Békés Megyei Népújság, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-25 / 252. szám

1978. október 25., szerda © Tartalmas úttörőprogram a gyermekek nemzetközi évére ülést tartott az úttörőszövetség megyei tanácsa rületi döntője is november­ben lesz, Gyulán. December­ben bonyolítják le az aszta­litenisz megyei bajnokságot, és ekkor rendezik „A mi világunkért” pályaválasztási játék második fordulóját is. Az úttörőév második fe­lében, 1979-ben sorra kerülő programok is sokféle sport-, mozgalmi, kulturális ver­senyt, vetélkedést, játékot, bemutatkozásra kínálkozó le­hetőséget ígérnek a kisdobo­soknak, úttörőknek. Febru* * árban, a szovjet hadsereg napján rendezik meg az Út­törő Gárda zászlóalj egység­gyűlést, a „Lenin ifjú táv- írásza” versenyt. Február végén bonyolítják le a tu­dományos-technikai úttörő­szemlék járási, városi for­dulóit, és folytatódik a pá­lyaválasztási játék. Március­ban Békésen tartanak bemu­tatót az éneklő rajok, és Bé­késcsabán lesz a vonós- és fúvószenekarok, valamint egyéb kategóriában fellépők megyei bemutatója. Március végén bonyolítják le a tudo­mányos-technikai szemle megyei döntőjét, majd a kö­vetkező hónapokban számos más sportversenyt, vetélke­dőt. Az úttörőév kiemelkedő eseménye lesz május végén a nemzetközi gyermeknap. Eckhard! professzor nyilatkozata Űj utak a rákkutatásban A Pedagógusok Szakszervezete Békés megyei Bizottsága a megye pedagógusainak munkáiból díszítőművészeti kiállítást rendezett tegnap Békéscsabán, a Kner Nyomdában. A meg­nyitón Hankó Ilona, a Pedagógusok Szakszervezete Békés megyei Bizottsága kultúrfelelőse értékelte a kiállításon sze­replő pedagógusok népművészeti hagyományokat feltáró és megőrző munkáit. A Pedagógusok Szakszervezete Békés megyei Bizottsága és a megyei tanács művelődésügyi osztá­lya által közösen adományozott díjakat dr. Szűcs Alajosné, a Pedagógusok Szakszervezete Békés megyei Bizottsága tit­kára adta át az alkotásokat készítő pedagógusoknak Az úttörőszövetség Bé­kés megyei tanácsa Pataki József elnökletével, október 24-én, tegnap délután ülést tartott Békéscsabán, a Ku- lich Gyula Ifjúsági és Úttö­rőházban.-A testület ezen az ülésen tárgyalta és fogadta el a megyei úttörőelnökség­nek a gyermekek nemzetközi évére összeállított rendez­vénytervét. A program „A mi vilá­gunkért” mozgalom jegyé­ben készült, s az úttörőév ünnepélyes kezdését követő első nagyobb eseménye az 1978. november 1-én induló pályaválasztási játék első fordulója lesz. Ugyancsak novemberben szervezi^ „Te­remtsünk értéket” jelszóval azokat a társadalmi munká­kat, ahol a KISZ-esekkel együtt dolgoznak az úttörők. A „Mesterségünk címere” pályaválasztási vetélkedő te­— A rákkutatás új utakat keres a milliókat érintő kór megfékezésére, a próbálko­zások számos részeredményt is hoznak, ugyanakkor alap­vető kérdések várnak meg­válaszolásra — mondotta Eckhardt Sándor, az Orszá­gos Onkológiai Intézet fő­igazgatója Deregán Gábor­nak, az MTI munkatársának adott nyilatkozatában. Eckhardt professzor a na­pokban érkezett haza Bue­nos Airesből, ahol előadást tartott a 12. nemzetközi rák­kutató világkongresszuson. A négyévenként sorra kerülő tanácskozáson több mint 7 és fél ezer kutató vett részt, öt összefoglaló és számos részkérdéssel foglalkozó elő­adás hangzott el. Eckhardt professzor az új rákgyógyí­tó eljárásokról adott átte­kintést. Ma a rákos betegségeknek körülbelül 40 százaléka gyó­gyítható, a fennmaradó 60 százalék felénél tud átmene­tileg javítani az orvostudo­mány a betegek állapotán, felénél tehetetlen — mon­dotta. — A halálozási arány alig rosszabb az infarktus­ban elhunyták arányánál. Húsz évvel ezelőtt a ráko­soknak még csupán 30 száza­léka hagyta el egészségesen a kórházat: bizonyos fokú előrehaladás tapasztalható tehát a rákkutatásban, -gyó­gyításban. A gyógyításban változatla­nul fontos helyet foglal el a sebészet: mindenekelőtt a jól körülhatárolható daganat el­távolításának technikája fej­lődött. Alapvető gond azon­ban mind a sebészetben, mind a radioterápiában, hogy az eltávolított daga­nattól függetlenül a szerve­zet más részeiben megma­radhatnak és továbbfejlőd­hetnek az orvosi beavatko­záskor még nem látható, nem érzékelhető daganat- sejtek. A lokalizált daganatok ke­zelésében az utóbbi időben egyre nagyobb szerepet kap a lézersugár és az úgyneve­zett fagyasztásos sebészet. Lézersugár segítségével ha­zánkban is gyógyítják pél­dául a szemdaganatokat. Nagy előnye, hogy a legki­sebb kiterjedésű daganat el­pusztításakor sem sérül meg a környezet. A fagyasztásos eljárásnál — amelyet az Or­szágos Onkológiai Intézetben is alkalmaznak — mínusz 70 fokra hűtik le a kis területű tumorokat, amelyek ily mó­don vértelenül távolíthatók el. A radioterápiáról szólva Eckhardt professzor elmon­dotta, hogy az utóbbi évek­ben az új típusú, nagy ener­giájú sugárzások, például a neutron-, a proton- és a pi- mezon sugárzás felé fordul a figyelem. Az a cél, hogy a kezelésnél a sugárhatás le­hetőleg csak a rákos dagana­tot érje és minél kevesebb nem daganatos sejt pusztul­jon el a környezetben. A neutronsugárt a rák ellen már a vüág számos orszá­gában, a szocialista országok közül a Szovjetunióban és az NDK-han hívják segítségül, s remélhetőleg három-négy éven belül a gyógyítás szol­gálatába állítják hazánkban is. Már a klinikai gyakorlat­ban alkalmazzák viszont — az Országos Onkológiai Inté­zetben is — a sugárterápiá­ban a komputert, segítségé­vel pontosan meg tudják határozni a daganatok kiter­jedését. Az intézetben — Svédország után Európában másodikként — ez év nyará­tól számítógéppel állapítják meg a rosszindulatú daga­nat optimális kezeléséhez szükséges sugármennyiséget is. A szakemberek most dol­goznak azon, hogy ezt az úgynevezett komputer­dozimetriás eljárást az egész országra kiterjesszék. Ez azt jelenti majd, hogy a gyógyá­szatban alkalmazott vala­mennyi sugárforrásra pontos „receptet’ tudnak adni, meg­határozhatják az adott gép­pel, az adott betegre milyen erősséggel, milyen távolság­ból és mennyi ideig kell az optimális sugárdózist bocsá­tani. Új utakon indult meg a gyógyszeres kutatás is, eb­ben hazánk világviszonylat­ban előkelő helyet foglal el. A kutatók új daganatpusztí­tó gyógyszerek előállításán dolgoznák, néhány hónapja eredménnyel használunk mi magunk is egy új magyar szert a mellrák gyógyításá­ban. Nem kisebb jelentősé­gűek azok a szerek sem, amelyek a daganatpusztító gyógyszerek kedvezőtlen mellékhatásait semlegesítik, illetve amelyek a meglevő daganatpusztító szerek hatá­sát erősítik. Folyik a gyógy­szerkutatás — az állatkísér­letek biztatóak — a szerve­zet védekező sejtjei ellenál­lóképességének erősítésére is. Figyelmet érdemelnek a vi­lágszerte folyó hormonkuta­tások, amelyeknek az a cél­ja, hogy befolyásoljuk a daganatsejtek gyógyszerek­kel szembeni érzékenységét. A 12. nemzetközi rákkuta­tó világkongresszus arról is hírt adott, hogy lényeges változás következett be a rákkutatók és -gyógyítók szemléletében. Megszűnt az egyes szakmák között — ko­rábban tapasztalt — értel­metlen vetélkedés, ma már nem kérdés, hogy a sebész, a radiológus, vagy a gyógy­szeres gyógyító képes-e ered­ményesebben küzdeni a rák ellen. A daganatos betegsé­gek kezelésében minden szakmának megvan a maga jól meghatározott és nélkü­lözhetetlen szerepe, a rák el­len a legeredményesebben munkacsoportokban, a kü­lönböző kezelési módok együttes alkalmazásával tu­dunk küzdeni — mondotta befejezésül Eckhardt pro­fesszor. Az úttörőévben valameny- nyi úttörőcsapat ünnepélyes keretek között emlékezik meg kiemelkedő évfordu­lónkról, így a Nagy Októberi Szocialista Forradalomról, a KMP megalakulásának 60. évfordulójáról, a KIMSZ-ről, a Magyar Tanácsköztársa­ságról, az úttörőszövetség megalakulásáról. Az úttörőszövetség megyei tanácsa a napirendnek meg­felelően tegnapi ülésén vá­lasztotta meg a megyei úttö­rővezetői konferencia tiszt­ségviselőit, és a munkabizott. Ságok tagjait. Javuló gépesítés a takarmányozásban Új betakarítógépek érkez­tek az AGROKER-vállala- tok telepeire: Jugoszláviából 70 Zmáj -típusú vontatott kukorica-betakarító beren­dezést vettek át. A gépek­kel főleg az értékes hibrid vetőmagok betakarítását gyorsítják meg. * * • A betakarítógépek kínála­ta idén az elmúlt évekhez képest érezhetően megja­vult. A javuló ellátást támaszt­ja alá a MÉM vizsgálata: eszerint három év alatt megkétszereződött az a gép­állomány, amely magajáró kivitelű, tehát feleslegessé teszi a traktoros vontatást. Jelenleg csaknem háromezer nagy teljesítményű géppel rendelkeznek a mezőgazda- sági nagyüzemek, 1975-ben még csak 1300-at tartottak nyilván. Különösen jelentős, hogy a kukoricabetakarító berendezések legkorszerűbb típusaihoz is hozzájutottak a termelők, 1975-ben még csak 93, idén már 280 olyan gép­pel rendelkeznek, amelyek a kukorica teljes növényzetét, tehát a szárat és a csöveket egyaránt összezúzzák, felap­rítják és így nagy értékű tö­megtakarmány előállítását teszik lehetővé. Már a nyári takarmány­betakarítási szezont is a ja­vuló gépellátás jellemezte. Az idén mintegy 300 nagy teljesítményű gépi kaszát im­portáltak és a szénakészítés technológiáját is továbbfej­lesztették azzal, hogy nagy teljesítményű bálázógépeket szereztek be. A gazdaságok egy része berendezkedett a nagyméretű bálák „összesaj- tolására”, három év alatt 14- ről 120-ra nőtt a nagymére­tű bálákat készítő gépek száma. A kukoricaszár be­takarítására behozott kül­földi gépek is jó szolgálatot tesznek a földeken. A Budapesti Rendör-fökapitányság közlekedésrendészete új, nagy teljesítményű BMV 600-as típusú motorkerékpárokat kapott MTI-fotó, Németh Ferenc felvétele — KS A párt , és a tömegszervezetek O párt politikai vezető szerepének a szocia­lista építés mai fel­tételei között is két fő ösz- szetevője van: a helyes marxista—leninista politi­kai irányvonal, amely a társadalmi valóságot objek­tiven tükrözi, figyelemmel van fejlődési tendenciáira; és az a képesség, hogy meg tudja szervezni az egész osztályt és a tömegeket en­nek gyakorlati végrehajtá­sára. Mindkét vonatkozásban döntő szerepe van a dolgo­zók tömegszervezeteinek. A szocialista termelési vi­szonyok uralkodóvá válá­sával, a szocializmus alap­jainak lerakásával, az alap­vető szocialista érdekazo­nosság alapján társadal­munk egységessé válik. Ugyanakkor ezen az ala­pon egy új differenciáltság is jellemzi a társadalmi vi­szonyokat, amelyek alapja, hogy megmarad továbbra is — bár új vonásokkal — a társadalom alapvető osz­tálytagozódása. A párt csak úgy tölheti be vezető szerepét, ha politikájában valamennyi dolgozó osztály és réteg valóságos érdekei, pozitív törekvései integrá­lódnak. Ezt részben közvet­lenül, saját tagságán ke­resztül, részben pedig köz­vetve, a dolgozók tömeg­szervezetei és mozgalmai út­ján valósítja meg. A párt a munkásosztály élcsapata — ez pedig nem zárja ki, sőt feltételezi, hogy a dolgozók minden rétegé­nek leghaladóbb elemeit tö­mörítse soraiban. Nem mechanikusan, de a politi­kai célszerűség követelmé­nyei szerint a tagság ösz- szetételének vissza kell tük­rözni a társadalom szociá­lis struktúrájának fő voná­sait, meghatározó elemeit. Ily módon a párt — belső demokratizmusán keresztül — közvetlenül is jelzéseket kap a társadalmi folyama­tokról, mozgásirányairól. Milyenek ehhez viszonyít­va a társadalmi és tömeg­szervezetek jelzései és ész­lelései ? A munkásosztály nagyobb csoportjait szak­mai szempontból átfogó szakszervezetek; a paraszt­ság tömegeit egyesítő szö­vetkezetek; az ifjúsági szer­vezet; a nőmozgalom stb. nélkülözhetetlen funkciót töltenek be a párt politiká­jának kialakításában, for­málásában és továbbfejlesz­tésében. Az MSZMP minden lényeges kérdésben támasz­kodik a tömegszervezetek­re és mozgalmakra. Minden törekvése arra irányul, hogy fejlessze valóságészlelő, szintetizáló- és jelzőképessé­güket, maximálisan biztosít­sa ennek politikai feltételeit. A szocialista építés jelen­legi szakaszában pártunk különösen nagy figyelmet fordít azokra a társadalmi folyamatokra, tendenciákra, amelyek a munkásosztály soraiban mennek végbe a tudományos-technikai ha­ladás széles körű kibonta­kozásával, a termelési szer­kezet átalakításának, a kor­szerűség követelményeinek hatására. A párt és az osz­tály viszonyában, miközben a legnagyobb politikai sta­bilitásra törekszünk, ugyan­akkor a gazdasági-társadal­mi fejlődés minden koráb­bitól nagyobb dinamizmu­sát szorgalmazzuk. Ez ön­magában is dialektikus el­lentmondást fejez ki. A di­namikus fejlődés szüntele­nül megbontja a korábbi viszonyok talaján kialakult egységet, amelynek politi­kai konzekvenciáival fel­tétlenül számolni kell. A párt ebben a helyzetben messzemenően számol a szakszervezetek politikai se­gítségével. Az új jelenségek, folyamatok érintik a pa­rasztságot, az értelmiséget, de sajátos módon az ifjúsá­got, a nőket is. A párt ezen osztályokkal, rétegekkel kapcsolatos politikájában mindezt számításba is veszi, és ennek megfelelően fog­lalkozik a szövetkezeti moz­galommal, az értelmiségi szervezetekkel, a KISZ- szel, a nőmozgalmakkal. A fejlett szocialista tár­sadalom építése össztársa­dalmi feladat, az egész nem­zet ügye. Társadalmi cél­jaink megvalósulása egész népünk anyagi, szociális, kulturális felemelkedését biztosítja, jólétet és békét jelent. Ez az össznépi és nemzeti program szoros kölcsönhatásban valósul meg a lakosság szükebb kör­nyezetének azon törekvései­vel, amelyeket életük mindennapos és közvetlen feltételeinek javítása érde­kében tesznek. Pártunk en­nek nagy politikai jelentő­séget tulajdonít és ilyen irá­nyú munkájában támaszko­dik a Hazafias Népfront­mozgalomra. A párt politikai munkájá­nak sarkalatos kérdése a dolgozók reális szükségle­teinek tanulmányozása, ki­elégítésük feltételeinek le­hető legjobb biztosítása, en­nek érdekében a társada­lom valamennyi progresszív erejének mozgósítása. Tö­megpolitikai munkájával közvetlenül is, de átfogóan a tömegszervezetek útján igyekszik elnyerni a töme­gek elvi egyetértését és cse­lekvő támogatását. Nem téveszti szem elől az élcsa­pat és a tömegek tudatos­sági szintje között meglevő különbségeket. Ezért nagy jelentőséget tulajdonít an­nak, hogy a politikai mun­ka tartalmi azonossága mel­lett megfelelően érvénye­süljenek a módszerbeli sa­játosságok. A pártnak, mint politikai szervezetnek, a szocialista tudatossága és a tömegszer­vezetek tudatossága között soha nem lehet mechanikus egybeesés, a köztük levő különbözőség, fejlettségi fokozat a létviszonyok ál­talánosításának sajátos fel­tételei alapján természetsze­rű. A párt- és a tömegszer­vezetek viszonyának állan­dó eleme ennek az ellent­mondásnak feloldása, még­pedig úgy, hogy a tömeg­szervezetek tevékenységé­nek tudatossági fokát egyre inkább a szocialista jel­leg határozza meg. E folya­matban alapvető szerepe van a tömegszervezetekben dolgozó kommunisták fel- készültségének, meggyőző készségének, s nem utolsó­sorban annak a demokrati­kus légkörnek, amely a vi­tához feltétlenül szükséges. O párt és a tömegek kapcsolatában az a lenini tanítás irány­adó, hogy a tömegek tuda­tosságának fokát a politiká­ban mindig figyelembe kell venni. A politikát azonban mindig az élenjárókhoz kell igazítani, úgy, hogy a derék­hadtól el ne szakadjon. Eh­hez tekintetbe kell venni a tömegszervezetek tömegpo­litikai tevékenységének, politikai befolyásának tu­datformáló erejét. Rákos Imre

Next

/
Thumbnails
Contents