Békés Megyei Népújság, 1978. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-10 / 214. szám
1978. szeptember 10., vasárnap « SZÜLŐFÖLDÜNK Az atomerőmű főépületének területe több labdarúgópályányi Apró legényke koromban hallottam először Paksról. Két öregember első világháborús élményét mesélte: „Németországban, a Feketeerdőben táboroztunk, cimborámmal elmentünk kulacsainkat megtölteni a közeli forráshoz. Ott egy kőoszlop állt, rajta a felirat: itt ered a Duna. — Akkor most én bedugom a forrást, kitolok az otthoniakkal, a paksiakkal — élcelődött a másik. Később, a település határában levő halászcsárda ízletes halételei vitték messze a falu hírnevét. Az 1970-es évek elejétől újabb nevezetessége van Paksnak: itt épül hazánk első atomerőműve. Tulajdonképpen mi is ma Paks? Nagyközség? Már nem az! Város? Még nem az! Atomváros lesz ! <3? A világ energiahordozó igénye az elmúlt három évtizedben rendkívül megnövekedett. Villamos energiában hazánk ma már nagy- fogyasztónak számít: a hazai összes energiafogyasztásból a villamosenergia-fo- gyasztás 1970-ben 26,3 százalékot, az ezredforduló éveiben várhatóan 41—42 százalékot tesz ki. Falja az áramot az ipar, a fejlődő mező- gazdaság, a közlekedés, a megannyi háztartási gép és ki tudná tovább sorolni. Egyszóval: a felszabadulás óta a hazai energiahordozóigények négyszeresére, ezen belül a villamosenergia-igé- nyek nyolcszorosára nőttek. Ezt a növekedést villamos- energia-importtal sem lehet fedezni, a szénhidrogének importja az utóbbi időkben pedig igen megdrágult, ezért is parancsoló igényként merült fel hazánkban a nagy teljesítményű atomerőmű építése. De mi is tulajdonképpen az atomenergia? Az atomok pozitív töltésű atommagokból és ezt körülvevő negatív töltésű elektronokból épülnek fel. Az atommagok kétféle elemi részecskéből : protonokból és neutronokból állnak. Az atommagokat az úgynevezett kötési energia tartja össze. Az atomerőművekben a cél a kötési energia felszabadítása. Ez a folyamat az atomerőművek reaktorában zajlik le azáltal, hogy az uránium atommagok neutronokat fognak be és felhasadnak. A hasadás során energia szabadul fel — amelyet hasznosítunk — és újabb neutronok keletkeznek, melyek további atommagokat hasítanak. A gyors ütemben növekvő hasadási folyamatot nevezik láncreakciónak, amelynek szabályozatlan formáját az atombombánál, szabályozott formáját pedig az atomerőműveknél valósították meg. Az így nyert hatalmas energiamennyiséget az jellemzi, hogy egy gramm urán összes atommagjának hasadása esetén keletkező energiamennyiség például elegendő 15-16 ezer 40 Watt teljesítményű izzólámpa 24 órai üzemeltetéséhez. A nukleáris fűtőelemeket a Szovjetunió szállítja. Az uránoxid kapszulák — amíg meg nem indult a láncreakció, veszélytelenek, azok akár kézbe vehetők — egy két méter hosszú, 10 milliméter átmérőjű csőben, majd ezek ezrei a reaktorban helyezkednek el. Egy-egy töltet súlya 42 tonna, egyharmadát évente cserélik. Az elhasznált fűtőanyagot — ha úgy tetszik „salakot” —, ami kikerült a reaktorból pihentetik (tárolják), majd újbóli felhasználásra visszaszállítják, reprocesszálják — magyarázza Nagy Zoltán létesítmény főmérnök. *8* Óriási területen folyik az építkezés, kiépített utakon szállítják az építőanyagot, a munkásokat. Raktárak sorakoznak, kavicshegyek magaA reaktor leendő helyén milliméter pontosságban dolgoznak az építők, a szerelők, munkájukat geodéták segítik sódnak. Jelenleg mintegy 4200 építő-szerelő dolgozik a mélyben, a felszínen. A felkészülés, az építés, a szerelés pontos ütemezése arra irányul, hogy a programozott üzembe .helyezés megvalósulhasson. A kormány különleges intézkedéssel is segíti a munkákat, a 60 milliárd forintos beruházást. Kísérőm, Szalontai József gépészmérnök mondja: — Minden létesítménynek generálkivitelezője van, az ő munkájukat alvállalkozók segítik. Napjainkban 3 ' fő- vállalkozó, s mintegy 35 alvállalkozó dolgozik a beruházáson. A gyulai Vízgépészeti Vállalat például a hűtővíz szerelvényeit gyártotta é6 szállította. Egyébként az elkövetkező hónapokban, években az itt dolgozó vállalatok száma mintegy félszázzal gyarapodik. Közben kiérünk az építke* zésre. Pallókon, betonacélrácsokon lépdelünk. Csodálatos látvány az épülő atomerőmű. A „gödörben”, vagyis az egyik reaktor alapozásán, a magasban az acél- szerkezeten serény munka folyik. Szivattyú továbbítja a betont, a vasszerelést daru emeli a helyére. Az egyes munkahelyek rádióval tartják a kapcsolatot. Az egészségügyi létesítmény építését KISZ-fiatalok vállalták, a képen: Giricz Sándor Mokány ember irányítja a betonszivattyút. Lojkó Jánosnak hívják, negyedszázada dolgozik a 22. ÁÉV-nél, a kőművesszakmában. Így fogalmaz : — Meg kellett tanulni az új technológiát. Itt nagyon pontosan kell dolgozni, ez a munka lényegesen eltér a hagyományos építkezésektől. Magas műszaki színvonalon épül az erőmű, fokozottabb a szakmai követelmény. — Ezen az építkezésen mindent műbizonylattal látnak el, kezdve a betonacéltól a különféle szerelvényekig. A varratokat rötgennel és ultrahangos vizsgálattal ellenőrizzük — tájékoztat Kisgyörgy Jenő, az Erőmű Beruházási Vállalat műszaki ellenőre. *8* Az atomerőmű teljesen zárt üzem lesz: az itt dolgozók egészségét fokozottabban ellenőrzik és védik. A főépületbe csak az egészségügyi létesítményeken keresztül lehet majd bejutni. Ez a létesítmény KISZ-esek közreműködésével készül. — Mit jelent ez? — fordulok Giricz Sándorhoz, a 22. AÉV kőműveséhez. — A KISZ egy önálló létesítményre szervezett munkát. Olyan feladatokat vállalnak, amit meg tudnak valósítani a fiatalok. Igényes, precíz munka ez! — sorolja. — Honnan jöttél? — Gyoméról. Igaz, közben megnősültem, s most már itt lakom a szomszéd faluban, Németkéren. Ettől függetlenül Békés megyeinek vallom magam, gyakran járok haza családomnál. Mint megtudtam, az elkövetkezendő hetektől mintegy 40 tagú Békés megyei brigád áll munkába Pakson. — Hogyan kerülnek a Békés megyei ÁÉV dolgozói az atomerőmű építkezéséhez? — kérdem Hamvas János építésvezetőtől, aki már a helyszínen készíti elő a munkákat, a megyénkből érkező építők fogadását. — A beruházásban segítséget nyújtanak a megyei építőipari vállalatok — kezdi. — A szegedi DÉLÉP, a BÁCSÉP és a BÁÉV létrehozta a Dél-Alföldi Építőipari Társulást két építésvezetőséggel. így, a három vállalat < közösen vesz részt az atomerőmű építésében, mintegy 150 dolgozóval. — Mi lesz a feladatuk? — A segédépületet készítjük el, a reaktorból kikerült „salakot’^- itt tárolják majd 3 évig, mielőtt a végleges izotóptemetőbe kerül. Közben a munkásokról való gondoskodásról beszélgetünk. A település központjától nem messze már magasodnak a modem lakótelep házai, melyek kényelmes és igényes munkásszállásként az építők otthonául szolgálnak. Az építkezés színhelyén a 3500 adagos étterem ízletes, változatos ételekkel várja az építőmunkásokat *8* Késő délutánra jár az idő. A főépületbe — amelyben több labdarúgópálya elférne — gépkocsisor érkezett különféle szerkezetekkel. Mire a toronydaruk megszabadítják a járműveket terhűktől, Szalontai József: „A reaktort ilyen rozsdamentes acélajtók zárják majd le.” beesteledik. Kigyulladnak a reflektorok, a magasban dolgozó hegesztőket a sötétben apró, lilás fény jelzi. A toronydaruk méltóságteljesen fordulnak terheikkel, óriásként vigyázzák a vidéket. Az építők dolgoznak, hogy az atomot, amit korábban az ember ellenségnek, borzaimnak ismert meg, megszelídítve, mielőbb saját szolgálatába állítsa, a maga javára hasznosítsa. A monumentális építményben a reaktor alapjának vasszerelésén dolgoznak Kép, szöveg: Szekeres András Egy nap az épülő atomerőműben Arányok — fent és lent
