Békés Megyei Népújság, 1978. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-10 / 214. szám
1978. szeptember 10., vasárnap o ISHíUMld---------L abdadömping Legördülnek az első Plastolus-emblémával ellátott piros pöttyös labdák a szalagról Fotó: Veress Erzsi Munkaszervezés Scsokinói módra A Szovjetunióban ma már úgy emlegetik a scsokinóiak kezdeményezését, mint egy jól bevált munkaszervezési módszert. Először a helyi nitrogéntermelési egyesülés alkalmazta, ott is dolgozták ki. S az eredmény: az új munkanormák bevezetésével, a többszakmás képzéssel, a munkaigényes folyamatok gépesítésével és automatizálásával 11 év alatt csaknem háromszorosára nőtt a termelés és körülbelül négyszeresére a termelékenység, miközben a dolgozók létszáma másfél ezerrel csökkent az egyesülésben. Nem véletlen tehát, hogy más vegyipari vállalatok is kapva kaptak az alkalmon. Hogy a módszer meghonosítását segítsék, az iparágban külön bizottság összegezte a kezdeményezők tapászta- latait, s módszertani útmutatóval is hozzájárult azok népszerűsítéséhez. Elsőként a Moszkva melletti Voszkreszenszk műtrágya- gyárában, majd a szibériai Barnaul műszálüzemében, később pedig az iparág más vállalatainál is hatékonyan alkalmazták. Az elért termelési eredmények értékét jelzi, hogy a scsokinói munkaszervezési rendszer kidolgozói és továbbfejlesztői közül sokakat Állami Díjjal tüntettek ki, s a kormány intézkedett a módszer más népgazdasági ágakban történő hasznosításáról is. Ennek érdekében továbbfejlesztették a különböző pótlékok és prémiumok rendszerét azoknál a munkásoknál és műszaki értelmiségieknél, akik több szakmát sajátítanak el, tökéletesítik a termelést megkönnyítő szolgáltatásokat és teljesítményüket is fokozzák. Anyagi elismerés jár azoknak a dolgozóknak is, akik saját gyáruk profiljához igazítják-fejlesztik a scsokinói módszert. A „Kevesebb emberrel többet termelni!” jelszó tehát már úton van a teljes megvalósítás felé a Szovjetunióban. APN—KS Mit tesz a „Metesz” a műszaki haladásért az új évadban A napokban gördültek le az első pettyes labdák a szarvasi Plastolus Műanyagfeldolgozó és Játékkészítő Ipari Szövetkezet újonnan átrendezett műhelyének szalagjáról. Mint nemrégiben beszámoltunk róla, a labdák gyártását átvették a budapesti Polimer Műanyagfeldolgozóipari Szövetkezettől. Ezzel egyedüli gyártói a kétféle méretű és kétszínű — piros-fehéç. — labdáknak hazánkban. A pöttyösök gyártásának átvétele is azt látszik alátámasztani, amit a szövetkezet évek óta céljául tűzött ki: a játékgyártás fejlesztése és profiltisztítás. A május közepén lezajlott első tárgyalástól eltelt negyedév múlva a gépsort felszerelték, mi több, meg is indult a gyártás. Az egymillió forintért megvásárolt labdagyártó gépsor mintegy 40 embert foglalkoztat, s a teljes elindulás után műszakonként mintegy 1500 pöty- työs kerül le róla. Ez évenként több mint egymillió pvc-labdát jelenthet. Osztrák, pásztázható pvc- porból készítik a labdákat, az előrejelzések szerint a hazai vevők mellett az NDK, Csehszlovákia és Jugoszlávia is vásárol azokból. Számításaik szerint termékeik 40 százalékát külföldön, 60 százalékát pedig a hazai piacon értékesítik. Az idén több mint 300 ezret kívánnak átadni a kereskedelemnek. Miiül ír a Fáklya? A Fáklya szeptember 24- én megjelenő 18. száma gazdagon illusztrálva mutatja be az orosz népi minia- túrafestészet, az úgynevezett palehi díszítés jellegzetességét. Ugyancsak képes riport ismerteti meg az olvasót a jól gépesített és minden tekintetben korszerű Gigant nevű kolhozzal. A KGST-tagországok valuta- és hitelgazdálkodásáról gazdasági elemző írás szól. Képes riport kíséri nyomon az Abház ASZSZK területén a szovjet alpinisták kalandos útját, elénk tárva a táj csodálatos szépségeit. Különféle információk között a lap tudósít a csepeli munkások és szovjet kollégáik baráti kapcsolatairól, a tudomány és a technika újdonságairól, valamint a szovjet közélet híreiről. Ebben a számban is található orosz nyelvlecke, keresztrejtvény, filmelőzetes és ismerteti a lap a Szovjet Kultúra és Tudomány Házának programjait. Az ősz közeledtével megsokasodnak a műszaki és tudományos egyesületek rendezvényei is. Gál Istvántól, a MTESZ megyei titkárától az elmúlt évad mérlegéről és a szervezet őszi terveiről, elképzeléseiről kértünk tájékoztatást. Sok ezer résztvevő A májusban véget ért műszaki fejlesztési "hónap — mint a titkár elmondotta — sikeres volt: a rendezvény- sorozat előadásai, ankétjai és bemutatói közvetlenül segítették vállalataink, gazdasági egységeink feladatainak végrehajtását, megyénk műszaki fejlődését. A tagegyesületek és jogi tagvállalatok néhány hét alatt csaknem 60 előadást rendeztek, az ankétok, bemutatók, üzemlátogatások száma megközelítette a húszat, a hallgatóság és a' szemlélők száma több ezerre rúgott. Különösen nagy érdeklődést váltott ki az ÉVM és az ÉTÉ által szervezett nemzetközi rendezvény: az építőipari gépek bemutatója, az Árpolitikánk időszerű kérdései című előadás és az üzemi demokrácia időszerű kérdéseiről tartott ankét. Élenjárnak a fiatal műszakiak A megyei szervezet új kezdeményezése: a tagegyesületekkel együtt csatlakoztak a SZOT márciusban meghirdetett pályázatához, melynek jelmondatát és címét érdemes ezúttal is pontosan felidéznünk: „Közös erővel a munkások és a műszakiak együttműködéséért, a műszaki haladás termelőerővé válásának elősegítésében”. Ez a gyakorlatban — e vonatkozásban — annyit jelent, hogy a pályázat megyei kiírói olyan újításokat, ésszerűsítő javaslatokat, nagyobb szabású programokat kértek az üzemekben dolgozó munkásoktól, mérnököktől, technikusoktól, amelyek közvetlenül segítik munkahelyükön az adott gyakorlati problémák megoldását, új, gazdaságos és gyümölcsöző eljárások, folyamatok szervezését, bevezetését. Harmincegy pályamunka érkezett; zömmel érdekesek, hasznosak. Legtöbben üzem- és munkaszervezési, köz- gazdasági, gépészeti és technológiai vonatkozású, jellegű munkákkal pályáztak. A munkákat bíráló bi- bizottság értékelte, sa 15 nyertes dolgozatot elismerő levéllel és ajánlással juttatta vissza a pályázók munkahelyére, javasolva a mielőbbi gyakorlati bevezetést, alkalmazást. A zsűri személyesen is elbeszélgetett a pályázókkal, akik ezután átvették a díjakat — összesen 80 ezer forintot. A legjobb munkák közül külön is említést érdemel Gulyás Ferenc pályamunkája, amely textilgyártás során bekövetkező hibák kiküszöbölésére tesz hasznos javaslatokat, az Orosházi Üveggyár egyik pályázó csoportjának (Görbics Ferenc, Tóth Sándor, Hosszú Attila, Zsiga Mihály) munkája, amely az üvegyártás baleseti veszélyeit csökkenti, s egy másik üveggyári munka, amelyben a pályázók kidolgozták a drótbetétes üveg zománcozásának technológiáját. Gyakorlatiasabb munkát Az ' évadindítással kapcsolatos feladatokat rövidesen ügyvezető elnökségi ülésen tisztázza a MTESZ vezetősége — közölte a titkár, majd röviden ismertette az őszi legfontosabb feladatokat. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság kormányunk részére tervezetet készített „A kutatási-fejlesztési információellátás helyzete és korszerűsítésének feladatai” címmel, s ezt véleményezésre, javaslattételre a MTESZ országos elnöksége elé bocsátotta. A tervezetet — többi között — a MTESZ Békés megyei tagcsoportjai is véleményezik. November elején „A minőségtanúsítás helyzete Békés megye ipari és mezőgazdasági egységeiben” címmel tart tanácskozást az elnökség. A cél: mindazoknak a feladatoknak a megvitatása, s meghatározása, amelyet megyénk vég-, vagy részterméket előállító üzemei tehetnek garanciális kötelezettségeik még jobb, még pontosabb teljesítéséért, a lakosság, a felhasználók érdekében. A MTESZ további feladatai között az egyik legjelentősebb a műszaki könyvhét, amelyet október második felében — mint eddig is — a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalattal társrendezőként szerveznek. A rendezvénysorozat keretében megyénk minden nagyobb településén — tehát a városokban és a népesebb nagyközségekben — műszakitechnikai kultúránk fejlesztését célzó előadások hangzanak el, könyv- és termékbemutató kiállítások nyílnak. A titkár a továbbiakban felhívta a figyelmet két, már eddig is nagy érdeklődést keltő tanfolyamra. Októberben bizonyítványt is adó kurzust indítanak vállalati, gazdasági újítási előadóknak. Ez fölöttébb szükséges és fontos, hiszen nap mint nap tapasztalható, hogy az újítókedv megtörik a vállalatok ezzel foglalkozó beosztottjainak nem eléggé gyors, vagy nem eléggé szakszerű ügyintézésén. A másik tanfolyamban felvonókezelőket képeznek üzemek és lakóházak liftjei kezelésére. Végül — közölte a titkár — hamarosan összehívja az elnökség azt a bizottságot, amelvnek a feladata a már készülőben levő kiviteli tervek alapján áttekinteni: mit kell tenni azért, hogy a következő tervidőszakban új otthont kapjon megyénkben a MTESZ, felépüljön Békéscsabán a Technika Háza. V. J. Élteti víz M I egyénk természeti adottságaiban fontos szerepe van a víznek, a vízzel való tervszerű gazdálkodásnak. Békés megye az ország azon vidékei közé tartozik, ahol a víz már napjainkban is a gazdasági élet alapvető tényezője, egyik legfontosabb kincs és nyersanyag. Éppen ezért az MSZMP Békés megyei bizottsága 1977 elején határozatot hozott a megye távlati, 1990-ig szóló komplex vízgazdálkodási koncepciójának kidolgozására, a Körös-völgyi vízgazdálkodási mintaterület célkitűzéseinek kimunkálására. A koncepció, a program elkészült, s ezt a héten megvitatta, megtárgyalta és jóváhagyta a megyei tanács. A célkitűzés lényege az, hogy a VI. és VII. ötéves terv feladatai megfelelő előkészítéssel kerüljenek meghatározásra, s csak a koncepcióba beleülő fejlesztések valósuljanak meg. De mik is ezek a célkitűzések? Békés megye 79 településéből napjainkban 45 városban, nagyközségben, községben üzemel vízmű, a lakosságnak 57,7 százaléka fogyaszt vezetékes ivóvizet. Ez rosszabb az országos átlagnál. A fejlesztési cél az, hogy 1990-ig megyénk lakosságának mintegy 90 százaléka már vezetékes ivóvizet fogyasszon. Az elkövetkező másfél évtizedben 28 új vízmű épül, csupán hat kisközségben nem lesz vízmű. A megye vízellátásának fejlesztését már kidolgozták, a regionális vízellátó rendszer az igények és a településfejlesztési szempontok figyelembevételével valósul meg. A rendszer végső kiépítésében a Maros törmelékkúpjának vízbázisára, valamint a felszíni vízbázisra alapozva elégíti ki a kommunális és egyéb vízigényeket Békés megye legjelentősebb településeiben. A dél-alföldi regionális rendszer első ütemeként — Békéscsaba, Békés, Gyula térségében, a három várost összekötik — már épül a gerinchálózat. A rendszer 1985-ig tovább bővül, s ez időszakban bekapcsolják a hálózatba Mezőbe- rényt, Gyomát, Endrődöt, Köröstarcsát, Körösladányt és Szeghalmot. A második ütemben, vagyis a VII. ötéves tervben újabb hálózattal bővül a rendszer. Szükség is van a vízműbővítésekre, a jó minőségű vízre, mert bizony sok megyei kisközségben ma még nincs megoldva megnyugtatóan a lakosság ivóvízellátása. Megyénkben alapvetőek a mélységi vízkészletek, amelyek mennyiségi és minőségi védelme a távlati fejlődés szempontjából létfontosságúak. A hasznosítható készletek szempontjából a megye délkeleti része, a Maros törmelékkúpja a leglényegesebb. A Viharsarok más részei mélységi vizekben viszonylag szegények. A mélységi ivóvízkincs hatékonyabb felhasználása a vízpazarlás megszüntetését, célszerű vízkészlet-gazdálkodást, a mélységi vizek teljes körű minőségi védelmét is igényli. A szűkös vízkészletek mellett meghatározó szerepe van a víztakarékosságnak, a kitermelt mélységi vizek célszerű elosztásának, a regionális víztermelő és elosztó rendszerek útján. Megyénk az elmúlt években élenjáró volt az öntözött területek kihasználásában. Figyelembe véve azt a fontos szerepet, amelyet Békés az ország élelmiszer- gazdaságában betölt, valamint a rendelkezésre álló pénzügyi lehetőségeket, 1990- ig a megye öntözési kapacitásának csaknem meghárom- szorozását tűzi célul a program. Az elkövetkező időszakban 63 ezer 700 hektáron valósul meg újabb fejlesztés. Hogyan fejlődik az öntözés, és vajon lesz-e elegendő öntözővíz? Az öntözésfejlesztés alapvető feltétele a hasznosítható vízkészletek növelése, főként helyi tározásból. Ez egyebek között azt is jelenti: egyes öntözőfürtökben a növényi kultúrák aránya módosul, változik, hogy a főművek kapacitáskihasználása minél jobb legyen. Csökken a kettős hasznosítású csatornák aránya, ezzel egy időben több önálló főcsatornát építenek ki. Egyik alapvető szempont az Öntözésfejlesztés koncentrálása. Ennek megfelelően készül a nagykunsági 14-es öntözőfürt, amely 38 ezer 600 hektárra juttatja el az év minden szakában az életet jelentő vizet. Többek között Gyula, Elek, Kétegyháza térségében újabb 2800 hektár válik ön- tözhetővé. A csudaballai ág 3300 hektárra juttatja a vizet, a sárréti öntözőfürt 8400 hektárral gyarapodik. További fejlesztésre kerülnek a körösladányi és a biharugrai öntözőrendszerek. Megyénkben a vízkészlet— vízigény egyensúly szempontjából augusztus a kritikus hónap. Ebben az időszakban az öntözővíznek alig öt százaléka származik a Körösök öntözővizéből, 17 százalék a tározott víz, míg a többi a Keleti-Főcsatornán és a Hortobágy-^-Berettyón át a Tiszából jut a békési földekre. A tiszai vízátvezetés egyéb Tisza-völgyi igények miatt, a Körösladányi Vízlépcső első ütemének üzembe lépésével és a Nagykunsági Főcsatorna 1980-ra tervezett üzembe helyezésével sem növelhető a szükséges mértékig. A megye vízkészlet-gazdálkodásának javításáról fokozottabban szükséges kihasználni a Körösök vízszintjét: a jó minőségű árvízi lefolyásból tározott vízzel fedezhetők az egyre növekvő igények. Ezt segíti majd a VI. ötéves tervben megvalósuló 42 millió köbméteres víztározó, amely a VII. ötéves tervben egy újabb, 16 millió köbméteres tározóval bővül. A jelentkező vízigények biztosítására lehetőséget nyújt a Fehér- és Fekete-Körös, valamint az országhatár által bezárt terület, amely a Körösök tavaszi árhullámából feltölthető, a tározott víz szétosztása gravitációs úton megvalósítható, ezzel egy időben a tározó több célra — horgászat, vízisport, pihenés — hasznosítható. Természetesen ezzel egy időben szükséges korszerűsíteni, karbantartani a már meglevő és üzemelő műveket, megfelelő szintre emelni a vízgazdálkodás ipri és építőipari hátterét, hatékonyabbá tenni a végrehajtás és irányítás szervezetét. Mindezek együttesen a termelés növelésének feltételei, amelyek egyúttal a lakosság jobb kielégítését is szolgálják. A lakossági ellátáson túl a mezőgazdaság ellátása is elengedhetetlen. Megvénk aZ ország egyik legrégibb öntözéses kultúrájú vidéke. Jelenleg az öntözésre berendezett terület mintegy 33 ezer hektár. Ennek 27 százaléka rizs, 55 százaléka esőztető öntözőtelep, a többi egyéb öntözött terület. Jellemző sajátosság, hogy az öntözött terület nagyobb hányada elszórtan, kis parcellákra tagozódik. A gondokat fokozza. hogy a 700 kilométernyi főcsatorna-hálózatból alig 100 kilométer épült öntöző- csatornaként, a többi kettős hasznosítású. a megyei vízgazdálkodás-fejlesztési program megvalósítása 1990-ig mintegy 18,6 milliárd forintot igényel, mely ösz- szeg az országosan a vízgazdálkodás céljaira tervezett összegnek mintegy 8-9 százaléka. A megye az átlagosnál nagyobb fejlesztési igényét a sajátos helyzete indokolja. Ezen összegből valósul meg a vízellátás fejlesztése, az öntözővíz tározása, az árvízvédelem és folyószabályozás, a belterületi vízrendezés a hozzájuk tartozó műtárgyakkal. Szekeres András
