Békés Megyei Népújság, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-27 / 254. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÛJSÀG 0 MEGYEI PARTBIZOíTSÚG ÉS fl MEGYEI TflNáCS LAPJA 1918. OKTÓBER 27., PÉNTEK Ára: 80 fillér XXXIII. ÉVFOLYAM, 254. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka Csütörtökön délelőtt 11 órakor a Parlamentben megkezdte munkáját az országgyűlés őszi ülésszaka. Részt vett a tanácskozáson Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke, Áczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Ott voltak a Központi Bizottság titkárai, a Minisztertanács tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy az Országos Választási Elnökség benyújtotta az időközi választásról szóló jelentést, majd — miután a jelentéssel a képviselők is megismerkedtek — tájékoztatta az országgyűlést: a jogi-igazgatási és igazságügyi bizottság a választási jegyzőkönyv alapján megvizsgálta a Bács-Kiskuin megye 14. számú választókerületében megválasztott dr. Mátyus Gábor, a Békés megye 10. számú választókerületében megválasztott Mészáros István, a Borsod megye 13. választókerületében megválasztott Herezeg Károly és a főváros 2. számú választókerületében megválasztott Szurdi István országgyűlési képviselő megbízólevelét. A bizottság megállapította, hogy a törvényben előírt feltételeknek mindenben megfelelnek, ezért a képviselők igazolását javasolja az országgyűlésnek. Az indítványnak megfelelően az országgyűlés az újonnan választott képviselőket igazoltnak jelentette ki. Az országgyűlés tudomásul vette az Elnöki Tanácsnak a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentést, majd elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: O Az oktatási miniszter beszámolója a közoktatás helyzetéről; O A közlekedés- és postaügyi miniszter beszámolója a közlekedéspolitikai koncepció végrehajtásáról, és továbbfejlesztésének főbb irányairól; Interpellációk. Az elfogadott napirendnek megfelelően az országgyűlés elnöke dr. Polinszky Károly oktatási miniszternek adta meg a szót. Polinszky Károly beszámolója * — Közoktatásunkban is fontos változásoknak voltunk és vagyunk tanúi, cselekvő résztvevői — kezdte beszámolóját a miniszter. — Számunkra elsőként azok a változások a szembetűnőek, amelyek a szocialista életmód kibontakoztatását, terjedését jelzik, hiszen ennek a gazdagodó folyamatnak közvetlen részese és alakítója az oktatás is. Szocializmust építő társadalmunk nagyszerű alkotások sorát hozta és hozza létre. Ezek közül számunkra a legfontosabb: a szocialista társadalmat építő ember személyiségének gazdagodása. Az oktatáspolitika, amelynek törekvéseit megerősítette a párt programnyilatkozata is, elsődleges feladatának tekintette és tekinti az iskoláztatási, a tanulási, a művelődési esélyek alkotmányosan is előírt egyenlőségének biztosítását. Az iskola, az oktatásügy sokat tehet a mind egyenlőbb esélyek megteremtéséért, ellensúlyozva a tanulók családi-társadalmi körülményeiből fakadó hátrányokat. Ez akkor is igaz, ha tudjuk, hogy céljainkat fokozatosan, hosszabb távon, egész társadalmi fejlődésünk eredményeként érhetjük el. Közoktatásügyünk állapotát és fejlődését nem kis mértékben befolyásolta és befolyásolja az ország demográfiai helyzete, . elsősorban az iskolás korú korosztályok létszámánajr hullámzása. Kormányzatunk népesedéspolitikai intézkedéseinek hatására az óvodába és az iskolába lépő 'korosztályok létszáma újból örvendetesen növekszik, és ez átmenetileg sűríti az iskolák tennivalóit, űf erőfeszítésekre késztet az oktatás tárgyi és személyi feltételeinek fejlesztésében. Egyes országrészekben iskoláztatási gondokat okoz a lakosság mozgása a faluról a városba, a városokon belül az új lakótelepekre. Iskolahálózatunkat az eddigieknél lendületesebben, de nagyon átgondoltan, észszerűen kell fejlesztenünk. 1965-ben az óvodás korúak 47 százalékát, ma a 83 százalékát fogadják be ezek az intézmények. Ez nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő eredmény. Tudjuk azonban azt is, hogy ezt a haladást a munkaerőhiány, a nők foglalkoztatása iránti nagyobb igény is ösztönözte. Sokat segített az a felelősségtudat és példa nélküli társadalmi összefogás, melynek az utóbbi években voltunk tanúi, például az óvodahálózat fejlesztésének terén. Az akarjuk, hogy köny- nyebb legyen az óvodából az iskolába való átmenet, az iskolai munka, a tanulás megkezdése. Az általános iskola fejlesztését, az oktatás minőségének emelését, a nevelés szocialista tartalmú gazdagítását kiemelt feladatunknak tekintettük. Nagy figyelmet fordítottunk arra, hogy mind kevesebben bukjanak meg az első osztályban, csökkenjen az alsó tagozatos tanévvesztés. Joggal keltett aggodalmat néhány évvel ezelőtt az a tény, hogy minden száz elsős kisdiák közül tíz-tizenegy ismételt évet. Ma már felénél is kevesebbre csökkent az elsős tanéwesztők aránya. Arra törekszünk, hogy megfelelő nevelési, oktatási módszerek alkalmazásával az első osztályban gyakorlatilag teljesen megszűnjön a bukás, anélkül, hogy engedményeket tennénk a követelmények, a színvonal rovására. Ez utóbbit azért hangsúlyozom, mert vannak jelei a liberalizmusnak. Nincs szükségünk látszateredményekre. Egyedül azt az utat, felfogást tartjuk követendőnek, elfogadhatónak, amely abból indul ki: az alapismeretekre meg kell tanítani minden gyermeket. Magyarországon ma, a tankötelezettség ideje alatt — tehát tizenhat éves korig egy-egy korosztálynak 93 százaléka fejezi be az általános iskolát. Tanévvesztés nélkül a tanulók 82 százaléka halad végig a nyolc osztályon. Mégis elégedetlenek vagyunk, mert aggaszt bennünket minden egyes gyermek, minden elmaradó sorsa. Az általános iskolai oktatás teljessé tétele összehangolt társadalmi erőfeszítéseket követel. Kiemelten kell foglalkoznunk azoknak a cigánygyermekeknek oktatásával, nevelésével, akik erre rászorulnak. Bátorítjuk azokat, akik olyan sajátos eszközöket, módszereket, lehetőségeket keresnek, amelyek a korábbiaknál jobb esélyeket teremtenek általános fejlődésükhöz, társadalmi beilleszkedésükhöz. — A középfokú oktatásban — folytatta Polinszky Károly — nőtt a résztvevők száma és aránya. 1965-ben az általános iskolát végzettek 83 százaléka tanult tovább. Mára ez az arány 93 százalékra emelkedett. Jelenleg egy-egy korosztály átlagosan több mint tíz tanévet tanul iskolarendszerünkben. A középfokon továbbtanulók fele szakmunkásképző iskolába jár. Az elmúlt időszakban arra törekedtünk, hogy ezt az intézménytípust a korábbinál szervesebben illesszük a középfokú oktatás rendszerébe. 1977-től kezdtük el az új közismereti tantervek bevezetését. Ezek minden szakmunkástanuló számára — szakmáktól függetlenül — az általános iskola tananyagával összehangolt, egységes műveltségi anyagot tartalmaznak. A tantervek és az új tankönyvek a korábbinál színvonalasabb magyar-, történelem-, matematikatanításra, általános képzésre adnak lehetőséget. A szakmai tárgyak tanterveinek, tankönyveinek korszerűsítése is befejeződött. Kialakítottuk a szakmunkások hároméves szakközépiskoláját is. Oktatáspolitikai céljainknak megfelelően emelkedett a szakközépiskolákba jelentkezők száma, s az itt tanulók aránya ma már megközelíti a középfokon továbbtanulók egyharmadát. Az ipari és a mezőgazdasági szakközépiskolák többsége új képzési cél alapján dolgozik. Tanulói négy év után érettségizett szakmunkások lesznek. Ez év őszén vezettük be az új képzési célnak megfelelő tanterveket. Az új tantervekkel összefüggésben módosítani kell egyetemi, főiskolai felvételi vizsgáinkat, hogy mind az írásbeli, mind a szóbeli vizsgákon az eddiginél jobban figyelembe vegyük: a jelentkező szak- középiskolát, vagy gimnáziumot végzett-e. Az a célunk, hogy arányos munkamegosztást teremtsünk a szakmunkásképzők és a szakmunkásképzési célú szakközépiskolák között. Ez azt jelenti, hogy a jövőben, a szakközépiskolai keretekben azokr,a a szakmákra készítjük fel a tanulókat, amelyek nagyobb elméleti megalapozást kívánnak. A gimnáziumi képzés fő céljai nem változtak, s a tantervi munkálatok, amelyeket az elmúlt években a tartalmi korszerűsítés érdekében folytattunk, e célok eredményesebb elérését hivatottak biztosítani. 1979 őszétől a gimnáziumok első osztályaiban szintén új tantervek szerint kezdődik ,a tanítás. A tanulmányok utolsó két évében belépő fakultatív oktatással erősíteni kívánjuk a felsőfokú továbbtanulásra való felkészítést. Módot nyújtunk arra is, hogy a tovább nem tanulók munkába állását jobban segítsük, anélkül, hogy a gimnázium átvállalná a szakmai iskolák feladatát. Minden iskolatípusban megkezdtük vagy előkészítettük az új oktatási-nevelési tervek bevezetését. Lényegében megtartva a társadalmi és természettudományi ismereteket adó tantárgyak arányát. Tudatosan törekedtünk arra, hogy a különböző tantárgyakhoz kötődő oktatás és nevelés minél jobban szolgálja a fiatalok szocialista állampolgárrá, közéleti emberré való nevelését, erősítse az internacionalizmusba ágyazott hazaszeretetüket. Minden iskolatípusban külön gondot fordítunk a magyar nyelv és irodalom, a történelem oktatására, hiszen ezeknek semmi mással nem pótolható szerepük, jelentőségük van a felnövekvő (Folytatás a 2. oldalon) A csárdaszállási Petőfi Termelőszövetkezetben hatszázhatvan hektárról aratják a rizst. A terület kétharmad részéről vetőmagrizst takarítanak be. A képen: lánctalpas kombájnokkal aratnak a rizsföldön (MTI-fotó, Ilovszky Béla felvétele — KS) Lázár György Moszkvába utazott Lázár György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, Alekszej Kasziginnek, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, Politikai Bizottsága tagjának, a Szovjetunió minisztertanácsa elnökének meghívására csütörtökön Moszkvába utazott. Kíséretében van Huszár István, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke, Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkára és Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, a magyar—szövet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság magyar tagozatának elnöke. A látogatás során megbeszéléseket folytatnak a 'két ország közötti sokoldalú együttműködés időszerű kérdéseiről, fejlesztésének feladatairól. A kormány elnökét a Ferihegyi repülőtéren Aczél György, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Púja Frigyes külügyminiszter, Vár- konyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke és Varga József, a Minisztertanács titkárságának vezetője búcsúztatta. Jelen volt Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Napirenden az üzemi demokrácia fejlesztése Csütörtökön, Békéscsabán együttes ülést tartott ,a Szak- szervezetek Megyei Tanácsának elnöksége és a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. A tanácskozáson az üzemi demokrácia fejlesztésével kapcsolatos, közelmúltban befejeződött NEB-vizsgálat tapasztalatait értékelték. A vizsgálatot végzők arról tájékozódtak, milyen hatást váltott ki a Minisztertanács és a SZOT 1018/1977. (V. 7.) számú határozata a vállalati üzemi demokrácia fórumainak tartalmi munkájában, melyek azok a nehézségek, amelyek akadályozták a határozat végrehajtását. A felmérést 13 megyei vállalatnál folytatták. A vizsgáló csoportok tagjai mintegy 750 dolgozót kérdeztek meg, 200 munkással, alkalmazottal beszélgettek, a NEB megállapításait, hat vállalatnál an- kéton vitatták meg. A felmérés során kiderült, hogy a dolgozók többsége ismeri a termelés napi és rövidtávú mennyiségi és minőségi feladatait, de részvételük aránya, aktivitása a fórumokon már igen nagy eltérést mutat. A munkások aktivitása nem utolsósorban a fórumok helyes működtetésén, szabályozásán, a tájékoztatás színvonalán múlik. Ma még a gazdasági vezetők nagyrésze nem ismerte fel a SZOT és a Minisztertanács határozatának jelentőségét, s az üzemi demokráciában rejlő lehetőségeket. Ezt bizonyítja, hogy nem egy esetben formális az előkészítés, a lebonyolítás. Elmarad a várt vita, nincsenek javaslatok, mert az üzem termeléséről és egyéb tevékenységéről szóló jelentéseket későn ismerik meg a munkások, s ha mégis időben kézhez kapják csak ritkán szólnak konkrét tennivalókról. Bénítóan hat az aktivitásra, ha a dolgozók azt veszik észre, kérdéseikre nem vagy csak késve kapnak választ, ha a javaslataikat nem követik érdemi intézkedések. A megkérdezett dolgozók 29 százaléka hiányolta ezeket az intézkedéseket. A határozat megjelenése után néhány vállalatnál a szakszervezeti és a gazdasági vezetés együttműködött a szabályozás kialakításában. Ebben a munkában megnövekedett a bizalmiak szerepe. A megkérdezettek csaknem 30 százaléka nyilatkozott azonban úgy, hogy a bizalmi néha, 12 százaléka szerint pedig nem képviseli érdekeit. A vizsgálat szerint a bizalmiak nem élnek ke’- lően egyetértési képviseleti, véleményezési, javaslattételi, ellenőrzési jogaikkal. A jövőben ezért nagyobb figyelmet kell fordítani kiválasztásukra, képzésükre. A NEB vizsgálati anyagának tapasztalatait megküldi a vállalatok felügyeleti szerveinek, az érintett üzemeknek, s egy év múltán utó- vizsgálatot tart. A Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöksége az üzemi demokrácia fejlesztéséről szóló anyag megvitatását követően a szakszervezetek a termeléssel és a termékszerkezet átalakításával összefüggő feladatairól tárgyalt. K. J.
