Békés Megyei Népújság, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-28 / 255. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG 0 MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS fl MEGYEI TflNÚCS LAPJA 1978. OKTOBER 28., SZOMBAT Ara: 80 fillér XXXIII. ÉVFOLYAM, 255. SZÁM Befejeződött az országgyűlés őszi ülésszaka Pénteken délelőtt 10 órakor a Parlamentben folytatta munkáját az országgyűlés őszi ülésszaka. Részt vettek a tanácskozáson: Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Ott voltak a Központi Bizottság titkárai, s a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az elfogadott napirendnek megfelelően a képviselők folytatták a közoktatás helyzetéről szóló miniszteri beszámoló vitáját. Felszólalt: Klenovics Imre (Somogy m. 7. vk.), Réger Antal (Pest megye 25. vk.), Witter Csaba (Nógrád m. 5. vk.), Szurgyi Ist- vánné (Szolnok m. 3. vk.), Szemerits Fe- rencné (Győr-Sopran megye 13. vk.). Miután a beszámolóhoz több hozzászóló nem jelentkezett, az elnöklő Apró Antal a vitát lezárta, s megadta a szót az oktatási miniszternek. Polinszky Károly válasza Polinszky Károly köszönettel és jóleső érzéssel nyugtázta azt a nagy érdeklődést, amely a közoktatás helyzete iránt megnyilvánult. A 21 felszólalás — mondotta — arról tanúskodott, hogy az alapvető kérdésekben teljes az egyetértés, közös a felelősség és a tenni akarás. A vitában felszólalók természetes nyíltsággal mérlegelték a gondokat, a tennivalókat és a kétségtelenül jelentős, több tekintetben történelmi eredményeket. Ez a higgadt, előretekintő mérlegelés a további fejlődésünket is szavatolja. Eredményeink számottevőek, kétségtelen azonban, hogy szükség van újabb óvodáikra, újabb iskolai tantermekre, szükség van megújult pedagógiára. Mai körülményeink közepette a valóság őszinte áttekintése új erőfeszítésekre serkent, és az A közlekedés — kezdte beszámolóját a miniszter — szerves része a termelés, az -elosztás, a fogyasztás folyamatának. Fontos tényezője a nemzetközi együttműködésnek. Érinti hazánk csaknem minden lakosát és a hozzánk látogató sok millió külföldit. Naponta 5 millió munkába és iskolába járó használja a tömegközlekedés járműveit, biztosítani kell 150 ezer tehergépkocsi, 30 ezer autóbusz, másfél millió személygépkocsi és motorkerékpár forgalmi feltételeit. Mindezek — túlzás nélkül szólva — közüggyé teszik a közlekedést. A közlekedéspolitikai koncepció előrelátó, bátor célja volt a vasút rekonstrukciója, mert akkoriban a vas- útak szerepének csökkentését vallották szerte a világon. Alapvető volt az az elhatározás, hogy nagy teljesítményű és hatékony közúti közlekedést kell létrehozni, kellő figyelmet fordítva az. úthálózat építésére, bővítésére. Tíz év távlatából megállapíthatjuk, hogy szerkezetében, munkamegosztásának arányaiban, műszaki színvonalában korszerűbb, ütőképesebb közlekeújabb célok teljesítésének bizonyosságával tölt eltmind- anmyi unkát — húzta alá Polinszky Károly, majd hangsúlyozta : céljaink sikeres elérése mindenekelőtt azon múlik, milyen gyorsan, milyen eredményesen, milyen általános és szákmai színvonalon tesszük műveltebbé, tudatosabbá, vagy emberibb emberré az új társadalom építőjét. — Azon munkálkodunk, hogy a továbbjutás lehetőségei azonosak legyenek mindenki számára, függetlenül a szociális körülményektől, a lakóhelyi különbségektől, az anyanyelvtől. Az a törekvésünk, hogy a szocializmus útját járva új nemzeti felvirágzást biztosítsunk népünknek, emberi gazdagodást állampolgárainknak, így a hazánkban élő nemzetiségeknek is. Velük a lenini nemzetiségi politika szellemében külön figyelemdés jött létre. Teljesítette a személy- és áruszállítás igényeit, előmozdítva ezzel a népgazdaság fejlődését. Ezt a tényt az sem homályo- síthatja el, ha időszakonként szállítási feszültségek keletkeztek. A közvélemény elismeri a szállítási munka eredményeit, de érzékenyen reagál a hibákra is, jogosan igényli a kulturáltabb utazást, a pontosságot, a tisztaságot és a rendet, ideértve a megbízható helyfoglalást is. A ma fogyatékosságaiért elsősorban a közlekedésben dolgozók a felelősek, de kérnünk kell az utasokat is, jobban ügyeljenek velünk együtt a rendre, a kulturáltságra. A vasúti hálózat szerkezetében a jövőben csak kisebb változásokat tervezünk. Az energiaellátási, környezet- védelmi és hatékonysági követelmények is indokolják, hogy további 1200—1500 kilométeres vonalat villamosítsunk. Évente 350—400 kilométeren kell a pályát felújítani, s a törzshálózati vonalakat, állomásokat korszerű biztosítóberendezéssel ellátni. Gazdaságunk állandó mozgásának, fejlődéinél törődünk, segítjük nemzetiségi hagyományaik. és nyelvi kultúrájuk őrzését és fejlesztését. Tudjuk : ezzel is az egész magyar kultúra lesz teljesebb és gazdagabb. Befejezésül — köszönetét mondva azért a támogatásért, amely a közoktatás érdekében megnyilvánult — bejelentette: a minisztérium a vitában elhangzott észrevételeket, javaslatokat tanulmányozza és hasznosítja Ezután határozathozatal következett: az országgyűlés az oktatási miniszter beszámolóját a közoktatás helyzetéről egyhangúlag, jóváhagyólag tudomásul vette. Ezt követően — az elfogadott napirendnek megfelelően — Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter tartotta meg beszámolóját a közlekedéspolitikai koncepció végrehajtásáról és továbbfejlesztésének főbb irányairól. sének törvénye, hogy a korszerűtlent, a gazdaságtalant, a korszerűbbnek, a hatékonyabbnak kell felváltania. A közlekedésnek is meg kell szüntetnie a korszerűtlen, gazdaságtalan tevékenységet, így a kisforgalmú vasútvonalakat is. Jelentem az országgyűlésnek, hogy 1400 kilométer vasútvonalat megszüntettünk. A közútra átterelt forgalom feltételeit költség- vetési támogatás nélkül 1 milliárd forint megtakarításával teremtettük meg. Mindez kedvezően hatott a vasút gazdaságosságára, hozzájárult a hatékonyabb forgalommegosztáshoz. Azt a többletköltséget, amelyet helyenként az utasoknak, a fuvaroztatóknak okozott, három évig visszatérítettünk. Ez idő alatt felkészültek a magasabb szintű szolgáltatásért járó nagyobb kiadásokra és megszokták az új forgalmi rendet. Az átszervezés — munkahelyének megszűnésével — több ezer vasutast személyében érintett. Foglalkoztatásukra a nagyobb forgalmú helyeken égető szükség volt. Vasutasaink ezt a változást fegyelmezetten, példás állampolgári öntudattal fogadták. A következő évtizedekben nagy programja az úthálózat fejlesztésének: megkezdjük a Budapestet és a nagyvárosokat elkerülő, szakmai körökben sugaras- gyűrűsnek nevezett, úthálózati rendszer kiépítését. A főváros körzetében megindul a főútvonalakat összekötő körgyűrű kiépítése, az országos hálózat 70 százalékát alkalmassá tesszük a 10 tonna tengelynyomású járművek forgalmára. Budapest és a nyugati, valamint a déli országhatár között, és Miskolc irányába új gyorsforgalmi utat építünk. A 90-es évekre 600—700 kilométeres „gyors” úthálózat áll a forgalom rendelkezésére, a városi bevezető és elosztó útszakaszokkal együtt. Budapest tömegközlekedését elsősorban a Metró oldhatja meg. összhangban a városfejlesztéssel, 1986-ig megépül a teljes észalj—déli vonal. Tervezzük a dél- buda—rákospalotai vonal építését, valamint a csepeli gyorsvasút bevezetését a Kálvin térig. A hazai és a hazánkat érintő európai víziúthálózat fejlesztésében, a hajózás feltételeiben fontos változásoknak vagyunk tanúi. A Vaskapu-vízilépcső, a Duna felső szakaszának várható csatornázása, az épülő nagymaros—gabcsikovói vízilépcső, és a Duna—Majna— Rajna-csatorna, továbbá a tiszai vízilépcsők kiépítése, a Duna—Tisza-csatorna tervezett létrehozása a folyami hajózás új távlatait vetítik elénk. Kihasználásuk — kikötők és rakodók építésén túl — a vízi szállítás felkarolását, a szemlélet változását is követeli. A légi közlekedésben kiemelt feladat a Ferihegyi repülőtér fejlesztése és a repülőbiztonsági feltételek to- vábbjavítása. Csak így lehetséges 10—12 év múlva kulturáltan fogadni mintegy 6 millió légi utast. A korszerű légi járművek számát nagy hatósugarú repülőgépek beszerzésével is emelni kívánjuk. A korszerű szállítási módszerek elterjesztésében nem megfelelő a fejlődés és lehetőségeinkkel sincs arányban. A körzeti pályaudvarok kiépítése és gépesítése alig kezdődött el. Konténerekben az áruk 1 százalékát szállítják. A rakodólapok használata döntően a belső (Folytatás a 3. oldalon) Pullai Árpád beszámolója Patay János, az ünnepség előadója a takarékszövetkezetek tevékenységét méltatja Fotó: Veress Erzsi A takarékossági világnap alkalmábél Országos ünnepség Gyulán A közelgő takarékossági világnap, október 31-e alkalmából országos és egyben megyei ünnepséget rendezett tegnap, pénteken Gyulán a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa, valamint a Fogyasztási Szövetkezetek Békés megyei Szövetsége. A gyulai Erkel Művelődési Központban megtartott ünnepségen — melynek elnökségében helyet foglalt Frank Ferenc, az MSZMP KB tagja, a Békés megyei pártbizottság első titkára, dr. Szlamenicky István, a SZÖVOSZ elnöke, dr. Villányi Miklós pénzügyminiszter-helyettes, dr. Gere- benics Imre, az Állami Biztosító vezérigazgatója, Hoffman József, az OTP vezérigazgató-helyettese, Nagy István, az SZMT vezető titkára, továbbá a társ pénzintézetek, a KPVDSZ képviselői — Sarkadi István, a MÉSZÖV elnöke mondott köszöntőt. Ezután felkérte Patay Jánost, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának elnökhelyettesét az ünnepi beszéd megtartására. Az előadó szólt többek között arról, az OTP és a posta mellett a takarékszövetkezetek is nagy részt vállalnak a lakosság megtakarított pénzének összegyűjtésében, kezelésében; a takarékszövetkezeti betétállomány megközelíti a 15 milliárd forintot. A pénzügyi szolgáltatások körét évről évre bővítik e szövetkezetek. Az ünnepi beszéd uitán dr. Vililányi Miklós és dr. Szla- menioky István kitüntetéseket adott át. Megyénkből Mikite Józsefné, a végegyházi takarékszövetkezet kirendeltségvezetője vehette át a SZÖVOSZ „Kiváló Szövetkezeti Munkáért” kitüntetést. A rendezvény második felében a gyulai Körös táncegyüttes adott műsort a művelődési központ színháztermében. Készülődés az 1979-es EDÜ-re Ülést tartott a KISZ megyei bizottsága Több mint három és fél ezren készültek fel szervezett keretek között a nyári, őszi időszakban az 1978—79-es ifjúsági mozgalmi év következő feladataira. Többek között erről hangzott el jelentés a KISZ Békés megyei bizottságának október 27-én, tegnap délelőtt Békéscsabán, az ifjúsági és úttörőházban megtartott ülésén. Karaba György, a megyei KISZ-vezetőképző iskola igazgatója arról tájékoztatta a testületet, hogy az éves felkészítő táborokban 1522-en, az aktivisták tanfolyamain pedig 2085-en vettek részt. A KISZ-iskolán járásonként^ városonkénti csoportosításban megismerkedtek a mozgalmi év tennivalóival az alapszervezeti titkárok, a propagandisták, a sportfelelősök, az ifjúgárdisták, az ifjúsági klubvezetők és az úttörővezetők. Ezek közül az alapszervezeti KISZ-titkárok tábora volt a legnépesebb: öt csoportban összesen 565-en részesültek képzésben. Az előadások igen színvonalasak voltak, s megfelelő elvi alapot nyújtanak az akcióprogram teljesítéséhez. Hangzott el előadás többek között a KlSZ-alapszerve- zeteknek a gazdasági építőmunkában adódó feladatairól, az alapszervezetek ideológiai nevelőmunkájáról, a szervezeti élet kérdéseiről, a munkahelyi szövetkezeti demokráciáról, örvendetes, hogy külön előadásokra, kül- és belpolitikai tájékoztatókra is igényt tartottak a fiatalok. Az előadásokon hallottakat csoportos foglalkozásokon beszélték meg a résztvevők. Itt került felszínre például az, hogy az alapszervezeti titkárok többsége nem ismeri jól az ifjúsági törvény vállálati végrehajtási utasításait, az ifjúsági alap fel- használását és az új mun- kaverseny-szabályza tokát. Az aktívák egy-kétnapos tanfolyamain, értekezletein — melyeket a KISZ járási, városi bizottságok szerveztek — a szarvasi, az orosházi, a békéscsabai és a gyulai városi KISZ-bizottság látta el legsikeresebben feladatát. A KISZ megyei bizottsága tegnapi ülésén tárgyalta meg és fogadta el az 1979. évi megyei diáknapok és az Erkel Diákünnepek szervezési tervét. Eszerint az EDÜ-n részt vevő megyék kultúr- és iskolafelelőseinek értekezletét 1978. november 1-ig összehívják, az EDÜ- titkárság pedig november 15-ig megkapja megbízását. Szintén november derekáig sor kerül e hagyományos diákünneppel kapcsolatosan egy megyei koordiánciós értekezletre. A testületi ülésen, a napirendnek megfelelően jelentés hangzott el arról, miként készítették elő Békésen az 1978—79. évi politikai képzést, végül pedig a KISZ- és párttagfelvételek idei első háromnegyed- évi megyei tapasztalatait vitatta meg a testület. T. I.
