Békés Megyei Népújság, 1978. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-08 / 212. szám
1978. szeptember 8., péntek Szarvasmarhaprogram és tejfeldolgozás — Már tavaly várható volt, hogy a kormány által meghirdetett szarvasmarhaprogram következtében környékünkön is megnő a tenyésztési kedv, ezzel párhuzamosan növékszik a tejtermelés. Ennek tudatában már egy évvel ezelőtt megállapodás született, hogy bővítjük a tejfeldolgozó kapacitásunkat, és ezért kezdtük meg a napi 150 ezer liter teljesítményű tejsűrítő berendezés építését — tájékoztat Höfler Pál, a Gyulai Tejporgyár vezetője. Ez az idén május végén készült el, és június 1. óta már üzemszerűen termel. Amint az várható volt. nőtt is a tejfelvásárlás. Tavaly 23 százalékkal több tejet vásároltunk fel, mint az előző évben, és az is törvényszerű, hogy az idei évre már nem számolhattunk ilyen mértékű fejlődésre. Be is vált, hiszen az eddigiek alapján mintegy 9—10 százalékos .növekedésre számítottunk. Eddig ezt a teljesítményt még nem értük el, „mindössze” 7,8 százalék a növekedés üteme. Különben az első héthónapi termelési adataink minden várakozást felülmúltak. 40 százalékkal több tejport állítottunk elő, s nagyon keresett lett a takarmány tejporunk. amelyből ebben az évben 180 vagonnal kell előállítanunk, bár az igény ebből jóval több, 260 vagon lenne. Tejből 42 millió litert vásároltunk, ennyit még soha az üzem fennállása óta, ez ,a mennyiség hárommillió literrel több, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Rekordmennyiséget, 145 vagon vajat gyártottunk, és ami örvendetes, az értékesítésben sem volt az idén gond. Két új terméket vezettünk be, a csokoládés és kávés tejet. Nagy népszerűségnek örvendenek a savanyított tejek a joghurt és a kefir. A tavaly gyártott mennyiség kétszeresét értékesítettük. Ugyancsak Vajból 145 vagonnal készült megkedvelték vásárlóink a négy ízben készített joghurtot is. Közös beruházást valósítunk meg a nagybánhe- gyesi „Zalka tejjel”, amelynek értéke meghaladja a 22 millió forintot. Ezzel lehetővé válik, hogy tovább fokozzuk a fogyasztók körében igen kedvelt sajtok gyártását. Korábban nemigen dicsekedhettünk bérszínvonaFotó: Béla Ottó lunkkal, ezért nagy volt a fluktuáció az üzemben. Az elmúlt évben sokat javult a helyzet, amelynek alapján stabilizálódott a létszámunk, az idén a tervek szerint 8,5 százalékkal nő a bérszínvonal. de eredményeinket tekintve várható, hogy ez még jobb is lesz. Dolgozóink átlagkeresete 36 ezer forint felett van. Egyre kevesebb a munkaerő Ipari, technikai újdonságok Tanácskozások tegnap, ma, holnap Az iparszerű mezőgazda- sági termelés legfontosabb feltétele a korszerű gépi munka. A gépesítés nyomán azonban a legkisebb hiba is óriási károkat okozhat. Csak egyetlen példa : egy-egy nagy teljesítményű traktor, erőgép több napos javítása egy gazdaság energiabázisának 20—30 százalékát is „elveheti”. MezOtúr: mezőgépészet Könnyű belátni: a jól képzett, megfelelő számú mezőgazdasági szakember munkája ma már létkérdés. A statisztika biztató képet mutat: 1960-tól 1977-ig csaknem hétezer szakember vett részt egyetemi és főiskolai továbbképzésen, több mint kétmillióan pedig betanító tanfolyamon szereztek bizonyítványt. Csaknem hétezer szakmunkás részesült továbbképzésben, a MÉM Mérnök- és Vezetőtovábbképző Intézete pedig megközelítőleg húszezer szakember ismeretbővítéséről gondoskodott. A biztató adatok ellenére igen sok még a tennivaló a mezőgazdasági felnőttoktatásban hazánkban is. Erről tanácskoztak a napokban az illetékes szakemberek Mezőtúron a Mezőgazdasági szakemberek műszaki továbbképzése című tanácskozáson. A Magyar Agrártudományi Egyesület által gondozott rendezvénysorozaton dr. Soós Gábor államtitkár és más szakemberek vázolták továbbképzésünk általános rendszerét, jelölték meg a további feladatokat, különös tekintettel azokra a tanfolyamokra, amelyeket szerveink, intézményeink géoészeti témákból rendeznek. Szeged: mérleg a mérlegen kiküszöbölésére volna mód. E célból azonban minél több korszerű, megbízható és pontos mérlegre van szükség. A rendezvényen a mérleg- technika kohászati, élelmi- szeripari és vegyi alkalmazásáról, valamint a termelés automatizálásában betöltött szerepéről hangzott, illetve hangzik el összesen 35 előadás. Szóba kerül számos újdonság is, mint például a METRIPOND-gyár legújabb terméke, a boltokban használható árszorzós mérleg, amely a súlyt, az egységárat és a fizetendő összeget is mutatja, s amelyet várhatóan jövőre kezdenek gyártani. Az elektronikus mérleg- család egyik korszerű változata egyébként nem véletlenül kapott díjat a szegedi ipari vásáron: számítógéppel van felszerelve, s ez alkalmassá teszi számlázásra, raktárkezelésre, sőt folyamatirányításra is. Egy másik érdekes újdonság az osztályozó mérleg, amely a csomagolás során előforduló tévedéseket, visszaéléseket akadályozza meg : kávé,, tea és fűszerek pontos adagolását ellenőrizheti, és alkalmas például malmokban a liszt, cukorgyárakban a cukor, vagy például a mosópor csomagolt adagjainak ellenőrzésére is. A mérleg a hiányos vagy túl súlyos adagokat ugyanis nem engedi a kereskedelmi forgalomba. Győr: PNEU-HIDRO ’78 Az elmúlt évtizedben tüneményes gyorsasággal terjedt el a pneumatikus és hidraulikus elemek, berendezések használata az ipar egyre újabb területein. Az évente ' forgalomba hozott pneumatikus és hidraulikus elemek, rendszerek értéke hazánkban ma már megközelíti az egymilliárd forintot. A nagy kereslet oka az, hogy a pneumatikus és hidraulikus önműködő elemek alkalmazásával a gyártás, a szerelés során — és a technológia egyéb területein — jelentős termelékenységnövelésre nyílik mód, egyszerű, összetett, s egyúttal megbízható egységek hozhatók létre. A korszerű, építőkocka rendszerű felépítés pedig lehetővé teszi a gépek és berendezések egyszerű karbantartását, az elemek könnyű átcsoportosítását és cseréjét. Vonatkozik ez a csavarhúzástól kezdve a legbonyolultabb szerkezetekre is. A Kiskörei Vízlépcső duzzasztóművé, zsiliprendszere, erőművének gyorselzáró berendezése hidraulikus elemekkel működik; a győri új színház 22 méter széles, 24 méter mély színpadának és oldalszínpadainak vasfüggönyrendszerét hidraulikusan mozgatják. A Ganz- MÁVAG-ban gyártott olajfúró tornyok tisztán pneumatikus elemekből felépülő vezérlőrendszerrel vannak ellátva, ami a robbanásveszély kiküszöbölése miatt fontos. Az ipari robotok jelentős része pneumatikus, illetve hidraulikus működtető- és vezérlőrendszerrel készül, a gyártósorok működtető- és vezérlőrendszereinek építésében jelentős szerepe van a pneumatikának és hidraulikának; pneumatikát alkalmaznak a gyártás közbeni méretellenőrzéshez. Fontos exportcikk a pneumatikus működtetésű sajtóprés, valamint számos konzerv- és faipari gép. Érthető hát, ha a téma iránt igen nagy a hazai és a külföldi érdeklődés: a GTE által szervezett III. pneumatika-hidraulika kollokviumra 600 hazai és külföldi szakembert várnak. A rendezvénysorozat színhelyén, Győrben, szeptember 5-től 8-ig mintegy 80 előadás hangzik el a kutatás, a gyártás és az alkalmazás helyzetéről, a korszerű irányzatokról, 9 cég termékeit működés közben vehetik szemügyre az érdeklőa gyulai járásban Érdekes, és több szempontból is tanulságos jelentést készített Dévényi Illés, a gyulai Járási Hivatal főelőadója, a járás munkaerőgazdálkodás helyzetéről és feladatairól. Elöljáróban megállapítja, hogy a járás lakossága évről évre csökken. A legutóbbi népszámláláskor még csaknem 50 ezren laktak a gyulai járásban, a múlt év végén már alig valamivel több mint 47 ezer. A csökkenés okát 'abban jelöli meg a jelentés, hogy a munkaképes korúak közül egyre többen költöznek a közeli városokba, ugyanígy a fiatalok is főleg a városi üzemekben helyezkednek el. Bár a járásban sok a kihelyezett gyáregység, telephely, ezek azonban a technológiában, gépesítésben, a szociális ellátásban jóval hátrább vannak, mint a városi üzemek. Különösen nagymérvű a csökkenés Üjszalontán, ahol meghaladja a 20 százalékot. Nem sokkal marad el mögötte Geszt, 17,9 és Sarkadke- resztúr 12,7 százalékával. Ami érdekes, gyarapszik a lakosság száma Kétegyházán — 6,5 százalék — és Újkígyóson — 3,5 százalék. — Stagnál, illetve mérsékelten csökken Elek, Doboz, Lökös- háza, Méhkerék lakossága. A járás munkaképes korú lakosságának száma az elmúlt évben megközelítette a 29 ezret. Ebből legtöbben: 7980-an az iparban dolgoznak, 6600-an pedig a mező- gazdaságban. érdekes a munkaerő áramlása is. Növekedés tapasztalható az iparban, a szállítás-hírközlésben, csökkenés az építőiparban és a mezőgazdaságban. A városba való áramlást bizonyítja, hogy 1970-ben még több mint 15 és fél ezren találtak helyben foglalkoztatást, tavaly már csak 14 ezren. Az aránylag magas számú foglalkoztatás miatt a járásban kimerülőben van a munka- erőforrás. Az V. ötéves terv időszaka alatt új telephelyeken csaknem ezren helyezkedtek el, főleg Dobozon, Kétegyházán jutottak foglalkozáshoz. Mindezeken kívül tíz helységben kialakult a bedolgozói rendszer. Négy háziipari szövetkezetnél és négy vállalatnál még több mint 500 bedolgozó van. Várható, hogy az V. ötéves terv végére ez a szám csökken. Szó van a jelentésben a csökkent munkaképességű dolgozók helyzetéről is. A járásban 34 gazdasági egységnél 341 csökkent munka- képességű dolgozót foglalkoztatnak. ök általában kisegítő munkakörben tevékenykednek. Nagy többségük — 95 százalék — adminisztratív állományban. A tanulók nyári foglalkoztatása kielégítőnek mondható. Az elmúlt évben több mint 2000 tanulót foglalkoztattak a járásban, 6—30 nap időtartammal. A ledolgozott több mint 20 ezer napra 709 ezer forint munkabért fizettek ki. Vizsgálták a dolgozók keresetének alakulását is. A tavalyi évet 1975-höz viszonyítva egyértelműen kideHírcsokor a Hidasháti Állami Gazdaságból Műtrágyázás, szántás, betakarítás rül, hogy az átlagbérek valamennyi helyen emelkedtek. Legszembetűnőbb az emelkedés Dobozon, a harisnya- gyárnál — igazolja, hogy az ott dolgozók az eltelt évek alatt elsajátították a szakmát — ahol az emelkedés több mint nyolcezer forint volt. Tizenegy ország 200 tudósa és szakembere mérlegeinket tette mérlegre a Méréstechnikai és Automatizálási Tudományos Egyesület tanácskozásán, Szegeden, szeptember 5. és 7. között. A mérlegelés népgazdasági jelentősége tudniillik igen nagy: a szakemberek becslése szerint, megfelelő számú, korszerű ipari és kereskedelmi mérleg beiktatásával — országosan — nem kevesebb, mint 50 milliárd forint megtakarításra, illetve elszámolási bizonytalanság A tízezer hektáron gazdálkodó Hidasháti Állami Gazdaságban az aratás után egy szusszanásnyi megállás nem volt. Ennek köszönhető, hogy az őszi kalászosok vetésére szánt terület több mint 60 százalékán már előkészítették a vetőágyat. A 129 hektárnyi vöröshagyma zömét betakarították. A szerves- és a műtrágyaszórás éjjel-nappal folyik. A műtrágyaszórás minden táblában megelőzi az őszi szántást. Egy talpalatnyi földet nem szántanak fel, amely nem kapott tápanyag-utánpótlást. Megkezdődött a gazdaságban a silókukorica betakarítása. Ebben az idényben mintegy 1500 vagon siló- kukoricát tartósítanak, kiváló minőségben. A lucernatáblákon negyedszerre kezdődött meg a kaszálás. A pillangós takarmány a kedvezőtlen időjárás ellenére jó termést hoz Hidasháton. A gazdaságban összesen 1780 hektáron termeltek kukoricát vetőmag, illetve takarmány céljára. A várható terméshozam a takarmánytermő területen meghaladja a 70 mázsás átlagot, de várakozásán felül termett a hibridkukorica-vetőmag is. Az Építőipari Számítástechnikai és Ügy vitelgépesítési Vállalat XI. kerületi központjában átadták az építésügyi ágazat második nagy teljesítményű számítóközpontját. Az NDK gyártmányú berendezés lehetővé teszi, hogy még több vállalatot bekapcsolhassanak a számítógépes adatfeldolgozásba, munkaszervezésbe. A képen: Az új számítóközpontban (MTI-fotó — Balaton József felvétele — KS)
