Békés Megyei Népújság, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-18 / 246. szám

1978. október 18., szerda Köszönet társadalmi munkáéit I Csongrád megyei Tanács és az MSZMP Csongrád megyei tanácsi apparátusi bizottságának köszöneté Csongrád, megyében széles körű társadalmi összefogás bontakozott ki a szociális otthonban élők helyzetének javításáért. Ennek során átalakítják az ásotthalom-iroda- sori tanyai iskolát szociális otthonná. Az egyik legsürge­tőbb teendő volt, hogy határidőre elkészüljön az épület fűtéséhez elengedhetetlenül szükséges két kazán. Az Orosházi Kazánépítő Szövetkezet és a Szegedi Kazán­javító Ipari Szövetkezet vezetői, dolgozói megértést tanú­sítottak a társadalmi akció iránt. Vállalták, hogy társa­dalmi munkában, kommunista szombatokon elkészítik a két, egyenként hatvanezer kalóriás kazánt. ígéretüket teljesítették, s ezzel jelentős mértékben meggyorsították az átalakítás munkálatait. Áldozatkészségükért, önzetlen­ségükért a Csongrád megyei Tanács és az MSZMP Csongrád megyei tanácsi apparátusi bizottság elismerését és köszönetét fejezi ki. A napokban 17 db Ikarus 266-os autóbusz érkezett a Vo­lán 8. sz. Vállalat telepére. Az autóbuszok elosztásáról a vállalat vezetősége úgy döntött, hogy: Békéscsabán egy autóbusz marad, Békés három, Gyula öt, Orosháza öt, Me- zőkovácsháza egy és Szarvas két új, korszerű autóbuszt kap, javítva ezzel megyénk személyforgalmát. Fotó: Béla Vali Klubok, szakkörök nőknek és fiataloknak Tanácskozott a HNF megyei nö- és rétegpolitikai munkabizottsága Tegnap délelőtt Békéscsa­bán a Hazafias Népfront vá­rosi bizottságán Lapusnyik Lajosné elnökletével tanács­kozott a népfront megyei nő- és rétegpolitikai munkabi­zottsága. Részt vett Szikszai Ferenc megyei titkár is. Első napirendként Berta József, a . Hazafias Népfront békési városi titkára ter­jesztett be írásos beszámolót a nőpolitikái és ifjúsági munkáról. A városi elnök­ség ezt a témát két alka­lommal tárgyalta, ezenkívül tavaly testületi üléseken fog­lalkoztak ezzel a körzeti bi­zottságok is. A tapasztalat az, hogy az utóbbi években egyre inkább részt vesznek a nők a közéletben, fokozó­dik aktivitásuk. A városi és községi tanácsokban a női tanácstagok aránya a koráb­bi 20-ról 25 százalékra emelkedett. Az újjáválasz­tott népfrontbizottságokban pedig 24-ről 32 százalékra nőtt a nők aránya. Jelenleg öt népfrontelnök, illetve tit­kár van a körzeti és a köz­ségi elnökségekben. Népsze­rűek a különböző akció- programok, melyekben szép számmal vesznek részt nők. így például az Egy napot az iskoláért, óvodáért, vagy az idősek napközi otthonának létesítéséért indított mozga­lom. De aktívan bekapcso­lódnak a lakóterületi mun­kába is. ök azok, akik fo­kozott figyelemmel kísérik az áruellátást, a szolgálta­tás alakulását, a gyermek- intézmények hálózatának fejlesztését. Szóvá teszik az észlelt tapasztalatokat, ja­vaslatot mondanak a helyte­len gyakorlat javítására. Aligha szédülékeny az a fiatalember, aki az átadás előtt álló frankfurti tv-to- rony tetején dolgozik. A 331 méter magas torony nemcsak az NSZK, hanem egész Nyugat-Európa leg­magasabb épülete (MTI Külföldi Képszolgálat — KS> Berta József szóbeli ki­egészítésében az ifjúsági munkáról adott részletes tá­jékoztatást, mely szerint to­vábbi akcióprogramokba akarják bevonni a fiatalo­kat, fórumokat szerveznek számukra, ahol találkozhat­nak országgyűlési képviselő­vel, vállalati vezetőkkelT A fiatalok és a nők körében is szervezik a klubfoglalkozá­sokon való részvételeket, mivel ezek igen népszerűek. A tanácskozáson elhang­zott kérdések és hozzászólá­sok száma bizonyította, hogy közérdeklődésre tart számot mindkét téma. Olyan kérdé­sek hangzottak el, amelyék mintegy irányt mutatnak a további tennivalókra. így például a fiatalok bevonása a társadalmi munkába, a be­járókkal való foglalkozás, a gyes-en levő nők tovább­képzése, a nők vezetésben, az alkoholizmus elleni küz­delem, a családi nevelés és így tovább. A tanácskozáson felszólalt Szikszai Ferenc is, aki a té­ma időszerűségéről szólt. Ezt követően a cigánylakosság helyzetéről volt szó Hevesi József munkabizottsági tag beszámolója alapján, amit érdekessé tett a Cséplő Gyu­ri című film levetítése. flz ELTE díszdoktorává avatták Ráma főpolgármesterét A bölcsészettudományok tiszteletbeli doktorává avat­ták tegnap, az Eötvös Lorád Tudományegyetemen Giulio Carlo Argan egyetemi tanárt, Róma főpolgármesterét. Az egyetemi tanács nyilvános ünnepi közgyűlésén részt vett Komidesz Mihály, az MSZMP KB osztályvezetője, Szépvölgyi Zoltán, a Főváro­si Tanács elnöke, Gosztonyi János oktatási államtitkár, jelen vplt Nardo Oliveti, az Olasz Köztársaság ideglenes ügyvivője. Eörsi Gyula rek­tor köszöntője után Szath- mári István, a bölcsészet­tudományi kar dékánja is­mertette a díszdoktorjelölt tudományos tevékenységét. Giulio Carlo Arrgan mű­vészettörténész, a római tu­dományegyetem professzora, a modem művészettörténeti tanszék vezetője az egyete­mes művészettörténet-tu­domány világszerte ismert művelője. Szakmai kutatásai az új- és legújabbkori mű­vészet történetének szinte egész területét felölelték, a reneszánsztól napjainkig. Marxista szemléletű tanul­mányait, esszéit számos gyűjteményes kötetben tette közzé. A humán tudomá­nyok elismert tudósává avatja tudományos tevé­kenysége mellett az is, hogy szenvedélyes közéleti ember. Legutóbb az Olasz Kommu­nista Párt választási listá­ján indult, s lett Róma vá­rosának első haladó szelle­mű, a marxista eszméket magáénak valló főpolgár­mestere. Az olasz—magyar tudományos és művészeti kapcsolatok lelkes és sike­res ápolója, hathatósan tá­mogatja a római magyar ösztöndíjasok fogadását és munkáját. Odaítélték a fizikai Nobel-díjat Stockholmban kedden odaítélték az 1978-as fizikai Nobel-díjat. A díj felét Pjotr Leonyidovics Kapica szovjet tudós kapta meg, a másik felét egyenlő arány­ban megosztva Arno A. Penzias és Robert W. Wilson amerikai tudósok kapták. A 84 éves Kapica a pet- rográdi műszaki főiskola hallgatója, majd tanára volt. A húszas-harmincas években az angliai Cam­bridge egyetemén dolgo­zott, majd visszatért a Szov­jetunióba. A Szovjetunió tudományos akadémiája el­nökségének, valamint több külföldi akadémiának tagja, több szovjet állami díj és kitüntetés tulajdonosa. A Nobel-díjat az alacsony hő­mérsékletek fizikájában végzett úttörő jellegű kuta­tásaiért kapta. E téren leg­nagyobb eredménye a héli­um szuperfolyékonyságának felfedezése és egy 1934-ben szerkesztett tudományos esz­köz volt, amellyel új és a korábbiaknál előnyösebb módon lehetett folyékony héliumot előállítani. A 45 éves Penzias német születésű, jelenleg a New Jersey állambeli Bell tele­fonlaboratórium nevő tu­dományos intézmény rádió­fizikai kutatócsoportjának vezetője. A 42 éves, texasi születésű Wilson Penzias munkatársa a New Jersey-i tudományos intézetben. A Nobel-díjat a két amerikai fizikus a világűr mikrohul- lámos háttérsugárzásának felfedezéséért nyerte el. My-emlëkêrem szovjet irodalmároknak Ady-emlékéremmel tün­tették ki azokat a szovjet költőket, -műfordítókat, iro­dalmárokat, akiknek jelen­tős szerepük volt abban, hogy a szovjet olvasóközön­ség megismerkedhetett a nagy magyar költő művei­vel, munkásságával. A Kul­turális Minisztérium által alapított emlékérmet koráb­bam már Budapesten, a ne­gyedik nemzetközi költőta­lálkozón nyújtották át a szovjet írók szövetségének, valamint több költőnek és műfordítónak. A Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövetségén kedden megtartott bensősé­ges találkozón, amelyen je­len volt dr. Molnár Ferenc kulturális államtitkár és De­meter Sándor, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének el­nökhelyettese, dr. Szűrös Mátyás nagykövet nyújtotta át az emlékérmet a kitünte­tetteknek. Ady-emlékéremmel tün­tették ki Leonyid Martino- vot, a kiváló szovjet költőt és műfordítót, Jelena Malihi- na költőnőt és fordítót, Oleg Rosszijanovot, a neves iro­dalomtörténészt. Ugyancsak megkapta az érmet Genna- gyij Ajgi csuvas költő, Borisz Dubin fiatal költő, Jurij Gu- szev és Andrej Turkov iro­dalomtörténész. — Ugyancsak Ady-emlékéremmel jutal­mazták a Moszkvai Állami Akadémiai Művész Színház kollektíváját, Ady Endre verseinek előadásáért az év­forduló ünnepségein. Az emlékérem átnyújtásá- nál jelen volt Vlagyimir Po­pov, a Szovjetunió kulturá­lis miniszterének helyettese, Konsztantyin Usakov, a mű­vész színház igazgatója és a szovjet kulturális élet, az írószövetség több más kép­viselője. • OFOTÉRT­kiállftások Az OFOTÊRT megkezdte a jövő évi üzletkötéseit megalapozó őszi kiállítás- sorozatát, amelynek . első bemutatóját, a japán Minol­ta fotócég kiállítását . teg­nap nyitották meg a válla­lat Asbóth utcai mintater­mében. A japán cég újdonságai közé tartozik a Hi-matic típusú fényképezőgép, amelybe villanólámpát, dá­tumrögzítőt és önkioldót is beépítettek. Ugyancsak elő­ször láthatják az érdeklő­dők a nagy teljesítményű idő- és blende-automatiká- val dolgozó Minodolta XD típusú készüléket is. A tanács és a lakosság párbeszéde eglehetősen messzire vezetne a fejtegetés, ha most bevezetőként a közvetlen és a közvetett demokrácia közti különbség taglalásába bocsátkoznánk. Jóllehet, ez a kérdés nagyon is érzékenyen érinti a helyi közéletet. Ám a falugyűlé­sekről lévén szó, azok jelle­gét tekintve, ma már aligha van szükség bővebb magya­rázatra. Néhány esztendő elég volt annak felismerésé­hez, hogy a községekben ez a társadalmi fórum teremt legjobb alkalmat az egész lakosság és a tanács közvet­len párbeszédére. Igaz, a tanács és az ál­lampolgárok kapcsolatrend­szerében egyéb lehetőségek is kínálkoznak a személyes találkozásra, mindenekelőtt a tanácstagi beszámolókon, a fogadónapokon, a választói gyűléseken, ezek azonban ál­talában csak egy kisebb kört — rendszerint a választóke­rületet — érintenek, vagy egyéni beszélgetésekre kor­látozódnak. A törvény sze­rint tulajdonképpen a ta­nácsülés is nyilvános, de igencsak ritkán fordul elő, hogy oda valaki a lakosság köréből „betéved”, hiszen a tanácstagokon és a meghí­vottakon kívül ilyenkor más­nak nincs tanácskozási joga. A falugyűlések közéleti sze­repe, jellege feltétlenül elüt az előbbiekétől. Főleg abban, hogy arra a község — vagy a társközség — valamennyi lakosa hivatalos. S habár a teljes részvétel — ha még- akkora terem áll is rendel­kezésre — gyakorlatilag szinte kivihetetlen, mégis jó ideje már az egyik leglátoga­tottabb helyi közéleti ese­mény. Mindenképpen e fórumok növekvő vonzerejét jelzi, hogy az elmúlt hét esztendő alatt — az 1971-es tanácstör­vény megjelenésének évétől 1977-ig bezárólag — mintegy 19 ezer falugyűlés megtartá­sára került sor szerte az or­szágban, s azokon a közsé­gek lakóinak átlagosan tíz százaléka jelent meg. A sta­tisztika szerint az első évek­ben a rendezvények száma még alig hullámzó képet mu­tatott, az 1976-os kiugró ada­tok pedig szoros összefüggés­ben álltak a népfrontbizott­ságok újraválasztásával. A minden szempontból kielégí­tő helyzet tavaly alakult ki, amikor 778 nagyközségi és 2233 községi falugyűlés zaj­lott le, bizonyságául annak, hogy végképp polgárjogot nyert a közéletnek ez az életteli, demokratikus fóru­ma. De talán nem érdektelen az előbbi adatokat másféle szempontból is összevetni e rendezvények jelentőségének igazolására. A rendelkezések értelmében ugyanis csak a közös tanácsú községekben kötelező a falugyűlések meg­tartása és lám — amint azt a számok is érzékeltetik — már a nagyközségekben is felismerték ezeknek a széles körű rendezvényeknek a la­kossági kapcsolatokra gya­korolt kedvező hatását, amit természetesen nem is késle­kednek kiaknázni. De hát mi teszi oly hasz­nossá a falugyűlést a tanács, a lakosság, az egész település számára? Több vonása is. Néhányat már említettünk, ami pedig a falugyűlések tar­talmi részét illeti, abban két mozzanat dominál : egyfelől a tanács tájékoztatója saját munkájáról és a község éle­tében alapvető jelentőségű kérdésekről, másfelől a la­kosság véleménynyilvánítása az elhangzottakról, illetve egyéb észrevételeinek, pana­szainak, javaslatainak szóvá tétele. Ahol ezeket a rendez­vényeket az őszinteség, a kölcsönös segítőkészség lég­köre és az előbbrelépés ha­tározott igénye hatja át, ott sok minden tisztázódhat a „két fél” vitájában, s számos gyümölcsöző kezdeményezés bontakozhat ki ilyenkor. A fejlesztési tervek szembesíté­se az igényekkel és a lehető­ségekkel, az ügyintézés kriti­kája, a jó szándékú társadal­mi munkavállalás — mind részét képezi az eredményes falugyűlésnek. Hiszen ilyen alkalmakkor egyetlen kérdés se maradhat megválaszolatlanul; vagy még a helyszínen, vagy ké­sőbb írásban, de mindenkép­pen szint kell vallania a tanácsnak és a többi szerv­nek, amelyiknek azt címez­ték, bármiről is érdeklődje­nek az állampolgárok. Ezért helyeselhető az a már ál­talánosnak mondható gya­korlat, hogy a falugyűlése­ken a települések gazdasági, kulturális, egészségügyi, ke­reskedelmi és más szervei­nek vezetői, is megjelennek. Itt az ősz, s ahogy a föl­deken fogynak a munkák, és a falvak dolgozóinak mind több szabad idejük adódik, hamarosan elkezdődnek a falugyűlések is. Ezt megelő­zően azonban a tanácsoknak és a népfrontbizottságoknak — a két szerv együttműkö­désének különben ez egyik legjelentősebb területe — széles körű és alapos szer­vezőmunkát kell végezniük, hogy a lakosság idejében tu­domást szerezzen a rendez­vények időpontjáról és tel­jes programjáról. tapasztalatok sírra utalnak, hogy célsze­rűbb előbb a tanácsta­gi beszámolókra sort keríte­ni, mert így egyrészt az ál­lampolgárok már előzetesen megközelítő képet kaphatnak a választókerületüket érintő tanácsi szervektől a folya­matban levő ügyekről, más­részt a rendező szervek is hamarabb szereznek tudo­mást arról, mi érdekli legin­kább a lakosságot abban az időszakban. Érdemes tehát megkülönböztetett gondot fordítani a falugyűlések elő­készítésére, mert a tanács és a lakosság párbeszéde minde­nütt jelentős erőforrásokat rejt magában. Németh Géza Hutarobbantás Orosházán Az Üvegipari Művek orosházi gyárában az olvasz­tókemencéket kétévenként fel kell újítani. Eddig a meglehetősen lassú kézi- és légkalapácsos módszerrel bontották le az üveghutákat, a bontás, és újjáépítés mint­egy 80 napot vett igénybe. A gyár kollektívája . ta­valy új módszert dolgozott ki, a huta betonalapját robbantással törték össze. Először 1977 őszén próbál­ták ki az új eljárást a 2-es hután. Az eredmény igazol­ta a terveket, mert két hét­tel lerövidültek a munkála­tok. Ez napi 500 ezer fo­rint megtakarítást jelent a gyárnak és az új üzemelés is korábban indulhatott meg. Mivel hat olvasztó hu­ta üzemel — egy huta érté­ke körülbelül 45 millió fo­rint — négy év alatt ez egy kemence ára. Kedden délelőtt 10 órakor óriási detonáció rázta meg az egyes üzemcsarnokot. Is­mét alkalmazták az új technológiát. A törmelék szinte az egész üzemet be­borította, de alighogy le­szállt a por, máris megkezd­ték a betonvas darabolását, a betondarabok elhordását. Markológépek rakták a fu­tószalagra, melynek végén teherautók várakoztak, hogy elszállíthassák a hulladékot. Jó szervezéssel már meg­kezdték az új 1-es huta ki­szolgáló egységeinek alapo­zását, így várható, hogy a korábbiaknál Is rövidebb idő alatt helyezik üzembe, mint tavaly a 2-es hutát. Plavecz Pál

Next

/
Thumbnails
Contents