Békés Megyei Népújság, 1978. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-08 / 212. szám

NÉPÚJSÁG 1978. szeptember 8., péntek 11 megyei tanács megtárgyalta és elfogadta Párttaggá nevelés, tagfelvétel az alapszervezetekben (Folytatás az 1. oldalról) Erőteljesen adtak ennek a megállapításnak hangot, mert még mindig kísért az a gyakorlat, hogy néha meg­gondolatlanul olyan beruhá­zást is magukra vállalnak a tanácsok, amely nem is fel­adatuk. Több esetben a la­kossági elvárás kényszeríti ki a koordinált beruházást. Így épült kultúrház Gyulán és Mezőberényben. Az is igaz, hogy a közös beruhá­záshoz, óvoda, iskola stb. a gazdálkodó szervek általá­ban hozzájárulnak, azonban a többlet-, valamint a mű­ködtetési költségek a taná­csokat terheli. Ez régóta megoldatlan gond. Szüksé­ges, hogy a folyamatos mű­ködtetésük és fenntartási költségekhez is járuljanak hozzá a tanács partnerei; az üzemek, gazdaságok. Gondot jelent továbbá az is, hogy megyénkben a vál­lalatok jelentős része telep­hely és azok vezetőinek kor­látozott a döntési joga. így a központban dől el minden, és a helyi fejlesztésben való együttműködésre bevonásuk nehézségbe ütközik. Sokszor a gazdasági megállapodások formálisak. Előfordulnak még visszalépések is, vagy éppen a többletköltségeket nem vállalják. Ez a beruhá­zások elhúzódásához vezet. E megállapításhoz dr. Ta­kács Lőrinc, a gyulai Városi ' Tanács elnöke fűzött néhány mondatot Többek között el­mondotta, hogy nem mindig döntő az, hogy hol van az intézmény, vállalat központ­ja. Bár kétségtelen, ez is je­lentősebb hatással van az együttműködés lehetőségére. „Példaként említem — mon­dotta —. hogy a SZOT- Cseoel üdülő éDÍtése során kialakult gazdasági kapcso­latok gyorsak, eredményesek voltak. Ugyanakkor a saját megyei székhely, sőt tanácsi vendéglátó és kereskedelmi vállalatok 2—3 évi huzavo­na után az V. ötéves terv közepén, ez év május 15-én lépték vissza hivatalosan a tervezett koordinációtól. Ez komoly gondot okoz jelenleg is a tanácsi pénz célszerű felhasználásában, a tervezett létesítmény megvalósításá­ban. Hangsúlyozom, hogy népgazdaságilag is káros, ha az együttműködésben részt vevő felek túl hosszú ideig hagyják egymást bizonyta­lanságban.” Hatékony koordinációt Mint a hozzászólások is bizonyították, nem elég te­hát a termelőüzemek veze­tőinek felismerni érdekelt­ségüket abban, hogy legyen bölcsőde, óvoda stb., hanem teljesíteni kell időben és teljes egészében a vállalt kö­telezettséget. E témához fel­szólalt még Novák Mátyás gyulai, Borka Sándor batto- nyai megyei tanácstag. Amikor a testület elfogad­ta az előterjesztést, megje­lölte az együttműködés to­vábbfejlesztésének feladata­it. Megállapította, hogy a gazdasági koordináció révén jelentős eredmények szület­tek. Az együttműködésből eredő kölcsönös előnyökről a jövőben sem szabad lemon­dani. A kapcsolatot úgy kell továbbfejleszteni, hogy az abban részt vevők felelőssé­ge kölcsönös legyen, magu­kénak érezzék az adott terü­let fejlesztésének gondját. Fokozottabban törekedjenek a lakosság életkörülményei­nek javítására. A továbbiakban dr. Szabó Sándor, a megyei tanács ál­talános elnökhelyettese a testület elé terjesztette a megye 1990-ig szóló vízgaz­dálkodás-fejlesztési koncep­cióját tartalmazó jelentést. Szóbeli kiegészítésében indo­kolta a program összeállítá­sának szükségességét. A nagy jelentőségű dokumentum az ország valamennyi megyéje között elsőként fogalmazza meg a középtávú feladato­kat., Rendeltetése, hogy a tér­ség egységes, tervszerű és arányos fejlesztéséhez alapo­kat biztosítson. Követendő irányt határoz meg, amely a következő ötéves tervek készítéséhez ad alapot. Október 8: időközi tanácstag­választás Amint az várható volt. az előterjesztés élénk vitát vál­tott ki. Hozzászólt: Mako- viczki János békési, Borbola László békéscsabai, Szalai Dániel békésszentandrási. Körösfalvi Pál szarvasi me­gyei tanácstag. Végül is a tanács a hozzá­szólásokban elhangzott ja­vaslatokkal együtt elfogadta az 1990-ig szóló vízgazdál­kodás-fejlesztési programot. (Az anyag bővebb ismerte­tésére lapunkban visszaté­rünk.) Ezt követően a testület jó­váhagyólag tudomásul vette a megyei termelési és ellátá­si bizottság munkájáról szóló beszámolót. A továbbiakban meghatározta az időközi he­lyi tanácstagválasztás idő­pontját. A döntés értelmé­ben a választást 1978. októ­ber 8. napjára tűzte ki, ami­kor is 6 városi és 32 nagy­községi, községi tanácstagot választanak meg a különbö­ző okok miatt megüresedett helyekre. Engedélyezte továbbá Szi­lágyi Józsefné sarkadkeresz- túri. Bóka Mihályné köte- gyáni és Hotz Györgyné ke- vermesi megyei tanácstagok kérésére a tanácstagi alap terhére 100—100 ezer forint pótelőirányzat biztosítását. Interpellációk A további bejelentések tu­domásulvétele után Jenei Sándomé békési megyei ta­nácstag jelentett be inter­pellációt. Elmondta, hogy a kecskeméti TÜZÉP-től kap­tak ígéretet a földrengés sújtotta város építőanyag­igényeinek jobb és folyama­tos ellátására. Kifogásolta, hogy az építőanyagok szállí­tása nem kielégítő, a cement minősége a lehető legrosz- szabb. Bejelentését a tanács tudomásul vette és utasí­totta a vb illetékes szakosz­tályát az ügy megvizsgálá­sára, melyről a megyei ta­nácstagot írásban tájékoztat­ják. A tanácsülés Klaukó Má­tyás zárszavával ért véget. Üzemi könyvtár sikere A körösladányi Metakémia Szövetkezet üzemi könyvtára évről évre gazdagodik. A könyvtár vezetője, Szatmári Mária szerint évente három­ezer forint értékben növeke­dik a könyvállomány. A tíz­féle közlöny és értesítő mel­lett különösen a szakmai, politikai könyvek iránt van érdeklődés. A könyvrendelé­seknél évek óta figyelembe veszik a szocialista brigádok vetélkedőihez kiadott irodal­mi témajavaslatokat is. A mindennap délután nyitva tartó könyvtárat na­ponta öt-hat dolgozó keresi fel. A gyarapodó könyvállo­mány lassan kinövi a szűk kis pénztárhelyiséget, éppen ezért a jövőben bővítésére is sor kerül. Mi okozta a halpusztulást? Lapunk június 11-i szá­mában Halpusztulás a Si- rató-holtágban cím alatt közöltük, hogy a MOHOSZ Békés megyei Intéző Bizott­sága a Halpusztulás okának kivizsgálására felkérte a Körösvidéki Vízügyi Igaz­gatóságot, valamint az Or­szágos Állategészségügyi In­tézetet. A szakértői megál­lapítást az alábbiakban kö­zöljük: „A halpusztulást vé­leményünk szerint a rend­hagyó, kedvezőtlen tavaszi időjárás, továbbá a holtág bel- és csurgalékvíz befoga­dó és az intenzív halasított víz szerepkörben rejlő el­lentmondás idézte elő, amely párosul a meder jelentős feliszapoltságával és a víz­csere, a frissvíz-ellátás meg­oldatlanságával.” Szakértői javaslat: .Szük­ségesnek tartjuk a további károk elkerülésére az iszap- talanítást, a frissvíz-ellá­tást, ezek megvalósításával szorosan összehangolva a halasítást.” Gulyás Györgynek, a MOHOSZ Békés megyei In­téző Bizottsága titkárának tájékoztatása szerint a hal­kiesés pótlásához a MO­HOSZ jelentős összeggel járul hozzá. Ebből — ha a víz megfelelő lesz — ősszel főként kétnyaras, kisebb mennyiségben háromnyaras pontyot telepítenek a Sira- tó-holtágba. 0 Volán tájékoztatója A Volán értesíti az utazó- közönséget, hogy a chiliéi szolidaritási napok túrára 1978. szeptember 10-én 7.30 órától rendkívüli autóbusz- járatokat közlekedtet Békés­csaba autóbuszállomásról Póstelekre. A visszaszállítás Póstelekről 12.00 órakor kez­dődik. Az egyszeri út vitel- díja 4 forint. Megyei közúti információ Békés megye országos köz- úthálózatán folyamatban le­vő és a közúti közlekedést befolyásoló szabályozások, munkák: A 47. sz. út Mezőberény— Békés közötti szakaszán be­fejeződött a csatornahíd épí­tése, így a forgalom az ere­deti nyomvonalon bonyolód­hat. A gyula—csorvási ösz- szekötő út Gyula és Szabad- kígyós közötti szakaszán el­készült az útburkolat széle­sítése, megszűntek a korláto­zások. agy társadalmi célunk a fejlett szocialista társadalom felépíté­se. A Magyar Szocialista Munkáspárt tudatosan arra törekszik, hogy ennek ér­dekében tagságának ösz- szetétele összhangban áll­jon a párt élcsapat jellegé­vel, amely alapfeltétele cél­jaink megvalósításának, A párt XI. kongresszusa en­nek jelentőségét hangsúlyoz­va, számos feladatot hatá­rozott meg a pártszervezetek részére. Nagy nyomatékot adott annak a követelmé­nyének, hogy a pártalap- szervezetek még gondosab­ban, még körültekintőbben készítsék fel a leendő párt­tagokat a párttagsággal együtt járó feladatok ellá­tására. E munka során kü­lönös jelentősége van an­nak, hogy a leendő pártta­gok még tagfelvételük előtt alaposan megismerjék a párt programját és szerve­zeti szabályzatát. Ez termé­szetes is, hiszen az önként vállalt, az előzőekben vég­zett társadalmi tevékeny­séggel, példamutató em­beri magatartással párt­tagságra méltóvá vált sze­mély csak a várható kötele­zettségek teljes ismeretében, a párt céljainak minden részletében történt azono­sulással képes a pártban honos fegyelemnek és munkafeladatoknak megfe­lelni. A tagfelvételi munka az alapszervezetek részéről fo­lyamatos eszmei, politikai tevékenységet igényel a leendő párttagok körében. Azért kell a pártalapszerve- zetek szerepét a pártépítési munkában hangsúlyozni, mert annak» csaknem min­den érdemi alaptevékeny­sége ott folyik. Jó eredmé­nyeket tehát az az alapszer­vezet képes felmutatni ezen a téren, ahol a párttagság és a vezetőség tagjai előtt egyértelműen világosak ezek a feladatok, amelye­ket a kongresszus, a szer­vezeti szabályzat és a min­dennapok gyakorlata meg­követel. Kondorosi tapasz­talataink azt igazolják, hogy a nagyközségünkben műkö­dő pártalapszervezetek jól ismerik ezeket: nem statisz­tikai kérdésnek, hanem emberformálásnak, politi- kiai, ideológiai nevelő mun­kának tekintik. Nem mond ellent ennek az, hogy alapszervezeteink mindegyike közép távú tagfelvételi tervet készít. Ennek az a lényege, hogy az adott működési terüle­ten a legaktívabb, a köz­ügyek iránt leginkább ér­deklődő, a közösségért leg­többet tevő pártonkívülie- ket számbaveszik, megkü­lönböztetett módon úgy foglalkoznak velük, hogy eljussanak annak felismeré­séig és tudatos vállalásáig, hogy a párt tagjai sorába kerülhessenek. Ebben az előkészítő mun­kában kiemelkedő szerepük van a pártcsoportoknak. Ezek a kis kollektívák ugyanis közvetlen kapcso­latban vannak a mindenna­pok munkájában is a fel­vétel előtt állókkal, ök is­merik legjobban munkáju­kat, emberi magatartásu­kat, gondolatvilágukat, meggyőződésük irányát és mélységét. És legjobban is tudják segíteni azon tulaj­donságoknak kiformálódá­sát a közös tevékenység alapján, amelyek párttaggá nevelésükhöz elengedhetet­lenek. Ezért nélkülözhetetlen, hogy a pártcsoport a párt­taggá nevelés folyamatában kiemelkedő szerepet vál­laljon magára. Az utóbbi évek gyakorlata alapján megállapítható, hogy ebben jelentős előrelépés történt. Része van ebben annak is, hogy az alapszervezetek ve­zetősége nagyobb segítséget nyújt a pártcsoportoknak ehhez a munkájához. A párttaggá nevelés egyik jelentős terepe a tömeg­szervezetekben, a tömeg- mozgalomban végzett rend­szeres, aktív és sikeres te­vékenység és ennek ösztön­zése. Ezek között egyik leg­jelentősebb a KlSZ-szerve- zetekben végzett munka, a KISZ párttagajánlása. A KISZ pártirányításának ja­vuló tendenciája az alap­szervezetekben javította a KISZ ezen tevékenységét : demokratikus formák kö­zött kollektív vélemények tükröződnek egy-egy párt­tagfelvételi ajánlásban, amelyet a KISZ-szervezet tesz. Tapasztalataink szerint viszont még mindig gon­dot jelent, hogy a fiatal a pártba történő felvétele után gyakran elfordul a KISZ-szervezettől. A KISZ így elveszti kapcsolatát az általa párttagnak ajánlott és felvett tagjával. Ennek okai között a fiatal párt­tag helytelen magatartása éppen úgy fellelhető, mint a KISZ-szervezet munká­jának gyengesége, de a pártalapszervezet követel­ményrendszerének hiányos­sága is. Ez utóbbi abban nyilvánul meg, hogy az alapszervezet nem fordít kellő figyelmet arra, hogy a fiatal a tagfelvétele után a párt megbízásából to­vább dolgozzon a KISZ-ben, és segítse, mint tapasztal­tabb, képzettebb az ott fo­lyó munkát. A Politikai Bizottság ha­tározata után — az alap­szervezetek politikai, ideo­lógiai tevékenységének ja­vulásával — jobbá lett a tagfelvételi munka a nők körében is, s ennek nyo­mán javult a nők aránya a párttagság összességén be­lül. Ebben a nők közéleti aktivitásának jelentős mér­tékű növekedése fejeződik ki. A tagfelvételi munka tu­datossága feltételezi a gya­koribb konzultációkat az alapszervezetek és a községi pártszerv között. Erre el­sősorban a titkári értekez­leteken van lehetőség. Ez a legalkalmasabb forma, hogy községi szinten a meg­felelő koordináció ebben a kérdésben érvényesüljön. Mint említettük, a párt­taggá nevelés folyamatában meghatározó szerepe van a pártcsoportnak és termé­szetesen az alapszervezet vezetőségének. A döntő szerep azonban ebben a kér­désben is a párttaggyűlésé, hiszen az előkészített tag­felvétel további sorsáról a pártalapszervezetnek ez a legmagasabb fóruma dönt. A tagggyűlések megfelelően látják el ezt a felelősségtel­jes munkát. Nemcsak álta­lában hívják fel a figyelmet a felvett párttag előtt álló feladatokra, hanem mind gyakoribb, hogy konkrétan határozzák meg, hogy mely területen számítanak mun­kájára. Tapasztalat: ahol minden esetben, következe­tesen ezt teszik, ott az új párttag nagyobb ambíció­val végzi reá bízott felada­tát, hiszen erre a megbíza­tást is az alapszervezet leg­főbb fórumától kapta. 0 7. alapszervezetekben lényegi kérdésnek te­kintik az ajánlók fe­lelősségét, amelyet nem te­kintenek lezártnak a tag­felvétel aktusának meg­történtével, hiszen sok se­gítséget kell még ezután is részére biztosítani. Mind több helyen megkövetelik, hogy erről a taggyűlésnek időről időre számot is ad­janak. összegezve megál­lapítható, hogy Kondoroson a pártalapszervezetek a párttaggá nevelés össze­tett és felelősségteljes mun­káját folyamatos feladatként végzik, a kampányszerűség ebben már nem lelhető fel. Világos előttük, hogy nagy feladatokat csak felkészült és áldozatkész párttagság­gal lehet megoldani, olyan­nal, amelyre hallgatnak a pártonkívüliek, munkájuk­ban példát mutatnak. Vitális Pál Kondoros pb-titkára Napraforgó-termesztési tanácskozás Szarvason A Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem szakembe­rei kimutatták, hogy napra­forgótermesztésünket alap­vetően két tényező határoz­za meg: a tápanyagellátás és a növényvédelem minősége. Néhány évvel ezelőtt gyar- korlatilag nem végeztek nö­vényvédelmet a gazdaságok, és a tápanyagellátás sem volt megfelelő. Nem csoda, hogy 4—5 éve országos át­lagban 10—11 mázsa napra­forgó termett egy hektáron. A termelési rendszerek megjelenésével alapvetően megváltozott a helyzet. A jobb tápanyagellátás, jobb növényvédelem hatására megnőttek a termések, s ma már nem ritka a 25 mázsás üzemi átlag. Kívánatos, hogy az egész országban ha­sonló mennyiség teremjen, hiszen közben a napraforgó fontos exportnövénnyé vált. Ennek eszköze, hogy egy­ségesen kidolgozzák a táp­anyagellátás és növényvé­delem módszereit növény- termesztők és növényvédő- sök, egymással karöltve, hi­szen enélkül a mezőgazda­B hét végén: Repülömodellek versenye Békéscsabán Az MHSZ Békés megyei vezetősége, és az MTSH me­gyei Modellező Szakszövet­sége megbízásából a HAFE modellező klubja rendezi meg a rádióirányítású repü­lömodellek V. vidékbajnok- ságát. A verseny szeptember 9-én, szombaton lesz a bé­késcsabai repülőtéren. A következő napon, szep­tember 10-én. „Körös Kupa” elnevezéssel egyéni versenyt rendez a szabadon repülő modellek kategóriájában a Békéscsabai Hajtóművek és Festőberendezések Gyára, a gyár KISZ-szervezete, az MHSZ megyei vezetősége, az MTSH Modellező Szakszövet­sége, és a HAFE modellező klubja. A „Körös Kupa”- versenyt — melyre több, mint száz résztvevőt várnak — szintén a békéscsabai re­pülőtéren bonyolítják le. ságban nehéz eredményt el­érni. Szarvason, a művelődési központban gyűltek össze tegnap tanácskozásra a me­zőgazdaság és vegyipar kép­viselői, hogy kicseréljék gondolataikat, közkinccsé tegyék egyéni kutatásaik, megfigyeléseik eredménye­it. Tíz-tizenöt perces elő­adásokban ismertették a kutatók kísérleteiket, s ezek alapján igyekeztek választ adni arra, hogyan tovább. Megállapítható, hogy senki sem tarthat egy „bejött” tápanyagellátási változatot véglegesen elfogadhatónak, további — elsősorban szán­tóföldi — kutatásokat kell végezni, egy kiváló táp­anyagellátási technológia kialakításához. Az idei esős évben előtérbe került a pe- ronoszpóra elleni védelem fontossága. A tanácskozás résztvevői nagy érdeklődés­sel hallgatták azt az elő­adást, amely ennek a ve­szélyes kórokozónak az életmódjával, az ellene való védekezéssel foglalkozott. A téma ismertetője szá­mokkal bizonyította, hogy azokban az üzemekben, ahol megfelelő volt a vegyszeres védekezés — nem tudott kárt okozni a peronoszpóra sem. Szakemberek sze­rint nagy jövő vár arra a Neviral 20 WP nevű szerre, amelyet négy évvel ezelőtt veszprémi vegyészek alkot­tak meg, s várhatóan al­kalmazásától jelentősen ja­vul a virágok termékenyülé­se, s mintegy 20—25 szá­zalékos terméstöbblet ér­hető el. Valószínű, hogy éppen e tanácskozás hatásá­ra sokan jelentkeznek a szert kipróbáló kísérletek végrehajtására. A tanácskozás után a szakemberek gyakorlati be­mutatón vettek részt, ahol személyesen meggyőződtek az egyes kezelések hatásos­ságáról. — m. szabó —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents