szóval a geológia. Lóczy Lajos, e tudomány első hazai jelese óta kiváló kutatók több nemzedéke fáradozott sikerrel azon, hogy a föld mélyébe bepillanthassunk. A geolóia jelentősége minden korábbinál nagyobb napjainkban, amikor ugrásszerűen megnőtt a nyersanyagok és energiahordozók — vagy éppen az ivásra, öntözésre alkalmas víz — ára, jelentősége. A magyar geológusok tudományos szervezete, a Magyarhoni Földtani Társulat egyik legrégibb tudományos egyesületünk; több mint száz évvel ezelőtt alakult. Október 5-én és 6-án Orosházán, az OKGT Nagyalföldi Kutató és Feltáró Üzemének munkásszállójában tartják soron következő vándorgyűlésüket. A plenáris ülést csütörtökön délelőtt Dank Viktor, az NKFÜ főgeológusa nyitja meg, majd Somfai Attila tart előadást „Üj szénhidrogénföldtani eredményeink és az információszerzés módszereinek fejlődése” címmel. Rónai András, a Magyar Állami Földtani Intézet osztályvezetője ismerteti ezután a dél-tiszántúli földtani térképezés tapasztalatait. A továbbiakban Békés megye ivóvíznyerési lehetőségeiről Jeneyné Jambrik Rozália összefoglalóját hallgatják meg a résztvevők, majd pedig arról lesz szó, milyen vizsgálati módszereket követel meg az itteni vizek, kutak egyik sajátossága, a fokozott metántartalom. — v. j. — Séta a békéscsabai Lencsési úti lakótelepen Munkaerő és a munkaidő □ közelmúltban a Békés megyei Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálatot tartott az egyik ipari szövetkezetben. A lemaradást, a termelésben mutatkozó egyéb zökkenőket a szövetkezet a munkaerőgondokkal magyarázta, amit a tüzetes vizsgálat egyáltalán nem igazolt. Pontosabban szólva, a „munkaerő- problémák” szervezési és egyéb hiányosságokra voltak visszavezethetők. Napjainkban azonban szinte sláger hivatkozni a munkaerőgondokra. Ha valami nem megy, vagy nem úgy megy, ahogy kellene, kéznél van a bűvös válasz: csinálnánk, de nincs ember. Vagy ha szóba kerül a munkafegyelem, nyomban jön rá a kádencia: ha következetesebbek vagyunk ezen a téren, a dolgozó felmond. Vitathatatlan, hogy sem a bér- szabályozás változása, sem az anyagi és erkölcsi elismerés növelése nem tudta a káros munkaerő-vándorlást végérvényesen felszámolni. Azt sem lehet tagadni, hogy a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatban vannak olyan joghézagok, amelyek elmérgesedett viták forrásai. Így például akár a munkáltatónál, akár a dolgozónál sok esetben bizonytalanságot okoz a felmondási idő számítása. A helytelenség nyilván munkaidő-kieséssel jár, nem is beszélve az ehhez társuló munkaügyi vitáról. A munkatörvénykönyv 1967- ben bevezette a dolgozó részéről történő szabad felmondási rendszert, ám az indokolatlan munkaerő-vándorlást továbbra is helytelenítve, ha évente kettőnél többször fordul elő. A felmondást a jogszabály nem köti alakisághoz. Fel lehet mondani szóban is, mégpedig indoklás nélkül. A gyakorlatban a munkáltatónál éppen ez okoz problémát. Nemegyszer meggondolatlanul hangzik el az ilyen kijelentés. Mit tegyen ilyenkor a vállalat, vegye komolyan, vagy engedje el a füle mellett? Bizonytalanság uralkodik a munkakörön kívüli munkavégzési kötelezettség terén is. Mivel nincs egyértelműen szabályozva, munkaügyi vitákra ad alkalmat. Különösen akkor, ha a vállalat élve a jogszabályi lehetőséggel, a munkakörön kívül végzendő feladatot előzetesen nem beszéli meg a dolgozóval. Ezek a hevenyészett példák arról tanúskodnak, hogy a jogi szabályozás terén is van teendő. De a végleges megoldást ez sem hozná meg. Ha csak az újságok hirdetési rovatait nézzük, úgy tűnik, munkaerőgondjaink állandósultak. A munkáltatók igényei meghaladják a lehetőségeket. Egyszerű szóval élve, nagyobb a kereslet, mint a kínálat. Megnőttek a termelési igények, kitágultak a távlatok. És ez nagyon jó. A baj az, hogy a megoldást rossz helyen keressük. Mintha csupán felduzzadt munkaerővel lennénk képesek megoldani az új feladatokat. Azért baj ez, mert az ilyen szemlélet a cselekvést gátolja és végeredményben nem vezet megoldásra. Holott a lehetőségeket kellene jobban felmérni. Mert vannak lehetőségeink. Ez elsősorban a technika fejlesztésével párhuzamosan a munkaerő hatékonyabb foglalkoztatását jelentheti. Népgazdasági szinten a munkaerő felhasználása akkor hatékony, ha a társadalmi szükségleteket minél színvonalasabban elégíti ki. Jelentős eredményt növelő tényező a dolgozók szakképzettségüknek, szakmai ismereteiknek megfelelő foglalkoztatása. A tapasztalatok azt igazolják, hogy megyénk vállalatainak és szövetkezeteinek termelése helyesen igazodik a társadalmi szükségletekhez. Számottevő a piackutatás, többé-kevésbé pontos a társadalmi szintű igények felmérése. Megfelelően ösztönöznek erre a központi szabályozók is. Mindez a termelés szélesítésével és újabb feladatok jelentkezésével jár. A gazdálkodó egységek viszont nem egy esetben, hogy biztosítsák magukat a várható tennivalókra, a szükségesnél nagyobb létszámot kötnek le. Tehetik ezt azért is, mert a központi bérszabályozók nem ösztönöznek eléggé a takarékos létszámgazdálkodásra. Növeli elsősorban az alkalmazottak számát, az évről évre emelkedő adatszolgáltatási igény, s a felesleges munkaköri átfedés. Legtöbb probléma azonban az üzemek kapuján belül van. Hiszen a munkaerő hatékonysága szűkebb értelemben a munkaidő kihasználását jelenti. Felmérések tanúsítják, hogy évente számottevő munkaidő vész el. Munkaerőgondjainkra végső sorban itt kell keresni a gyógyírt. A megoldás egyszerűnek tűnik. Használjuk ki jobban a munkaidőt. Gsak hát ez nem felszólítás kérdése, sok ága-boga van. Tapasztalatok igazolják, hogy a munkaidő-veszteség nagy hányada a termelés és a munkaellátás hullámzásából adódik. Ezt csakis a munka-, az üzem- és az ügyvitel- szervezés korszerűsítésével lehet megszüntetni. Ám, sok esetben nemcsak üzemen belüli problémáról van szó, hiszen jelentősek napjainkban a kooperációs kapcsolatok. Gyakran éppen a szerződések hiányos teljesítése okoz kiesést. Nem érkezik meg időben az alapanyag, nincs mit feldolgozni. Növeli a munkaidő hatékonyságát a technológia korszerűsítése, a jó munkamódszerek elterjesztése, a dolgozók képzése. Időveszteséget okoz viszont a teljesítménykövetelmények hiánya, vagy helytelen megállapítása. Nagy jelentősége van a munkahelyi közérzetnek is. A jogtalanul megbántott embert leköti a saját ügye, nem tud maradéktalanul a munkájába mélyedni. A túlzott szellemi vagy fizikai igénybevétel, különösen az azonos munkakörben dolgozók egyenlőtlen leterhelése sokszor hiányosságokban oldódik fel. A vezetői munkastílusnak, a munkatársak közötti kapcsolatnak is van befolyásoló szerepe. Nem kevésbé a dolgozók képességének és képzettségnek megfelelő munkakörbe való foglal- k oztatottságnak. ■■■ zándékosan maradt utolsónak a munkafeRÉI gyelem kérdése. Sokan úgy vélik, hogy a munkafegyelmet kizárólag anyagi és erkölcsi elismeréssel lehet fokozni, illetve munkajogi eszközökkel meg lehet oldani. Ha mégse sikerül, a szabályokat okolják. A munkafegyelem azonban nem kizárólag egyénre szabott mérce, mert nem függetleníthető egy-egy munkahely fegyelmének általános színvonalától. Az ösztönzők csakis akkor érik el a kellő hatást, ha a munka- és az üzem- szervezés zökkenőmentes, megfelelőek a teljesítménykövetelmények, kiegyensúlyozott a munkahelyi légkör. Az üzemi demokrácia kiszélesítésével megnőtt a kollektívák nevelő szerepe. A foglalkoztatás hatékonyságát nagymértékben befolyásolja a dolgozóknak a munkához és a kollektívákhoz való viszonya. S nem utolsósorban a munkahelyre való beilleszkedés. Mindez alapvetően kihat a munkaidő kihasználására. Van megoldás a gondokra. Kár tehát olyasmibe kapaszkodni, aminek nincsen kapaszkodója. A meglevő adottságokkal kell jobban élni. Serédi János
