Békés Megyei Népújság, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-17 / 245. szám

1978. október 17., kedd o ■ „Ez már mindennek a teteje! Felháborító, hogy egye- : j sek mire képesek!” Ilyen és ehhez hasonló megjegyzése- : • két lehetett hallani mindazoktól, akik a napokban Bé- ■ ■ késcsabán. meglátták a szoborsétányon, hogy ismeretlen • • tettesek milyen „szórakozást” találtak az éjszaka. Ehhez : j csak annyit teszünk hozzá: nem ez az első eset. A pa- ; S dókat is rongálják, sőt eltüntetik, máskor a szeméttároló- ! ; kát borogatják tel, vagy a hintákat tekerik össze úgy, : ! hogy teljesen használhatatlanná válnak Fotó: Veress Erzsi ■ Üzenet a rongálóknak! j Rekonstrukcióval a jobb eredményekért A tótkomlósi SERKÖV Bé­kés megye sertéstelepeinek azon egyike, amely évek óta kimagasló eredményeket ér el. Évente csaknem 18 ezer sertést értékesítenek, s a hizlalásnál egy kilogramm élősúly gyarapodásához 3,8 kilogramm takarmányt hasz­nálnak fel. Az év elején egy üzemi re­konstrukcióhoz láttak hozzá a telep dolgozói. A régebbi fiaztatók megszüntetésére, ezek battériára való átállítá­sára 6,8 millió forintot ter­Patyolat épül Békésen Napjainkban elmondható, hogy megyénk legfiatalabb városában, Békésen mind ez ideig nem oldották meg tö­kéletesen a mosás és vegy- tisztítás gondját. Szőnyeg­tisztítást végeznek a város­ban, méghozzá a Békés me­gyei Szolgáltató Szövetkezet vállalásával, de a mosás és vegytisztítás csak a Patyolat felvevőhelyein ke­resztül történhet. Azaz, a megyeszékhely és Békés vá­ros között ingajáratban szál­lítják a tisztítandó holmit. Éppen ezért örömteli, hogy az V. ötéves terv program­jában szerepel egy „saját” Patyolat létrehozása Béké­sen. Az 1980-ra felépülő több millió forintos beruhá­záshoz a városi tanács mint­egy kétmillió forinttal járul hozzá. vezett és fordít a SERKÖV. A rekonstrukció ezekben a napokban befejező szakaszá­hoz érkezett. A battériás tech­nológia elkészültével javul­nak a telepen a tartási kö­rülmények, jobb állategész­ségügyi feltételek mellett mintegy 2500-zal több mala­cot, illetve süldőt nevelhet­nek tovább. A telep terme­lésének felfutásával százzal nő a kocalétszám, s évente 2000 mázsával több sertés­húst adnak a fogyasztóknak, a feldolgozóiparnak. A ser­téstelepen dolgozók célul tűz­ték a 14 százalékos elhullás további csökkentését. (Az or­szágos átlag 22 százalékos.) A rekonstrukciót a sertés­telepen dolgozó hat szocia­lista brigád tagjai a minden­napi feladatok mellett való­sították meg. Munkájuk ér­tékét csak növeli az, hogy az éves tervhez képest időará­nyosan mintegy másfél hó­nappal. előrébb tartanak. A számítások és az eddigi ered­mények szerint a tótkomlósi SERKÖV november dereká­ra teljesíti idei tervét, cél­kitűzéseit. FÜLES ÉVKÖNYVE ’79 Havonta pályázhat — havonta nyerhet Hatszázféleképpen írjuk a számokat Egy hónap tapasztalatai a posta automata levólfeldolgozó rendszerinél Szeptember 15-én kezdte próbaüzemét a budapesti 72- es postahivatalban az auto­mata levélfeldolgozó rend­szer. Hogyan vált be a gya­korlatban, mit mutat az első hónap mérlege? — Jelenleg átlagosan 120 ezer levelet dolgozunk fel naponta — mondta Sidó Já­nos, a Postavezérigazgatóság főelőadója. — Sajnos na­Egyre több, régen a la­kosságnak nagy szolgálatot tevő kisiparos mond búcsút a szakmának, vagy kiöreg­szik és nem akad a mester­ségnek folytatója. Ilyen egyebek mellett a vándor- köszörűs is, aki különösen vásárokon örvendett nagy népszerűségnek. Ma már egyre kevesebb helyen látni két kerekű műhelyével. Ké­pünk a füzesgyarmati pia­con készült, a szakma talán utolsó megyei képviselőjé­ről. gyón sokat még kézzel kell válogatni, mert rendszeres a szabványtól eltérő, a ha­gyományos vagy hibás cím­zésű küldemény. Ezért most még csak 40 ezer levelet tud automatikusan leolvasni és továbbítani a gépsor, pedig ennek többszörösére is ké­pes. Ez az első olyan auto­matizált levélfeldolgozó rendszer Európában, amely­nek berendezése az írógép­pel írott számok mellett a kézzel írottakat is azonosí­tani tudja. — Hogy lehetséges ez, hi­szen az emberek írása elté­rő? — A japánok — a gépsor szállítói — erre is gondol­tak: tízezer különböző korú és nemű, más és más vidé­keken élő magyaroktól kér­tek írásmintát, s ezt kompu­terrel feldolgozták. Az ered­mény: a számokat hatszáz­féleképpen írjuk le, ennyi az észrevehető jellegzetes elté­rés. Ennek figyelembevéte­lével készítették el az OCR automata programját. E berendezés tette szüksé­gessé, hogy megváltoztassuk a címzés módját. A feladó például azért kerül felülre, mert ha továbbra is alul van, a gép „buzgóságában” az ő irányítószámát is elol­vassa, s visszaküldi gazdá­jához a levelet. A másik változás oka: a címzett irá­nyítószámát a gép könnyeb­ben le tudja tapogatni az alul levő külön helyen, A tokaj-hegyaljai borvi­déken tegnap kezdődött meg a szüret. A nagyüzemi sző­lőtáblákon az érés elhúzó­dása miatt a korábbi évek­nél mintegy három héttel később kezdték a fürtök sze­dését. Az érési foknak meg­felelően a szedést a sárga­muskotály fajtával kezdték, amelyet több mint három­száz hektáron termeszte­nek. Ezt követően a hét vé­mintha az a címzés elé len­ne írva, ahol a betűk is za­varták volna. A gép egyébként csak a fekete, kék és lila tintával, vagy gépszalaggal írott szá­mokat képes letapogatni. A piros és zöld színű golyós- tollal, a változó árnyalatú írógépszalaggal ütött betűk esetén kézi átvizsgálásra utasítja a küldeményt. Kü­lön egység érzékeli a gépelt számokat, és egy másik a kézzel írottakat. Ezért kell a kézi címzésnél mindig a ke­retbe írni a számot, a géppel pedig a szöveg alá. Megza­varja az OCR-t az is, ha az irányítószám után pontot tesznek vagy aláhúzzák. Az eddigi tapasztalatok jók: a géppel címzett levelek 95 százalékát szabályosan to­vábbította, 4,5 százalékát küldte vissza kézi feladásra és 0,5 százaléknyi volt a té­vedése. A kézzel írottaknál 90 százalék volt a helyes to­vábbítás, 2 százaléknyi a hi­ba és 8 az azonosíthatatlan, visszautasított levelek ará­nya. A 250 ember munkáját végző automatizált levélfel­dolgozó rendszer próbaüze­me november végéig tart. Jelenleg még csak a főváros­ban összegyűjtött leveleket továbbítjuk. A jövő hónap elejétől már az egész or­szágét. (tőke) (Megjelent a Hétfői Hírek 1978. október 16-i számá­ban.) gén kerül sor a világhírű borvidék hagyományos faj­táinak, a furmintnak és a hárslevelűnek a szüretelé­sére. A termés az idén jó közepes. A szüreti munkában az idén is segítenek a közép- iskolások. Hétfőn a gazda­ságok dolgozóival együtt több mint kétezer diák szed­te a fürtöket. A Füles most megjelent 1979-es évkönyve ezúttal is szolgál meglepetéssel : ol­vasói az év mind a tizenkét hónapjában egy-egy pályá­zaton vehetnek részt, s a nyertesek nyereményüket a következő hónapban meg is kapják. Az évkönyvnek ezúttal is van mélynyomású mellék­lete. Ennek egyik oldalán skandináv típusú óriáske­resztrejtvény szerepel, a másik oldalán egy, ugyan­csak nagy méretű, hagyo­mányos keresztrejtvény, amely egyúttal pályázat is. Ennek a beküldendő meg­fejtése tizenkét vicc csatta­nója. Egy másik pályázat azokhoz szól, akik szeretik a különösen nehéz feladato­kat, és külön pályázaton ve­hetnek részt a gyerekek. Pályázat tehát van bőven. Nem lesz panaszuk a ke­resztrejtvényeket kedvelők­nek sem, mert az évkönyv több mint nyolcvan ke­resztrejtvényt közöl, ebből húsz az oly népszerű skan­dináv típusú. Közöl az évkönyv ezeken felül még számos fejtörőt, és a gyűjteményben képvi­selve van valamennyi rejt­vényfajta. Sok az évkönyv­ben az érdekes olvasmány. Ezek közül most csak a ku­bai VIT-ről, a szólásmon­dások eredetéről, a népi idő­jóslásról, az álomfejtésről, a gyakorta használt idegen szavak jelentéséről szólókat emeljük ki. Kerámia ikonok Bulgária templomaiban, kolostoraiban és múzeumai­ban mintegy 36 000 ikont őriznek. A legszebbek és legváltozatosabbak a XVIII. és a XIX. századból szár­maznak, a bolgár újjászüle­tés korszakából. Ebben az időben keletkezett a trjavnai, a kjusztendili, a szliveni és a veliko-trj avnai ikonfestő iskola, valamint az észak­kelet-bulgáriai mesteriskola is. Az eddig ismert legrégibb ikon a X. századból való; Theodor Sztralitai szent har­cost ábrázolja. Üjabban Ve­liki Prszlav egykori bolgár főváros Tuszlalaka kolostor- csoportjának területén hét kerámia ikonra bukkantak, amelyek ennél 2-3 évszázad­dal korábbi alkotások. Ezek az ikonok fehér anyagból ké­szült lapok, apostolok és evangélisták mellképével. Szüret Tokajban Töretlen irányvonal n < írunk alapvető kérdé­se: sikerül-e megfé­kezni a fegyverkezési versenyt, győzedelmesked­nek-e a haladás erői az im­perializmus agresszív körei­nek feszültségkeltő mester­kedései fölött. Ettől függ az eljövendő nemzedékek béké­je és biztonsága. Ebben a vi­lágméretű küzdelemben a meghatározó tényező a szo­cialista világrendszer ereje, amelynek a Magyar Népköz- társaság is alkotó része. Külpolitikánkban — amint azt az MSZMP KB október 12-i közleménye is hangsú­lyozza — a döntő tényező to­vábbra is a szocialista kö­zösség pártjaihoz és népei­hez fűződő testvéri kapcso­latunk. Ezt jelképezte Kádár János és Leonyid Brezsnyev júliusi találkozója a Krím- félszigeten, továbbá párt- és kormányküldöttségünk láto­gatása a Lengyel Népköztár­saságban. Ezek és más ta­lálkozók, az ott létrejött megbeszélések újólag meg­erősítették: pártjaink és or­szágaink egységesek, közösek elveink és céljaink, amelyek megvalósításában közös erő­feszítéssel munkálkodunk, le­gyen bár szó a szocializmus és a kommunizmus építésé­nek napirenden levő felada­tairól vagy az enyhülési po­litika következetes folytatá­sáról. a szabadságukért és a fü<*eetleuséeükért küzdő né­pek támogatásáról. A jelenlegi nemzetközi helyzet egyik jellemző voná­sa — állapítja meg a közle­mény —, hogy az imperia­lizmus szélsőséges erőinek fo­kozódó aktivitása miatt le­lassult az enyhülés folyama­ta, folytatódik a fegyverke­zési verseny. Az imperializ­mus agresszív körei enyhü­lésellenes politikájukat és a fegyverkezési hajsza fokozá­sára irányuló kísérleteiket a szovjet veszélyről szóló ha­zug propagandával próbál­ják indokolni. A NATO égi­sze alatt óriási erőket moz­gató hadgyakorlatokat szer­veznek Nyugat-Európában a „keletről jövő csapás elhárí­tásának a gyakorlására”. E hisztériakeltés olyan mérete­ket öltött, hogy az utóbbi időben már az NSZK józa­nabb politikai köreiben is szót emeltek ellene. Ezzel szemben az enyhülésellenes akciókat, a Szovjetunió és a szocialista országok ellen irányuló hisztériakeltést tá­mogatja a kínai vezetés, amely erőfeszítéseket tesz a NATO-országokkal való ka­tonai együttműködés kialakí­tására, s fokozza provokáci­ós tevékenységét a Vietnami Szocialista Köztársaság el­len. Minthogy az. enyhülés megszilárdításának és tar­tóssá válásának egyik alap- feltétele a leszerelés, a szo­cialista közösség országai mindent megtesznek a fegy­verkezési verseny megféke­zéséért. Hazánk képviselői határozottan fellépnek min­den nemzetközi fórumon a leszerelési intézkedések elő­mozdításáért. Jó hatással lenne a leszerelési törekvé­sekre, mérsékelné a feszült­séget, ha megegyezés szület­ne a hadászati támadó fegy­verek korlátozásáról a Szov­jetunió és az Egyesült Ál­lamok között. A legutóbbi szovjet—amerikai tárgyalá­sok nyomán mindkét részről elhangzott nyilatkozatok ha­ladásról tanúskodnak. Egyéb vonatkozásban is erőfeszíté­sek történtek a két fél kö­zött az utóbbi időben az amerikai kormány hibájából felhalmozódott feszültségek levezetésére. Ha tehát az amerikai félben megvan a kellő kitartás és az akarat, létrejöhet a SALT—II egyez­mény, lehetőség nyílik egy csúcstalálkozóra is, amely előmozdíthatná az együtt­működést egyéb területeken is. Aligha kell ugyanis bi­zonygatni, hogy a világ két vezető hatalma közötti vi­szony normalizálása pozitív hatást gyakorolna a megol­dásra váró nemzetközi prob­lémák egész sorára: egyebek között a leszerelésre; a kö­zép-európai haderők és fegyverzet csökkentéséről fo­lyó bécsi tárgyalásokra; a különböző társadalmi rend­szerű országok közötti gaz­dasági műszaki-tudományos együttműködésre; a harma­dik világ népeit sújtó veszé­lyek elhárításában való köz­reműködésre. A bizalom erő­sítése a világ két vezető ha­talma között jótékony hatást gyakorolhatna továbbá olyan függőben levő nemzetközi kérdések tartós és igazságos rendezésére is, mint amilyen a közel-keleti válság. Nyil­vánvaló. ugyanis, hogy a Camp David-i részmegálla­podás és a születőben levő egyiptomi—izraeli különbé­ke ellenére az alapvető prob­lémák fennmaradnak, s azo­kat csupán az összes érde­kelt fél — így a PFSZ — bevonásával folytatott tár­gyalásokon lehet megoldani. O /. említett példák arról tanúskodnak, hogy minden lényeges kér­désijén egységes nézetet val­lunk a szocialista közösség országainak testvérpártjai­val. S miközben velük és a világ összes haladó erőivel összefogva küzdünk az eny­hülés folytatásáért, a vál­sággócok felszámolásáért, s a különböző társadalmi rendszerű országok kapcso­latainak fejlesztéséért, kife­jezésre juttatjuk szolidaritá­sunkat a függetlenségükért küzdő népekkel, Ázsia, Af­rika és Latin-Amerika fel­szabadító mozgalmaival. Pártunknak ez a töretlen irányvonala, következetes internacionalista politikája méltán váltja ki egész köz­véleményünk megbecsülését, ugyanakkor tiszteletet kelt határainkon túl is. Miről ír a Magyar Mezőgazdaság? A Magyar Mezőgazdaság e heti számában vezető he­lyen közli azt az interjút, amelyet dr. Romány Pál me­zőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter NSZK-beli hivatalos látogatása során adott a lapnak. A miniszter részletesen szól nyugat-né­metországi tapasztalatairól. Az Iparszerű Kukoricater­mesztési Rendszer igazgató- sági üléséről tudósít a Ma­gyar Mezőgazdaság. Ezen az ülésen a terméshozamok és a fajlagos ráfordítások ösz- szefüggését elemezték a szak­emberek. Dr. Tóth József egyetemi tanár cikkében a számítástechnika mezőgazda- sági üzemekben való alkal­mazásáról ír részletesen elemzést. Sorra veszi a le­hetséges alkalmazási terüle­teket, és szól a legkorsze­rűbb, számítástechnika út­ján megvalósítható szervezé­si kérdésekről. Időszerű a kukoricaszár betakarításának gépesítése. Majkuth Jenő, a MÉM Mű­szaki Intézetének tudomá­nyos főmunkatársa elemzi a különböző, Magyarországon létező, szár betakarítására alkalmas gépekkel elérhető eredményeket. Ugyancsak : időszerű kérdésről szól Kiss Lajos, aki bőséges adathal­mazt tartalmazó írásának címében azt kérdezi: szán­tással, vagy szántás nélkül? Újszerű mezőgazdasági, növénytermelési nemzetközi együttműködésről számol be cikkében Győri Béla. Egy romániai állami gazdaság xés Battonya termelőszövetkeze­tei ezután közösen termesz­tenek, kísérleteznek és fej­lesztenek hibrid kukoricát és napraforgóhibridet. A lap fotóriportere, Köl- csényi Zoltán, a Mezőgazda­ság ’78 fotópályázaton a „Kukorica útja” címmel ké­szített fotósorozatával első díjat nyert. A lap e heti szá­ma közli a színes, látványos felvételeket. Ezenkívül még számos ér­dekes, aktuális, a mezőgazda- sági szakembereket érdeklő információ egészíti ki a Ma­gyar Mezőgazdaság e heti, 42. számát.

Next

/
Thumbnails
Contents