Békés Megyei Népújság, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-04 / 234. szám
1978. október 1., szerda napfényes fisz Fotó: Béla Ottó „A mi kórházunk is mmnmmHnHmmmnmiHRHnHHHHHBamaHBHmi hasonló gondokkal küzd” ■BBBanBmHBHMflHHHBSKBSBBmmnBKnHHHmHnmBfll Beszélgetés dr. Maximilian Schünfelderrel, a nordhauseni kórház igazgató-ffiorvosával — Önök egy hetet tartózkodtak Magyarországon. Megtekintettek néhány egészségügyi intézményt. Mi a véleménye egészségügyünk berendezkedéséről, az itt folyó gyógyítómunkáról? — A többiek nevében is mondhatom, nagyon tetszett a magyar egészségügy szervezettsége, a betegek sokoldalú ellátása. Közelebbről a gyulai megyei kórházzal és rendelőintézettel ismerkedtünk meg. Ügy látom, hasonló problémákkal küzdenek, mint a mi kórházunk. Itt is gondot jelentenek az elavult épületek, a munkaerőhiány. — Az NDK-ban hány beteg jut egy orvosra? — Körülbelül 500 lakosra jut egy orvos. Egy páciens évente megközelítőleg tíz; alkalommal keresi fel orvosát. A mi körzetünkben kicsit rosszabb ,az arány, 600 lakos jut egy orvosra. Ebben az adatban természetesen benne vannak a nem közvetlenül gyógyítómunkát végzők is. — Használnak-e magyar gyógyszereket és orvosi műszereket? Ha igen, mi a véleményük ezekről? — Elsősorban röntgendiagnosztikai és orvostechnikai berendezéseket használunk. Természetesen gyógyszereket is, főként antibiotikumokat. Nagyon jó véleménnyel vagyunk a magyar készítményekről. — Mi a helyzet Önöknél az üzemegészségüggyel? — A nordhauseni körzetben dolgozó 200 orvos közül 90 üzemegészségügyi szolgálatot is teljesít. Minden nagyobb üzemben van rendelő- helyiség, amelyet felkereshetnek a dolgozók. — Van-e anya-, gyermek- védelmi tanácsadás? — Minden kerületben meg van szervezve ez a szolgálat. Az iskolákban az iskolaorvosok rendszeresen ellenőrzik a gyermekek egészségi állapotát. — Drágábbak vagy olcsóbbak Önöknél a gyógyszerek, mint Magyarországon? — Az orvosok által felírt gyógyszereket a betegek ingyen kapják. A gyógyszerek kis része recept nélkül is kapható a gyógyszertárakban, minimális térítési díj ellenében. — A nordhauseni kórházban folyik-e tudományos munka ? — Komoly tudományos tevékenységet az akadémiákon és az egyetemeken végeznek. Intézményünk elsődleges feladata a gyógyítás, de — nem akadémiai jelleggel — tudományos munkát is végzünk. Rendszeres kapcsolatot tartunk a tudományos intézményekkel, így előadások keretében állandóan tájékozódhatunk az orvostudomány legújabb eredményeiről. — Hogyan segítik a fiatal orvosok szakmai fejlődését? — Meghatározott program keretében történik a képzés. Négy év szükséges a szakképesítés megszerzéséhez. Az idős kollégák átadják tapasztalataikat, segítik a fiatalokat a gyakorlat megszerzésében. — Miben látja a gyulai és a nordhauseni kórház között kialakult kapcsolat további lépését? — A most megkötött együttműködési szerződéssel közel tíz éve tartó barátságunkat hivatalosan is megpecsételtük. A jövőben még céltudatosabban törekszünk a szakmai és tudományos együttműködésre. Kapcsolatunkat szeretnénk kiterjeszteni az egészségügyi szakközépiskolákra is. Mód lesz majd tapasztalatcserére, és jobban kihasználjuk az üdültetési lehetőségeket. — Mi az, ami önnek legjobban tetszett az itt látottakból? — Az egészségügyi dolgozók munkaszeretete, szívélyessége, a jól szervezett, emberséges betegellátás. — Köszönöm a beszélgetést! Gubucz Katalin Tengernyi szépség van ebben az országban Hétvégi kirándulás palóc földre Orosházi öregek a Ruzicskav alkotóházban Az IBUSZ és a TIT évente mintegy 300 autóbuszt indít országjárásra, s több mint 12 ezer utas ismerheti meg hazánk legszebb tájait. Az alföldi ember számára különösen kedveltek a pécsi, a soproni és a duna-kanyar- beli utak. A közelmúltban egy ilyen országjáró autóbuszt elkísértünk a palóc földre, s az alábbiakban beszámolunk az út felejthetetlen élményeiről. A Palóc Múzeumban láttuk a faragott karos padokat, a három lábú vaslábosokat és egyéb használati tárgyakat. Itt ismerkedtünk meg a palócok és tót anyafiak nagy írójának, Mikszáth Kálmánnak emlékeivel, láttuk az Ember tragédiája szerzőjének. Madách Imrének emlékszobáját is. £T4 VáV Ruzicskay György Mun- kácsy-díjas, érdemes művész alkotóházát igen sokan keresik fel. Különösen vasárnap egymásnak adják a kilincset a hazai és a külföldi vendégek. 30—40- es csoportokban érkeznek a művészet iránt érdeklődők, s a Ruzicskay házaspár készséggel mutatja meg a néprajzi házimúzeumot csakúgy, mint a festmények egész sorát. Az autóbusz Békéscsabáról a vasútállomásról indult. Itt gyülekeztek az utasok, a Közalkalmazottak Szakszervezetének nyugdíjasai, akik jutalomként kapták á kétnapos kirándulást. Amikor megérkezett Bereczki Ilona békési lakos, a TIT és az IBUSZ országjáró vezetője, nagy tapssal fogadták. Mint kiderült, máskor is volt már vezetőjük Bereczki Ilona, aki kitűnően ismeri hazánk minden táját, szereti az idős embereket, s mindent elkövet azért, hogy a két nap alatt jól érezzék magukat, sokat lássanak és halljanak. — Tizenkét éve járom az országot — magyarázza Bereczki Ilona. — Tengernyi szépség van itt. Nagyon boldog vagyok, ha minél többen megismerik hazánk természeti szépségeit, és a fejlődéssel együttjáró eredményeket. Mi, alföldi emberek természetesen elsősorban a hegyvidékre vágyunk. De menetközben sok mindenről kapnak tájékoztatást az utasok. Bereczki Ilona szavait a tények alátámasztják. Ahogy elindult velünk az autóbusz, városok, falvak történetét, fejlődését ismertette. A jászságon áthaladva elmondotta a jászom bejövetelét, letelepedésük történetét. Később, a Cserhát csodálatos vidékén a táj lenyűgöző szépségéről beszélt. Magunk is szemtanúi lehettünk a Cserhát hegyekkel, völgyekkel összeszabdalt felszínének, ősz lévén, megkezdődött a fák, bokrok színeződése és ezer színben pompáznak az erdők, mezők. V • Az első napon megpihentünk Szécsényen, ahol annak idején vezérlő fejedelemmé kiáltották ki II. Rákóczi Ferencet. Hollókőn felejthetetlen élményben volt részünk. Megnéztük egyebek között a hajmeresztőén keskeny taréjon égbe szökő várromot, Csák Máté egykori sasfészkét. Végigsétáltunk a mvu\n\< műemlék palóc falun. A hófehérre meszelt, vízvetős tetővel felszerelt házak parányi ablakaiban virágzó muskátlik virítanak. Megnéztük Hollókőn a palóc emlékházat. Meglepetve vettük tudomásul a palócszobát, ahol fekete ágyneművel vetették fel az ágyat. Amint kiderült, Hollókőn kevés volt a víz, ezért varrtak fekete ágyneműt, hogy ritkábban kelljen mosni. Később aztán megszokták, megszerették a fekete ágyneműt, s ki-ki anyagi jólétéhez mérten hímzett ágyneműben aludta az igazak álmát. A kamrában általában a gazda aludt, szalmával tömött ágyban. Itt láttuk a háromlábra felszerelt mezei ringőt, a parányi fateknőt, amelyben pihent a határban a gyermek, amíg az édesanyja kapált vagy aratott. ViV Innen Salgótarjánba vezetett utunk. A csodálatosan szép természeti környezetbe jól belesimuló város lenyűgöző látványt nyújtott. Az új lakónegyedek, középületek, szobrok mintha csak a földből nőttek volna ki parancsszóra. Jártunk a Kemerovo szovjet testvérmegyéről elnevezett új lakónegyedben, ahol a Tajga Teázó az unikum. Szamovárban főzik az illatos teát, s a kedves vendég kényelmes, faragott székekben pihenheti ki fáradalmait. Balassagyarmaton úgyszintén gyönyörű parkosításnak, városrendezésnek lehettünk szemtanúi. Jártunk az ódon városrészben, amely szanatóriumként hat csendjével, jó levegőjével. Megnéztük a Palóc Múzeumot is. Itt találtuk a jó palócok életét bemutató szobákat. Itt is divat volt annak idején a fekete ágynemű. A jobb módú palócok azonban fehér ágyneműben aludtak, a lepedőt keresztszemes hímzéssel díszítették, a párnák végét csipke alátét díszítette. Hazafelé jövet a kétnapos kirándulás méltó befejezése volt az országos hírű vácrá- tóti botanikuskert megtekintése. A természetvédelmi kertben ugyancsak megkezdődött az őszi színeződés. Ar- borétumi séta közben találóan jegyezte meg Megyeri Sándor, a gyomai Nagyközségi Tanács nyugalmazott elnöke: — Minden évben várom már a nyugdíjasok kirándulását. Egy kicsit kikapcsolódok a mindennapi életből, találkozom régi cimborákkal, munkatársakkal. Valóságos felüdülés ez a két nap, amit kirándulással töltünk. A mezőberényiek azt vallják: sok a természeti szépség Magyarországon. Kár a külföldi kirándulásra költeni a pénzt, az időt. A kirándulás sikeréhez nagymértékben hozzájárult Kokavecz Andrásné, a Köz- alkalmazottak Szakszervezetének „üdvöskéje”, aki tepertős pogácsával és forró feketével kínálta meg az utasokat. Hasonlóan megtartják emlékezetükben Vá- radi Józsefet, a Volán gépkocsivezetőjét. Ary Róza Nemrég az orosházi Üj Élet Tsz Ikarus autóbusza állt meg az Erzsébet liget főbejáratánál. A szövetkezet által patronált orosházi szociális otthon és öregek napközi otthonának 32 tagja érkezett látogatóba. Az ünneplőbe öltözött idős emberek többsége botra támaszkodva sétált az alkotóházba. Közöttük a 92 éves Horváth Mihályné, a vele egykorú Fejes József és több más idős ember. Tárlatvezető ez alkalommal Ruzicskayné, Etelka asszony volt, aki megkülönböztetett tisztelettel magyarázott a korukat megha- zudtolóan, minden iránt érdeklődő öregeknek. A Tes- sedik-album forgatása közben áhítattal hallgatták a nagy gondolkodó életéről, küzdelmeiről rögtönzött „előadást”. A gépeket, a kubikolást és egyéb fizikai munkát megörökítő képekhez vissza-visszatér- tek. A paraszti sorsot ábrázoló rajzsorozatból saját küzdelmes életükre ismertek és otthon érezték magukat a tágas műteremben. Az orosházi öregek órákat töltöttek a Ruzicskay- alkotóházban és meleg szavakkal köszönték meg a szívélyes fogadtatást. Javuló közétkeztetés, hat üzemi konyha Dévaványán Dévaványán az elmúlt években javult a közétkeztetés, hiszen összesen hat üzemi konyha biztosítja a lakosság ellátását a legkisebbektől a legidősebbekig. A bölcsődében, a leánynevelő otthonban, a Csepel Autógyár dévaványai egységében, az Aranykalász Tsz- ben és a szociális otthonban működik üzemi konyha, s ehhez vehetjük az ÁFÉSZ által működtetett Vadkacsa éttermet, ahol szintén van közétkeztetés. Itt több kisebb üzem dolgozói étA Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központban rádióirányítású hajómodellek segítségével a „kicsinyített” Dunán vizsgálják a magyar—csehszlovák együttműködéssel megvalósuló Gabcsikovo—Nagymaros vízlépcsőrendszer nagymarosi zsilipjének hajózhatóságát (MTI-fotó, Balaton József felvitele — KS) keznek rendszeresen, sőt ez év júliusától a napközi otthonhoz tartozó gyermek- intézmények ellátását is biztosítja. Az étlapok általában változatosak mindenütt. Különösen nagy gondot fordít erre az ÁFÉSZ. Segítséget nyújt a zöldségellátás biztosításában a helyi Aranykalász Termelőszövetkezet, a tejet és a tejterméket pedig a Sárréti TEJTÖVÁLL szállítja. A konyhák összesen 100—1500 ember étkeztetését biztosítják, a Vadkacsa vendéglővel együtt pedig ez a szám 2500 fölé emelkedik. Mindenütt gondoskodtak a megfelelő felszerelésről, a korszerűsítésről. A legtöbb helyen gáz- és olajégőfejes tűzhelyek vannak, korszerű hűtőszekrények, hűtőkamrák. Különösen sokat javult a Vadkacsa étterem felszereltsége, ehhez támogatást is kapott, mivel vállalta a gyermekek étkeztetését. Villanysütővel, robotgéppel, gőzüsttel, burgo- nyahámozóval és két darab új hűtőszekrénnyel is ellátták. A lakosság igen megkedvelte, az utóbbi időben különösen megnőtt azok száma, akik haza is hordják az ebédet. A lefőzött adagok 70 százalékát így forgalmazzák az étteremben. A konyhák rendszeres ellenőrzéséről, a higiéniai előírások betartásáról a KÖJÁL gondoskodik, eddig különösebb szabálytalanságok nem fordultak elő. A korszerűsítések során a falakat mindenütt csempeburkolattal látták el, ami megfelel nemcsak a higiénia, hanem a munkavédelmi előírásoknak is. Mindegyik helyen szakképzett szakácsok és kisegítők dolgoznak, az utánpótlásról pedig az ÁFÉSZ gondoskodik, tanulókat foglalkoztat.
