Békés Megyei Népújság, 1978. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-10 / 214. szám
1978. szeptember 10., vasárnap Barátaink életéből Kopernikusz szülővárosában Észak-Lengyelország: Torun. Itt született 1473-ban Kopernikusz Miklós, a csillagász, „aki mozgásba hozta a Földet...” És ez a város egyike azoknak, ahol minden világégések ellenére műemlékek sora hirdeti az egykor gazdag Hanza-múl- tat; az emlékező lakosság pedig annak hiteles történetét őrzi. miért maradt 70 ezer toruni lengyelből 1945- re mindössze 15 ezer? A város folyója, a Visztula olyan Lengyelországban, mint nálunk a Duna: népek születésének és elmúlásának tanúja. Az utcákon a most 130 ezer lakosú nagyváros élete lüktet. Főterén, a Stare Miastón a városház^ gótikus ablakai tükrök a nap arca előtt. A kora ősz üzen Torunból is... (S-N) A városháza tornya évszázadokat látott Kopernikusz Miklós szobra a hires „Csillagos ház” közelében A középkori várfal ferde tornyában a Városbarátok Egyesülete székel. Lőrésnyi ablakai a Visztulát figyelték egykoron Harkovi traktorok Magyarországon A harkovi traktorgyárban lépten-nyomon találkozhatunk a szocialista országok mezőgazdasági vállalatainak, termelőszövetkezeteinek képviselőivel. A KGST tagországokból érkezett szakemberek itt szerzik meg a T— 150 K típusú traktorokkal kapcsolatos műszaki és kezelési ismereteket. Egyikük, Sperger László vezető szerelő Mosonmagyaróvárról érkezett. — A magyar gépkezelők és szerelők nagyon elégedettek az új szovjet traktorokkal — mondja Sperger elv- társ. — Mezőgazdaságunkban igen gazdaságos, mozgékony és univerzális gépként mutatkozott be a T— 150 K típusú traktor. A gépjavító állomásunkhoz tartozó gazdaságokban működő 190 szovjet traktor kihasználása igen jó hatásfokú. Húsz éve dolgozom szerelőként és ez idő alatt megismerhettem az amerikai, angol és más külföldi cégek által gyártott traktorokat is. Nem hízelgésként mondom, de minőségi szempontból a T—150 K típusú traktor nagyon sok külföldi modellnél jobb, s a szántásnál és a szállítási feladatoknál egyaránt nélkülözhetetlen. Ez az új szovjet gyártmány rendkívüli gazdaságosságával is kiemelkedik a többi közül. Amíg ezek a traktorok évente átlag ezerötszáz órát dolgoznak folyamatosan, addig az amerikaiak 550, az olaszok pedig 400—500 munkaórát bírnak. Ehhez még hozzá kell tenni, hogy a szovjet traktorok ezt az éves teljesítményt nvolc éven keresztül garantálják. — A harkovi traktorgyártók büszkék az elismerésre — kapcsolódik a beszélgetésbe Jurij Boroznyak, a műszaki tudományok kandidátusa, a gyár pártszervezetének titkára. — Mindez azonban nemcsak a közös korszerűsítések eredménye, de dicséri a magyar szakemberek hozzáértését is. A közelmúltban a magyar gépjavító állomásokról érkezett tizenkét fős szakember- csoport látogatást tett a harkovi „Szelhoztyehnyika” bo- godu'hovi részlegénél. Az itteni kollektíva kezdeményezte a traktorok műszaki kiszolgálásának minőségi javítását. — Engem például különösen a traktorok meghibásodásának szovjet diagnosztikai módszere érdekel — mondja Kalocsay Mihály, az „Agrotröszt” mérnöke. — Az itt alkalmazott különleges mérőpad segítségével néhány perc alatt megállapítható bármiféle meghibásodás helye. Az új módszer lehetővé teszi a T—105 K traktorok tervszerű megelőző karbantartásának megszervezését és jelentősen növelheti az üzemidőt. Nyikolaj Nyeszvityenko (APN — KS) Bulgária — 78 Dz ifjúság városa Dimtirovgrád ligetes utcái Az ötvenezer lakosú Di- mitrovgrádot nevezhetnénk akár a parkok városának, akár a szocialista ipar fellegvárának is, de leggyakrabban úgy emlegetik Bulgáriában, mint a fiatalok városát. Penjo Penev, aki a város falai között érett költővé, így jellemezte egyik versében a Marica-parti metropoliszt: „Dimitrovgrád az erő és a fiatalság forrása”. Dimitrovgrád tanácselnöke is a fiatalon elhunyt szárnyaló lelkű költő versét idézi, Sv arról beszél, miért is nevezik Dimitrovgrádot a fiatalok városának. — Dimitrovgrád három faluból nőtt ki. 1974. szeptember 2-án fiatalok sokasága érkezett ide az ország, minden részéből, hogy lerakják egy szocialista ipari város alapjait. Így kezdődött Bulgária iparosítása. A következő esztendőben mintegy húszezer fiatal dolgozott a városban. Cementkombinát, műtrágyagyár, azbesztüzem, hőerőmű, ruhagyár, gépgyár épült. A város ma is szüntelenül terjeszkedik, állványerdők jelzik, merre nyújtja óriási karjait. Megtekintettük a KGST-beruházásban épülő óriási poliésztergyár csarnokait. Kint az útszélen a terep még rendezetlen, a falak mentén hatalmas vastraverzek futnak körbe, s a Dimitrovgrád tanácselnöke falak között már a legmodernebb gépeket állítják össze a japán szerelők. Az ország sok tájáról, 968 helységből verbuválódott a város lakossága. Gépkocsival bejártuk a fiatal város utcáit, tereit is. A gyárakat, üzemrészeket tágas, zöldövezettel, ligetekkel választották el egymástól, a lakóházak között is dús lombú fasorok. Bölcsen és okosan terveztek a dimitrovgrádi mérnökök. Nincs még város a világon, ahol 22 négyzetméter zöldterület jutna egy lakosra. Három nagy parkja — a Ma- rica park 140, ,a Vapcarov 42, a Penev park pedig 8,5 hektár területen fekszik, de 22 hektárra kívánják kiterjeszteni —, mint óriási tüdők szűrik, frissítik a város levegőjét. A parkok jelentős része társadalmi munkában készült, s ebből kivették részüket a magyar fiatalok is. Dimitrovgrád Kazincbarcikával tart fenn eleven kapcsolatot. Kazincbarcikáról minden nyáron húsz diák érkezik a városba. Húsz napot parképítéssel töltenek, tíz napot pedig a tenger mellett üdülnek. A város vezetőit a hatvanas évek végén aggasztotta, hogy viszonylag alacsony volt a születési ,arány. A hetvenes évek második felében évente már 1000—1200 gyermek születik. Tizenkét általános iskolája, egy gimnáziuma és három középiskolája van a városnak. Minden tizedik ember új lakásban él Dimitrovgrádban. 1982-ben lesz a város névadójának, Georgi Dimitrov- nak, a bolgár és a nemzetközi munkásmozgalom nagy alakja születésének századik évfordulója. A fiatal város lakói most erre a nagy évfordulóra készülnek munkával, új létesítményekkel kívánják megünnepelni névadójuk születésnapját. Hamar Imre KGST-beruházásban épül a poliésztergyár (Fotó: Vida András — KS) Őskori települések a Tátrában Atlasz Szófiáról A pozsonyi Komensky- egyetem bölcsészkarának tanárai és hallgatói még 1965- ben régészeti kutatásokat kezdtek a Magas-Tátra aljában. Velká Lomnice község határában falakkal megerősített településre bukkantak, gazdag, ritka leletekkel. Poprád mellett találtak rá egy későbbi kőkori, mintegy hétezer éves településre. A település lakossága — a leletek tanúsága szerint — mezőgazdaságból élt. A jelenlegi ásatások Burich környékén folynak, ahol két településréteget tártak fel, melyek közül az egyik 12 000 éves. A jégkorszak utáni időben a Magas- Tátra aljában rénszarvasvadászok éltek. A kutatások kimutatták, hogy az ott élő emberek kohászattal is foglalkoztak, amiről görög pénzérmelelet is tanúskodik. Egyúttal azt is bizonyítja, hogy a Tátra alján elterülő táj lakossága összeköttetésben állt a görög világgal. (BUDAPRESS — ORBIS) Érdekes új kiadványon dolgoznak a szófiai kartográfiai intézet munkatársai. A fővárosról és agglomerációs övezetéről készítenek részletes térképsorozatot. Az atlasz nem csupán tudományos érdeklődésre' tarthat számot, nagy a gyakorlati jelentősége is. A 150 oldalasra tervezett mű 20 fejezetre oszlik. Az egyes térképek szeizmikus, éghajlati, területi, talaj-, népesedési és települési viszonyokat tükröznek. Külön fejezet foglalkozik az iparral, szállítással, közlekedéssel. Üjabb fejezet mutatja az oktatási és kulturális központokat. A sokoldalú tájékoztatást kiegészíti a rádió- és tv-hálózatról készített fejezet. Az atlasz mérete 48x34 centiméteres lesz. A magyarázó szöveget a bolgár mellett oroszul és angolul is közli az új kiadvány. (BUDAPRESS — SZÓFIAPRESS)
