Békés Megyei Népújság, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-18 / 246. szám
1978. október 18., szerda iZHUUKTlld Megnyílt Kondoroson a ruházati szakbolt Az őszirózsás forradalom hatása Békésben Húsz éve annak, hogy Kondoroson az akkori földművesszövetkezet megnyitotta ruházati boltját. A két évtized alatt nemcsak a berendezés avult el, hanem az épület is korszerűtlenné vált. Az utóbbi hónapokban mintegy 800 ezer forintot költött az ÁFÉSZ a nagyközség központjában levő ruházati szakbolt korszerűsítésére, belső kiképzésére és berendezésére, ugyanakkor hozzáépítéssel- növelte az alapterületét is. A mezőkovácsházi öregek napközi otthonának tagjai nemrég ellátogattak a fóti gyermekvárosba. A mezőkovácsházi Üj Alkotmány Tsz vezetősége adott autóbuszt, így vált lehetővé, hogy a mezőkovácsháziak találkoztak a gyermekváros laA tágas és új berendezéssel ellátott ruházati szakboltot a napokban Hajdú Mihály ÁFÉSZ-elnök adta át a nagyközség lakosságának. A szakboltban 3,5 millió forintos árukészlet várja a kondorosiakat. Az ÁFÉSZ igazgatósága évi 17—18 millió forintos forgalmat vár az egyébként ön- kiszolgáló és önkiválasztó rendszerben működő bolttól. Kép, szöveg: Balkus Imre kóival. Az idős emberek megtekintették a várost, majd a Békés megye dolgozói, üzemei által a gyermek- városnak ajándékozott lakópavilonban mentek, amely jelenleg a legkisebbek otthonául szolgál. A szerény kis ajándékot örömmel fogadták a kicsinyek. Előadás a szociálpolitikáról Tegnap, október 17-én, délelőtt, A szociálpolitika időszerű kérdései címmel aktívaülést rendezett a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa, Békéscsabán. Elsőként Irházi Lajosné, az SZMT titkára köszöntötte a megjelent szb-titkárokat, szakszervezeti felelősöket és aktívákat. Elmondotta, hogy az ülés célja a tájékoztatás és a szociálpolitikai feladatok végrehajtásához való gyakorlati útmutatás. Az előadó Czerván Mártonná dr. a SZOT szociálpolitikai osztályának vezetője volt. Elöljáróban felvázolta, milyen súlya van társadalmunkban az emberről való sokoldalú gondoskodásnak. A szociálpolitikai feladatok végrehajtásához azonban mindenekelőtt a gazdasági egyensúly megteremtésére van szükség — mondotta az előadó. Ezután beszélt a szociálpolitika részterületeiről, az egészségügyi ellátásról, a nyugdíjakról, a különböző segélyekről, a lakások, az oktatási intézmények és bölcsődék építési gondjairól. Rámutatott, milyen sokat tehetnek a vállalatok, — s nemcsak a nőket foglalkoztató vállalatok — a bölcsődei ellátás jobb megszervezéséért. Természetesen a munkahelyekre ezenkívül még nagyon sok szociálpolitikai feladat hárul, hiszen gondoskodniuk kell dolgozóik anyagi segítésén, továbbképzésén, üzemegészségügyi ellátásán kívül kulturális és sportolási lehetőségeik megteremtéséről is. Ennek megszervezésében igen jelentős szerepet játszanak a vállalati, üzemi vagy szövetkezeti szakszervezeti bizottságok. Végezetül az előadó kifejtette, hogy a szociálpolitika, mint a társadalompolitika szerves része a világnézeti nevelés eszköze is. Az aktívaülés második felében kérdések hangzottak el a szociálpolitikai irányelvekkel, az elkövetkezendő változásokkal és a munkahelyek, valamint a szakszervezeti bizottságok konkrét feladataival kapcsolatosan. Arra a kérdésre: milyen fontosabb események játszódtak le 60 évvel ezelőtt hazánkban? — a történelem- könyvek, a folyóiratokban közölt tanulmányok részletes válaszokat adnak. Ezek közül néhányat feltétlenül meg kell említenünk. A szerzők hiteles dokumentumok (levelek, röplapok, korabeli újságok, stb.) alapján rajzolták meg azokat a momentumokat, amelyek szükségszerűen az 1918. októberi állapot kialakulásához vezettek. A legfőbb okok között szerepelt: a világháború miatt létrejött katasztrofális gazdasági helyzet, a politikai és a társadalmi ellentétek elmélyülése, valamint az 1917-es októberi győzelem Oroszországban. Ehhez hozzájárult még az Osztrák—Magyar Monarchia katonai veresége, a nemzetiségek elszakadási törekvése, valamint a baloldali mozgalom erősödése is. A Károlyi-párt, a Szociáldemokrata Párt, és a Radikális Polgári Párt 1918. október 25-én létrehozta a Nemzeti Tanácsot. Bizalmas jelentések Békéscsabán, a megyei könyvtárban egy vékony dosszié található. Borítólapjára kézzel írták fel: „Békés megyei 1918/19-es fakszimilék. Vass István ajándéka” Lássuk, milyen anyagokról készültek ezek a nyomdai másolatok, és lehet-e következtetni ezek alapján a Békésben uralkodó közhangulatra? Gyula polgármestere az alispánhoz küldött 1917. június 9-i bizalmas jelentésében arról írt, hogy a városban forradalmi mozgalom nincs, de „a nép a háborúba belefáradt, hogy különösen az élelmezés tekintetében fennálló rendkívüli nehézségek miatt mindig hangosabban ad kifejezést türelmetlenségének, és elégedetlenségének ...” A következő év áprilisában egy detektív Temesvárról már azt jelenti a magyar királyi határszéli rendőr- kapitányságnak, hogy az Oroszországból hazatért hadifoglyom „a legnagyobb mértékben izgatnak’... bol- seviki uralom hatása alatt állnak...” Egyébként a titkos feljelentő állítása megfelelt a valóságnak. Ennek igazolásául utalni lehet például Fancso- vits Györgynek A magyar októberi forradalom és a Tanácsköztársaság Békéscsabán című tanulmányára. A szerző megemlíti Paróczay Jánost, aki Szaratovban lett internacionalista, s akit hazatérése után a csabai direktórium tagjává választottak. Visszatérve az említett dossziéra, egy másik fakszimilén a békési járás főszolgabírója a főispánhoz küldött 1918. július 25-én kelt levelében kissé fontoskodva, de őszintén fogalmazott: „A közönség — amint írta — azért tartózkodik az újabb hadikölcsön jegyzéstől, mert nem kívánja a háborút meghosszabbítani”. Őszirózsa a katonasapkákon Voltak-e 1918 őszén tömeges akciók, széles körű demonstrációk megyénkben ? Igen. Például az orosházi járás főszolgabírája engedélyt kért az alispántól, „hogy az Orosházán székelő socialde- mokrata pártegylet... nyilvános tüntető felvonulást, ugyanakkor népgyűlést” rendezzen. Emlékeztetve az időpontra, ez a levél 1918. október 21-én, vagyis tíz nappal a polgári demokratikus forradalom győzelme előtt íródott. De kik alkották ezeket az egyleteket? A vezetés — néhány kivételtől eltekintve — a földmunkások kezében volt. Noha a kapitalizálóckis folyamata Békést sem kerülte el, a megye mégis megőrizte agrár jellegét. A demokratikus szabadságjogok követelése itt összefonódott a földosztás gondolatával. Az ezer holdon felüli birtokok térítésnélküli tízholdankénti felosztását belevette programjába az Achim L. András által szervezett Magyar- országi Független Szocialista Paraszt Párt. A háborús tervek még inkább elmélyítették a parasztság ég a nagybirtokosok közötti ellentétjét. Somogybán, a Duna-Tisza között, továbbá a Tiszántúlon (különösen Békés, Csanád, Csongrád és Hajdú megyék falvaiban) fosztogatásokkal, rablásokkal kísért parasztmegmozdulások voltak. Ezeknek az akcióknak a szervezői helyenként már földosztást követeltek. Novemberben földfoglalásra is sor került Csorváson, Kun- ágotán, Mezőhegyesen és Nagyszénáson. (Kevermesen két üzletből elhordták az árut, és egyesek szétdúlták a községházán az iratokat.) A forradalom látványos és döntő mozzanata azonban a fővárosban ment végbe: 1918. október 31-re virradó éjjel a felfegyverzett tömegek, a helyőrség átállt katonáival együtt elfoglalták a középületeket és a kaszárnyákat. A letépett királyi monogramos sapkarózsák helyére őszirózsákat tűztek, és ezzel a virággal köszöntötték a tüntetőket is. E forradalom véráldozatok nélkül győzött... Egy Aj forradalom küszöbén Hogy mi történt az őszirózsás forradalom után, felidézhetnénk egy-egy megyei vonatkozású eseményt is. November első felében a különböző településeken sorra megalakultak a nemzeti tanácsok. Végül november 15-én „alulról kiindulva” demokratikusan újraválasztották a megyei nemzeti tanácsot. Ezen a napon elfogadták a testület tagjai az orosháziak radikális földreformjavaslatát is. Ezt hosszas vita után felterjesztették a kormányhoz. Egy héttel azelőtt Békés vármegye alispánja „Szózatot” intézett a lakossághoz és közölte, hogy a közigazgatási szervek, az önigazgatási testületek képviselői csatlakozván „a forradalmi átalakulásban lévő nemzethez, felesküdtek a szabad, független Magyarországnak és népének szolgálatára. A közrenddel, a közélelmezéssel és a közigazgatással kapcsolatos intézkedések, rendeletek végrehajtására szólított fel mindenkit. A gyorsan pergő események közül két országos jelentőségű epizódot emelünk ki. Az egyik: november 16- án a kormány visszavonta a királynak tett esküjét, a Nemzeti Tanács küldöttei előtt kikiáltotta a népköz- társaságot. A másik: még ebben a hónapban megalakult Kun Béla vezetésével a Kommunisták Magyarországi Pártja. Ezzel érlelődni kezdtek egy újabb forradalom feltételei is. Az új szervezet tömegbefolyása egyre jobban nőtt, mert megnyerte magának a munkásosztály, a parasztság és a katonák bizalmát. Békésben, ahol egyébként is nagy hagyományai voltak az agrárszocialista mozgalomnak, Szarvason, Endrődön, Dobozon, Békéscsabán létrejöttek a KMP helyi szervezetei. * * * Az őszirózsás forradalom győzelme után az ország kül- és belpolitikai helyzete tovább romlott, mert sem a nemzetiségi, sem az agrárkérdés nem oldódott meg. Nőtt a munkanélküliek száma, és ugyanakkor az agresszív, nacionalista erők hozzáfogtak szervezeteik létrehozásához. Az elégedetlenség fokozódását többek között a parasztság újabb megmozdulásai is jelezték. Például Békéscsabán, 1919 februárjában sztrájkra buzdítottak a szakszervezetek. Nyilas András, a csabai politikai élet egyik vezetője, akiről az idézett Fancsovits- tanulmányhan is olvashattunk, a városháza előtt ösz- szegyűlt tömegnek már egy új forradalom szükségességéről beszélt... Bukovinszky István Szívre ható apróságok Ebédleoiondás Hogy milyen ebédet kapnak gyermekeink az iskolában? Erről csak annyit: köszönöm, én nem kérek. De a „nem kérek" sem olyan egyszerű dolog. Mondjuk megbetegszik a gyerek. Ritkán úgy, hogy tudjuk mikor, és melyik napon gyógyul meg. Mit tesz az aggódó szülő? Szól az iskolában, hogy nem kéri az ebédet. Ez meg is történik. Négy nap múlva már valóban nem is hordják ki. Fölöslegesen. Es ha meggyógyult? Akikor újfent négy nap kell ahhoz, hogy újra ebédelhessen. Javaslatom: a meteorológiai, növényvédelmi, valamint választási előrejelzések stb. mintájára létesítsenek gyermekbetegség-előrejelző szolgálatot. A népgazdasági szinten már több kondérnyi megtakarítást eredményező újítások beküldői ebédmeghívást nyernek egy általuk választott iskola napközijébe. Uram, az ablaktörlőért lőttem... Óriási csattanás. Repülök és zuhanok. Csönd. Kinyitom a szemem. A hűvös őszi szél unottan sodorja az országút mentén Trabantom papírfoszlányait. Élek? — Jegyezze meg ezt a napot. Ma' született másodjára — szól mellettem valaki, s megszorítja kezem. — Aranyoskám! Hát élnek? — mondja egy ősz hajú néni, majd suttogva hozzáteszi: — Tegye el kedves a kilincset. Az árokban találta az lírám. Tudja, hogy nem lehet kapni. S már érzem is tenyeremben a hűvös vas simítását. Ekkor a mellettem szorgoskodó férjemet bizalmasan félreszólítja valaki: — Uram.'ji Adja nekem az ablaktörlőt, ^ maguknak már úgyis mindegy. .. Ekkor éreztem először biztosan: igen, én élek! Belvízdfj Barátnőm kertes házban lakik. Mondhattuk mi szépnek, jónak, de szívéhez nem így juthattunk közel. De ha dicsértük gyümölcseit, zöldségeit, ropogós epreit, akkor kivirult. Idén viszont nem fogyott ki a panaszos szóból. Mert kertje egész nyáron viz alatt állt. Az illatos őszibarackok helyett legfeljebb békákat rakhatott volna el üresen tátongó befőttesüvegeibe. Annál nagyobb volt meglepetése, mikor megszokott vízdíja mellett 500 forintról szóló locsolási pótdíj fizetésére szólították fel. A tényre erőteljesen reagált... Nem értem felháborodását. A HIVATAL-nak igaza van. Mert azért a sok vízért, ugye, valakinek csak fizetni kell? A természetfelelős, tudtommal, pedig adómentes. .. Serte-perte — Képzeld el Anyu! Az osztályban már négynek is van sertéje. És tudod miért jó nekik? Mert azonnal hazamehetnek. .. — Mijük van? — Hát sertéjük. A tanító néni megnézte a hajukat, megijedt, írt az anyukájuknak és haza is küldte őket. — De hiszen ezek tetvesek! — Tudod, Anyu, milyen jó nekik? A Hédi egész nap kint volt a játszón. — Ugyan kislányom. A Hédi nem lehetett a többi gyerek között. Ez egy fertelmes betegség a hajban. Ráadásul fertőző. Most biztos gyógyítja a doktor néni. S amíg meg nem gyógyul, nem mehet ki az utcára. — De Anyu! Még most is lent van! Nézd csak? Tőle kaptam ezt a szép gyűrűt. Ugye aranyos? Oktatófilm, avagy: szerviz umbulda Nemrég több részes, épületes jugoszláv oktatófilmet vetített az „Iskola Televízió" fiatal autószerelő szakmunkástanulóknak. Bár címe eléggé megtévesztő — Fiatalok a lépcsőházban —, rögtön rájöhettünk, nem más ez, mint egy remek szakmai tanácsokkal fűszerezett oktatófilm. Többek között azt mutatták be szemléletesen, hogyan szerelik le a szervizbe javításba küldött kocsikról a hibátlan gumikat, hűtőt, ablaktörlőt, netán féltengelyt, légszűrőbetétet stb., s ugyanezeket hogyan juttathatják kapun kívülre saját, olcsón vásárolt kocsijuk még olcsóbb (illetve ingyenes) felújítására. A film után több tiltakozó levelet kaptunk a szervizeinkben dolgozó szerelőktől. Felháborodásuk jogos. Ez a film lejáratta a világ előtt szakmájukat. Hogy fordulhatna elő például nálunk, hogy az autókból kiszerelt jó alkatrészeket a szakmunkástanulókkal csempésztes- sék kapun kívülre! No, ugye belátják, hogy ez lehetetlen. Nálunk a szerelő az ilyet nem bízza másra... Itt a baba, hol a mama? A lakótelepi ABC-ben először mindenki elérzékenyül- ve nézte a kék overálba öltözött másfél éves apróság totyogását. Csak akkor ko- morultak el az arcok, mikor néhány perc elmúltával ijedten keresni kezdte a kijáratot, s rádöbbent mindenki: a gyerek egyedül van. Nosza, az egyik eladó néni — akinek akár unokája lehetett volna — a sírásra görbülő száj tulajdonosát gyorsan ölbe kapta. Faggatni kezdte, de a csöppség fiatal kora miatt használható választ még nem produkálhatott. Izgatott vevők, eladók egész hada szaladt ki a bolt elé, hangos szóval hívogatva a „feledékeny” szülőt. Az eredmény semmi. A presszóban, orvosi rendelőben hasonlóképp jártak. Csak az úgynevezett „isteni szikra" mentette meg a hirtelen vállalt nagymamaság- tól a kedves eladó nénit. Kiderült ugyanis, a kis szökevény a közeli bölcsődéből kerekedett útra. A kedves kis történetben az a legérdekesebb, hogy ott nem is keresték... B. Sajti Emese Látogatás Fótra «yia, m». POLITIKAI. TÁRSADALMI ÉS KÖZCAZDÍSZATI HETILAP. __________jj^El-EL^Ss^RKESZTO: »niMtl l ^ MrtjrlmU w.jm, A „Békés“ csatlakozott a Magyar Nemzeti Tanácshoz és a Katona Tanácshoz.
