Békés Megyei Népújság, 1978. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-26 / 227. szám
O 1978. szeptember 26., kedd I Lézer óvja Polgári védelem Rövidesen elkészül Békéscsabán, a vásárcsarnok mellett az új, korszerű, árusítópultokkal rendelkező piac. A betonasztalok mellett fedett pavilonsort is létesítenek Fotó: Demény Gyula tUHHWMVMtUMHUMMMMWUHHHtmMHUHWmtmVHUVMMttUUMHMt DSntött a legfelsőbb Bíróság Tartásdíj továbbtanuló gyermek után a levegőt A légtér állapotának vizsgálatára szolgáló első lidar állomás 1978-ban Leningrád- ban kezdte meg működését. A lidar — lézer lokátor — sugárforrásból, vevőkészülékből, regisztráló szerkezetből és egyéb készülékből áll. A lézersugár-impulzust a por-, füst-, és vízszemcsék szórják szét a levegőben. Az impulzus részben visszatér a lidarra. Az információt regisztráló készülékkel rögzítik. Színképelemzés segítségével értesülések nyerhetők a szennyeződés minőségi ösz- szetételéről. A lidar ezáltal lehetővé teszi, hogy a legteljesebb információt kapjunk több tízkilométeres sugárban a levegő minőségéről. E berendezés munkája teljesen veszélytelen mind az ember, mind pedig a környezet szempontjából. — Gyermekem középiskolai tanulmányait befejezte és munkát vállalt — állította egy tisztviselő abban a perben, amelyet elvált felesége ellen indított a korábban megítélt gyermektartásdíj fizetési kötelezettség megszüntetéséért. A tárgyaláson az anya arra hivatkozott, hogy fia középiskolai tanulmányait valóban befejezte, de másfél éves kereskedelmi szakmukás tanulói tanfolyamra iratkozott be. Ehhez egy szövetkezettől, ahol majd elhelyezkedik, a tanév megkezdésétől kezdve havi tanulmányi ösztöndíjat kap. Még azt is elmondta: gyermeke a középiskolában az érettségivel együtt elsajátított szakmában egészségi okokból nem dolgozhat, ezért más pályát kellett választania.» A járásbíróság nem látta bizonyítottnak, hogy a fiatalember eredeti szakmájában nem helyezkedhet el, ezért a keresetnek helyt adott, az apát a tartásdíj további fizetése alól mentesítette. Ezt a döntést a megyei bíróság helyben- hagya. Ítéletében még kimondta: a gyermek csak Uruvizsgálat Gyermekágyak A gyermekágy — úgy látszik — „nehéz” áru. 1975- ig — ekkor lépett érvénybe az új szabvány — csekély a választék, s rossz a kínálat, továbbá néhány fajta balesetveszélyesnek bizonyult. Az új szabvány előírta a gyermekágyak kialakításakor betartandó elveket, s meghatározta a minőségellenőrző vizsgálatok módját is. A Nagyító, a fogyasztók lapja ismertette új gyer- mekágyvizsgálatát. Jelenleg hat típus — közülük háromból két változat is — van forgalomban. Az összehasonlító minőségvizsgálat során a szilárdságot, a kivitelt és a kihasználhatóságot értékelték. A már régebben is gyártott ágyak közül, Böbét, a Borit, és a Dórit már 1976- ban minősítették. Akkor a Böbe és a Dóri „jó” minősítést kapott, a Bori pedig „kiváló”-t. Most is ugyanazokat a követelményeket támasztották, két esetben mégis változott a minősítés. A Böbe — amely időközben 40 forintal olcsóbb lett (ma 480 Ft-ba kerül — és a Dóri (481 Ft) csak „közepes”- nek bizonyult, többek között mert szilárdságuk romlott, s vasalataik sem krómozottak már. A Bori a legdrágább ágy, 785 Ft-os áráért azonban két, az ágy alá tolható fiókot is kap a vevő. A Bori most is „kiváló”, de a Nagyító egyúttal felhívta a fifelsőfokú tanulmányok végzése esetén volna továbbra is jogosult a tartásdíjra. Az életpálya folytatásához nem szükséges szakképzettség megszerzéséhez a tartásra kötelezett szülő nem köteles hozzájárulni. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a következőképpen döntött: A munkaképes gyermek akkor jogosult tartásra, ha a szükséges tanulmányai folytatása érdekében arra rászorul. Ilyenek az életpályára előkészítő szakképzettség megszerzéséhez szükséges tanfolyamok, valamint a főiskolai és egyetemi tanulmányok. Ezek végzésének azonban folyamatosnak kell lennie. Ebben az esetben a gyermek szakmunkástanulóként folytatja tanulmányait. Tény, hogy ez nem biztosít felsőfokú szakképesítést, de feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a választott életpályán el tudjon helyezkedni. Rendkívül méltánytalan volna, ha e tanulmányok folytatásától elzárnák, vagy tanulását azért nehezítenék meg, mert a kö- nagyító alatt gyeimet arra, hogy néhány olvasója a Bori minőségére is panaszkodott. A három újabb típus két dologban is különbözik a régebbiektől: egyrészt ezeket kárpitbetét (ágybetét) nélkül árusítják; másrészt mindháromnak van egy kisebb és egy nagyobb méretű változata. Az új ágyak első pillantásra olcsóbbnak látszanak, de ha figyelembe vesszük a külön árusított poliuretánhab betétek 270 —350 Ft-os árát, ez a különbség eltűnik. A Bébi I. és Bébi II. közül az utóbbi valamivel nagyobb méretű, áruk 182 és 208 Ft. Mindkettő „jó” minősítést kapott. Gyártójuk, a Hajdúböszörményi Faipari Vállalat további változatukat is készíti, bár azok már nem kaptak fantázianevet. A „kis méretű lakkozott” (195 Ft) és a „nagy méretű lakkozott” (230 Ft) csak abban különböznek a Bébiktől, hogy a „névtelen” gyermekágyak egyik rácsos oldalfala süllyeszthető, leereszthető. Ez a két típus is „jó” minősítést kapott. Csongrád névvel is két ágy került forgalomba, csupán méretükben különböznek. A kisebbik ára 272 Ft, ez „közepes” minősítést érdemelt ki; a nagyobb méretű 287 Ft-ba kerül, s minősítése „jó”. Bár a két ágy között csak méretkülönbség van, a teszt készítői úgy ítélték meg, hogy a lényegesen nagyobb méret jelentős előny a kihasználhatóság szempontjából. RiP zépiskolában már egy szak- képesítést szerzett. Az általános iskola elvégzése után a gyermekek általában még nincsenek tisztában azzal, hogy tanulmányaik befejezésével milyen pályán kívánnak elhelyezkedni — mutatott rá a Legfelsőbb Bíróság. A középiskola megválasztását a helyi viszonyok is befolyásolják. Az a körülmény, hogy a fiú az érettségi bizonyítvány mellett a középiskolában szakképesítést is szerzett, még nem jelenti azt, hogy ha hajlamainak, alkatának az e képesítéssel való elhelyezés nem felel meg, úgy ne választhasson más életpályát. További tanulmányai elvégzése után elhelyezkedése biztosítva van, hiszen egy szövetkezettel társadalmi szerződést kötött, tanulmányait pedig folyamatosan végzi. — Mindezekre tekintettel az eljárt bíróságoknak nem azt kellett volna vizsgálniuk, van-e olyan egészségügyi, vagy más ok, ami a tartást igénylő nagykorú gyermeknek a már megszerzett szakképesítéssel történő elhelyezkedése ellen szól, hanem azt, hogy — személyi körülményei és jövedelmi viszonyai mellett — az apának nem jelent-e aránytalan terhet a nagykorú gyermek tartása. A beszerzett kereseti kimutatás szerint az apa havi jö-1 vedelme meghaladja a hatezer forintot, tehát továbbtanuló nagykorú gyermeke eltartásához hozzá tud járulni. Az összeg megállapítása szempontjából természetesen figyelembe kell venni, hogy a fia mennyi társadalmi ösztöndíjat és egyéb juttatást kap, és a tartásdíjat ennek megfelelően kell megállapítani. Hajdú Endre A kapott adatokat a városi tanács környezetvédelmi bizottsága, az egészségügyi és járványtani állomás fogja felhasználni. Ezek az adatok szükségesek lesznek továbbá az új lakónegyedek, iparvállalatok, közlekedési fővonalak telepítési tervei- f nek megalapozásához. Jelen- leg a levegő állapotára vonatkozó adatokat a város különböző kerületeiben, az utcákon cirkáló gépkocsikon, helikoptereken elhelyezett műszerek és gázelemző készülékek segítségével kapják. Az információgyűjtéshez azonban sok időre, és nagy ráfordításokra van szükség. Ezenkívül ez az információ távolról sem teljes, és a városépítőket nem elégítheti ki. Következésképpen távmérő módszerek szükségesek a légtér minőségének vizsgálatára. A leningrádi városépítési és -tervező intézet szakemberei által végzett tudományos kutatásokból kitűnt, hogy ezekre a célokra a lézeres lokáció jól felhasználható.' Az 1977 nyarán Vinnyicá- ban (Ukrajna) végzett kísérletek lehetővé tették ajánlások összeállítását a lézeres lokáció eredményeinek fel- használására. Ezek az ajánlások, amelyek nagy és kis városok számára készültek, figyelembe veszik a különböző elrendezésű területekben helyhez kötött mozgó lidarok segítségével végrehajtandó vizsgálatok lehetőségét. A tervben szerepel egy mobil készülék létrehozása a városépítési feladatok operatív megoldására. Dinnyevásár Fotó: Béla Ottó Gyűjtőeszközök és égési sérülések I. Gyújtóeszközöket az ókorban is alkalmaztak háborús célokra. Elég emlékeztetni a görögtűzre és arra, hogy az ókor egyes csatáiban szurokkal gyújtottak fel településeket, a városok ostrománál pedig tüzes nyílvesszőket, és hajítógépekkel kivetett sűrű égő masz- szát alkalmaztak. Napóleon már tűzrakétákat használt. A múlt század és a századforduló háborúiban a harcoló csapatok soraiban viszonylag kevés égési sérülés fordult elő. Arányuk nem haladta meg az összes sérülés 1%-át. Az első világháborúban, amelyben már használták a lángszórót, magasabb az arányszám (1,5%). Az égési sérülés a spanyol szabadságharcban ,4,5%-ot, a II. világháborúban pedig — az atombomba égetettjeit nem számítva — a különböző hadszíntereken 4—7%-ot tett ki. Ennél is magasabb a koreai háborúban, a kínai és koreai néphadseregek soraiban előfordult égések száma. A vietnami háborúban az USA expedíciós hadseregének állományában a sebek 4—5%-át égési sérülések tették ki. Égett a levegő is A hátországban gyújtóbombákkal végrehajtott légitámadások égési sérültjeiről összefoglaló adatok nem állnak rendelkezésre. Emlékeztetni érdemes azonban az angolszász légierő által 1945-ben Drezda ellen végrehajtott légitámadására. Ennek során először finoman porított szenet, majd kénport szórtak a város fölé, s amikor a porkeverék elérte a háztetőket, ledobták a gyújtóbombákat. Ennek következtében nemcsak a gyújtóbombák , hatására meggyulladt épületek lángoltak, hanem tulajdonképpen lángba borult az egész város (a levegőben lebegő kénpor és szénpor is meggyulladt). 1942-ben egy Fieser nevű vegyész Harvardban (USA) előállította a napalmot. Alapanyaga a benzin, melyhez palmitinsavat kevernek, hogy kocsonyásabb konzisztenciájú legyen. Innen a neve is: NAphta+ PALMitát. Hatását kátrány, foszfor és perklorát hozzáadásával (az úgynevezett kombinált keverék) fokozni lehetett. Lángszórókba, kézigránátok töltéséhez könnyűfém ötvözettel öngyulladó keveréket állítottak elő (szuperkeverékek). Ennek előnye, hogy csak a célban gyullad, a támadó félre tehát veszélytelen. Legújabban hidrogénper- oxiddal úgynevezett gyújtóeső-keveréket állítanak elő, Perhydrol néven. A napalm, vagy más gyújtókeverékkel végrehajtott támadás esetén különösen a városokban, a tűzön kívül további veszély is fenyeget. A levegő hőmérséklete a területi tűz következtében olyan magassá válhat, hogy a mentés céljából érkezőket is harc- képtelenné, munkaképtelenné teszi. A szémonoxid- mérgezés amúgy is eszméletlenséggel fenyeget, s ha hőpangással párosul, már enyhébb esetben is halálhoz vezethet. A sugárzó hő a sérültnél és a mentőknél hamar idézhet elő jelentős folyadékveszteséget, ami egymagában is súlyos állapotot (úgynevezett vízelvonási tünetegyüttest) okoz. I veszélyes napalm A napalmtól tetű gyújtóbombákat a II. világháború második felében már kiterjedten használták. Egy 1945. március 15-én végrehajtott légitámadások során pl. Tokióra 6000 robbanóbomba mellett 325 000 napalmtöltetű gyújtóbombát dobtak le. A II. világháború utolsó hónapjaiban végrehajtott légitámadások során a napalm okozta halottak száma meghaladta a két atombomba áldozatainak számát. Az izraeli hadsereg is bevetette a napalmot az 1967 júliusi konfliktus során az Egyesült Arab Köztársaság páncélos csapatainak és repülőtereinek elfoglalására. Napalmbombákat széles körben alkalmaztak az amerikai expedíciós hadsereg repülői a vietnami városok ellen végrehajtott támadások során. A különböző gyújtókeverékek közös veszélye a mérgezés. Mérgező tényezőként a foszfor, a fenol, a krezol és más vegyületek szerepelnek. Mindegyik oldódik a vízben, s az égési (vagy mechanikai) seben keresztül felszívódva az idegrendszert és a vesét támadják meg. Némelyik ezek közül légzésbénító hatású. E keverékek károsító tényezői tehát végeredményben kombinált sérülések előidézésére alkalmasak. Első helyen áll és feltehetőleg minden sérültnél jelen lesz az égési sérülés. Ez az esetek egy részében hőgutával (hőpangással), mérgezési tényezővel (szénmonoxid, foszfor, fenol stb.) szövődhet. Végül szólni kell az atombombáról, bővebb értelemben a nukleáris fegyverről, melynek károsító hatásai közül a nagy fény-, hőenergia kisugárzása az egyik jelentős tényező. Fekete — fehér A nukleáris bomba égési sérülést okozó hatása ellen a védekezés látszólag egyszerű. Ügy szokták mondani, hogy „az atombomba ott okoz égési sérülést, ahová lát”. Ez azt jelenti, hogy a fény egyenes vonalúan terjed, és ennek következtében minden, ami hatékonyan árnyékol, véd az égési sérülés ellen is. Erre jó' példa a ruházat színe is. Ismeretes, hogy Hirosimában és Nagaszaki- ban a sérültek testfelületén azok a részek, amelyeket fehér színű ruha védett (s amely a fényt visszaverte), kisebb mértékben, vagy egyáltalán nem sérültek. Ezzel szemben a fekete, vagy sötét színű ruházattal borított felületeken (melyek a fényt és hőenergiát elnyelik) égési sérülés következett be. A napalm, foszfor és hasonló típusú gyújtókeverékek elleni védekezés bizonyos értelemben több eredménnyel kecsegtet. A bomba robbanásakor szétfröcs- csenő gyújtókeverék csepp- jei ugyanis a ruházatra fröccsennek, és habár azt rendszerint átégetik, ameny- nyiben sikerül gyorsan levetni, az égési sérülések megelőzhetők. Ebből a szempontból a különböző védőleplek, vagy akár egyszerű köpeny, kabát viselése is bizonyos fokú védelmet nyújt, illetve a védekezés lehetőségét biztosítja. A szabadon, fedetlenül levő testfelületre csöppent gyújtókeverék hevesen ég, és ezért igen hamar mély égési sérülést okoz. A vízzel történő oltás céltalan, mert a korszerű keverékek vízsugárral nem olthatók, egyedül a levegőtől történő teljes elzárás biztosítja eloltásukat. Erre vastag pokróc, takaró esetleg alkalmas lehet, de célszerűbb földdel, vagy homokkal történő beszórás, befedés (úgy hogy a levegőtől a gyújtókeverék el legyen zárva.) Jó szolgálatot tehet megnedvesített vastag ruhadarab is, minthogy ez gyakorlatilag állandóan víz alatt tartja a foszfor (vagy más hasonló) szemcséket. (Folytatjuk)
