Békés Megyei Népújság, 1978. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-26 / 227. szám
1978. szeptember 26., kedd Energia 50 milliárdért Ésszerűen, takarékosan Modem gazdaság nem létezhet energia nélkül — a növekvő termeléshez természetesen egyre több energiára is szükség van. De nemcsak az ipar, a mezőgazdaság, a szállítás — hanem az ember mindinkább korszerűsödő életformája is egyre több energiát igényel. Csakhogy egyáltalán nem mindegy, hogy mennyivel többet. Ebben az évben a népgazdaság energiaigényeinek kielégítése — beleértve a termelés, az import, a feldolgozás és a szállítás költségeit is — körülbelül 50 milliárd forintba kerül. Ha ez a tetemes költség csak egyetlen százalékkal emelkedik, az is 500 millió forint. I Egyre I tübbe kerül És ez a számítás még mindig nem jelzi elég pontosan a helyzetet. Jelenleg ugyanis teljes energiaszükségletünknek csaknem a felét importáljuk. És bár a hazai energetikai ágazatok nagy erőfeszítéseket tesznek termelésük növelésére, erre — akár a szén-, akár a kőolaj- és földgázbányászatot nézzük — a természeti körülményeket is figyelembe véve csak korlátozott mértékben van mód. Az energiaigények túlzott növekedése tehát az import növekedését vonja maga után. A kérdésnek azonban ez még mindig csak az egyik oldala. A növekvő energia- igények kielégítéséhez ugyanis beruházásokra is szükség van. A negyedik ötéves tervidőszakban például az ösz- szes ipari beruházásoknak 33 százalékát fordították energetikai célokra, ez az arány az ötödik ötéves tervidőszakban már 43 százalék. És minél nagyobb befektetéseket igényel az energiaigények kielégítése, annál kevesebb pénz jut más ágazatok fejlesztésére. A cél tehát az, hogy úgy növekedjék az ipar, a mező- gazdaság termelése, úgy elégítsék ki az állandóan emelkedő szállítási igényeket, hogy közben az energiafon napokban új értékesítési alapokra helyezték a zöldségfelvásárlást Méhkeréken. A Balcescu Tsz vezetésének kérésére az értékesítés bonyolításába belépett a TSZKER. A termelőszövetkezetek kereskedelmi irodája szerződésben vállalt kötelezettséget a szerződött és a nem szerződött hajtatá- sos uborka, primőr paprika és hónapos retek átvételére, a budapesti — Bosnyák téri — nagykereskedelmi ár mínusz 20 százalékáért. Bárki kérdezheti, miért volt szükség erre a lépésre, hiszen Méhkerékről eddig is az országos vérkeringésbe jutott az uborka, a paprika és a hónapos retek? Ez igaz, de a Balcescu Tsz-nek nem mindegy, hogy milyen áron. Az eddigi felvásárlással és értékesítéssel a méhkerékiek egyáltalán nem voltak megelégedve. Ezért esténként, és naponta száznál is több személyautó vitte a zöldséget Budapestre, nagybani értékesítésre. De vittek innen árut Miskolcra, Tatabányára és Pécs környékére is. A tsz-tagok ■uj-kaidejének tekintélyes része uta lással telt gyasztás ne, vagy csak igen kis mértékben emelkedjék. Ennek a célnak érdekében azonban még igen sok a tennivaló — jól mutatják ezt az idei adatok is. B tervezettnél is nagyobb fogyasztás Az első fél év eredményeire támaszkodó előrejelzések szerint ugyanis az ország összes energiahordozó-felhasználása körülbelül 2 százalékkal meghaladja a tervezettet. Természetesen vannak objektív okai is — például a túlságosan hosszúra nyúlt fűtési idény, vagy a mezőgazdaságnak az esős aratás miatti nagyobb energiaigénye. De jelez ez a magas energiafogyasztás még valamit: minden jelentékeny eredmény ellenére a vállalatok tevékenységében még mindig nem kapott helyet az energiával való ésszerű gazdálkodás, a takarékosság. Természetesen vannak ezen a téren eredményeink is. Példa erre a rendszeresen megfigyelt 250 nagyvállalat csaknem egymilliárd forint értékű megtakarítása, vagy azok az energiaracionalizálási beruházások, amelyek az elmúlt években valósultak meg, s energiahordozó-megtakarítást eredményeztek. Csakhogy ezek az eredmények elsősorban a nagy energiafogyasztó vállalatoknál születtek, azoknál a vállalatoknál, ahol az energia- költség kis arányú, kevesebb figyelmet fordítanak a takarékosságra. I Elpocsékolt kalóriák Pedig még bőségesen vannak olyan lehetőségek, amelyek kihasználásával csökkenthető a fogyasztás. És korántsem csak a feleslegesen égő villanykörtékről, az üresen járó gépekről, az üzemek kitört ablakain a levegőbe kiengedett melegről el. Így nem tudtak eleget tenni az alapszabályban előírt munkaidőnorma teljesítésének. A tsz-ben jelentkező munkaerőhiányhoz ez is hozzájárult. Az itt folyó nagyüzemi termelést jobban már nem lehetett az exten- zív irányba fejleszteni. Most viszont az utazással megtakarított igen értékes munkaidő a közös gazdaságban hasznosulhat. Az igen előnyös értékesítési ár viszont kapocs lesz a termelőszövetkezet és a háztáji között. Ezért fogadták őszinte örömmel a változást. D e nemcsak a szövetkezetnek és a tsz-tagok- nak lesz előnyük az üzletből. A fogyasztó is jól jár ezzel az újszerű vállalkozással, mert a méhkeréki árut az eddiginél rövidebb úton kapja meg, s ami egyáltalán nem közömbös : olcsóbban, hiszen az üzletből kimaradnak a szelvényvágók, akik az átfutó tételekért eddig különböző haszonkulcsokkal drágították az olcsón felvásárolt méhkeréki uborkát, paprikát és retket. —sik. van szó. Sok helyen elhanyagolt állapotban vannak a kazánok, nincs megfelelő műszerezés, nem fordítanak figyelmet a tüzelőberendezések hatásfokának növelésére. Sok még az üresen futó gépkocsi, pedig ezek jobb kihasználás^ korántsem csak az energiafogyasztást csökkentené. De van az energiatakarékosságnak közvetett útja is. Gondoljunk például arra, hogy ha egy építkezésen egy kiló cementet szétszórnak, 900 kalória energiát is elpocsékolnak. Ha 100 kiló műtrágyát feleslegesen, rossz időpontban vagy nem a megfelelő helyen szórnak a földekre, csupán az elpazarolt energia költsége 70—80 forint. És végül még egy tényező: kétségtelen, hogy nemcsak az energia előállítása, hanem megtakarítása is pénzbe kerül, hiszen az energiafogyasztás jelentékeny csökkentése beruházásokat igényel. A tapasztalatok azonban azt bizonyítják, hogy a takarékosságot célzó fejlesztések olcsóbban „termelik” az energiát, mint a bányák és az erőművek. Sajnos a vállalatok ezt nem mindig érzékelik, mert olcsóbban jutnak az energiahordozókhoz, mint a népgazdaság, „ s ezért alig-alig kezdeményeznek energiafogyasztást racionalizáló intézkedéseket és fejlesztéseket. Pedig ezekre mindinkább szükség van az energiafogyasztás mérséklésére, a népgazdaság kiadásainak csökkentése, egyensúlyi helyzetének javítása érdekében. K. J. Egy kosár hír Harmadik száma jelent meg a napokban az Erdő- gazdasági Fűz- és Kosáripari Vállalat ez évben indított üzemi lapjának. Az „Egy kosár hír” című lap ezúttal a vállalati munkaversenyről ad részletes tájékoztatást. Az írásból kiderül, hogy a békéscsabai üzem- vezetőséghez tartozó öt fűztelepen összesen nyolc szocialista brigád dolgozik, mintegy 90 taggal a fűzágazatban, míg a kosárgyár békéscsabai, dévavá- nyai, eleki, köröstarcsai, körösladányi és biharugrai telepein 12 szocialista brigád csaknem másfél száz dolgozót tömörít. A húsz Békés megyei munkakollektívából a 11 tagú eleki Petőfi brigád ért el arany fokozatot, a békéscsabai Dózsa é§ a déva- ványai Zója Szocialista Brigád pedig ezüst fokozatot. Az üzemvezetőségek közötti versenyben a békéscsabai a második helyre került. Megtudhatjuk az „Egy kosár hír”-ből azt is, hogy a vállalat első féléves tervét részleteiben is túlteljesítette: az eredetileg előirányzotthoz képest több mint 5 százalékkal nagyobb termelési értéket könyvelhettek el, s mivel a költségek ennél kisebb ütemben nőttek, a vállalati eredmény kilenc százalékkal haladja meg a féléves célkitűzést. Még egy érdekesség : a nyár folyamán lengyel kosáripari szakemberekből álló delegáció látogatta meg a vállalat telepeit, köztük a körösladányit, kö- röstarcsait és békésit is. Velük egy időben a vállalat balatonfüredi üdülőjében is lengyel vendégeket fogadtak, s így lehetőség nyílik arra, hogy 1979-ben csereüdültetés keretében az Erdőgazdasági Fűz- és Kosáripari Vállalat dolgozói is Lengyelországba utazhassanak. II szelvényvágók alkonya Nagydíiasok a BNV-n A Budapesti Nemzetközi Vásáron minden évben a magyar ipar néhány legkiválóbb terméke elnyeri a vásár nagydíját. Az idén az őszi BNV-n 15 terméknek ítélték oda ezt a magas elismerést, mely egyben a nemzetközi piacokon is rangot és minőségi garanciát jelent. A Tisza Cipőgyár biztonsági munkacipőinek gyártását több éves kutató-, fejlesztő- munka előzte meg. Olyan cipőkről van szó, melyek a biztonsági követelményeken túlmenően a teljes lábkomfortot biztosítják. A cipők nemcsak a BNV-n szerepelnek, hanem már sorozatban gyártja őket a Tisza Cipőgyár. Az év második felében belföldre 30 ezer, exportra 50 ezer párat szállítanak. A Fabulon-termékeket bizonyára mindenki ismeri, most egy új termékcsaláddal, a babaápoló szerekkel jelentkezett a vásáron a Kőbányai Gyógyszerárugyár. A termékcsalád — melyet Pa- bulon ötös ikreknek neveznek — valamennyi tagja: a babaolaj, babasampon, ba- baifürdőhab, babakrém és babatej bőrt tápláló, természetes eredetű anyagokat tartalmaz. A termék iránt külföldön is nagy a kereslet, mind a szocialista, mind a tőkés piacokon jól értékesíthető. A Pamutnyomóipari Vállalat új típusú kelméje a kuszáit poliészter fonalból mikro és szélesebb bordázató nyomással készült Moha Rosa fantázianevű ruhaanyag is nagydíjat kapott. A kelmék könnyen kezelhetők, mérettartóak, vasalást nem igényelnek. Felsőruházat, bútorkárpit és autóüléshuzat egyaránt készülhet belőle. Jó kopásállósága, légáteresztő képessége és a kordkötés maradó felülete lakás- textília céljaira is alkalmassá teszi. Ezeket a termékeket képeinken is bemutatjuk, de rajtuk kívül még több modem és kiváló termék nyerte el a nagydíjat. A díjazottak egy részével — göcseji csemegesajt, szegedi paprikás szalámi, Tomi Brill mosópor — már az üzletekben is találkozhatunk, az új típusú szövetekkel, edényekkel, fotópapírokkal pedig rövidesen barátságot köthetnek a vásárlók. Újszerű kialakításokkal lg figyelmet érdemelnek a Tisza Cipőgyár biztonsági munkacipői 8 A Fabulon babaápolási cikkek bemutatója méltó e cikkek kiváló minőségéh« A Pamutnyomóip' ri Vállalat nagydíjas Moh« Rosa kelméjéből készült ruhák Is láthatók az őszi BNV-n Fotó: Lányai László