Békés Megyei Népújság, 1978. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-01 / 206. szám

1918. szeptember 1., péntek Növelik a képzési időt — különválasztották a közép- és a felsőfokú nyelvvizsgát ­1979 szeptemberétől meg­változik az állami nyelv­vizsga-előkészítő tanfolyam ideje, a vizsga tartalma és minősítése. A rendelkezés lényegéről Sipőczy Győző, az Állami Nyelvvizsga Bizott­ság elnöke, az Idegennyelvi Továbbképző Központ igaz­gatója tájékoztatta az MTI munkatársát. — Mind többen szeretné­nek idegen nyelven beszél­ni, s azt egyre tökéleteseb­ben akarják elsajátítani — mondta. Bizonyítja ezt az is, hogy intézetünkben állandó­an növekszik a jelentkezők száma, s öt-hatszoros a túl­jelentkezés. Idén több mint 1300 jelölt közül választot­tunk — elhelyezési gondja­ink miatt csupán kétszáz hallgatót tudunk az új tan­évben fogadni. Emiatt is szi­gorítottuk a feltételeket : munkaviszonyban álló dol­gozókat veszünk fel, akiknek beosztásához, foglalkozásá­hoz szükség van a magas fo­kú nyelvtudásra. Az oktatási miniszter a napokban hozott rendeleté­vel négy évre emelte fel a képzés idejét. Szükség volt erre az intézkedésre, hiszen a beszédkészség fejlesztése, a szaknyelv idegen kifejezé­seinek alapos megismerése hosszabb időt vesz igénybe. Az eddig felvett hallgatókat azonban ez a rendelkezés nem érinti, ők 3 évig tanul­nak. 1979 szeptemberétől a vizsgázók a III. év végén szerezhetnek középfokú, s a IV. évben felsőfokú végzett­séget. Különválasztották a kö­zép- és felsőfokú nyelvvizs­gát. A mindennapi életben egyre inkább szükséges, hogy az idegen nyelvet ismerő szabadon beszéljen, társa­logjon. A középfokú képesí­tés megszerzésénél — ennek megfelelően — ezentúl a be­széd kerül előtérbe. Kima­rad a magyarból idegen nyelvre fordítás — ez a fel­sőfokú tudásnak felel meg. Helyette a nyelvtudást, a nyelv ismeretét ellenőrző tesztláp lesz: magyar tan­mondatokat kell fordítani. Újdonság, hogy középfo­kon is számot kell adni a szakmai társalgási tudásról, s változik az írásbeli és a szóbeli vizsgarend is. A ko­rábbival ellentétben minden­ki szóbelizik — függetlenül az írásbeli eredményétől. A bizonyítványból pedig a megfelelt, nem felelt meg minősítésen kívül kiderül a tárgyankénti osztályzat is. Ebből megtudhatja a mun­kahely és a vizsgázó is, hogy a fordítás vagy a társalgás megy-e nehezebben. Lerövi­dül a két vizsgaforma közöt­ti idő: a korábbi egy hónap helyett egy hét lesz. Ezentúl a középfokú képe­sítéshez közepes átlagosztály­zat szükséges, a felsőfokúhoz négyes. (A követelmény ko­rábban 2,5, illetve 3,5 volt.) Középfokú nyelvvizsgáról szóló bizonyítványt kap az a jelentkező is, aki felsőfokon próbálkozik, de csak a kö­zépfok feltételeinek felel meg. Állami nyelvvizsgát egyéb­ként bárki tehet, aki megfe­lelő szinten ismeri a nyelvet, kitölti a jeleptkezési lapot, s befizeti az 500 forintos vizs­gadíjat. A rendelet augusz­tus 25-től életbe lépett, de akik korábban jelezték szán­dékukat, a régi módon vizs­gázhatnák. Részletes tájékoz­tató készül a vizsgarendről, az érdeklődők addig az inté­zetben kaphatnak felvilágo­sítást. Pácsonyból a Nyugatiba készül az új tetőszerkezet A Nyugati pályaudvar új tetőszerkezetének első ele­mei csütörtökön indultak útnak a Vas megyei Pá­csonyból. A kis falu hajdani traktorállomásából alakult vasúti üzemben — a szom­bathelyi MÁV járműjavító gyáregységében — készül ugyanis a felújítás alatt álló 100 éves fővárosi pályaudvar nagy csarnokának tetőszer­kezete. A főtartóból a jövő héten próbaösszeállítást végeznek az üzem udvarán, majd ezt követően havonta két nagy egységet készítenek el, és fu­varoznak az újászülető pá­lyaudvarhoz Pácsonyból. A teljes tetőszerkezet 1979 már­ciusára ér Budapestre. A tömegszervezetek pártirányításáról Befejeződött a MÁV országos szállítási értekezlete Két horgászhir A Szeghalmi Vörös Meteor Horgászegyesület szeptember 2-án, szombaton délutántól tartja őszi horgászversenyét a Berettyó és a Sebes-Körös meghatározott szakaszán. A Békéscsabai Sporthorgászok Egyesülete pedig arról érte­sítette lapunkat, hogy a múlt vasárnapi versenyük igen eredményesen zajlott le, és az első három helyen vég­zett, rangsorban : Danczig Rudolf, Kucsera László és Perei Kálmán volt, Rajtuk kívül még hét versenyző ka­pott eredményei alapján ér­tékes horgászfelszerelést. Bírósági ítéletek Tavaly decembertől az idén májusig huszonkétezer forintot csalt ki ismerősei­től és idegenektől Osgyáni István huszonkét éves kis- terenyei lakos. Leggyak­Bölcsődei pillanatkép 1 ) J ) ) gyermekzsivaját viharos <J jelenet zavarja meg. ' V — Még hogy én vi- ' V tatkozom? Az az én gyér- ) \ mekem szekrénye! — ) ( kiabálja magából kikel- ) ( ve, és magáról megfeled- ) ( kezve az egyik anyuka. ) í A gondozónő megpró- j ( bál kedves és higgadt y ( maradni. ) ( — Igen. De a nyári y ( szünet ideje alatt, amíg \ ? a Szilvia a szüleivel ott- \ s hon maradt, átadtuk % > másnak. Majd szeptem- ' > bér 15-én elmennek az / ! új bölcsődébe a gyerekek ) C és akkor kap a magáé is ) V önálló szekrényt. ) ( — Azt azért mégsem ) ( tűröm, hogy az utóbbi ) ( hetekben már a második ) ( pár cipője tűnik el a y f gyereknek — replikázik \ ( tovább a mama. •, r Mondja-mondja a ma- \ V gáét, eközben a gondo- < V zónő az öltöztetőasztal- ' > hoz megy és nyugalmat / V erőltetve magára, ma- ) 1 gyarázza az esetet a mél- ) v tatlankodó szülőnek: ) ( — Az ablakban levő ) ( cipőket én tettem az öl- ) ( töztetőpult alá, ott a he- y ( lye, nem az ablakpárká- y ( nyon! y ( A sok apróság riadtan, y f értetlenül lesi a felnőt- > > teket. Aztán az egyik < \ kisfiú hirtelen az öltő- ' > zőpultra csap. Csend J \ lesz. j ( sz. j. ] rabban „valódi nyugati” farmernadrágot ígért klien­seinek, de a farmer előlege­zett ára Osgyáni torkán csúszott le. Sokba került az italozás, a szórakozás. Má­sik kedvenc fogása márkás magnetofon kölcsönkérése volt „mindössze” egy nap ra, néhány felvétel átját­szására. A magnót persze eladta, az árát elmulatta. A salgótarjáni járásbíró­ság — amely a fiatalember őszinte beismerő vallomá­sát enyhítő, viszonylag rö­vid idő alatt elkövetett nagyszámú bűncselekmé­nyét viszont súlyosbító kö­rülményként értékelte — csütörtökön megtartott tár­gyalásán 9 rendbeli csalás bűntettéért és 4 rendbeli csalás vétségéért egy év és négy hónapi szabadságvesz­tésre ítélte Osgyáni Ist­vánt, akinek a büntetést börtönben kell letöltenie. Mellékbüntetésként három évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Az ítélet jog­erős. Ittas gépkocsivezetőt ítélt el a szekszárdi járásbíróság. Forray József cikói lakos, a Tolna megyei Állami Épí­tőipari Vállalat 35 éves gépkocsivezetője a vállalat autóbuszával polgári védel­mi feladatok ellátására ka­pott utasítást, lelkiismeretes helytállás helyett azonban leittasodott, és a járművet, amelyben 8 személyt szállí­tott, alkoholos befolyásolt­ság alatt vezette. Az utasai és mások életét is veszélyez­tető gépkocsivezetőt gyorsí­tott eljárással vonta felelős­ségre a szekszárdi járásbíró­ság, és héthónapi szabad­ságvesztésre ítélte, egy évre eltiltotta a közügyektől és két évre a járművezetéstől. Jó fórumot teremtett az őszi csúcsförgalmi felada­tok várható gondjainak feltárására, a tennivalók közös meghatározására a vasút háromnapos országos szállítási tanácskozása, amely csütörtökön fejező­dött be a MÁV-vezérigazga- tóságon. A MÁV vezetőinek beszá­molója alapján megértették, hogy a vasút kezelésében levő mintegy 120 milliárdos eszközállomány — amely csak látszatra sok, de az igényekhez képest mindig kevés — gazdaságos felhasz­nálása közös érdek. Mi­után a szállítási csúcsokra a MÁV nem tud berendez­kedni, elsősorban szervezé­si intézkedésekkel, össze­hangolt munkával, ütemes és folyamatos rakodásokkal, árufeladással és -fogadással lehet a következő hónapok nagyobb forgalmát meg­nyugtatóan lebonyolítani. A vitában véleménykülönb­ségek, a maga igazát bizo­nyító felszólalások termé­szetesek voltak. Lényegé­ben azonban megértve egy­más helyzetét, mindkét fél — a vasút és a fuvaroztatók egyaránt — megígérte a szállítási munka javítását, s több vállalat készséges együttműködést ajánlott fel a vasút szervezési intézke­déseinek segítésére. A Gabona Tröszt például késznek mutatkozott arra, hogy az exportszállítmá­nyokhoz rendelkezésre bo­csátott, átszerelt széles nyomtávú vagonokat a vas­út előírásainak megfelelően késedelem nélkül kezeli, továbbítja. Az Alumínium -Tröszt képviselője beje­lentette, hogy 15 ezer tonna bauxitot Fejér megye tér­ségéből a közúti közlekedés igénybevételével fuvaroz­tat el Almásfüzitőre, s más üzemek is vállalkoztak a költségesebb, de a csúcs- forgalom idején biztosabb és gyorsabb közúti szállí­tásra. A Volán Tröszt ve­zetői biztosították a vas­útról hozzájuk irányított rövid távú szállítások za­vartalan lebonyolítását. I’V A „Vezess kiválóan! országos döntője Veszprémben Sikerrel szerepelt a Békés megyei MHSZ csapata Az idén Veszprémben ren­dezték meg a „Vezess kivá­lóan !” verseny országos dön­tőjét. A közúti forgalom nö­vekedésével mindinkább elő­térbe került a kulturált köz­lekedésre nevelés kérdése. A technika fejlődése a gépjár­műveket egyre biztonságo­sabbá és kényelmesebbé te­szi, azonban az ember gon­dolkodása, szakmai felké­szültsége, cselekvése alapve­tően meghatározó a bizton­ságos közlekedésben. A „Ve­zess balesetmentesen !” ver­senysorozat jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint­hogy a városi és megyei ver­senyeken csaknem 15 ezren vettek részt Közülük a leg­jobbak, 33 csapat 99 ver­senyzője jutott el az orszá­gos döntőre. A kétnapos verseny során a résztvevők először elméleti felkészültségükről adtak szá­mot. Ezt követően a lövészet és a kézigránátdobás követ­kezett. A hibaelhárítási ver­senyben mindenkinek a sa­ját gépjárművén ugyanazt a hibát kellett felfedeznie, s természetesen kijavítania a legrövidebb idő alatt. Az igazi látványosságra az or­szágos döntő második napján került sor. A motorkerékpá­rosok ügyességi, a személy- és” tehergépkocsi-vezetők pe­dig terepversenyen vettek részt. A pályán szűk átjáró­kat, vízmosást és tucatnyi egyéb akadályt kellett leküz­deniük a versenyzőknek. Bé­kés megyét Szabados József motoros, Markos János sze­mélygépkocsi- és Mázán Gyula tehergépkocsi-vezető képviselte. Vida András tömegszervezetek párt­irányítása ma sem problémamentes az alapszervezetek gyakorlati munkájában. Nem min­denütt kezelik kellő súly- lyal azt a szerepet, melyet a tömegszervezetek képvisel­nek a dolgozók széles réte­geivel való kapcsolattartás­ban. Pedig a párt politikája csak e kapcsolatokon ke­resztül juthat el mindenki­hez. „A mi könyökünk összeér a dolgozókéval” — fogalmaz­ta meg a gyulai városi párt­bizottságon tartott megbeszé­lésen Solymosi Istvánná, a vízügyi igazgatóság szakszer­vezeti titkára, — Tíz alap­szervezetünkben szinte az igazgatóság valamennyi dol­gozója tömörül, s az a szó, amit én elmondok a 113 szakszervezeti bizalmi előtt, másnap már közös téma az összes munkahelyeinken. Solymosi Istvánná szak- szervezeti titkár, s egyben tagja a városi pártbizottság­nak is. Régi, tapasztalt párt­tag. Legfőbb megbízatása a szakszervezeti bizottság irá­nyítása és személyén és a többi kommunista szb-tagon keresztül valósul meg e tö­megszervezetben a pártirá­nyítás. Másrészt a SZOT-el- nöksjég direktíváin át, me­lyek a párt Központi Bizott­ságának, a pártkongresszus határozatainak a szellemé­ben fogantak. E kétcsatornás pártirányítás révén felsőbb és középszinteken nincs is probléma a tömegszervezetek pártirányításában. De mi a helyzet az alapszervezetek szintjén? Az világlott ki a gyulai megbeszélésből is — amelyen Solymosinén kívül részt vett a Ganz Villamossági Művek gyulai gyárának párttitkára, a húsfeldolgozó vállalat KISZ-titkára és a Köröstáj Tsz pártvezetőségének titká­ra —, hogy az alapszerveze­tek szintjén differenciáltabbá szükséges tenni a tömegszer­vezetek pártirányítását. Fél­reértés ne essék! A pártszer­vezetek világosan látják fel­adataikat a tömegszervezetek irányában is. Ügy határozták meg a helyi politikai teen­dőket, hogy kikérik a tömeg­szervezetek véleményét. Tá­maszkodnak rájuk. Ez álta­lánosságban így van, de módszerében nagyon eltérő­en nyilvánul meg. Nézzünk ez utóbbiról példákat. A Köröstáj Tsz-ben öt pártalapszetvezet működik ágazati bontásban. Segítői: a KISZ, a szakszervezet, ezen­kívül a vöröskeresztes szer­vezet, valamint a választott testületek, a nőtanács stb. A pártvezetőség e szerveze­tekben dolgozó párttagok se­gítségével oldja meg a párt- irányítást. A tömegszerveze­tek önálló életébe nem avat­kozik, csak az ott dolgozó kommunistákra kötelezőek határozatai. Nékik azonban arra kell törekedniük, hogy meggyőző munkájuk révén az illető tömegszervezetbe egységesen valósuljon meg az. A pártonkívüliek számá­ra a párthatározat csak aján­lás. Ez a lenini elv érvénye­sítése a tömegszervezetek pártirányításában. Hogyan biztosítják az „egy- irányba húzást?” Az össze­vont párttaggyűléseken min­den kommunista megkapja a feladatokat, hogy a követ­kező közgyűlésen, dolgozói tanácskozásokon -egységes állásfoglalás alakuljon ki. Egy helyi határozat például a belvízkárok utáni teen­dőkre, a várható csökkent eredményekre, az osztások mérvére ilyen módon tuda­tosult a tsz-ben, és a vissza­jelzett hangulatot számításba véve módosítotton valósítot­ták meg az elgondolásokat. A vezetők figyelembe vették a visszajelzett véleményeket és módosították az eredeti el­képzelést. Más szóval a tö­megszervezeteket bevonták a helyi tennivalók kialakításá­ba. Egyedül a KlSZ-szerveze- tekre, mint a párt kommu­nista ifjúsági szervezeteire, kötelezőek a párthatározatok, amelyek végrehajtását szá­mon kém; a pártszervezetek feladata is. Számon is kér­ték a húsfeldolgozó vállalat KISZ-bizottságától : hogyan valósították meg a kombinát belépése következtében szük­ségessé vált átszervezést? Az felelhették Csóti Jánosék (ő a KISZ-bizottság titkára), hogy a korábbi hat helyett ma 13 alapszervezet műkö­dik gyárukban, a termelés szervezetéhez igazítva 332 KlSZ-taggal. Csóti nem párt- bizottsági tag (különben a KISZ-nek négy ifjú kom­munistája tagja a pártbi­zottságnak), de részt vesz annak ülésein és továbbítja onnan a KISZ-szervezetekre háruló feladatokat. Alapjában el is látják fel­adatukat — KISZ-bizottsági szinten. Részt vesznek az üzemi négyszög ülésein, s a napi üzemi gondok megoldá­sába így is besegítenek. Te­vékenységüket év közben is értékeli a pártbizottság. Nem véletlen, hogy a KISZ-kor- osztályt kinőttek közül sokan felelős párt- és gazdasági funkcióba kerültek. Ez a KISZ pártirányításának, s a maguk igyekezetének az ér­deme. A párt egyik feladata eppen az új káderek, az utánpótlás nevelése a tömeg­szervezetek segítségével. Ez a munka azonban hatéko­nyabb lehetne, ha a párt- alapszervezetben is élénkebb volna mindenütt a KISZ- szervezetek és általában a tö­megszervezetek tevékenysé­gének segítése. .A gazdasági egység veze­tőinek üélseire (helyi üzemi négyszög) sem hívják meg több helyen a KlSZ-alap- szervezet titkárát. Ez felveti azt a kérdést, hogy vajon is­merik-e eléggé jogaikat, s vele együtt kötelességeiket a tömegszervezeti vezetők és a tagok? Hallottunk ugyanis felszólalásokat mind a négy helyről az üzemi négyszög üléseivel kapcsolatban. Egy­részt: sok helyen hat- vagy hétszög ez az üzemi négy­szög. Másrészt: ezeken a megbeszéléseken, ahol pedig a tömegszervezetek vezetői mint a dolgozórétegek kép­viselői vesznek részt, csupán ..egy kapura folyik a játék”, — hogy sportnyelven beszél­jünk. A .téma mindig csak az, amit a gazdasági vezető az asztalra tesz. Pedig arra is hivatott az üzemi négy­szögülés, hogy a tömegszer­vezetek által feltárt témák­ban is tanácskozást folytas­son. A demokrácia kiteljese­dését segítené ez. És még va­lami a pártirányítás, ellenőr­zés fogyatékosságáról. A te­lefonosokról ; (így nevezik a Ganz gyulai gyárát) nagyon sok jót mondott el Nyíri Ist­ván párttitkár. A sok jó mellett azonban egy valami­re érdemes volt felfigyelni. Nemrégiben a pártvezetőség nem fogadta el a KISZ ajánlását egy fiatal pártba lépésének javaslásakor. Ez meg nem értést váltott ki egyes fiatalok között. Joggal. A pártirányítás ugyanis nem hatolt odáig ebben az alap­szervezetben, hogy már me­net közben ellenőrizte volna: érett-e már a KISZ-tagok ál­tal kiválasztot személy a pártba való ajánlásra, vagy várjanak-e még vele egy ideig. Más szóval: anélkül, hogy az önálló tevékenység get bármely tömegszervezet­ben is megsértenék, folya­matában figyelni szükségese tömegszervezetek tartalmi munkájára, hiszen éppen ez a lényege a pártirányításnak. |övetkezésképpen : ha valamely dologban __ valahol nagy az ér­tetlenség (mint jelen esetben a párttagfelvétel elutasítása­kor, vagy a szakszervezeti bizalmi jogkörének bővítése kapcsán), akkor ott többet szükséges foglalkozni elvi sí­kon is, azzal, hogy eloszlas­suk az értetlenségeket. így valósíthatjuk meg a tömeg­szervezetekkel való differen­ciáltabb törődést, mely vég­ső soron helyileg az eredmé­nyesebb politikai, gazdasági munkát segíti elő. V arga Dezső

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents