Békés Megyei Népújság, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-27 / 254. szám
1978. október 27., péntek o Megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka (Folytatás a 2. oldalról) lói törekvéssel, amely erre hivatkozva a család felelősségét megpróbálja áthárítani az iskolára, a társadalomra. Azt senki nem veheti át. Az új nemzedék nevelésében nél'külözhetelen az ifjúsági-és gyermekszervezetek szerdpe. A gyermekek, a fiatalok itt kezdik megtanulni a közösségért végzett munkát, a felelősséget társaikért, saját tetteikért. Eredményes nevelőmunka csak olyan iskolai közösségben folyhat, amelyben a pedagógusok és a gyerekek egyaránt jól érzik magukat. Az iskolai demokrácia, fejlődésével nem vagyunk elégedettek. A demokráciáról csak az a pedagógus tud hittel és hitelesen szólni diákjainak, aki maga is részese a demokratikus élményeknek, aki olyan közösségben él és dolgozik, ahol véleményére számítanak, szavára adnak. Az iskolai élet demokratikus vonásainak a továbbfejlesztése azért is szükséges, mert nem lehet szocialista demokráciára nevelni olyan helyen, olyan iskolában, ahol pusztán hatalmi tekintélyen, utasíitgaitáson, parancsolgatáson alapul a vezetés. A szocialista demokrácia fejlődése csakis a jogok és a kötelezettségek egységen alapulhat. A diákok már serdülő korukban ismerjék meg jogaikat és kötelességeiket társadalmunkban. Ezéirt átgondoltabb, az életkori sajátosságokat jobban figyelembe vevő állampolgári oktatás és nevelés szükséges. A diákok munkája, alapvető kötelezettsége, a tanulás. Az iskolában kell megtanítanunk dolgozni a leendő felnőtteket, mert, akit az iskola nem nevel munkára, nem tanít meg becsülettel, ereje megfeszítésével napról napra tanulni, dolgozni, az felnőtt korában önmagával is, a társadalommal is ellentétbe kerülhet. Az iskola ma már nem önmagába zárkózó közösség. Az oktatás, a nevelés átfogó és mindennapi kérdései a társadalmi érdeklődés előterében állnak. Ez az érdeklődés egybeesik az iskola érdekével. A mind igényesebb, kritikusabb közvélemény pedig jogot formál az iskolai jnunkába való betekintésre, a véleménynyilvánításra. Az iskolát meg kell védeni a felelőtlen bírálgatástól, a körülmények pontos ismeretét nélkülöző, az egyedi esetekből általánosító, felszínes beleszólástól. Ez zavarja, nehezíti az iskola munkáját. Az iskola dolgaihoz felelősséggel, csak segítő szándékkal szabad hozzászólni. Azt is tudomásul kell venni, hogy az iskolai munkának vannak olyan területei — például a tananyag kiválasztása —, ahol a döntés és a velejáró felelősség is a pedagógusok, valamint ,a reális társadalmi igényeket ismerő tudósok, mérnökök, közgazdászok és más szakemberek dolga. Nem kell félni az oktatásügyi kérdések nyílt vitáitól. A tartalmas munkán alapuló. tekintélyt nem kezdheti ki a meg nem értés, s ehhez a tekintélyhez hozzátartozik az alkotó vitakészség, a javaslatok, bírálatok komoly megfontolása és figyelembe vétele is. A viták alapjában jobbító szándékúak, hasznosak, előre visznek, részei a demokrácia kiszélesedésének egy nagy horderejű, mindannyiunkat érintő kérdésben. A kötelességüket -átlagosnál jobban teljesítő, az új, összetett feladatokra felkészülő, önmagukat művelő és fejlesztő nevelőket jobban meg kell becsülnünk. Külön is elismerés illeti azokat, akik nehezebb feltételek között is tudásuk, képességük legjavát adják. Mi, kommunisták külön felelősséget érzünk azért is, hogy a kötelességét teljesítő pedagógus minden esetleges zaklatással, helyi kiskirálykodással szemben védve legyen. Ennek biztosításában, s az iskolai tantestületek jó szellemének, alkotó légkörének kialakításában nagy felelőssége, szerepe van az igazgatónak, a tanácsoknak, a munkáltató szerveknek is. A pedagógusoknak is tudniuk kell azonban, hogy éppen munkájuk fontosságát tartja szem. előtt a társadalom, amikor az eddiginél is eredményesebb munkát vár tőlük. Egyetlen területen sem viselhetjük el az elszür- külést, nem tűrhetjük meg az idegenkedést az újtól. Az oktató-nevelőmunkára különösen érvényes ez. A pedagógus csak akkor teljesítheti hivatását, ha napról napra önmagát is megújítva küzd meg a sikerekért, az eredményekért A pedagóguson munkájának lételeme az új ismeretek, értékek befogadása és alkotó továbbadása. Enélkül nem őrizhetnék meg hatásuk frisseségét. Mindez önművelést, szervezett továbbképzést igényel. Helyes, hogy az Oktatási Minisztérium ehhez a pedagógus-továbbképzés fejlesztésével a jelenleginél jobb feltételeket kíván teremteni. Ez azonban összetett feladat, amelyet egyedül nem tud megoldani. Segítséget kell hogy kapjon a tudományos intézetektől, a felsőoktatási és pártoktatási intézményektől, a rádiótól, a televíziótól. Tisztelt Országgyűlés! Az oktatási miniszter jelentésében felvázolt csaknem másfél évtizedes fejlődés megerősít bennünket abban, hogy az út, amelyen járunk jó. Erőinket — mind az anyagiakat, mind a szellemieket — még jobban összehangolva, ezen az úton kell a jövőben is haladnunk. A felnövekvő nemzedék nevelése közös ügyünk. Felelős szolgálatával jövőnket, gyermekeink szocialista szellemű nevelését biztosítjuk, és azt, hogy a munka, amelyet most mi végzünk — a fejlett szocialista társadalom építése —, méltó örökösökre találjon. Amikor a parlament fórumán állást foglalunk közoktatásunk időszerű kérdéseiben, tudnunk kell: döntésünkkel társadalmunk holnapját alakítjuk. Az oktatási miniszter beszámolóját a Magyar Szocialista Munkáspárt nevében elfogadom és elfogadásra ajánlom. A beszámoló vitáján felszólalt: Vallyon Aladárné (Csonigrád megye, 9. sz. Vk.), dr. Tóth János (Budapest, 35. Vk.), dr. Schmidt Ernő (Vas m., 10. Vk.), Nagy Pálné (Zala m., 4. Vk.), Raffai Sarolta (Bács-Kislkun m., 17. vk.), Fodor Istvánné (Heves megye, 3. Vk.), Bácskái Istvánné (Hajdú-Bihar m. 11. vk.), Tóth Ilona (Veszprém m., 12. Vk.), Mezei László (Bp., 8. vk.). * » * Az országgyűlés őszi ülésszakának első napja — amelyen az elnöki tisztet felváltva töltötte be Apró Antal, Péter János és. Raffai Sarolta — ezzel véget ért. A képviselők pénteken délelőtt 10 órakor — napirend szerint — a közoktatás helyzetéről szóló beszámoló vitájával folytatják munkájukat. Az oktatás-nevelés szervezése, irányítása jól összehangolt, tervszerű munkát igényel Varga Zsigmond Békés megyei képviselő felszólalása Az közoktatás helyzetéről szóló miniszteri beszámolóhoz hozzászólt Varga Zsigmond, megyénk országgyűlési képviselője is. Képviselőnk két témát érintett: a gyermekintézmény-hálózat fejlesztése és működtetése, valamint a pedagógusképzés gondjai és az előrelépés lehetőségei. Bevezetőjében szólt arról, hogy az MSZMP Békés megyei Bizottsága is megtárgyalta az oktatáspolitikai határozat megyei végrehajtását. Hangsúlyozta, hogy a testület megyénkben a feladatok megoldásának időarányos részét teljesítettnek értékelte. A további cél az V. ötéves terv feladatainak végrehajtása. Szólt arról, hogy az előterjesztett oktatási téma megismerése céljából, mint képviselő részt vett a parlamenti csoportvezetői értekezleten, a kulturális bizottság tanácskozásán, valamint a' Békés megyei képviselőcsoport ülésén. Az elhangzott tájékoztatók, viták arról győztek meg, — mondotta többek között —, hogy a közoktatás helyzetének vizsgálata, elemzése, tennivalóink rendszerezése időszerű, közérdekű téma, melynek helyes, céltudatos szolgálata szocialista jövőnk társadalmi és gazdaságpolitikai meghatározója is. Ezt megerősíti a mai parlamenti vita, de ezt megelőzően az a nagyfokú össztársadalmi cselekvőkészség is, mely az 1972. évi, júniusi KB-határozat nyomán bontakozott -ki szerte az országban. Tisztelt Országgyűlés! — Bölcsődék, óvodák, iskolák, napközik, foglalkozási termek százai épültek fel társadalmi összefogás, gáz- dasági kooperációk útján. Szülők, szocialista brigádok, üzemi, vállalati kollektívák fogtak össze, hogy a szűkös költségvetés fejlesztési lehetőségeken felül megoldják a feszítő gondot: helyet biztosítsanak nevelőintézményeinkben legféltettebb kincsünknek, a gyermeknek, a felnövekvő, jövőnket jelentő ifjú generációnak. Példamutató gondossággal, szervezettséggel és nem utolsósorban gyorsasággal emelkedtek az iskolafalak, s legtöbbször a szeptemberi csengőszóra birtokba is vehettéK azokat a vidáman zsibongó gyermekcsoportok. Ez a rendkívül aktív es emelkedett munkásöntudatot dicsérő cselekvőkészség eredményezte, hogy a IV. ötéves tervben országosan megduplázódott a tervezett gyermekintézmény-hálózat. örömmel jelenthetem az országgyűlésnek, hogy Békés megyében ez a mutató háromszoros. Az V. ötéves tervben eddig nem lanyhult ez az áldozatkészség, de félő, hogy a megnövekedett üzemelési és fenntartási költségkihatás rendezetlensége hanyatlást okoz. Kérem a kormányt, tekintse át az 1972. évi, júniusi KB-határozat nyomán igen pozitív eredményként, a társadalmi összefogás útján létrehozott gyermekintézmények üzemelési, fenntartási költségkihatásainak kérdését, és biztosítsa azok költségvetési fedezetét. Javaslatomat az alábbiakkal indokolom : 1. A megnövekedett költségek legtöbb esetben meghaladják a tanácsok teherbíró- képessegét. Csupán választó- körzetemben — 6 községben — felépült 22 tanterem, 9 szertár, I tornaterem, 4 napközi konyha és ebédlő, 9 óvodai csoportszoba. 2. A társadalmi összefogásra, segítőkészségre, gazdasági kooperációra a jövőben is szükség lesz, hiszen közismertek a különböző gyermekelhelyezési problémák ma is, s ez még inkább fokozódik. Tíz év múlva 300 ezerrel nő az általános iskolás korú gyérmekek száma. Békés megyében is kb. 25—27 százalékos lesz az emelkedés. 3. A termelőszövetkezetek, üzemek, vállalatok nem terhelhetők tartósan a jó szándékkal létrehozott gyermekintézmények ■ üzemelési, fenntartási költségeivel, Hiszen segíteniük kell az óreg, elavult épületek állagmegóvásában ■ is. A költségvetési normák viszonylag majdnem olyan öregek, mint az épületek. Realizálási hatékonyságuk évről évre csökken. Szükség van tehát ezen a téren is a gazdasági Kooperációban rejlő anyagi erőforrásokra. 4. A gyermekek intézményes elhelyezése munkaerőgazdálkodási kérdés is. Sok gyesen levő dolgozó édesanya h a marabb munkába állna, ha gyermekét és gyermekeit el tudná helyezni megfelelő gyermekintézményben. Mindezek úgy érzem indokolják a probléma komplex áttekintését, és megfelelő pénzügyi, költségvetési rendezését. Tisztelt Országgyűlés! A tárgyi feltételek javítása, biztosítása csak egyik oldala, feltétele a nevelésnek. A hatékonyság kulcsa a pedagógus kezében van. Nem közömbös tehát, hogy a pedagógus képzése milyen színvonalú, és a gyakorlati életre hogyan készítjük fel a pályakezdőket. Pedagógusképző főiskolai intézményeink jó elméleti képzést adnak hallgatóiknak. A gyakorlati életre, a mindennapi nevelő-oktató munkára való felkészítésüket az alábbiak szerint javaslom hatékonyabbá tenni. A főiskolai hallgatók jöjjenek ki tanulmányi éveik alatt többször vidékre, esetleg leendő munkahelyükre gyakorlatra. Indokaim : 1. A pedagógushiány csökkentése érdekében két-háromszorosára nőtt az I. éves beiskolázottak száma. Emiatt a főiskolai gyakorlóiskolák nem is nyújthatnak elegendő tanítási órai gyakorlatot hallgatóiknak. 2. A vidéki, városi peremkerületi iskolák heterogén gyermekanyaga, a velük való közvetlen nevelő-oktató munka sokkal életszerűbb, sokkal valósabb, mint a főiskolai gyakorlóiskoláké. Erre a sokszínű, bonyolultabb gyakorlati életre kell tehát jobban felkészíteni a pályakezdőket. 3. Általában sokat javult, fejlődött az iskolák eszközellátottsága. Ezekkel bánni kell tudni. Több lehetőségük van erre az ismeretre is a főiskolai hallgatóknak a kihelyezésük során, mint a szűkösen rájuk kerülő gyakorlóiskolai órákon. Növelné a nagy értékű eszközökkel- bánás biztonMgérzetét, ha nemcsak felícattintani kell az írásvetítőt a beépített gyakorlóiskolai tsnári asztalon, hanem be is kell vinni a terembe, be is kell állítani azt. Nem részletezem. Ügy gondolom, nyilvánvaló a kettő közötti különbség az audiovizuális eszközök bármelyikénél. 4. A munkára nevelés módszerei, lehetőségei is ezeken a kihelyezett gyakorlatokon keresztül alapozhatok a legeredményesebben. Párt- határozatok, kormányintézkedések, az oktatási reform alapelvei kiemelt fontosságát hangsúlyozzák ennek a nevelőmunkának. Az emberiség történelme során mindig munkája árán teremtette meg fejlődése, előrehaladása lehetőségét. Különösen fontos a szocialista társadalom és gazdaság jelene és jövője szempontjából egyaránt, hogy milyen munkásgenerációkat nevelünk. 5. Utoljára hagytam, de nem lényegtelen, hogy ezek a gyakorlati hetek két-három éven át érzelmi kötődést is kialakíthatnak a főiskolai hallgatók és a vidéki iskolák között. Megismerhetik a munkahelyi gondok mellett a jó munkahelyi légkörben gyökerező nevelőtestületi közösségi erőt, mely átsegíti a pályakezdőket is a kezdés természetes nehézségein. A nálunk évről évre eddig rövid gyakorlaton kínt járt,, volt főiskolai hallgatóknak is mindezekkel megegyezik a véleményük. Kérem, foglalkozzon a minisztérium és a főiskolák ezzel a javaslatommal. A pedagógusképzés másik, ága a működő pedagógusok felkészítése az új tantervre. A kiadott alapdokumentumok helyes értelmezése, egységes megvalósítása tervszerű felkészítést, egybehangolt munkát igényel. Jól szolgálják ezt a célt megyénkben is vezető-irányító szerveink: a művelődési osztály, a pedagógustovábbképző intézet, a Pályaválasztási Tanácsadó Intézet. Nagy a felelőssége az igazgatóságoknak a jó munkahelyi légkör, az iskolai élet demokratizmusa, a tárgyi feltételek megteremtésében. De legnagyobb mindezeknél a gyakorló pedagógusoké, akik az 1972-es párt- határozat megállapítása szerint is „A köznevelés döntő tényezői”. Megnyugtató látni azt az igyekezetei, felelősség- érzetet, mellyel hozzáfogtak a reform megvalósításához. E helyről kérem a szülőket is, fogadják megértéssel a sokak előtt még újat, a hagyományostól eltérő, korszerű nevelési-oktatási tervet, és segítsék annak mind teljesebb megvalósulását. Tisztelt Országgyűlés! Az oktatás-nevelés szervezése, irányítása jól összehangolt, tervszerű munkát igényel. Ennek felelőssége érződik a miniszteri beszámolóból. Bizonyítja a tudatos és tervszerű irányítást és cselekvőképességet az a gyakorlat is, hogy a miniszter elvtárs esetenként kint a területen — többek között Békés megye vezetőivel is — tárgyalást folytatott a feladatok áttekintése, rendszerezése és megoldási lehetőségei érdekében. A Békés megyei tanácskozáson is reális, konkrét megállapodások születtek. Erről a megyei képviselőcsoport is tájékoztatást kapott. Varga Zsigmond képviselő beszédét a következő szavakkal fejezte be: — Csoportunk egyhangú állásfoglalása, hogy ki-ki a maga területén az oktatáspolitikai feladatok megoldását hatékonyan segítse, hiszen a közoktatás fejlesztése során az iskoláknak mind jobban kell alkalmaikodniok a népgazdaság szüntelenül változó szakemberigényeihez. A miniszteri beszámolót elfogadom és elfogadásra ajánlom. Tudósított: Rocskár János Ölési tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa csütörtökön ülést tartott. Az Elnöki Tanács — az 1970. évi IV. sz. törvényerejű rendeletet hatályon kívül helyezve — törvényerejű rendeletet fogadott el a magyar állampolgárok külföldre utazásáról és az útlevelekről. A törvényerejű rendelet 1979. január 1-én lép hatályba, végrehajtásáról a Minisztertanács gondoskodik. Az államigazgatási terület- szervezési határozatokkal összhangban az Elnöki Tanács az igazságszolgáltatás szervezetét érintő határozatokat hozott: elrendelte egyes bíróságok és járási ügyészségiek megszüntetését, illetve átszervezését. Az igazságszolgáltatási szervezeti intézkedések 1978. december 31-ig lépnek hatályba, végrehajtásukról az igazságügyminiszter és a legfőbb ügyész gondoskodik. Az Elnöki Tanács határozatot hozott a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 61. évfordulója alkalmából adományozandó kitüntetésekről, bírákat választott meg és mentett fel, végül egyéb folyamatban levő ügyekben döntött. Pártküldöttségek búcsúztatása Ferihegyen A szocialista országok testvérpártjad pártszervezési kérdésekkel foglalkozó központi bizottsági titkárainak tanácskozásán részt vett bolgár, csehszlovák, laoszi, lengyel, mongol, NSZEP, román és szovjet pártküldöttség elutazott Budapestről. A delegációkat a Ferihegyi repülőtéren Németh Károly, az MSZMP PB tagja, a KB titkára, Jakab Sándor, a KB osztályvezetője és Lákos Sándor, a KB Társadalomtudományi Intézetének igazgatója, a KB tagjai búcsúztatták, jelen voltak a tanácskozáson képviselt pártok országainak budapesti nagykövetei.
