Békés Megyei Népújság, 1978. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-27 / 228. szám

1978. szeptember 27., szerda II helyes döntés tudománya Műszaki, technikai újdonságok * A Békés megyei Állami Építőipari Vállalat az elmúlt évben kezdte meg a „Pécsi” típusú lakások építését. Az idén ebből a típusból 336 lakást adnak át a megyeszékhelyen. Jövőre hasonló otthonokat építenek Gyulán és Orosházán is Fotó: Demény Gyula Egészségügyi, gépészeti és orvostechnikai konferenciát tartottak Egerben a múlt héten. Az építőipari, vala­mint a méréstechnikai és automatizálási tudományos egyesület által szervezett ta­nácskozáson a szakemberek a korszerű egészségügyi léte­sítmények gépészeti beren­dezéseiről és azokról a mód­szerekről tanácskoztak, ame­lyekkel ezek a gyógyászati eszközök korszerűsíthetők, továbbfejleszthetők. Mit je­lent ez? • „Varázsdobozt” a betegágyhoz Magyarországon ma csak­nem százezer kórházi ágy áll a gyógyítás rendelkezésére, nagyjából két és félszer any- nyi, mint 1939-ben. Az el­múlt évtizedekben azonban e hatalmas mennyiségi fej­lesztés érdekében óhatatla­nul bizonyos engedményeket kellett tenni a minőség ro­vására. Ám elérkezett az az idő, amikor az eddigieknél minőségileg is magasabb, a nemzetközi színvonalnak megfelelő szinten kell meg­oldaniuk az új egészségügyi intézmények és a rekonst­rukciók tervezőinek, beruhá­zóinak és kivitelezőinek az épületgépészeti — pontosab­ban kórházgépészeti — és az ezzel kapcsolatos technoló­giai feladatokat. A korszerűségnek kell ér­vényesülnie egyebek közt a műtők, a röntgen-, a radio­lógiai és más laboratóriumok megépítésében és felszerelé­sében, a fűtés-, az átvitel­technikai, érintésvédelmi, légtechnikai, szennyvíztisztí­tó, világító-, víz- és gáz- szolgáltató berendezések, va­lamint nein, utolsósorban az ellátási technológiák — mo­sodák, konyhák, higiéniai be­rendezések, liftek, telefonok, csőposta, ipari tv-lánc — kialakításában. Néhány kórházi osztályon már működik, a most épülő új létesítményekben pedig minden betegágy fejénél ott lesz a nővérhívó, az a való­ságos kis „varázsdoboz”, amelyen keresztül a beteg pillanatok alatt kapcsolatot teremthet az orvossal, a nő­vérrel, kezelheti lámpáit, párnázott (tehát a többieket nem zavaró) rádióját, az or­vos pedig késedelem nélkül rácsatlakoztathatja a léle­geztető készüléket a falba épített oxigénszolgáltató há­lózatra. A Tömő utcai szemészeti klinikán igen jól bevált a korszerű élelmezési techno­lógia: az előírt étel előme­legített tányéron, előmelegí­tett fedő alatt, melegtartó élelemszállító kocsikon jut el minden beteghez. így 36 beteg ebédjét, vacsoráját az eddigi nemegyszer másfél óra helyett húsz perc alatt tálalják fel. A váci kórház konyhájában pedig olyan sü- tő-pároló berendezést szerel­tek fel, amelyben fél mázsa burgonya nyolc perc alatt fő meg. • Mindent műanyagból Ahogyan az autók között a mind korszerűbb típusok aránya nő, úgy lesz rajtuk és bennük egyre több a mű­anyag alkatrész. Nemcsak karosszéria-lemez, olajteknő és sok olyan kisebb-nagyobb szerkezeti elem, amelyet ré­gebben csak fémből készí­tettek, hanem előrelátható­lag előbb-utóbb még por­lasztó is. A műanyagok térhódítása nemcsak a járműiparra jel­lemző, hanem világszerte az élet minden területére, a te- jestasaktól a kontaktlencsén át a különféle gépalkatrésze­kig. Az ok: felhasználásuk számos műszaki és gazdasá­gossági előnye. A földön a fémkészletek fogynak, műanyag viszont elvileg korlátlan mennyiség­ben állítható elő. Előállítása és feldolgozása a fémekhez viszonyítva jóval kevesebb energia felhasználását köve­teli meg, fajsúlyúk és így a belőlük készült szerkezetek önsúlya is sokkal kisebb. Műanyagból a legbonyolul­tabb szerkezeti elemek is többnyire egyetlen művelet­tel készíthetők — ez telje­sen, vagy legalábbis nagy­mértékben/ feleslegessé teszi a forgácsolást, az összeszere­lést. Hogy a fejlődés hol tart, mik az új eredmények, s milyen műszaki és gazdasá­gossági kérdések merültek fel a műanyagok szerkezeti elemként való felhasználása terén, arról tanácskoznak a Gépipari Tudományos Egye­sület kollégiumán szeptem­ber 25. és 29. között Sopron­ban a magyar és külföldi szakemberek. A kollokvium célja, hogy az információ- cserével a magyar gépipar szelektív fejlesztési céljai­nak megvalósítását, a ma­gyar műszaki termékek kor­szerűségének fokozását, mi­nőségének és exportképessé­gének javítását segítsék. • Például operáció­kutatással Az operációkutatás az a tudomány, amely az opti­mális döntések előkészítésé­ben matematikai módszere­ket használ. Ez a fiatal tu­dományág napjainkban egy­re nagyobb szerephez jut mind a műszaki és gazdasá­gi, mind pedig a tudományos problémák megoldásában. Közismerten legfontosabb feladataink közé tartozik je­lenleg a termelés hatékony­ságának növelése, a gazdasá­gi szerkezet kedvező irányú átalakítása. Az említett fel­adatok megoldásában az operációkutatás jelentős sze­repet kap. Az operációkuta­tási módszerek alkalmazásá­val jelentős anyag- és költ­ségmegtakarítást lehet elér­ni, jobb műszaki szerkezete­ket lehet előállítani, továb­bá optimális kutatási és gaz­daságfejlesztési terveket, szállítási és gyártási progra­mokat lehet kidolgozni. E módszerek alkalmazásával például a szállítási eszközök hasznos útvonala 8—12 szá­zalékkal lerövidíthető, egyes szerkezetek (pl. hajó) építé­sekor 15—20 százalékos anyagmegtakarítás érhető el, s a termelőkapacitások mint­egy 6—10 százalékkal kedve­zőbben használhatók ki. Hazánkban is egyre nő az érdeklődés e fejlődő tudo­mányág iránt, egyre több in­tézetnél és vállalatnál mű­ködnek operációkutatási részlegek. Ezt tükrözi a Neumann János Számítógép­tudományi Társaság, a Ma­gyar Közgazdasági Társaság és a Bolyai János Matema­tikai Társulat szakosztályai­nak rendezésében szeptem­ber 26—29. között Szegeden, a Technika Házában folyó VIII. magyar operációkuta­tási konferencia. Az „Operációkutatás a gyakorlatban ’78” konferen­cia célja, hogy előadás- és vitafórumot biztosítson az operációkutatás közel 300 ha­zai elméleti művelője, alkal­mazója, felhasználója és ok­tatója számára, új elméleti és alkalmazási eredményeik bemutatására, problémáik, nehézségeik felvetésére. — v. j. — A gyulai Erkel Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola 660 tanulója ezekben a napokban felcserélte az iskolapadot munkahelyre. A Békéscsabai Konzervgyár pósteleki előkészítő telepén dolgoznak, szilvát feleznek és paprikát ? eletelnek a lecsóba. Naponta 250 mázsa paprikát dolgoznak fel Fotó: Béla Ottó II világon nincs párja Recirkulációs halnevelő rendszer A hazai haltenyésztés és -kutatás fellegvárává fej­lődött az utóbbi négy év­ben a szarvasi Haltenyész­tési Kutató Intézet. FAO- program keretében, a hazai haltenyésztés és -kutatás fejlesztésére egyebek kö­zött korszerű központi la­boratórium, könyvtár, hal- tápgyár, kísérleti halastó és recirkulációs halnevelő rendszer épült. A fejlesztés­re összesen fél millió dol­lárt és több mint 45 millió forintot költöttek. Ez alka­lommal a recirkulációs hal­nevelő rendszerről tájékoz­tatjuk olvasóinkat. * * * — Az eredeti tervben nem szerepelt a recirkulá­ciós rendszer — mondja er­ről dr. Oláh János tudomá­nyos kutató, a HAKI igaz­gatóhelyettese. — Most lát­juk: milyen nagy kár lett volna kihagyni, igen nagy jövő vár rá. Világszerte az intenzív haltermelés a cél, ezt pedig iparszerű terme­lési rendszerrel tudjuk biz­tosítani. A szarvasihoz ha­sonló recirkulációs rend­szer a világon nincs. Ál­talában a rendszerek hideg vizű halak — pisztráng-, la­zacfélék — nevelésére épül­tek. Hideg vizű források táplálják, s a víz hőmér­séklete 15 fok Európában egyedül az NSZK-ban épült meleg vizű recirkulációs rendszer. Pontyot, harcsát, süllőt és más halfajtát ne­velnek jó eredménnyel. Mi azonban később építettük, a jó tapasztalatokat átvet­tük, ami hiányosságként mu­tatkozott, azt eleve kihagy­tuk. Ezért nincs műszerel­látásban párja a szarvasi rendszernek. * * * A beszélgetésből kiderült: termálkút táplálja a szarva­si recirkulációs rendszert. Télen, nyáron állandóan 25 fokos meleg vizet biztosíta­nak. Mivel a meleg vízben minden biológiai folyamat felgyorsul, állandóan cir- kulál az oxigéndús, kris­tálytiszta víz. Több oxigén­re, nagyobb teljesítményű víztisztító berendezésre van szükség a meleg vizű rend­szerben, nánt a hideg vizű­ben. A HAKI nagy gonddal készült fel a megnövekedett feladatok ellátására. A tu­dományos kutatók egész 60- ra járta be a világot ösz­töndíjasként az USA-tól a Fülöp-szigetekig. A legkor­szerűbb műszereket, szi­vattyúberendezéseket vá­sárolták. Ezért tudják tu­dományosan vizsgálni a ha­lak tápigényét, a teljes ér­tékű takarmány összetéte­lét. A zsírsavak vizsgálatá­ra gázkromatográfot sze­reztek be, s igen büszkék az aminósavanalizátorra is. Az értékes műszerek kezelését külföldön tanulták meg a kutatók. — A hazai lehetőségeket is igénybe vesszük — ma­gyarázza dr. Oláh János. — Igen jó a kapcsolatunk a Szegedi Biológiai Központ­tal. A BIOGAL-lal együtt­működési szerződést kötöt­tünk új haltápok tesztelé­sére. * * * * A recirkulációs rendszer- ben igen nagy a lehetőség a genetikai kutatások lerövi­dítésére. Azelőtt három­négy évet vártak, amíg a hallárvából ivarérett szü­lő lett. Ez most adott eset­ben egy évre csökken. Mi­vel egész évben egyforma meleg a víz, folyamatos a kutatómunka, a halkeltetés. A tudomány a gazdaságban realizálódik. A kutatás célja a nevelés­technológia kidolgozása, az ivadékok előállítása. Ez már látványosabb munka, hisz az ivadékértékesítés hasz­not hoz az intézetnek. Ér­tékesebb halfajokkal in­dultunk: angolna, harcsa, csuka, süllő. Az iparszerű * harcsatenyésztésben igen nagy a lehetőség. Szarvason egy hektára számítva fél millió harcsát neveltünk igen jó eredménnyel. Vol­tak 300—400 ezres tavak is. A harcsaállomány megnőtt. A_ recirkulációs rendszer­ből előnevelő tóba helyez­tük az apró ivadékokat, s később kerültek a tápos tó­ba. * * * A szarvasi Hal tenyésztési Kutató Intézet ebben az esztendőben 420 ezer har­csaivadékot adott Ausztriá­nak és az NSZK-nak. Jö­vőre már fél millió, külön­böző nagyságú harcsaiva­dékra kötöttek szerződést. Ezenkívül csukát és kecse- gét is értékesítenek. A kutatók figyelme arra is kiterjedt: mennyiségben minél kevesebb tápot ad­janak a halaknak. Keve­sebb gépi és kézi munka szükséges a halak etetésére, ha magas tápértékű kon- centrátumot kapnak a ha­lak. Vizsgálják azt is, hogy gyógyszergyári mellékter­mék, a micélium haltáplá­léknak feldolgozható-e? Hogyan reagálnak a halak a fehérjében gazdag gyógy­szertári hulladékra, ér- demes-e vele foglalkozni ? Ha beválik, igen nagy lesz a gazdasági haszna. A táplálkozáskultúrában világszerte egyre nagyobb helyet foglal el a fehérjében gazdag, könnyen emészthe­tő halhús. A szarvasi re­cirkulációs halnevelő rend­szer sokat segít abban, hogy hazánkban felgyorsuljon az iparszerű haltermelés. Ary Róza ■ Vénasszonyok nyara Az elmúlt hét első felé­ben az évszaknak megfele­lő értéknél 3—6 fokkal ala­csonyabb napi középhőmér­sékleti értékek alakultak ki az Alföld és a Tiszántúl tér­ségében. Ennek az észak­északnyugat felől több hul­lámban áramló hűvös leve­gő volt az oka, amelyben ki­terjedt felhő- és esőzónák ér" keztek a Kárpát-medence fölé. Az Alpok és Kárpátok hegyvonulatai azonban ezek hatását erősen módosították, így mindössze egy napon esett jelentősebb mennyiség, azaz 5 mm-t meghaladó eső a Tiszántúl néhány helyén. A hét végétől a hűvös leve­gő utánpótlása megszűnt és felszálló, felhőoszlató hatású légmozgások vették át időjá­rásunk irányítását. A zavar­talanul érvényesülő napsütés mellett még szubtrópusi ere­detű levegő is érkezett, így a nappali felmelegedés hét­főn többfelé megközelítette a 30 fokot. így szól a Magyar Távira­ti Iroda szeptember 26-án kiadott hivatalos időjárásje­lentése, amelynek ' utolsó so­rain azt kell értenünk, — közkeletű és közkedvelt megfogalmazással élve —, hogy itt a vénasszonyok nya­ra. Az az időszak, amely rendes esztendőben a szoká­sos rekkenő nyár ráadása, utolsó ízelítője. Ebben az évben azonban jóval több ennél. Nyár a nyár helyett. Még néhány nap a cukorré­pának, hogy szaporítsa az édességet gyökerében, még néhány meleg óra a kukori­cának, napraforgónak, hogy tápértékét gyűjtsön szemei­be. Aztán a szőlő, a paradi­csom, meg a többi őszi gyü­mölcs is lehetőséget kapott arra, hogy ízét, zamatát a korábbról megszokotthoz igazítsa. Meddig tart mind­ez? Ki tudja? A vénasszo­nyok nyara nevében hordja lényegét. Minden újabb nap, minden napfényes óra — ajándék. És nem is akár­milyen értékű ajándék. Az illem ugyan úgy kí­vánná, hógy az ajándék ló­nak ne nézzük a fogát, de ne­héz lenne nem megemlíteni, hogy 17 ezer hektár cukor­répa, 112 ezer hektár kuko­rica és mintegy 20 ezer hek­tár napraforgó —, hogy csak a legfontosabbakat említ­sük — gyarapszik most óráról órára, tízezer forin­tokkal. Az okos megközelí­tés mégsem ez. Mert a csa­lóka időjárás könnyen elve­szi, amit nehezen adott. Kár lenne számolgatni, hogy a vénasszonyok nyará­nak egy-egy napja mit hoz­hat a termésátlag, a cukor- tartalom növelésében. Ezeket a napokat a betakarítás gyorsítására kell felhasznál­ni. Arra, hogy azt helyezzük biztonságba, ami már eddig megtermett. Mert legyen bár a cukorrépa cukortartalma 14—15 százalékos az esetleg még elérhető 18 százalékkal szemben, kelljen a kukoricát most még szárítóra hordani, szemben azzal, hogy három hét múlva esetleg már érett lehet —, mégis csak a biztos a biztos. Most szikkadt a föld, járhatják a gépek és a munka is könnyebb a nyár­pótló őszidőben, mint dérben, ködben, esőben. A játszóterek megint be­népesültek. Viháncoló gyere­kek, babakocsik, tereferélő kismamák a csúszdák olda­lához támaszkodva, s ugyan­csak tereferélő nagymamák a padokon ülve. Hiszen övék igazán a búcsúzó napsütés. Egyelőre felhőt se látni, ár­nyékot is csak az időjárás­előrejelzés hoz: Az elkövetkező napokban eleinte megnövekszik a fel­hőzet. A hét végén kevés felhő lesz, eső nélkül, majd az újból megnövekvő felhő­zetből esők is várhatók. A jövő hét időjárása pedig csak az első napokban ked­vez a mezőgazdaságnak, mert a hét közepétől csapa­dékos, hűvösebb időjárásra számíthatunk. Hát csak ezért mondom. (Kőváry)

Next

/
Thumbnails
Contents