Békés Megyei Népújság, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-13 / 242. szám

1978. október 13., péntek O \ Mezőhegyesi Cukorgyár központi vezérlőterme Növényfertőtlenítés — csávázás Az ókorban élt Plinius az­zal, hogy réztartalmú oldat­ba áztatott gabonamagva­kat a veszélyes üszögbeteg­ség ellen, megvetette a nap­jainkban is nélkülözhetetlen csávázás alapját. A növé­nyek szaporításához hasz­nálható magvakkal terjedő többféle károsító szervezet ellen ugyanis az egyik leg­hatékonyabb, megelőző ha­tású védekezési eljárás a magfertőtlenítő csávázás. A vetőmagvakon kívül a hagy­ma, gumó, rizóma, hagyma­gumó és más hasonló sza­porítóanyag nyugalmi álla­potában, valamint a külön­féle állományú és állapotú dugványok, sőt tágabb érte­lemben a szervátültetéshez, vagyis a szemzéshez, oltás­hoz alkalmas szemzőhajtá­sok, oltóvesszők, esetenként alanycsemeték esetében al­kalmazott vegyszeres, vagy hőhatáson alapuló kezelés a felületükre tapadt, vagy belsejükben levő káros élő szervezetek ellen, szintén a csávázás körébe tartozik. A vegyszeres csávázás hagyományosan lehet ned­ves, valamint száraz, vagy­is porcsávázás, illetve pé­pes csávázás, és ritkábban gázosítás. Hatóanyaguk alapján is rendszerezhetők a csávázószerek. Nemrég még csak a higany tartalmú csá­vázószerek voltak használa­tosak. Csávázóoldatként a magvak és a hagymák, dug­ványok kezelésére egyaránt 0,1—0,25 százalékos hígítás­ban alkalmazhatók és egy­más után kétszer-háromszor is felhasználhatók, ha köz­ben az elfogyott oldatot ugyanolyan mennyiségű, kétszeres töménységű ol­dattal pótolják. A magva­kat, hagymákat, gumókat 10—15-percig az oldatban kell tartani, utána tiszta víz­zel leöblíteni és vagy elvet­ni, kiültetni, vagy leszáríta­ni a további raktározás e.őtt. A dugványokat viszont el­ültetés előtt csak bel« kell mártani néhány percre az oldatba. Annak ellenére, hogy a higanytartalmú ned­ves és porcsávázók kiváló baktérium-, valamint gom­baölő hatásúak, az utóbbi időben igyekeznek veszély­telenebb szerekkel helyette­síteni őket, amire ösztö­nöznek az erős méreghatá­suktól időnként kisebb-na- gyobb számban elhulló álla­tok és még inkább a meg- nyomorodó emberek. Ezért egyre több kevésbé veszélyes Captán, Thiuram, TMTD, vagy Zineb bázisú szerves csávázószer kerül forgalomba, a korábban ál­talánosan használt réz és réztartalmúak felváltására is. Közöttük ugyancsak ta­lálhatók a nedveseken kívül száraz porcsávázók. Ezek talkumporral is keverhetők 1:4 arányban, hogy növeked­jen a mennyiségük, és így a csávázásra kerülő anyag ötszörös mennyiségével összekeverve, majd 5—10 percig alaposan rázva, úgy­nevezett fölöscsávázás mód­ján használhatók. A vető­magvak porcsávázása egy kilogramm, magra számítva mindössze néhány gramm­nyi — 1—5 g — csávázó­szer felhasználással jár. Egyre fontosabb a nátron­lúg is, mint csávázószer, mert a tízperces magáztatás- hoz alkalmas 1—1,5 százalé­kos oldata sok növénynél ki­váló vírusölő. Utána sem szabad azonban elfeledkezni az azonnali folyó vizes öblí­tésről. Ugyanis akárcsak az egyéb csávázószerek többsége, olyan erős fizioló­giai hatású, hogy a csírát, hajtáskezdeményt körülve­vő burkok felületén meg­tapadt, és az ott megtelepe­dett csaknem valamennyi, mikroszervezetet és azok szaporítóképleteit elpusztít­ja, közben a csírát, illetve hajtáskezdeményt a burko­lata óvja a csávázószer rá­juk szintén káros hatásától, de csak addig, amíg a bu­rok sértetlen. Ezek után az is érthető, hogy miért eltérőek a csá- vázással kapcsolatos véle­mények és eredmények, s mennyire fontosak az előze­tes próbacsávázások a ku­darc elkerüléséhez. Azonkí­vül, hogy bizonyos csávázó­szerekre egyes növények különösen érzékenyek, mint a TMTD-re a paradicsom és a rézre a tulipán, azt is jó tudni, hogy amennyiben többféle szerrel kívánunk csávázni, a gombaölő szerrel végzett csávázás legyen az utolsó. Figyelmet érdemel az is,. hogy egyes csávázószerek az anyagtartalmuknak köszön­hetően nem hátrányosak, hanem éppen ellenkezően, csírázásserkentő, vagy egyéb kedvező mellékhatást vált­hatnak ki, vagyis a nö- vényegyedek életfolyamata­it közvetlenül serkenthetik, így töbek között egyes hi­ganytartalmú szerek a káros élőszervezetek elpusztítása mellett serkentik a kezelés­ben részesített növényrész, illetve növény fejlődését. Hasonlóan kedvező hatást válthat ki a rézgálic is, mi­vel a növények anyagcseré­jében fontos szerepe van, több enzim, mint az aszkor- binsav, és mások sajátos fémalkotórészeként is ser­kenti a fotószintézist. A kemoterápiás kezelése­ken kívül a hőterápiás ke­zelések bizonyulhatnak leg­jobbnak a vírusok ellen.. El­sőként az őszibarack négy vírusbetegsége, a vírusos sárgaság, a vírusos aprógyü- mölcsűség, a termés baráz- davörösödés és a rozettásodás gyógyításában értek el ilyen módon eredményeket, mind nyugvó állapotban levő fia­tal oltványoknál, mind a szemzőhajtásoknál. Elterjedt a hőterápiához tartozó melegvizes csávázás is, az amarillisz-, nárcisz- és jácinthagymáknál a tő- és szárfonálféreg ellen. Eb­ben az esetben a nyugalmi állapotban levő hagymákat és gumókat 2,5—4 órán át 43—44 Celsius-fok hőmér­sékletű vízben áztatják, ül­tetésük, vagy már a tárolá­suk előtt. A kardvirák hagy­magumóinál is eredményes kísérletek folynak a meleg­vizes kezeléssel. Komiszár Lajos Fotó: Veress Erzsi Naponta 50 vagon szemes kukoricát szárítanak A Bemutató Mintagazdaság címet viselő orosházi Üj Élet Tsz-ben nagy a vendég­járás. Naponta érkeznek szakemberek, gazdasági ve­zetők hazánk kijlönböző tá­jairól, de gyakran betoppan­nak a szomszédos Jugoszlá­viából és más államból is. Az irodán az üzemszervezésről, a munkaszervezésről, a gépi könyvelésről érdeklődnek, kinn a határban pedig igazi őszi csúcsmunkának lehetnek szemtanúi. Szépen elmunkált földön nagy teljesítményű gépek vetik az őszi búzát. Az egész évben rapszódikus időjárás most ősszel kedvez a talaj­munkának: elegendő a talaj­ban a nedvesség, s jó vető­ágy készül Kiscsákón csak­úgy, mint Bogárzón. A jövő évi kenyérnyekvaló jó alapot kap. Megkezdődött a kukorica betakarítása is. Hét nagy teljesítményű kombájn na­ponta mintegy ötven vagon szemes kukoricát takarít be. A kukorica nedvességtartal­ma magas, ezért a földekről egyenesen a szárító üzemek­be szállítják a szemes ter­ményt. Szerencsére az Üj Élet Tsz-nek annyi a szárí­tókapacitása, hogy a tatár- sánci kerületben bérszárítást folytatnak az orosházi Dózsa Tsz-nek. Jól fizet az idén a hibrid vetőmag előállításra vetett takarmánycirok, a sárgarépa, a cukorrépa és más őszi nö­vény. A betakarításnál ter­mészetesen nagyon oda kell figyelni, hogy minden meg­termett szem vetőmag céljá­ra kerüljön értékesítésre. A cirokmag egyenletesen fej­lett, szemre is nagyon szép, ráadásul magas a csírázóké­pessége. Az pedig már ter­mészetes ebben a jó hírű szövetkezetben, hogy a tagok minden munkaterületen el­ismerésre méltóan dolgoznak. a. Élövadbefogásra készülnek A battonyai Dózsa Vadász- társaság mintegy 16 ezer hektárnyi területen folytat tervszerű vadgazdálkodást. Az idén a fácánállomány igen gazdag, ami elsősorban annak köszönhető, hogy több mint három és fél ezer mesterségesen felnevelt fá­cáncsibét engedtek a szabad­ba. Annak ellenére, hogy a kiscsibék kétszer szenved­tek a vihartól, a megmaradt állomány szépen fejlődött. A vadászati idény meg­kezdődött. Nagy gonddal ké­szültek el nemcsak a téli vadászai' i ra, hanem az élővadbeíőgásra is. A MA- VAD-dal kétezer élőfácán­értékesítésre kötöttek szerző­dést, mezei nyúlból pedig 250-et adnak vérfrissítés­re. Üzemméret és eredményesség Minden elhamarkodott lépés felelőtlenség lenne Kis gazdaság — kevesebb gond? A kérdés nem egy­szerűen szónoki fogás. Legalábbis erre következtethe­tünk Danis József tsz-elnök szavaiból: „Kis gazdaság a mienk. Így az irányítás könnyebb, áttekinthetőbb egész tevékenységünk. Az első számú vezető azt is tudja, me­lyik gép hol dolgozik, név szerint fel tudja sorolni, ki­nek milyen a beosztása. Ezért azután gyorsan, időben közbe tud avatkozni, ha arra szükség van.” Ügy tűnik, Danis József, a nagykopáncsi Kossuth Tsz elnöke a méreteiben szeré­nyebb gazdaságok mellett áll ki. A dolog azért mégsem ilyen egyszerű, s ehhez mindjárt bővebb magyaráza­tot is fűzünk. A nagykopán­csi tsz-t évekkel ezelőtt el­kerülte a nagy egyesülési hullám. Igaz, egyesülésre a tagságot és a vezetőket is nehéz lett volna rábeszélni. Így tehát Danis József ma azokról a tapasztalatokról beszélhet, amelyeket mint egy kis tsz elnökeként szer­zett. S hogy amit mond, nem értelmezi mereven, arra bi­zonyíték az is, amit a to­vábbiakban hallottunk tőle: „Azt is látjuk persze, hogy a szorosabb együttműködés, esetleg egyesülés a három szomszédos tsz valamelyiké­vel előbb-utóbb elkerülhetet­len. Erre a még eredménye­sebb, jobb gazdálkodás ér­deke kényszeríthet.” Tény, hogy az összeolvadásra egye­lőre még semmi sem kész­tette a szövetkezetei. Hogy miért nem? A válasz: 1964 óta a szövetkezetben nyere­ségesen, évről évre jobb eredményeket elérve gazdál­kodnak. Erre a szövetkezet helyze­tét kevésbé ismerők azt mondhatják: Ja, kérem, ahol jók az adottságok?! Csak­hogy ennek éppen az ellen­kezője az igaz... Bizonyíté­kul földjeik aranykorona értékét hozhatjuk, még ak­kor is, ha ezt mint mércét sok szakember csak fenntar­tásokkal fogadja el. De hát valamit azért mégiscsak mondanak a számok. Föld­területük aranykorona-érté­ke ugyanis 17. A 2300 hek­tárból 700 hektár a legelő. Szódás, fehér szik majd minden talpalatnyi földjük. Az adottságok tehát?... Vala­hol máshol kell keresni az életképesség kulcsát. A szövetkezet elnöke ezt a következőképpen magya­rázza: „A területi adottsá­goknak megfelelő növényi kultúra és állatállomány. Ez 14 év óta a jelszavunk és ebből semmit sem enge­dünk, mert ez a siker titka. Főbb növényeink a búza, a repce, a mustár. A cukorré­pa ezen a földön alig adott 150—160 mázsát hektáron­ként. Megszüntettük a ser­téstenyésztést, felszámoltuk a baromfi- és szarvasmarha­tartást. Mivel az egyik leg­főbb takarmánynövény, a kukorica alig adott termést, nem volt más választásunk, mint a minden szempontból igénytelenebb juhot megho­nosítani. Legelőik kora tavasztól késő őszig csaknem 3400 ju­hot táplálnak. A 700 hek­tár azonban 5—6000 juh tar­tására is lehetőséget adna. — „1980-ig 4000-re növeljük az állományt. Ennek anyagi és személyi feltételeit tudjuk előteremteni. Most a juhá­szat alig ad nyereséget. Ezen változtatni akarunk, igaz ugyan, előbb szót kell érteni az ' emberekkel. Nem lesz könnyű meggyőzni őket, hogy a régi módszereknél van jobb is...” — magyaráz­za az elnök. A szövetkezet árbevételé­nek nagyobb részét s így a nyereség nagyobb hányadát is a növényi termesztés ad­ja. Sok gazdaság elfogadta volna idei 46 mázsás hek­táronkénti búza termésátla­gukat. Pedig öt éve még csak 28 mázsa kenyérgabonát ta­karítottak be átlagosan egy hektárról. A jelentős növe­kedés a gondos talajmunká­nak köszönhető. A szikes ta­laj állapotában változást a mélylazítás hozott. Ezt a munkát tavaly 300, ebben az évben 200 hektáron végez­ték el. „A sikeres gazdálkodás to­vábbi bizonyítéka, hogy leg­több berendezésünket kész­pénzért vásároltuk. Tizen­négy év óta nem volt fizeté­si gondunk. Biztonsági ala­punk 3,5 millió forint. Gép­parkunkkal a munkát idő­ben el tudjuk végezni. Ezért azután nem is nagyon jár­nak a nyakunkra az egye­sülés ügyében. Néhány rosz- szul előkészített összeolva­dást látva mi magunk sem szorgalmaztuk azt, és ma sem tesszük. Egyelőre... Amíg a szükségszerűség rá nem visz” — vallja Danis József. S ha már a nagykopáncsi tsz-ről van szó, arról sem fe­ledkezhetünk meg, hogy a legelők között elterülő 5—20 hektáros szántók — ilyen a művelt terület túlnyomó ré­sze — másutt is tapasztalt módon, nagyüzemesítésre al­kalmatlanok. A helyzetet bo­nyolítja az is, hogy a Kos­suth Tsz dolgozóinak nagy része ma a környező közsé­gekből, Tótkomlósról, Békés- sámsonról, Nagyérről jár át a szövetkezetbe. Az ő rész­vételük nélkül a munka el­képzelhetetlen. Dönteni nehéz! De végül is igaz : a nagykopáncsi Kos­suth Termelőszövetkezetben az üzemméret és az eredmé­nyesség összhangban van. Ezért minden elhamarko­dott lépés felelőtlenség len­ne. Kepenyes János Korszerű borjúszarvtalanítőt gyártanak A kötetlen szarvasmarha­tartásnál fontos munka a borjak szarvtalanítása. En­nek megkönnyítésére egy igen elmés és egyszerű szer­kezetet konstruáltak, amelyet tavaly óta gyártanak már. Ez pedig az úgynevezett ESZ—1. elektromos szagta­lanító berendezés, amelyet a Mezőhegyesi Vas-, Fa-, Fém- és Gépipari Szövetkezet dol­gozói készítenek. Az idén már 50-et átadtak a megren­delőknek ebből az újszerű termékükből. Az ESZ—1. típusú beren­dezéssel a borjak szarvtala­nítása korszerűen, gyorsan, fertőzés- és vérzésmentesen oldható meg. Így a szarvta- lanítás — az érzéstelenítéssel együtt — a borjúnevelő szakmunkások feladatát is megkönnyítve igen egyszerű­en elvégezhető. A lényegében két részből álló műszer mindössze né­hány kilogramm. Az ala­csony feszültségű áramfor­rásból és egy égetőpisztolyból álló együttessel egy óra alatt 10—15, de jó munkaszerve­zéssel akár 30 borjú is szarv- talanítható. A mindössze né­hány másodperc alatt 800— 850 fokra felizzó égetőgyűrű a borjú szarvkezdeményére illeszthető, s tíz másodpercen belül kiégeti annak helyét. A műszer használata — mint a szakemberek tanácsolják — a 2—4 hetes borjaknál a legoptimálisabb. Természete­sen a folyamat levezetésére a borjú fejét előzőleg rögzí­teni kell. E műszer segítségével meg­előzhető, hogy a felnövő ál­latok egymás között vagy a berendezésben, illetőleg a körülöttük tevékenykedő emberekben kárt tegyenek. A szarvtalanító kalodában először érzéstelenítik a borját, majd az égetőpisztollyal leégetik a szarvkezdeményt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents