Békés Megyei Népújság, 1978. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-09 / 213. szám
Téglagyári gödrökből egy tó Szabadidő-központot terveznek Békéscsabán 1978. szeptember 9,, szombat A békéscsabai téglagyári agyaggödrök távlati felhasználásának előtanulmánytervét a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság környezet- és vízminőségvédelmi osztály környezetfejlesztési csoportjának a dolgozói társadalmi munkában készítették el. Ennek alapján olyan vízfelület képezhető ki, melynek mintegy 2 kilométer a hossza, 1 kilométer a szélessége, a víz mélysége pedig 2 és 10 méter között váltakozik. Az agyaggödrök vizét jelenleg részben öntözésre, részben ipari célra használják, A környezet növényzete főleg nád, a fa kevés. Madárvilága változatos, szép számmal található itt dankasirály. szárcsa, kócsag, törpe-, szürke- és vörösgém. A bányatörvény — összefüggésben a földtörvénnyel — előírja, hogy a bányagödröket rendbe kell hozni. Mivel a város kevés zöldterülettel rendelkezik, a legcélszerűbb a jelenleg elhanyagolt, balesetveszélyes és idegeneknek tiltott mintegy 200 hektár üzemi területet szabadidő-központtá kialakítani. Ennek a megvalósítását elősegíti, hogy az I-es számú téglagyár (ha az új elkészül) megszűnik, csak a területe egy részén levő gépgyártóüzem marad meg. A Il-es számú téglagyárat fejleszti a Itékés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat, de az igyagkitermelést új területen jelölte ki. A szabadidő-központ kia- lakitásanak tanulmánytervét Bőrből a László, a Békés megyei Tanácsi Tervező Vállalat építészmérnöke irányításával egy csoport társadalmi munkában készíti. A kollektíva tervezőkből, a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság környezetfejlesztési csoportjának dolgozóiból és a Bács-Kiskun megyei Tanácsi Tervező Vállalat kertésztervezőjéből tevődik össze. Borbola László tájékoztató. sa szerint a tanulmányterv 15 és 50 éves távlatban határozza meg a szabadidő- központ kialakításával kapcsolatos feladatokat. A munka tereprendezéssel, parkosítással. fásítással kezdődik, majd a tórendszer szabályozásával különböző létesítmények (strand, sportpályák, vendéglátóipari egységek, utak, autóparkoló-helyek) létrehozásával folytatódik. A terület egy része már néhány éven belül átadható lesz a közönségnek, a fejlesztés az anyagi lehetőségektől függően tovább tart. Ebben az évben másfél millió forint áll rendelkezésre. Ezt az összeget a terep- rendezéssel összefüggő földmunkákra használják fel. Jövőre a földmunkák folytatódnak, s tavasszal a fásítást is el lehet kezdeni. Ha — több év után — teljesen elkészül, minden nyáron mintegy 15—20 ezer ember töltheti szabad idejét a tó partján. A sportolás, a szórakozás sok-sok lehetőségét találhatják majd meg az idősebbek, fiatalabbak és a gyerekek is. Pásztor Béla Hallomásból tudom..., ..hogy olaszhönban vannak valamiféle „lüktető" ágyak. Mindezt az a 13 éves kisismerősöm mesélte, aki szülei engedelmével végignézte a 18 éven felülieknek szánt, múlt vasárnap esti filmet a tévében. Mint a sráctól tudom, a képernyőn szereplő ágy igen szaporán „lüktetett”' sűrűn nekiütődve a falnak, olyannyira, hogy a szomszédok át is dörömböltek.»Kiskorú ismerősöm levonta ebből a tanulságot: nemcsak nálunk vékonyak a falak, hanem Nyugaton is, tehát nem kell mindjárt felkapnunk a vizet, ha a lakótelepi szomszéd kakukkos órát vesz, sőt örüljünk. így legalább mi is állandóan értesülhetünk a pontos időről, még az éjszaka kellős közepén is. Nem kell villanyt gyújtanunk azért, hogy megtudjuk hány óra, s gondoljunk csak bele: mennyi energiát takarítunk meg ezzel. ' De félre a tréfával! Idézőjel nélküli lüktetésekről is hallottam. Egyesek szerint lüktető szívünk akkor sem áll majd meg, ha a jelenlegi NB I-es békéscsabai labdarúgócsapat bajnokságáért izgulunk. Nem én mondom: a következő szezonban a TASK-kal vívott NB Il-es helyi rangadón. Állítólag erre mutatnak az eddigi eredmények, de ez természetesen rosszindulatú cél- záS' hiszen miért lenne olyan nagy baj a forduló elején elszenvedett három vereség, s az, hogy eddig egyetlen parányi gólt sem sikerült rúgniuk a fiúknak? Ellenzem tehát a pesszimista véleményt, hiszen csak most kezdődött a bajnokság, a java még hátra van... Lüktet a szívünk, s ha már írásom elején bútordarabról volt szó, hadd meséljem el ismerősöm esetét: udvariasan hellyel kínáltam, üljön le, ott van az egyik háromlábú puff. Kedvesen mosolyogva leült, aztán a bizonytalan tákolmánnyal együtt — kevésbé kedvesen mosolyogva — lüktető szívvel hanyatt vetette magát. Azóta nem köszön, mert azt hiszi, valamiféle gonosz tréfából ültettem arra a selejtre. Hát nem így van, mert a többi is igen labilis, viszont elismerem: figyelmeztetnem kellett volna erre. Hozzáteszem, a modern, fémvázas irodai garnitúrák jó része néhány nap alatt szintén „életveszélyessé” vált, de úgy látszik, tervezőjüknek, gyártójuknak helyén van a szívük, különösebben nem dobog érettünk. Am lüktet a villamosenergia-fogyasztás. Ugyanis hallottam, hogy némelyek, akik elkezdték nézni az írásom elején már említett, pikánsnál is pikánsabb olasz tévéfilmet, s a gyors ütemben „lüktető” ágyat — kikapcsolták készüléküket. Energiatakarékosságról persze szó sincs, viszont eszükbe jutott valami. Ne tessék mindjárt rosszra gondolni, ez a valami a szocialista filmgyártás iránti szolidaritás. Lám, lám! íme a bizonyíték: nemcsak a hétfő esti műsor jó a televízióban... Halálos csapás az ólmosbottal Rendőrkézen az orosházi gyilkosok élzonyára sokan emlékeznek arra a gyilkosságra, melynek során megölték az orosházi művelődési központ éjjeliőrét. Az elvetemült tettesek nemrég kézre- kerültek. A vizsgálat során kiderült: számos más bűncselekmény van a rovásukon. Ifjú koruk ellenére gyors alvilági „karriert” futottak be: hamar eljutottak a legsúlyosabb bűncselekményig, a gyilkosságig. Az ügy 1976. április 1-én kezdődött Orosházán. Ekkor törtek be ismeretlen tettesek a 612-es számú szakmunkástanuló intézetbe, ahonnan magnetofont és égy mikrofont vittek el. Két hét múlva újra meglátogatták az iskolát és diavetítő, mikroszkóp és magnetofon volt a zsákmányuk. Az elkövetés módja nyilvánvalóvá tette, hogy mind a kétszer ugyanazok jártak ott. Mindent elloptak A vizsgálat természetesen azonnal megindult, de közben újabb betörésekről kapott értesítést a rendőrség. Április 28-án az orosházi szakközépiskola udvaráról egy Riga segéd-motorkerékpárt vittek el, június 26-án a kultúrház elől egy férfi- és egy női kerékpárt, ezt megelőzően Gyopárosfürdő egyik hétvégi házából egy televíziókészüléket loptak. Nem maradt ki a betöréssorozatból az orosházi Csillag Aruház sem. A lapos tetejű raktárépületen közelítették meg a szellőzőablakot, és azon bemászva jutottak be az áruházba. A kár 64 ezer forint volt. Nem mindig ment simán minden. Volt olyan betörési kísérletük, amelyik meghiúsult. A vasútállomás előtti téren levő bisztróba is be akartak hatolni, de a raktárajtó kinyitásakor megszólalt a riasztócsengő és a zajra elmenekültek a tettesek. Ez az eset egyébként jól példázza hogy viszonylag egyszerű eszközökkel is hatásosan lehet védeni a közvagyont. Július 11-én egy építkezésre vezetett a bűnbanda útja. Feltörték az egyik ház raktárnak használt szárítóhelyiséget, ahonnan egy HILTI betonszögbelövőt és a hozzávaló 800 darab lőszert és betonszeget, valamint egy fúrógépet vittek el. Mint látható, a tettesek igazán nem voltak válogatósak, mindent, ami a kezük ügyébe akadt és mozdítható volt, magukkal vittek. Egyik legsikeresebb akciójukra 1976. július 25- nek éjszakáján került sor. A Gyopár eszpresszót látogatták meg a betörők, és magukkal vitték a 23 ezer- forintot tartalmazó lemez- kazettát, nagyobb mennyiségű csokoládét, italt, hanglemezeket, két fagylaltperselyt és egy zsebrádiót. Felállni sem volt ideje A nagy erőkkel folyó és jól megszervezett nyomozás egyelőre nem hozott eredményt. A tetteseknek gyakran szerencséjük volt, és ügyesek is voltak, nem hagytak maguk után olyan nyomokat, melyek elvezettek volna hozzájuk. A nyomozók arra számítottak, hogy a betörőbanda tovább folytatja a bűncselekmény-sorozatot, és előbb-utóbb elkövetnek egy olyan hibát, amelyiken lebuknak. Arra azonban a legrosszabb álmukban sem gondoltak, hogy a következő betörésnek halálos áldozata is lesz. Augusztus 15-én ketten betörtek az orosházi Petőfi Művelődési Központba, és a vele egy épületben levő eszpresszóba. Mindkét helyen sok pénzt sejtettek, így elhatározták ; semmitől sem riadnak vissza. Tudták, hogy a jegypénztár belső helyiségében szokott üldögélni az éjjeliőr, ezért elővették veszélyes fegyverüket, a korábban lopott kerékpárok egyikének vázából kivágott és ólommal megtöltött acélcsöveket. Hirtelen törtek rá az idős éjjeliőrre. Michnai Andrásnak arra sem jutott ideje, hogy feláll jón! A fejére szánt első ütést ugyan kivédte még a jobb karjával, de a következő csapás már eltalálta. Véres fejjel rogyott a fotelba, amikor újabb ütések érték. Jutott a nyakára, fejére, vállára, verték ahol érték. A súlyos sérülésekbe Michnai András másnap hajnalban beleIglicz Zoltán halt anélkül, hogy eszméletét visszanyerte volna. A haldokló éjjeliőr szenvedése egy cseppet sem zavarta a tetteseket. Egyikük elvágta a telefon zsinórját, majd elindult kirámolni a presszót. Társát megkérte, maradjon a jegypénztárban és figyeljen. Egy suhintás a gyilkos eszközzel az üvegajtóra és máris a presszóban volt a betörő. Talán idegességében nem vette észre a konyharuhákkal letakart 25 ezer forintot tartalmazó lemez- kazettát, így egy doboz cigarettával, egy tábla csokoládéval és két üveg itallal távoztak — egy emberélet kioltása árán. Meglapultak a tettesek Természetesen most is igyekeztek, hogy ne hagyjanak nyomot maguk után és ez személyükre nézve sikerült is. A szakértők azonban kimutatták, hogy az eszpresszóban használt feszítővas nyoma megegyezik a vasútállomás előtti betörési kísérletnél használt szerszám lenyomatával... A gyilkosokat tehát a betörőbanda tagjai között kell keresni ! A nyomozás hatalmas apparátussal indult meg, a gyanúsítható személyeket többször is ellenőrizték, jó ideig mégsem vezetett eredményre a munka. A gyilkosok ugyanis megrémültek tettüktől, és egy ideig meghúzódtak, csendben maradtak. így volt ez 1977. május 29-ig, amikor újabb betöréssorozat kezdődött. Elsőként az orosházi Medika presszóban jártak a hívatlan látogatók, de nem bírtak a betonpadozatba erősített lemezkazettával. Nem adták fel azonban a reményt, hogy megszerezhetik a pénzt, szeptember 18-án ismét kísérleteztek, de ekkor az épületbe sem tudtak bejutni. Nagy „fogást” csináltak viszont december 8- án éjszaka. Betörtek az orosházi vas-, műanyagszövetkezetben, ólomkalapáccsal szétverték a páncélszekrényt, és magukkal vitték a munkások már borítékolt fizetését. És a banda bűnlajstroma egyre csak gyarapodott. Három italbolt- és egy eszpresszóbetörés, motorkerékpár-lopás, az orosházi IBUSZ-kirendeltség kifosztásának kísérlete, két kempingkerékpár ellopása volt az az út, mely elvezetett ahhoz a betöréshez, amelyiken végül is lebuktak. B nyomra vezető légpisztoly Ez eset az MHSZ lövészkörének helyiségébe történt betörés volt. Az idei év május 28-án éjszaka két légpisztolyt, két légpuskát, 961 kispuskalőszert, 5000 légpuskatöltényt és két lemez- kazettát — melyek pénzt, tagbélyegeket, puskaalkatrészeket és ködpuffancsokat tartalmaztak — vittek el az akkor még ismeretlen tettesek. Ezeket a kazettákat később a temetőben felfeszítették, és a dobozokat bedobták a temető melletti csatornába. Csak érdekességként jegyezzük meg, hogy miközben teljes erővel folyt: a nyomozás, egy „álgyilkos” igyekezett tévútra vezetni a rendőröket. A „bűnözőkirály” nevet méltán kiérdemelt Albók Vilmos vállalta magára ezt a szerepet. Albók nagyon súlyos beteg volt, már csak egy negyed tüdeje maradt épen. és Kokovai János tisztában volt azzal, hogy nem élhet sokáig. Ezért jelentkezett a rendőrségen és beismerő vallomást tett: vállalta az orosházi gyilkosságot. A terv azonban nem sikerült. Hiába Volt a beismerő vallomás, az alapos ellenőrző munka tisztázta : semmiképpen sem lehetett Albók a tettes. De térjünk vissza az MHSZ-beli betöréshez. Az orosházi rendőrkapitányságnak tudomására jutott, hogy a 19 éves Pastyán János légpisztollyal rendelkezik. Mielőtt azonban a nyomozótisztek kimentek volna Pastyán Jánoshoz, újabb betörésről érkezett hír: július 5-re virradó éjszaka az ÁFÉSZ egyik italboltjából 25 ezer forintot és egy zsebszámológépet vittek el a tettesek. Pastyánt először is alaposan kikérdezték, majd hozzákezdtek a házkutatáshoz. Ennek során előkerült az MHSZ-től ellopott egyik légpisztoly. A leleplezéstől megzavarodott betörő nemcsak azt mondta el a kapitányságon, hogy az MHSZ lövészkörét Iglicz Zoltán barátjával rabolták ki, hanem azt is, hogy éjszaka ők jártak az ÁFÉSZ italboltjában. A következő lépés természetesen az Iglicnél tartott házkutatás volt. A fiatalembernél előkerült a másik légpisztolyon és a 20 doboz légpuskatöltényen kívül az italboltból elhozott pénz és a számológép is. Iglicz választ adott arra a kérdésre is, hogy hová lett a két légpuska. Ezt bűntársuknál, Kokovai Jánosnál találták meg. Gyilkos tervek A kétségbevonhatatlan bizonyítékok hatására a három fiatalember szinte készségesen elismerte az utolsó két betörést, de a nyomozók nem elégedtek meg ennyivel. Az összegyűjtött adatok értékelése alapján biztosra vették, hogy a már említett díszes triónak köze van a kultúrházi betöréshez — és ami ezzel együtt jár, az ott elkövetett gyilkossághoz is. Elsőként Kokovai jött rá, hogy beismeréssel csak könnyíthet helyzetén. Azt vallotta, hogy Iglicz ütötte, le az éjjeliőrt, ő pedig csak asszisztált neki. Iglicz először felháborodottan tagadta a gyilkosságot, de amikor megtudta, hogy a bíróság nem szabhat ki rá halálos ítéletet — a gyilkosság idején még nem töltötte be 18. életévét — töredelmesen beszámolt a gyilkossággal párosuló betörés minden részletéről. A kultúrházi gyilkosság tettesei tehát kézre kerültek, de az ügy még nem zárult le. Gyors ütemben fogták el a veszedelmes betörőbanda további tagjait, is, Mátyus Sándor 20 éves orosházi lakost, aki csak azért maradt ki a kultúrházi betörésből, mert nehéznek tartotta a terepet. őrizetbe vették Hegedűs Pált, valamint az egyik orgazdát, Hajdú Sándort, a másik, Horváth László pedig szabadlábon védekezik. A nagyszabású bűnügy vizsgálata során kiderült, Iglictől rettegtek társai. A bandavezér a betörésekben rendszeresen váltogatta bűntársait, akik közül a gyilkosságban is részes Kokovai után Mátyus és Pastyán szerepelt legtöbbször. Kiderült az is, hogy nem elégedtek meg egy gyilkossággal. Olyan terveket forgattak fejükben, hogy először is minél több lőfegyvert szereznek, majd azokkal bank- és postarablásokat és más súlyos vagyon elleni bűncselekményeket követnek el. Végezetül illegális úton akartak kijutni az országból. Az akciókat mindenképpen végre akarták hajtani, akár olyan áron is, hogy ismét ölnek. Szívós munkával és a lakosság segítségével sikerült tehát véget vetni az orosházi betörőbanda garázdálkodásának. A bűn útjára lépett fiatalemberek — valamenyien büntetlen elő- életűek — ügyében a végső szót majd a bírósági ítélet mondja ki. Esetük azonban jól példázza, hogy mire képesek azok, akik nem tartják magukra nézve kötelezőnek a legalapvetőbb emberi normát, az élet tiszteletét sem. És esetük példázta azt is, hogy az ilyen és hasonló bűncselekmények résztvevői előbb- utóbb elnyerik méltó büntetésüket.
