Békés Megyei Népújság, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-18 / 246. szám
O 1978. október 18., szerda «• __ V eszteséges termelőszövetkezetek .............. " ~ ' -----------1 A veszteséges termelőszövetkezetekről sok szó esik, annál-kevesebbet " beszélünk viszont arról: hogyan keletkezik a mérleg- és alaphiány, illetve, mit kell tenni ezek megszüntetésére? Különösen időszerű most ez a téma, mert a Magyar Nemzeti Bank és az illetékes felügyeleti szervek előzetes felmérése szerint a megye kedvezőtlenebb adottságú, északi részén gazdálkodó termelőszövetkezetek közül 11-nél várható év végére nagyobb veszteség és alaphiány. Épül a Volán szeghalmi kirendeltsége Köztudott, hogy a megyénk északi részén gazdálkodó szövetkezetek évtizedek óta küzdenek egy veszélyes ellenséggel, a belvízzel. Az idei tavaszon a szokásosnál is nagyobb víztömeg árasztotta el a termőföldeket. Sok helyen kipusztultak a vízborítás miatt az őszi vetések, mert a növények gyökerei lefulladtak. Próbálkoztak a szakemberek újravetéssel, de a víz makacsul tartotta magát, így több mint 3 és fél ezer hektár maradt vetetlenül. Mi okozza? És ez még nem minden. A szokatlanul hűvös, esős nyár újabb csapásokat osztott, hatalmas viharok és jégesők formájában. Tovább nőttek a károk, 9 ezer hektáron a kár mértéke elérte a 100 százalékot, és szinte valamennyi területen részleges terméskiesés következett be. A rendkívüli körülmények sürgős beavatkozásokat kívántak a további veszteségek megakadályozására. A szövetkezetek vízelvezetéssel próbálták menteni, ami még menthető. Megnőtték a gépfelhasználás költségei, a munkabérek nagysága, az alkatrész- és üzemanyag-felhasználás. Ezek a többlet- költségek és a termésveszteségek együttesen okozták a felmért veszteségeket. Természetesen nem egyedül a természet hibáztatható, emberi tényezők is hozzájárulnak a negatív fizetési mérlegek és az alaphiányok kialakulásához. Az említett 11 termelőszövetkezet közül hétben két-három éve megválasztott, szakmailag jól képzett elnök az irányító, javulás figyelhető meg a többi felsőfokú képesítést igénylő állás betöltésében is. Komoly hátráltató tényező azonban, hogy ezek a tsz-ek anyagilag és a munkakörülményeket tekintve sem tudják azt nyújtani, mint egy jól menő üzem. Nehéz kialakítani, illetve megtartani egy jól dolgozó, stabil szakembergárdát. A 11 szövetkezetből hat az elmúlt évben is mérleghiánnyal zárt, az említett körülmények miatt többen közülük évek óta veszteségesen gazdálkodnak. Az ő esetükben egy különleges körre figyelhetünk fel: állami támogatások, kedvezmények ellenére is csak kevesebb pénzt fordíthatnak gépek, műtrágyák vásárlására, kevésbé emelhetik a fizetéseket, mint egy jó évet záró szövetkezet. Ebből következik, hogy a támogatások ellenére kevesebbet fektethetnek be a következő évi termelés érdekében. Jellemző adat, hogy az északi részen gazdálkodó szövetkezeteknél az egy hektár szántóra jutó eszközérték csak 7 ezer forint hektáronként, szemben a 14 ezer forintos hektáronkénti megyei átlagos eszközértékkel. Ráadásul éppen ez a megyének az a része, ahol kötött, nehezen művelhető a talaj, hamarabb tönkremennek az itt dolgozó gépek és éppen itt nincs pénz arra, hogy újakkal váltsák fel a megkopott, eltört eszközöket. A talaj tápanyag-szolgáltató képessége is gyengébb, mint a déli rész talajainak, ebből következik, hogy nagyobb műtrágyamennyiségek alkalmazására lenne szükség. Így nemcsak valójában, hanem viszonyítva is kevesebb termelőeszközt, műtrágyát és gépet használhatnak fel a termés megalapozásához. Ha ehhez az eleve kisebb jövedelmet ígérő termeléshez egy rossz időjárás is csatlakozik, máris veszteséges az év, illetve az előző évek veszteségei tovább nőnek, gyűrűznek, amelynek nehéz véget vetni. Óvadék ellenében Szocialista gazdálkodásunk jellemzője, hogy az állami, felügyeleti szervek nem hagyják magukra egyetlen termelési egységüket, így a tsz-eket sem. Ennek köszönhető, hogy az előzetes felmérések alapján veszteséggel, hiánnyal küszködő gazdaságok további termelése érdekében a megyei tanács óvadékot helyezett el a Magyar Nemzeti Banknál. Az óvadék lehetőséget biztosít a fizetésképtelen szövetkezeteiknek, hogy termelésük alapvető feltételeit biztosítsák, illetve tartozásaikat részben kigazdálkodják bizonyos időszak alatt. A tartozás azonban tartozás marad, amit vissza kell fizetni. Ezért az illetékes szervek a jövő évben olyan pénzügyi eljárások bevezetését, újabb támogatási rendszer alkalmazását tervezik, amely a korábbi évek veszteségeinek hatását nem nyújtja ki, lehetővé teszi, hogy minden veszteséggel termelő üzem tiszta lappal induljon, és megszűnjék végre a veszteségek továbbgyűrűzése. Sokat várnak a szakemberek a tervezett meliorációs beruházásoktól, főként annak a vízgazdálkodást rendező beavatkozásaitól, hiszen a Körösök térségében a legnagyobb bajt éppen a víz okozza. És itt nem hiú reményekről van szó, példaként említhető a békési Egyetértés és a füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezet, ahol ezek a beavatkozások meghozták a kellő eredményt, nyereségessé tették a gazdálkodást. A megye vezetői felismerték ennek jelentőségét. erről tanúskodik az MSZMP Békés megyei bizottságának 1978 októberi határozata, amely a meliorációs munkák ütemének gyorsítását írja elő. A határozat megvalósításának biztosítéka: az állam másfél milliárd forintot ad, hogy a munkálatok valóban végbemehessenek. Hogyan tovább? Egyedül a melioráció azonban nem old meg mindent. Jelentős szerepe lesz a veszteséges gazdálkodás megszüntetésében annak a példás összefogásnak, amely már most tapasztalható az erősebb és gyengébb üzemek részéről. Ez magába foglalja a termelési körzetekben, földrajzi környezetben való bizonyos koncentrációt, az eszközök jobb kihasználásával. Sor kerül majd közös beruházásokra, termelési, szakmai együttműködésre, az érintett szövetkezetek között. A tanácsi szervek eddig is segítették az ezen a környéken elhelyezkedő szakemberek indulását, a jövőben még fokozottabban támogatják a most még fennálló szakembergondok megszüntetését. Ha figyelembe vesszük a jelenlegi helyzetet, és reális képet akarunk kapni a jövőről, nem mondhatjuk, hogy rövidesen nagy nyereséggel záró kiváló szövetkezetekké válnak a jelenleg veszteségesen gazdálkodó egységek. Hosszú évek kitartó munkájára van szükség a cél eléréséhez. Adott esetben az a cél, hogy normális körülmények megteremtésével váljon gazdaságossá valamennyi termelőszövetkezet termelése. Ez annál is inkább fontos, mert termékeikre a népgazdaság változatlanul igényt tart. Elkészült az Eurépa- bárka A Duna a világ legnemzetközibb folyója, a Rajna pedig Európa legjobban iparosodott, gazdaságilag legfejlettebb területének fő vízi útja. A Dunán ma évente közel 60 millió, a Rajnán mintegy 180—200 millió tonna árut szállítanak, és a szállított mennyiségek hosszú évek óta állandóan növekednek. A két vízi út között ma még szárazföldön továbbítják a szállítmányokat, de Európa e két legfontosabb vízi útját a tervek szerint 1981- ben már összekapcsolja a Duna—Majna—Rajna-csatorna, korunk kétségtelenül egyik legnagyszerűbb mérnöki alkotása. A két nagy folyó összekapcsolásával tehát egy Európát átszelő vízi út létesül. Az egész Raj na-vidéket s a nyugat-európai vízi- út-hálózatot fogja összekötni a Dunával, és megteremti a belvízi hajó-összeköttetést tizennégy európai országgal. Maga a Rotterdamtól Sulináig tartó, 3505 km hosszúságú fő vízi út, a Rajna 536, a Majna 388, a Duna—Máj na—Raj na -csatorna 168 és a Duna 2413 km- es szakaszaiból fog állni. A Duna—Majna—Rajna!! csatorna építése során 70 millió köbméternyi földet mozgatnak meg. A 168 km hosszúságú, 202 m szintkülönbséget 16 gáttal áthidaló hajócsatorna 55 m széles lesz, 4 méteres vízmélységgel. A rajta való hajózás céljára készítették el magyar szakemberek az Európa-bárka prototípusát, amelynek hossza 76,5, szélessége 11, magassága 3,2 méter és 1800 tonna áru szállítható benne, több, mint a Duna-tengerjáró hajók többségében. Ilyen bárkák közlekednek majd a 80-as évek elejétől az elkészülő Duna—Majna—Rajna vízi úton. A csatorna szállítási teljesítménye egyébként mindkét irányban egyszerre évi 46-46 millió tonna lesz. A népgazdasági tervezésben meghatározó szerepük van a közép távú terveknek. Ennek többféle oka van, amelyek közül talán a leglényegesehb, hogy ilyen távon még könnyen beláthatóak a várható igények és lehetőségek, vagyis azok megközelítően összhangba hozhatók. Nap mint nap olvashatunk, illetve hallhatunk azokról a nagy népgazdasági beruházásokról, építkezésekről, vagy akár a lakásépítési programról, amely olykor millióknak jelent egy újabb jövőt... Ritkán esik szó azonban olyan tervezésekről, illetve azok végrehajtásáról, amelyek csak szűkebb közösséget érintenek. Ilyen és ehhez hasonló például egy kisebb község, vagy falu éves, vagy közép távú terve. Pedig ez is változó és javuló életkörülményeket ígér a közösségek kollektíváinak. Nos, ezúttal egy ilyen tervről, s annak végrehajtásáról lesz szó. A község megyénk déli részén, az ismertebb Mezőkovácsházá- tól pár kilométerre található: Végegyháza. A mindössze kétezer lelket számláló kisközség ugyan nem tervezhet milliárdos nagyságrendben, de az a közép távú pár millió forintos fedezet, ami a községek fejlesztésének rendelkezésére áll, az mindig az ott élők javát szolgálja. Így közép távú terveikben szerepel a vízműépítés, óvodabővítés, járdaszélesítés és a szolgálati lakások komfortosítása. A Volán 8. sz. Vállalat ötödik ötéves tervében megvalósuló beruházásai közül az egyik legjelentősebb a szeghalmi forgalmi-műszaki telep. A beruházás egyik célja, hogy megoldja a ki- rendeltséghez tartozó gépjármű-állomány műszaki karbantartását, javítását. EzenEzek közül a legnagyobb beruházás a vízmű építése volt, amely lényegében 2 és fél millió forintos tanácsi hozzájárulásból valósul, illetve valósult meg. A község első két évi bevételének összegéből 68 százalékot a vízmű építésére fordítottak. S ami emellett dicséretes, mintegy fél millió forint értékű társadalmi munkát végzett a lakosság a vízművesítés során. Az óvodaépítéssel kapcsolatos feladatok ugyan egy év eltolódással valósulnak meg, de az új csoportszoba kialakítása már megtörtént. A használatba vételhez mindössze a parkettázás hiányzik, amelynek elvégzését e hónap második felére vállalta a költségvetési üzem. Így előreláthatóan november elején birtokukba vehetik az apróságok, s akkor Végegyháza minden napközis igényét ki tudják elégíteni. A közép távú tervben 1977-re járdaépítést nem terveztek. Azonban a község pénzügyi lehetősége megengedte, így az éves tervbe került. Valamennyi járda építését a lakosság társadalmi munkában végezte, s ez jelentősen megnövelte az elkészült járdasorok hosz- szát. A hét tanácsi szolgálati lakásból már az ötödik komfortosításánál tartanak. Ez annyit jelent, hogy a tervidőszak végére a további két lakás újjáépítése is megvalósulhat. —jp— kívül lakossági szervizszolgáltatást is végez évi 15 ezer óra kapacitással. A beruházás a tervek szerint az év végére befejeződik. Az üzembe helyezésre 1979 tavaszán kerül sor. Képeinken a munka egy-egy mozzanatát mutatjuk be. Nemzetközi radarkonlerencia Párizsban A radar lesz a témája annak a nemzetközi konferenciának, amelyet 1978. december 4—8-a között Párizsban rendeznek meg. Az előadásokat angol, francia, lengyel, dán, holland, olasz, svéd, nyugatnémet és amerikai szakemberek tartják. A radart évtizedekkel ezelőtt katonai célokra fejlesztették ki és gyors fejlődését a második világháborúnak köszönheti. A háború után a radart a legkülönbözőbb területeken kezdték alkalmazni: a vízi és légi közlekedésben, később a szárazföldi közlekedésben is, az űrkutatásban, meteorológiában, csillagászati kutatásokban 6tb. Napjainkban fejlődik ki a radartérképezés a levegőből, illetve a világűrből. A párizsi konferencián általában a jelenleg kifejlesztés alatt álló radarrendszerekkel és a mikrohullámú berendezések új generációival foglalkoznak. Néhány előadás címe ízelítőt ad a konferencia gazdag anyagából : Repülőfedélzeti radarberendezések, Radar alkalmazása a meteorológiai kutatásokban, Felhő- mérések a Doppler-rendszerű Ronsard radarokkal, Japán esőmérő radar, Vegetációs térkép készítése radarral. wmHMümwnimHwiomwwwww M. Szabó Zsuzsa A Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat Székesfehérvárott megkezdte » FENFA- PLAST típusú, könnyűszerkezetes szakipari falak gyártását. Üj termékeiket, amelyek alkalmazásával az építési idő felére csökken, főként bölcsődék, óvodák, iskolák, üzletek építésé-' ?él használják fel. A képen: speciális gépek az új üzemben (MTI-fotó — Tóth Gyula felvétele — KS) A bejárati útburkolat nagy része elkészült A műhelycsarnokban 2 db 27 méter hosszú javítóállás lesz, amelyből az egyik szerelőaknával van ellátva, s itt történik a magángépjárművek javítása és műszeres ellenőrzése. A műhelycsarnok többi részén a kazánház, a gépműhely, alkatrészraktár, akkutöltő és a szociális létesítmények kapnak helyet , Fotó: Béla Vali Tervek és a valóság Végegyházán
