Békés Megyei Népújság, 1978. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-01 / 206. szám

1978. szeptember 1- péntek JEHzMItaTcí JEGYZET A vásárlások hullámzása A tervezettet meghaladóan nőtt az év első felében akis­kereskedelmi forgalom. Az egyes hónapok között azon­ban igen nagy a különbség, a forgalom növekedési üte­me igen hullámzó volt. így például a ruházati cikkek forgalmának növekedése a májusi 8,5 százalékos ütemről június—júliusra csaknem duplájára, 15,8 százalékra nőtt, ugyanakkor a vegyes­iparcikkek forgalmának di­namikája a májusi 14,4 szá­zalékról júniusra majdnem harmadára; 5,3 százalékra csökkent, hogy aztán júliusra ismét megduplázódjon: 10,7 százalékra nőjön. Elgondolkoztató ez a je­lenség, ha figyelembe vesz- szük, hogy eközben a jöve­delmek növekedési ütemé­ben nem volt lényeges vál­tozás, s hogy a bolti forga­lom hullámzása nemcsak az utóbbi hónapokra, de az év eddig eltelt egész időszakára jellemző: a havi növekedési ütem 1,1 és 15,9 százalék kö­zött ingadozott. Mi okozhatja a nagy ki­lengéseket? A kereslet hul­lámzása? Aligha, hiszen ha a ruházati cikkek iránti igény változásait részben ma­gyarázhatjuk is a tavalyitól eltérő időjárással, a vegyes­iparcikkeknél ez értelmetlen lenne. Az okokat a kínálat zavaraiban, a beszerezhető termékek és a kereslet elté­résében, az áruszállítás ütem- telenségében és a meglevő készletek kedvezőtlen össze­tételében kell keresnünk. Pontosabban — mivel ezek nem új jelenségek — abban, hogy a fogyasztók ma már inkább elhalasztják vásárlá­saikat, ha nem találnak ked­vükre való árucikket a bol­tokban. A vásárlónak ugyan­is — s ezt a forgalom hul­lámzása mellett a megtaka­rítások *növekvő aránya is bizonyítja — nem annyira mennyiségi, hanem elsősor­ban minőségi igényei van­nak. Hogyan lehetne javítani, folyamatosabbá tenni a la­kosság ellátását? — ez a kér­dés az irányító szerveket is foglalkoztatja. Közismert, hogy a termelővállalatok rendszeresen szerződéses kö­telezettségeiktől eltérő idő­pontban szállítják a megren­delt termékeket a kereskede­lemnek: Ennek megszünte­tése volt a célja az Országos Anyag- és Árhivatal ez év elején megjelent, az ütemes szállításokkal kapcsolatos ár- alkalmazásról szóló rendele­tének. Eszerint, mivel a ter­melői árakat havi, sőt ese- tenként ennél is rövidebb szállítási ütemezést feltéte­lezve alakították ki, az ennél hosszabb határidejű szállítás esetén a szállítónak árenged­ményt kell adnia, a szoká­sosnál kedvezőbb ütemezes esetén viszont felár érvénye­síthető. Az idei második fél­évi és 1979. első félévi szál­lításokra vonatkozó tárgya­lásokon már figyelembe kel­lett venni az új jogszabályt. A kezdeti tapasztalatok kedvezőtlenek, tipikusak az ipari és kereskedelmi válla­latok közötti viták, a terme­lők általában nem vállalják a szigorúbb feltételek mel­letti szállítást. Vannak olyan iparvállalatok is, amelyek szerződést sem hajlandók kötni. A belkereskedelmi vállalatok pedig — Hisz ér­dekeltségük elsősorban az árualap megszerzése — fel­tehetően ezentúl sem fognak következetesen fellépni a szerződést megkötő, de nem teljesítő vállalatokkal szem­ben. Ügy tűnik, hogy a jó szán­dékú rendelkezés aligha lesz elegendő a belkereskedelmi áruforgalom hullámzásának csitításához, a szükséges áru­alap és választék folyamatos biztosításához. —ai — Vasárnapi műszakok Soron kívül kapnak téglát a károsultak Békésen Rendkívüli gondokkal küzd a Békés megyei Tég­la- és Cserépipari Válla­lat békési gyáregysége. An­nak ellenére, hogy az utób­bi években javult a mun­kások élet- és munkakörül­ménye, nincs elegendő munkaerő. A fizikaimunkás- létszámból összesen 15 dol­gozó hiányzik. A munkaerőgondokon kí­vül az első félévben nagy mértékben gátolta a nyers­tégla gyártását a rendkívül csapadékos időjárás. A gyáregység kollektívája így a legnagyobb erőfeszítések ellenére is 1978. év első hét hónapjában 100 ezer kismé­retű téglával kevesebbet gyártott a tervezettnél, s ve­szélyben az éves tervtelje­sítés is. A gondok ellenére a gyár­egység törzsgárdája igyek­szik maximális segítséget nyújtani a földrengéssújtot­ta lakosságnak. Megszer­vezték az állandó vasárnapi műszakot. Eddig 337 ezer darab téglát ' gyártottak szerződésen kívül. Soron kívül adnak kisméretű tég­lát annak, aki a földrengés­sújtotta ház helyreállításá­hoz ezer darabnál keve­sebbet kér. Rövid határidőt szabnak a lehetőségekhez mérten azok is, akiknek ezer darabnál nagyobb az igényük. A gyáregység ve­zetői azt szeretnék, hogy elsősorban azok vásárolja­nak téglát, akik még ebben az esztendőben építkeznek. Ehhez kérik a lakosság lel­kiismeretes hozzáállását. A 6384 földrengéskárra 15,5 millió forintot fizettek ki Munkaértekezlet a biztosító megyei igazgatóságán Munkaértekezletet tartot­tak augusztus 31-én, teg­nap Békéscsabán, az Állami Biztosító megyei Igazgató­ságán. A megbeszélésen a járási fiókok vezetői és he­lyettesei, a szakszervezeti bizalmiak, továbbá a me­gyei igazgatóság vezető munkatársai vettek részt. Szabó András, az Állami Biztosító megyei Igazgató­ságának vezetője az idei év első hét hónapjának ered­ményeiről, a károk rendezé­séről, továbbá az ügyviteli munkáról, a fiókok bérgaz­dálkodásáról, a személyzeti és kádermunkáról tájékoz­tatta a megjelenteket. Be­vezetőül elmondta, hogy a díjbevételi, állományfej­lesztési terv teljesítése meg­felelően alakult az emlí­tett időszakban. Ezután rá­tért a kárfizetések ismerte­tésére. Az idén, mint isme­retes, több komoly elemi csapás érte megyénket. A június 22-én bekövetkezett békési földrengés kihatott Békéscsabára, Gyulára és környékére is. Augusztus elejéig összesen hatezer 384 földrengéskárt jelen­tettek be a biztosítónak, s ezekre együttesen 15,5 mil­lió forint kártérítést fizet­tek. A gyors kárrendezés­hez segítséget nyújtott a Bé­kés megyei műszaki kár­szakértő gárdának az Álla­mi Biztosító központja, va­lamint a társigazgatóságok is. Így egy hónapon belül rendezték a földrengéskáro­kat. A mezőgazdasági nagy­üzemeket a csapadékos ta­vaszi és nyár eleji időjárás következtében belvízkárok sújtották, majd májusban, júniusban és júliusban jég­verés, július 19-én a jég- és vihar okozott súlyos káro­kat. Több mezőgazdasági nagyüzem a belvíz miatt nem tudta a tervezett terü­leten teljes mértékben a ve­tést elvégezni; a megyében mintegy hatezer hektár a vetetlen terület. Július vé­géig a biztosító szakemberei előszemlén becsülték fel a vízkárokat, közel 24 ezer hektáron. A július 19-i jég­eső és vihar Gyula és Me- zőkovácsháza járásban oko­zott nagy pusztítást. A már rendezett, és a még rende­zendő károk várható kár­térítési összege mintegy 50 millió forint. Egyes nagy­üzemekben az összes épü­letet megrongálta a vihar. A házakban, kisgazdaságok­ban ugyancsak tetemes ká­rok keletkeztek; eddig 3750 viharkár-bejelentést tettek, amelyből eddig csaknem kétezret rendezett a bizto­sító. A pénzintézmény belső ügyeiről szólva külön emlí­tést tett az igazgató az if­júsági szakmai vetélkedők­ről, amelyen Békés megyé­ből 37-en vettek részt. Az országos döntőkön két fia­tal képviselte megyénket, akik jól szerepeltek: Czegle Tibor országos második he­lyezést ért el üzleti szakág­ban, Kaczkó Éva pedig — aki a személybiztosítási szakágban versenyzett — kilencedik lett. A megyei igazgatóság vezetője a fel­adatok ismertetésével zárta munkaértekezleti beszámo­lóját. Kiemelte többek kö­zött, hogy megkülönbözte­tett fontosságú a gyors, pon­tos, szakszerű ügyintézés, az udvarias ügyfélszolgálat. T. I. wwwwwwwvwwwwwMmwwmvww Békéscsabán a 30-as ABC-ben 176 ÁFESZ-doIgozó ad szá­mot tanulmányi felkészüléséből az élelmiszer- és a vegyes­bolti szakmában. Valamennyien a felnőttoktatás új szak­munkásai Szeged fürdő- és csónakháza! ismét régi helyükön, a Tisza belvárosi partszakaszán horgo­nyoztak le. ötévi munka után elkészült a partfal és újra visszatelepíthették a strandolók kedvelt pihenőhelyeit. A képen: megszépült környezetben az úszóházak (MTl-fotó — Tóth Béla felvétele — KS) mvHMVMMwmvvwMwmmvwwwvMWVWWM vvvtmuMutwuuv\u<.mi Segítettek a kisiparosok is Elkészültek a felújítási munkálatokkal Körösladányban Gyönyörűen kimeszelt ál­talános iskolai tantermek, felújított óvodák várják szeptember elsején Körösla­dányban a gyermekeket. Ugyanezen a napon — a nagyközségi tanács ígéreté­hez méltóan — beköltözött a felújított orvosi lakásba dr. Taby Dezső fiatal fogorvos. — Nem volt könnyű dol­gunk ezen a nyáron — mondja erről Kiss Gyula, a nagyközségi tanács elnöke. — Az újladányi részben le­vő öreg óvodában amikor megkezdtük a helyreállítási munkálatokat, akkor láttuk, hogy a tervezettnél több idő­re, anyagra és főleg pénzre lesz szükség. El voltak kor­hadva az ajtók, ablakok, tel­jesen kicseréltük a nagyter­mek parkettáit. Ebben az egyetlen épületben 19 ajtó­cserét végeztünk, s új abla­kok kerültek a régiek helyé­re. Az egész épületet telje­sen alászigeteltük, új mód­szerrel, ún. aláfűrészeléssel oldottuk meg a problémát. A parketta betonaljzatra ke­rült, stabil lett. A Sebes-Kö­rösön innen levő óvodánk épülete sokkal fiatalabb, de ennek sem volt jó a szige­telése és teljes parkettázást igényelt. Ügy hogy a két óvoda felújítására összesen félmillió forintot költöttünk. Örömünkre szolgál az is, hogy szeptember elsejétől új fogorvosunk lesz. Iparkod­tunk. hogy megfelelő körül­mények között várjuk, ezért az öreg fogorvosi lakást ki­festettük, az ajtókat, ablako­kat, parkettákat rendbe hoz­tuk, a tágas verandát beüve­geztük és leválasztottuk a lakásról a rendelőt és a vá­rót. Bevallom, izgultunk egy kicsit, hogy nem leszünk kész idejében, hisz a költ­ségvetési üzemünk kollektí­vájának erejét meghaladja a tennivaló, nincs is minden szakágazatban emberünk. De szerencsénkre segítettek a kisiparosok. Idős Szeivold József vízvezeték-szerelő, Gercsényi Gyula parkettás, Varga Lajos villanyszerelő, Kajári József szobafestő­mázoló, Keliger János aszta­los jól együttműködött a fel­újítási munkálatok folyamán a költségvetési üzem dolgo­zóival. Keliger János a ma­ga 81 évével nap mint nap ott dolgozott. Segítségükért köszönetét érdemelnek. Az épületek felújítása mellett a Hunyadi utcában egy kilométer hosszú járda korszerűsítése is befejező­dött, most az Eötvös utca járdafelújításán dolgoznak. a. Örökös hadakozás i Nem, mentegetni akarom ; magam, hanem inkább fi­ll gyelmeztetni az olvasót, hogy • az alábbi történet nem fog- ; jo megerőltetni szellemi ké­• pességét és annyira „könyö- i kökön kijövő’’ örökzöld té- ; ma, hogy nem is tudom, mi- ; ért erőltetem, hiszen semmi- ! féle tanulsága nincs. Sőt, ; ezenkívül eleje sincs, mert ; ki tudja melyik kollégám • firkantotta ki először, hogy i öntudatosabban küzdjünk a ■ gaz ellen, ne hagyjuk, hogy 5 belepjen bennünket még a • lakóhelyeinken is. Aztán mi ; az eredmény? Az örökös ha- ; dakozás. Óriási küzdelem fo- ! lyik a gazártalmak ellen. : Hatalmas erőkkel táma- ; dunk. Megadásra kényszerít­■ jük őket. A képeslapok, a : sajtó, rádió, televízió állan- ; dóan közli a haditudósításo- ; kát, hogy a környezetvéde- ; lem ütegei mint foglalják el • a magaslati pontokat... Az- ! tán kezdődik minden elölről. ; Mert akad szerv, amelyik ; akaratlanul is védelmükre • kel. De nem szaporítom a • szót, ehelyett ismertetek egy • szerkesztőségünkbe küldött t levelet. „Kedves újságíró! Vasár­• nap olvastam az újságban ; Környezetvédelem ez is! — ■ V. D. újságíró cikkét...” Ko- j rábban valahogy többet tö- : rődtek a lakók a környeze­■ tűkkel (írja a cikk). Itt mel­• lékelek egy felhívást, amit ; minden lépcsőházba kirak­• tak. Ki, miért tette, ezt önre • bízom. Ha valaki szépít, büntetni csodálatos, ugye? Én is kapáltam, vettem vi­rágot, ültettem. Hova men­jek engedélyt kérni? Inkább nem csinálok semmit.” Szó szerint így szólt a levél és az alábbi melléklet kísérte szintén szó szerint, melyet a város egyik főszervének al- szerve fogalmazott: „Felhívás! Értesítjük a T. lakosokat, hogy a lakóépület környéke, a gyalogjárda és épület közötti élőkért közte­rületnek minősül. Engedély nélkül ott semminemű tevé­kenységet végezni, mely az eredeti állapotot megváltoz­tatná, nem szabad.. Azon személyek, akik előbbieket nem tartják be, így például az előkertet sa­ját ízlésük szerint, szaksze­rűtlenül alakítják, szabály­sértést követnek el és elle­nük az eljárást kénytelenek leszünk lefolytatni... 1976. május hó. Stencilszám 644/1976." Levélírónk, aki nyilván szakszerűtlenül kapált és ir­totta a gazt, jogos önvéde­lemöl hagyta abba e tevé­kenységét, nehogy a másik, a környezetvédelem segíté­sére kiadott felhívás teljesí­tése miatt „eljárást legyenek kénytelenek vele szemben le­folytatni”. Csak nőjön a gaz! Burjánozzék a metszé­seket oly régóta nélkülöző elökerti növényzet! Marad­jon az „eredeti állapot", me­lyet „megváltoztatni nem szabad”, akkor sem, ha kü­lönféle okok miatt erre hi­vatalosan sem kerül sor. Nyilván a Felhívást kiadó­kat ez okirat megfogalmazá­sakor — amikor kifelejtették még a gazirtás engedélyez­tetését is — nagyobb pers­pektívák elérésének célja inspirálta. Milyen egyedülál­ló is lesz húsz-harminc év múlva (vagy talán hama­rabb?) az a Gaz-Arborétum, mely ellepi majd a város la­kóépületei közti közterülete­ket! Nem lesz található ilyen máshol az országban! S a buja ősgazvadonban a hiva­tali lelemény megannyi he­lyi speciális játékot vezet majd be a városba látoga­tóknak, melytől remélni le­het, hogy fellendül az ide­genforgalom. Például: „Itt a bozót, hol a város?”, vagy: „Keresd a gyermekedet!”, vagy: „Komámasszony mer­re bujkál?”, stb. Tréfát félre téve. Igaza van levélírónknak, hogy a Felhívás óta nem csinál sem­mit. Erre kapott ugyanis en­gedélyt a Felhívástól. Követ­kezésképpen így segíti leg­jobban a környezetvédelem ügyét. Arra azonban tessék ügyelni, hogy a kukásedé­nyek méretét meghaladó szemetét ne dobja a burján­zó bozótba, mert a Felhívás későbbi sorai szerint ezekért a szemeteskocsi minden hó­nap utolsó szerdáján eljön... Addig a konyhában, vagy esetleg a kisebb szobában tessék tartani ezeket a sze­meteket. Más nincs. Harcos üdvözlettel, előre a környezetvédelemért ! V. D. isaaaMaMaaaaMBaaaBaaaaaaaaMaaaMMMaaaaaaaaaaaaaaaMaaaaaaeaaBaaaaaaaaaaaaa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents