Békés Megyei Népújság, 1978. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-06 / 210. szám

1978. szeptember 6., szerda o Mindent megold az altalajlazítás? Sokasodó gondok Sarkadkeresztúron Minden alkatrész, forrasztás a helyén lesz az új tisztító, szárító, tároló kapcsolóberendezésében A malom dolgozói jelenleg importrizst tárolnak és készíte­nek elő fogyasztásra Fotó: Veress Erzsi Megtérül a beruházás Egy év alatt 15 millió forint termelésnövekedés Az 1970-es ár- és belvíz, sorstársaival együtt a sar- kadkeresztúri Egyetértés Tsz erőit is alaposan szétzilálta. A kis kollektíva becsületére legyen mondva, hogy a mindössze 3 ezer hektáras szövetkezetnek egy-két év alatt sikerült a víz színére kerülnie, sőt a legutóbbi években már úgy tetszett: rövidesen szárazra is érnek. Legalábbis ezt erősítette a menetközben megkezdett és befejezett belvízrendezés, il­letve ezt látszott bizonyítani 1975-ben a búza hektáron­kénti 34 mázsás termésátla­ga, amely ezen a vidéken soha nem remélt csúcsnak számított. Még az elmúlt őszön is minden bizodalma megvolt abban a sarkadkeresztúriak- nak, hogy az Egyetértés Tsz végleg egyenesbe jön. El­mondhatták, hogy a terme­lés szerkezete a termőhelyi adottságoknak megfelelően már kialakult: a 3200 hek­tár összterületből jó ezer hektárnyi Sarkadkeresztúr környékén a legelő, ami ele­ve meghatározza a tartásra érdemes állatfajok körét. Szarvasmarhatenyésztésük­kel még a hetvenes évek elején csatlakoztak a Dália­programhoz, jelenleg mint­egy 420 szarvasmarhát legel­tetnek kötetlenül az ősgyepe­ken húsukért. Külön említést érdemel a szövetkezet juhtenyésztése. A 420 szarvasmarha mellett 1200 anyabirka és szaporula­ta hasznosítja a sziki lege­lők sovány termését. Az el­múlt esztendőben az Egyet­értés Tsz hozzáfogott a juh- tartás felfuttatásához. Há­rom, egyenként 600 férőhe­lyes supa, azaz juhhodály épül így most 70 százalékos állami támogatással csaknem 6 millió forintból. Ennek eredményeként a jövő évtől már 2 ezer anyajuhot tart­hatnak a sarkadkeresztúri közösben, ahol az állatte­nyésztés fejlesztéséhez rét- telepítési program is társult s ma már 170 hektáron dis# lik műrét a kiégett ősgyep helyén. Sajnos a nagyszabású fej­lesztésnek az „eredménye” az is, hogy a gazdaság tel­jesen lekötötte ezzel anyagi erőit, amelyek ebben az esz­tendőben a nem várt mos­toha időjárásban ugyancsak megfogyatkoztak. Mondhat­ni, hogy Sarkadkeresztúron az idén a víz többet aratott ló hír a vadászoknak Gazdag vadállomány a körösladányi vadásztársaság rezervátumában A körösladányi vadász- társaság vezetősége nagy gonddal készítette el az új idény programját. A határ­szemlék azt igazolják, hogy a vadásztársaság rezervátu­mában igen gazdag a vad­állomány. Ehhez jelentősen hozzájárult az is, hogy 14 ezer fácáncsibét mestersé­gesen neveltek fel, 11 ezret napos korban vásároltak, a többit kotlósokkal keltet­tek. A szabadon engedett fácáncsibék a természetes környezetben megfelelő súlygyarapodást értek el. A körösladányi határban szeptember 15-én kezdődik a fogolyvadászat, fácánra október közepétől, nyúlra pedig novemberben lehet vadászni. Felkészült a vadásztársa­ság az élővadbefogásra is. Nyúlból legalább kétezret, fácánból pedig háromezret értékesítenek más tájakra vérfrissítésre. Készülnek egy kétnapos hajtóvadászatra, amelyen a rendszeresen visszatérő osztrák vadászok vesznek részt. a kombájnoknál. Kezdődött ez a búzával, amelynek 950 hektárjából csupán 600-at menthettek meg a víz elől, s ez is csak 31,4 mázsával fi­zetett hektáronként. A 90 hektáros zabfelülvetés hasz­na bizony eltörpül az Állami Biztosító által fizetett 2 mil­lió forint mellett. Nem sokkal több jót le­het elmondani a többi kul­túráról sem. A napraforgó és kukoricatermő táblákat eleve 500 hektár vetetlen terület kurtította a víz miatt. A vé­gül elvetett 490 hektár nap­raforgóból talán, ha kétszá­zat arathatnak le, a kukori­cából pedig csak a háztáji terem ezen az őszön. Azután a sarkadi kenderfeldolgozóba is csak 70 hektár termését szállíthatják a tervezett 100 helyett. Sarkadkeresztúron ma úgy fogalmaznak: a 2200 hektár szántóból 2200-on jelentke­zett a víz, s ez valóban így is lehet, hiszen a Rábák még augusztus közepén is elakad­tak a táblákon. Nagyon idő­szerű volt tehát az altalaj­lazítást megkezdeni, amit négyéves ütemezéssel — évenkénti 500 hektár lazítá­sával — a Tiszántúli Talaj­javító Vállalat szarvasi üze­me végez el. Ettől remélik a sarkadkeresztúriak, hogy sorsuk ismét jobbra fordul, mert napjuk most bizony na­gyon leáldozott : gépparkjuk teljes cseréjére lenne szük­ség, s egyelőre az sem vilá­gos, hány millióval mérik majd év végén a mérleg­hiányt. K. E. P. A bucsai határt zömmel báró Fourd Spigel uradal­ma alkotta a felszabadulás előtt. Az akkori körülmé­nyek között a mintagazda­ságok közé sorolták a bu- csa-pusztai uradalmat. A földosztáskor felparcellázták a nagytáblákat, később több apró termelőszövetkezet ala­kult a faluban, s lassú volt a fejlődés. Ma Bucsa egyet­len termelőszövetkezete, az Üj Barázda 4230 hektáron gazdálkodik. Egyesült az anyagi és a szellemi erő, ismét kialakultak a nagy táblák, s jó hírek keringe­nek a terméseredményekről. — Lesz még Bucsán igazi mintagazdaság — magya­rázza meggyőződéssel Nyakó István elnök. — Ez most már rajtunk múlik. Bucsa határában sok a legelő. A báró rengeteg jószágot tar­tott, kevés fajta növényt termelt, de azt magas ho­zammal. A jó módszert ^rni is átvesszük, csakhogy an­nak idején emberfeletti volt nálunk a kizsákmányolás, gazdatisztek, bandagazdák hajszolták nehéz fizikai munkára a hónaposokat, a cselédeket. Mi pedig a tudo­mány és a technika segítsé­gével. az emberi méltóság megsértése nélkül akarunk produkálni. Az idősebb generáció még jól emlékszik arra, hogy a hónaposok az istállóban, szalmán háltak, hajnalban, mint a katonáknál, parancs­szóra ébredtek, bekapkodták szegényes reggelijüket, s fu­tás a mezőre. Aratás és csép- lés idején a tarlón, vagy a búzaasztag tövében pihen­tek néhány órát. Délben csacsifogat vitte ki az ebé­det, alig volt idő elfogyasz­tani, újból munkára! ! ! Egyénenként volt kiadva a cukorrépaföldön, kinek Kohászati együttműködés a KGST-ben Sikeresen valósul meg a KGST-országok vaskohá­szati együttműködése, ame­lyet a szocialista országok gazdasági szervezetének vaskohászati állandó bizott­sága irányít. A bizottság titkárságának közlése szerint az együtt­működés egyik eredménye, hogy növekszenek a Szov­jetunió vasércszállítmányai a többi KGST-országnak. Jelentős és gazdaságosan kihasználható vasérc-előfor­dulások ugyanis csupán a Szovjetunió területén van­nak. Míg 1960-ban a szállí­tott vasérc mennyisége csak 14,8 millió tonna volt, 1970- ben már 31,7 millió tonna, 1976-ban pedig csaknem 38 millió tonna szovjet vasérc jutott a KGST tagállamai­nak. Az érdekelt államok közösen fejlesztik a szov­jet érclelőhelyek kiaknázá­sát és egyes vasöntvényék előállítási kapacitását is. Ugyancsak megvalósult az együttműködés a kohókoksz- szállításban is: itt a Szov­jetunió mellett Lengyelor­szág és Csehszlovákia bizto­sítja a többi tagállamnak a szükséges mennyiségű kok­szot. 1976-ban a három or­szág együttes 6,7 millió ton­na kohókokszot szállított a többieknek, ennek csak­nem fele a Szovjetunióból származott. mennyit kell egyelni vagy felszedni. Amíg nem teljesí­tette. nem fekhetett le. A munkásnak hallgass volt a neve, a legkisebb emelt hangot kegyetlenül megto­rolták. Mi elsősorban arra töre­kedtünk, hogy tápanyagban, talajművelésben megadjuk a földnek, ami kell, de min­dent a mai kornak megfele­lő gépekkel. A tagoknak nemcsak joguk, sőt köteles­ségük szólni, javaslatokat tenni, a hibákat feltárni, a munkaszervezést, a vezetők emberi magatartását bírálni. A tagsággal együtt hatá­roztuk el a komplex melio­rációt, amire 22 millió 650 forintot költöttünk. Állítom, hogy egyik legjobb beruhá­zás, ami gyorsan megtérül. 1980-ra terveztük a befeje- 'zést, de 1977-ben már tel­jesítettük, s az eredmény a terméshozamokban gyümöl­csözik. Búzából 42 mázsát takarítottunk be hektáron­ként, ami bucsai viszonylat­ban igen kiemelkedő. Ter­mőadottságban a járásban másodikok vagyunk a leg­gyengébbek között, búza­termésben pedig elértük az előkelő 3. helyezést. Az 1200 hektár rét-lege­lőn tervszerű gazdálkodás folyik. A felújított legelő­kön mintegy ezer szarvas- marhát, 3100 juhot tartunk. Jóval több állatot elbír­nánk tartani a legelőn, mert sok a fűtermés, amiből a forró levegős lucernaüze­münkben liszt, illetve pellet készül. Még az 1970-es évek elején is vagonszámra vá­sároltunk a mostaninál ke­vesebb jószágnak máshon­nan szénát, búza-, illetve rizsszalmát, aztán 60—70 kilométerről, drága fuvarral szállítottunk szálas takar­mányt Bucsára. Tavaly pe­Befejezés előtt Jól halad a Békés megyei Gabonaforgalmi és Malom­ipari Vállalat dévaványai rizshántoló üzemének bővíté" se. A malom korábban 160 vagonos tárolókapacitása 480 vagonra nőtt, s az új, dán gyártmányú szárító- és tisz­títóberendezés teljesítménye eléri az 50 tonnás óránkénti teljesítményt. Az építők az utolsó simításokat végzik, s mire elkezdődik a rizsszezon, minden készen áll a békési, hajdú-bihari, hevesi és sza­bolcsi termény fogadására. A gépek próbaüzemelésé szeptember 5-én kezdődött. dig már egymillió 520 ezer forint értékű szénát értéke­sítettünk. A lucernaliszt- üzem mintegy 12 millió fo­rint árbevételt adott. ötszáz holdon termelünk pillangós takarmányt, mag­fogásra is berendezkedtünk. Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy évente 3—4 mil­lió forint értékű lucerna­magot adunk a népgazda­ságnak. A további lépés az állat- állomány fejlesztése. A szám szerinti növelés egyik legnagyobb gondja a férő- helyhiány. A meglevő épü­leteink többsége teljesen el­avult, nem tudni, mikor dől össze. A tervek szerint ha­marosan megkezdjük az új, 580 tejelő tehén befogadásá­ra alkalmas telep építését. A tehénállományunk tbc­mentes, a tejhozam növelé­se szintén egyik fő célkitű­zésünk. Tovább szaporítjuk a juhállományt is. Csak ak­kor lesz igazán gazdaságos a tervszerű gyepgazdálkodás, ha minden zöldtakarmányt így vagy úgy, de a szövet­kezet ' állatállománya fo­gyasztja el. A tehenészeti telep kiala­kítását régen szerettük vol­na megvalósítani, de tudo­másul vesszük a népgazda­ság teherbíró képességét. Az Új Barázda Tsz tagjai min­den munkaterületen példás fegyelemmel dolgoznak. A községben felépült és felújí­tott sok szép lakás, a lakbe­rendezési és öltözködési kul­tusz azt mutatja: jól keres­nek a bucsai Üj Barázda Tsz tagjai. Ha a tudomány és a technika segítségével, megfelelő munkaszervezés­sel megvalósítjuk a tervet, valóban lesz még mintagaz­daság Bucsán. Ary Róza A körösladányi METAKÉ- MIA Ipari Szövetkezet fej­lesztésére az utóbbi évek­ben mintegy nyolcmillió fo­rintot költöttek. A beruhá­zás gyorsan megtérül, hi­szen ebben az esztendőben 60 millió forint értéket ter­melnek, ami kereken 15 millió forinttal haladja túl az 1977. évit. Jövőre pedig el akarják érni a bűvös számot: százmillió forint értéket termelnek 1979-ben. A szövetkezet több évti­zedes fennállása óta mindig a lakosság szolgálatában áll. Bár a közelmúltban profil- váltás történt, továbbra is megmaradt a szolgáltatói te­vékenység. Többek között az országban egyedül itt gyártanak iskolásoknak víz­festéket. A gombfestékből egy év alatt több mint négymillió forint értéket készítenek. Jelenleg hat-ti­zenkettes csomagolásban gyártják a gombfestéket, jövőre már a 18—24-es cso­magolásban is forgalomba kerül. Jelentős mennyiségben készül az üstház, a sertés­vályú, a fém öltözőszekrény különböző változata. A Koz­metikai és Háztartásvegy­ipari Vállalattól az Álla­mi Tervbizottság határozata alapján több termék gyár­tását átvették. Többek kö­zött Körösladányban gyárt­ják a különböző fürdőtab­lettákat, az MBC néven ismert ipari öregedésgátlót, különböző jelzőfestékeket, babaolajat, hajolajat, haj­lakkot, az Exador izzadás- gátlót és más terméket. A kozmetikai és vegy­ipari cikkek gyártásánál előfordul, hogy alapanyag- hiány miatt egy-egy termék­ből nem tudnak a gyártással tervszerűen haladni. Ilyen­kor rugalmasan átcsopor­tosítják a munkaerőt más termékek gyártására. A zö­mében nőket foglalkoztató szövetkezetben sokoldalú képzésben részesültek a dolgozók. Így alkalomadtán az alapanyaghiány nem kárhoztatja tétlenségre az embereket. Ebben az eszten­dőben időarányosan ha­ladnak a tervteljesítéssel, ami arra enged következ­tetni : a körösladányi ME- TAKÉMIA Ipari Szövetke­zetben gyorsan megtérül a fejlesztésre fordított költ­ség. a. Amire méltán büszkék Bucsán Gyorsan megtérülő beruházás az Új Barázda Tsz-ben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents