Békés Megyei Népújság, 1978. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-27 / 228. szám

1978. szeptember 27., szerda o IZI jÜUj-Tllt} Parancsnoki törzsvezetési gyakorlat Tegnap reggel kezdődött és ma is tart a munkásőrség­nél a parancsnoki törzsveze­tési gyakorlat. Tegnap’ reg­gel a munkásőrség megyei székházában, Békéscsabán Tóth Pál, a munkásőrség megyei parancsnoka üdvö­zölte a gyakorlaton részt vevő Farkas Lajost, a mun­kásőrség országos parancs­nokság kiképzési osztályve­zetőjét és az egységparancs­nokokat. A kétnapos törzs­vezetési gyakorlat célja, hogy az egységparancsnokok fel­készüljenek a jövő évi pa­rancsnoki feladatok minél színvonalasabban való vég­rehajtására. Az egységpa­rancsnokok itt ismertették azokat az elképzeléseket, amelyeket az 1979-es évek során egységeik végrehajta­nak. Képünkön a munkásőr­ség szeghalmi járásának pa­rancsnoka mutatja be a gyakorlat végrehajtására el­készített térképvázlatot. Fotó: Béla Ottó Mérlegen a nyári táborozások tapasztalatai Az új, 1978—79-es úttö­rőmozgalmi évre tervezett rendezvényekről, és a nyári táborozások tapasztalatai­ról tárgyalt szeptember 26- án, Békéscsabán megtartott ülésén az úttörőszövetség Békés megyei elnöksége. A testület- által elfoga­dott rendezvénytervet a gyermekek közelgő nem­zetközi éve, és „A mi vilá­gunkért!” mozgalom jegyé­ben állította össze az el­nökség. Szerepel e prog­ramban többek között pá­lyaválasztási játék, számos sportrendezvény, kulturális bemutató, tudományos­technikai szemle, ünnepsé­gek, megemlékezések. Az idei nyári táborozá­sok tapasztalatai kedve­zőek; jól sikerült az ország­járó úttörők II. megyei ta­lálkozója, és zömmel a kü­lönböző vándor-, szak-, kis­dobos és csapattáborok, or- szágjáró kirándulások is. Megyénkből összesen csak­nem hét és fél ezer gyermek vett részt valamilyen tábo­rozáson, kiránduláson. Nívódíj a Normáért Nemzetközi TIT-konferencia A Kulturális Minisztérium — Bellini; Norma című ope­rájának felújításáért — nívó­díjjal jutalmazta a mű szín- revitelében közreműködő fő­szereplőket és az alkotógár­dát. Nívódíjjal tüntették ki az operafelújítás rendezőjét, Mikó András K^ssuth-díjas érdemes művész főrendezőt, Makai Péter Erkel Ferenc- díjas jelmeztervezőt, Forray Gábor érdemes művész dísz­lettervezőt és Medveczky Ádám Liszt-díjas karmestert. A szereplők közül Nívó-dí­jat kaptak: Sass Sylvia ér­demes művész, magánéne­kes és Kincses Veronika Liszt-díjas énekművész, a felújítás címszereplői, to­vábbá — Pollione szerepében nyújtott teljesítméhyükért — Nagy János és Horváth Jó­zsef magánénekesek. Oroveso szerepének alakításáért ní­vódíjjal jutalmazták Kováts Kolos Liszt-díjas énekmű­vészt és Polgár Lászlót, Adalgisa szerepében nyúj­tott alakításáért Erese Mar­git Liszt-díjas énekművészt és Takács Klára magán­énekesnőt. Nívódíjat kapott Nagy Ferenc karigazgató is. Az elmúlt évad kiemelke­dő színvonalú balettproduk­cióiért ugyancsak nívódíjjal tüntette ki a Kulturális Mi­nisztérium az Állami Opera­ház halett-társulatát, amely — Seregi László Erkel Fe- renc-díjas kiváló művész, balettigazgató irányításával — az utóbbi időben itthon és külföldön egyaránt szá­mos sikert ért el. A díjakat Tóth Dezső, kulturális miniszterhelyet­tes adta át kedden, az Ope­raház vörös szalonjában. Kedden a TIT Bródy Sán­dor utcai székházában meg­kezdődött a szocialista or­szágok ismeretterjesztő tár­sulatainak nemzetközi mód­szertani konferenciája. A tanácskozást Jeney Je­nő, a TIT főtitkárhelyettese nyitotta meg, üdvözölte a ki­lenc szocialista ország isme­retterjesztő társulatainak de­legációit, külön is köszöntve a konferencián először részt­vevő vietnami küldöttséget. Ezután Kurucz Imre, a TIT főtitkára srámolt be a társulat tevékenységéről, közművelődési feladatairól. A szocialista országok tár­sulataival való kapcsolatok­Nemrég ért véget az ara­tás, de megyénk mezőgazda- sági szakemberei máris ak­tuálisnak tartják, hogy ta­nácskozások, viták alkalmá­val tegyék mérlegre ez évi búzatermesztésünk eredmé­nyeit, hiányosságait, a kö­vetkező évi sikeresebb ter­mesztés érdekében. E gondo­lat jegyében került sor arra a tanácskozásra, melyet a Dél-Békés megyei Termelő- szövetkezetek Területi Szö­vetsége rendezett tegnap Dombegyházán, a helyi Pe­tőfi Tsz vendéglátásával. Vitaindítóként Isztin Béla, a termelőszövetkezet elnök- helyettese ismertette szövet­kezetük búzatermesztési technológiáját ez évi tapasz­talatait. Az értékelés után az egyes termelőszövetkeze­tek képviselői mondták el véleményüket az elhangzot­takkal kapcsolatban, illetve ismertették saját tapasztala­taikat. A tanácskozáson elhang­zottakat Hankó László, a megyei tanács mezőgazdasá­gi osztályának vezető helyet­tese összegezte. Az elhang­zottakból megállapítható, hogy a termesztésben nin­csenek alapvető hibák, a nagyobb termések érdekében tovább kell korszerűsíteni a jelenleg használatos techno­lógiákat, szilárdítani a tech­nológiai fegyelmet. A me­gyénk déli részén gazdálko­dó szövetkezetek termésátla­ga három éve meghaladja a hektáronkénti 50 mázsás szintet, ez az érték azonban még mindig nagy különbsé­geket takar. Egyes tsz-ek csak felét termelik a legki­válóbbakra jellemző 60 má­zsás átlagnak, gyakran azo­nos körülmények között. Ebből következik, hogy a termés növelésében nagy szerep jut a személyi ténye­zőknek, az egyes részfolya­ról szólva a főtitkár el­mondta : kialakultak a szervezeti keretek, formák, sokat haladt előre egymás munkájának megismerése, a tájékoztatás. A jövőben ér­demes lenne kidolgozni az ismeretterjesztés néhány tar­talmi, módszertani kérdését az együttműködés érdekében — ehhez minden bizonnyal sok segítséget ad a konfe­rencia további munkája. A háromnapos tanácsko­zás szerdán az ismeretter­jesztő munka hatékonyságá­nak növelésével foglalkozó előadásökkal folytatja mun­káját. matok további összehango­lásának. Nem egységes a felfogás az egyes fajtákat illetően. Sok helyen tíz-tizenegy, má­sutt két-három fajtát ter­mesztenek. Szükséges, hogy négy-hat, egy üzem által is jó szervezhető fajtaösszeté­telű állományt alakítsanak ki a szövetkezetek. A tanácskozás befejező ak­tusaként került sor a szö­vetség által meghirdetett búzatermesztési verseny eredményhirdetésére. Az idén a legkiválóbb ered­ményt a csanádapácai Szé­chenyi Tsz érte el, 58,8 má­zsás átlaggal, második az orosházi Petőfi és az oroshá­zi Béke Tsz, harmadik pe­dig a kunágotai Bercsényi Tsz lett. —m. szabó— Októberben és novemberben rendkívüli tárgynyeremény­sorsolás A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság októberben és novemberben a rendes havi jutalomsorsoláson felül az előfizetéses lottószelvények és a hónap egy-egy hetének szelvényei között -rendkívüli tárgynyeremény-sorsolást rendez. A rendkívüli sorso­láson résztvevő hét számait az októberi, illetve novem­beri utolsó lottóhúzás után sorsolják ki. A rendkívüli tárgynyeremény-sorsoláson havonta összesen 500 nyere­ményről döntenek. A fő­nyeremény, sorsolásonként egy Moszkvics személygépko­csi. Szerencsésnek érezték magukat azok a nézők, akik teg­nap este bejutottak a Jókai Színház Nyíltszín című gála­műsorára. A zsúfolásig telt nézőtér előtt verssel, dallal, ze­nével mutatkoztak be a színház új művészei a már jól is­mert színészek társaságában. Képünkön Mártonffy Mária sanzonokat énekel Fotó: Gál Edit Búzatermesztési tanácskozás Dombegyházán Több forrásból I otocellás automata csomagológépet állí­tott munkába a jó hírű konfekcióüzem. Amíg korábban huszonhármán dolgoztak itt, most mindösz- sze ketten maradtak, hu- szoneggyen átkerültek a termelő szalagok mellé. Történt mindez a félév ele­jén, s hat hónap elteltével az összesítés jelentős ter­melékenység-növekedést mutatott ki, hiszen való igaz, az egy foglalkoztatott­ra jutó árumennyiség meg­hízott; akik addig csoma­goltak, most termeltek. Ha ilyen egyszerű lenne a ter­melékenység, azaz a munka hatékonyságának növelése — akkor mást sem kellene tenni, mint vásárolni az új, s még újabb gépeket, rábízva ezekre a feladat megoldását. Idén, az első félévben a szocialista iparban az egy foglalkoztatottra jutó ter­melés — a tavalyi hasonló időszakhoz viszonyítva — 6,3 százalékkal emelkedett. Ez az öszefoglaló adat természetesen eltakarja az egyes iparcsoportok közötti nagy különbségeket — mert például a vegyiparban, a műszeriparban ennek két­szeresét érték el —, s arra végképp nem ad útbaigazí­tást, mi hogyan történt a vállalatoknál. Márpedig az a döntő, a termelőhelyek miként hasznosítják az élő­munka takarékos felhasz­nálásának — s ezzel a ter­melékenység növelésének — adott lehetőségeit, kiter­jed-e figyelmük valameny- nyire, avagy csak egyet- egyet ragadnak meg. A ta­pasztalatok ez utóbbit iga­zolják, egyben a tennivaló­kat is fölmutatva. Sokféle ténnyel bizonyít­ható a termelékenység bő­vülése, hiszen a közúti jár­műiparban a főegységek előállításának időszükségle­te a negyedére, ötödére csökkent, a tartós fogyasz­tási cikkek között jó né­hány ma tizedannyi idő alatt készül el, mint a gyár­tás kezdetekor. Sokféle ténnyel bizonyítható ugyan­akkor az is, hogy nemzet­közi összehasonlításban a hazai ipar termelékenysé­gi színvonala alacsony, s ennek oka a szervezés, az irányítás egyenetlensége. Köznapibban fogalmazva : az eszköztár jobb termelé­kenységi eredményekre ad­na módot, ám a lehetőségek sokaságát veszni hagyjuk, a források seregét nem hasz­náljuk fel. Elgondolkoztató eredmé­nyekkel, kellemetlen meg­lepetésekkel járt az a vizs­gálódás, amelyet a nehéz­ipari tárca nagyvállalatai folytattak, termelékenységi színvonaluk nemzetközi ösz- szevetésére. Kiderült egye­bek között, hogy a hazai kőolajfeldolgorásban öt­ször, kilencszer több élő­munka jut egységnyi ter­mékre, mint az élmezőny­be tartozó országokban. Ezt a technikai, technológiai színvonal kétségtelen kü­lönbségével már nem le­het indokolni. Hozzátesz- szük: a kőolajfeldolgorás korántsem a legrosszabb je­gyet kapta e sajátos bizo­nyítvány kitöltésekor... ! Gondjaink nem újkeletű- ek, a termelékenység min­dig is érzékeny pontja volt az iparfejlesztésnek, igaz, egy ideig különösebb figye­lem nem jutott rá, hiszen magára a terméktömegre helyeződött a hangsúly, s nem arra, mekkorák a ráfordítások. Ennek az idő­szaknak azonban vége, az intenzív fejlődési szakaszra jellemző tényezők gyorsan előtérbe kerültek. Gondol­kodásmódunk azonban némi fáziskéséssel követi a vál­tozásokat, s véljük, ha gya­rapszik az egy foglalkozta­tottra jutó termékmennyi­ség, akkor semmi baj sem lehet, hiszen növekszik a termelékenység. Igaz, csak éppen a tempó lassú. Las­sú azért, mért túlzott fi­gyelmet kap az egyszerű osztás — a termékmennyi­ség osztva az > előállításra felhasznált idővel —, s alig valami törődést a termelé­kenység emelésének sok más forrása, így a termék használati értékének javí­tása, a fajlagos ráfordítá­sok mérséklése, a jobb mi­nőség. Ahogy a veszteség­idők elemzése is a huszad­rangú teendők között lel­hető, a teljesítménykövetel­ményekkel összekapcsolt bérezéssel együtt. |úl sok mindent em­lítettünk, mint a ter­melékenységet befo­lyásoló tényezőt? Az igazat megvallva nagyon is keve­set ahhoz, hogy a valóság­hoz hűen érzékeltessük a függést, az okok és okozatok bonyolult szövevényét. Az indkolatlanul növekvő — a szervezetlenségből faka­dó veszteségeket ellensú­lyozó — túlórák éppúgy ront­ják a termelékenységet, mint a hóvégi, negyedévi hajrák, s a hóeleji tétlenke­dések. A sokrétű figyelmet, a törődés, az intézkedés gazdagodását hiányoljuk a termelőhelyek némelyiké­nek . gyakorlatában. Azt kárhoztatjuk, hogy hol eh­hez, hol ahhoz kapnak az érintettek, egy-egy forrást föltárnak, s bár meglehet abból igyekeznek mindent kisajtolni, a többi forrás érintetlen marad. Igaz, majd azok is sorra kerül­nek, de akkor mások jutnak a talonba. A gazdasági ha­tékonyság több tényezőtől függ, de közülük a legfon­tosabb a munka termelé­kenysége. A figyelemnek, a cselekvési készségnek is eh­hez a rangsorhoz kell tehát igazodnia. Lázár Gábor Új óvoda épül! összefogással Szeptember 25-én 65 bat- tonyai apróság talált otthon­ra a község új óvodájában. A történet június 15-én kezdődött, amikor a köz­ség dolgozói elhatározták — mivel az épülő sport- csarnoknak a régi óvoda helye is kellett —, hogy új óvodát építenek. összesen 22 vállalat ét szövetkezet fogott össze ekkor, s részt vettek a társadalmi mun­kában a balassagyarmati szakmunkásképző intézet kőműves-, villanyszerelő- és festőtanulói is. A MOM battonyai üzemegysége, va­lamint a Petőfi Termelőszö­vetkezet dolgozói is nagy számban dolgoztak az épü­let mielőbbi átadásán. A szocialista brigádok tag­jai, így a Dózsa Termelőszö­vetkezet Mező Imre és Há- mán Kató, valamint a pos­ta Petőfi Sándor brigádja vállalta az alapásást, az asszonyok a takarításban se­gítettek. Persze, az itt he­lyet kapó apróságok szülei sem maradtak ki a társa­dalmi munkából. Ennek az összefogásnak köszönhető, hogy az így elkészült két fogla’kozó te­rem, s a zsibongó máris gyermekektől hangos. A battonyai apróságok nem maradtak óvoda nélkül... Megyei közúti információ Békés megye országos közúthálózatán folyamatban levő munkák: A tompapusztai bekötő ütés a battonya—mezőhegyesi vas­útvonal kereszteződésében önműködő fénysorompó-be­rendezést helyeztek üzembe. A Gerla—Veszély összekö­tő úton szélesítési munka fo­lyik. A munkahely előtt „Úton folyó munkák”, „Előzni tilos”, „Útszűkület”, valamint „40 km sebesség- korlátozás” jelzőtáblák van­nak elhelyezve.

Next

/
Thumbnails
Contents