Békés Megyei Népújság, 1978. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-22 / 224. szám
1978. szeptember 22., péntek o QH2Œ3 A negyedik békési alkotótábor egyik népszerű részvevője volt ebben az évben is Vágó Ferenc fafaragó népi iparművész. Az idén készült alkotását a szécsénykerti óvodásoknak ajándékozta. Vidáman hintáznak a gyerekek az óvónéni és az alkotó jelenlétében, Vágó Feri bácsi falován Fotó: Juhos János wmwmwmhwwwwmwwwwwwwmmww Békés megye bemutatkozik Megjelent a Reklámújság különkiadása A bizonyára sokak által ismert Reklámújság Békés megyének szentelt külön száma jelent meg nemrég az újságospavilonokban. A Kner Nyomda. . köliiMáni„Haditudósítás” Ez most az esedékes őszi. A csata négy napig tart és délelőtt meg délután zajlik. A csatatér Békéscsaba központjában van, pontosabban a Jókai Színház presszó-előcsarnokában; s az elszánt támadók és a passzív hadizsákmány számához képest jóval kisebbnek bizonyul, mint kellene. Egymás hegyén-hátán a sok könyv, az asztalok körül tolongó, válogatni akaró hadinép ugyancsak. Furakodni is alig lehet, nemhogy nyugodtan keresgélni, belenézni az olvasnivalókba. Nem kisebb a nyomás ott sem, ahol kétféle, de egyirányú hadművelet folyik egyszerre: n pénztárnál. A könyvet hozók és vivők vívják. Az előbbiek tömött szatyrokkal, hálókkal érkeznek, eladni a már kiolvasott és fölöslegesnek ítélt könyveiket; az utóbbiak a már kiválasztott. megszerzett zsákmányt szeretnék a kedvező, olcsóbb — antikvár — áron kifizetni. És mielőbb elhagyni a színházi csatateret. Kiszabadulni. Ez a hadművelet egyetlen kis asztalnál folyik, melynek túloldalán az igazi ost- romlottak hol ülnek, állnak, számolnak, számlát, jegyzéket írnak, hol a beás kifizetéseket intézik megállás nélkül. Nem mindennapi türelemmel, kitartással és csöndes udvariassággal állják a rohamot. Ketten vannak, két fiatal nő. A sok vett és eladott könyv csataterének délelőtt még élénk, délután már nagyon fáradt hősei, akiknek nyitástól zárásig mozdulni sem lehet, egyfolytában tartani kell a frontot. Nincs ebédidő se, hiszen akkor még nagyobb a tömörülés, még többen jönnek. S hogy nekik, a könyv hivatásos katonáinak jut-e, és mikor, lélegzetvételnyi idő, az rejtély. Egy biztos csak; minden percük annyira lefoglalt, hoay még fölnézni -sincs lehetőségük. Ha akadna olyan, aki nemcsak n könyvet, de a zavarosba•• halászást is~ kedveli — könnyen megtehetné. Nagyjából ez a hadihely zet, és ez volt még minden egyes alkalommal, amikor a régi könyvek rohamát megrendezték. De meddig így. és miért? Vass Marta gyár, ,az Univerzál Áruház, a baromfifeldolgozó vállalat és a konzervgyár címlapon elhelyezett fényképe rögtön jelzi az újság célját, melyet a lap alapján is megfogalmaz: Békés megye bemutatkozik. Baukó Mihály, a megyei pártbizottság osztályvezetője ad bevezetőben áttekintést átalakuló megyénkről, majd a megyei tanács osztályvezetői 'és osztályvezető-helyettesei számolnak be szakterületük eredményeiről. A sok érdekes fotóval illusztrált cikkből az ország más részein élő olvasók is megismerhetik megyénket. A lap többi részében me- j gyénk legjelentősebb üze- : mei, vállalatai mutatkoznak be. A Gyulai Húskombinát közkedvelt termékein kívül új gyártmányairól is esik néhány szó. Bemutatkozik a sokak által ismert gyulai Várfürdő is. Az Orosházi Üveggyár néhány terméket mutat be részletesen. A fényképen is látható keretnélküli üvegportálok jól illeszkednek a modern épületekben. Részletes cikk ismerteti az Európa 20 országába exportáló Endrődi Cipész Szövetkezetét, és anyagot találunk a megye csaknem valamennyi termelő- egységéről. A Reklámújság szép kiállítású, 32 oldalas különszáma jó áttekintést ad megyénkről és egyben jól propagálja a megyénkben előállított termékeket. Tanács- és vb-ülésről jelentjük Gyoma Szeptember 21-én, csütörtökön délután ülést tartott Gyoma nagyközség Tanácsa. Elsőként a végrehajtó bizottság 1977. évi működéséről és a tanács által átruházott hatáskör gyakorlásáról szóló beszámolót vitatták meg, majd a Gyoma—’Endrődi Víz- és Csatornamű Vállalat tevékenységét elemezték. A harmadik napirendként a nagyközség ipari, kereskedelmi és áruforgalmi szolgáltatásáról tárgyaltak. A legjelentősebb szolgáltatást a Gyomai Fa- és Építőipari Szövetkezet látja el. Tavaly több mint 2,6 millió forintot tett ki a szolgáltatási tevékenység értéke, s ez 22 százalékkal több mint 1976-ban volt. Az idén 2,4 millió forintos a terv, amelyből az első félévben 700 ezer forintot teljesítettek. A szövetkezet a szolgáltatások fejlesztésére az elmúlt évben 2 millió forintot fordított. Az állami válalatok közül a GELKA a híradástechnikai és háztartási gépeket javítja. A műhely felszereltsége alacsony színvonalú, a nyolcnapos vállalási időt gyakran nem tudják tartani, a nagyobb javításokat Szeghalmon végzik. Ezen a területen tehát van javítanivaló a szolgáltatásban. Kedvező viszont a Patyolat te- vékenvséae, a felvevőhelyről hetente három alkalommal szállítják az anyagot. A vállalási határidőket megtartják, s a lakosság elégedett a vállalat szolgáltatásával. Hasonló a tapasztalat a szarvasi Szirén Szövetkezet részlegében is. hol vegytisztítás és mosás történik. A jelentősebb szolgáltató tevékenységet folytatók közé tartozik az endrődi szabóipari, a körösvidéki cipész, a Békés megyei Szolgáltató Szövetkezet, amelyek munkájával ugyancsak elégedettek. A Gyoma—Endrőd és Vidéke ÁFÉSZ mind a szolgáltatásban, mind pedig a kereskedelmi ellátásban jeleskedik. Az ÁFÉSZ tavaly 380 millió forint értékű forgalmat bonyolított le. Szolgáltatásai közé tartozik a tartós fogyasztási cikkek kölcsönzése, de olyan igény Már több ízben szóvá tettük lapunkban a békéscsabai Uni- vcrzál Áruház előtt sokasodó kerékpárokat. Sürgős megoldásra volna szükség, mert kerékpármegőrző hiányában a fának támasztott kerékpárok akadályozzák a gyalogosközlekedést Fotó: Demény Gyula is felmerült, hogy a híradás- technikai cikkeket a lakásban beszereljék, illetve ott adják át üzemképes állapotban. Erre akkor kerülhet sor, ha elegendő szakember lesz a szövetkezetben. Jelentősen javította a lakosság ellátását az augusztusban átadott üzletház, amelyben élelmiszerbolt, és bisztró kapott helyet, előtte pedig tüzelőolajat árusító kút üzemel. Ezzel a létesítménynyel valójában az V. ötéves terv egyik legfontosabb célkitűzése valósult meg. A szövetkezet keretén belül üzemel a gázcseretelep is, amely 1300—1400 darabos forgalmával jól szolgálja az igényeket. Tekintélyes szolgáltató tevékenységet folytat még a nagyközségi tanács karbantartó üzeme, a két termelő- szövetkezet és a csaknem 100 kisiparos, illetve 24 kiskereskedő. Mint a tanácsülésen megállapították, az utóbbi években jelentősep fejlődött a nagyközségben a szolgáltató tevékenység. s ezt erősítik a jövőben is. Vésztő Ugyancsak csütörtökön tartotta ülését a vésztői Nagyközségi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Elsőként Komáromi Gábor tanácselnök számolt be a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról. Második napirendi pontként az ülés résztvevői a községbe kihelyezett állami gondozott gyermekek helyzetéről tájékozódhattak. Az előadó Komáromi Gáborné nevelőszülői felügyelő volt. Elmondotta, hogy Vésztőn jelenleg 42 gyermek él 26 nevelőszülőnél. Az állam anyagi segítsége, és a nevelőszülők áldozatos gondoskodása lehetővé teszi, hogy a gyermekek megfelelő körülmények között nőjenek fel. A vb-ülés következő napirendi pontjaként beszámoló hangzott el az orvosi körzetek munkájáról. A nemrég megépült új orvosi rendelő jelentősen megkönnyítette a község egészségügyi helyzetét. A négy körzeti orvos mindegyikére 2400—2500 lakos ellátása jut, ez megyei viszonylatban igen jó arány. Végezetül szó esett a szeptember 29-i tanácsülés előkészítéséről, majd bejelentések hangzottak el. Nem kiállítás: vásár ilószínűleg azoknak van igazuk, akik a címben jelzett változási örvendetesnek és egészségesnek tartják. Tehát, hogy a BNV — a tavaszi és az őszi egyaránt — egyre inkább valóságos kereskedelmi , központtá alakul. Hosszú időn át igen erőteljes volt a BNV kiállítás jellege. Százezrek keresték fel évről évre csak a látványosság miatt, a műszaki érdekeltségek, újdonságok megismerésének kedvéért. Ebben az időszakban a budapesti vásároknál az információs szerep került előtérbe: akkoriban a rendezők — nem véletlenül — a vásár értékét ecsetelve nem is egyszer az első helyen említették a tájékoztatásban, a műszaki propagandában betöltött szerepét. Arról beszéltek, hogy mennyire hasznos megismerni a nemzetközi műszaki színvonalat; tapasztalatcserére, „tanulmányútra” invitálták a munkásokat, műszakiakat a BNV-re. Persze, egy-egy ipari seregszemlének ezt a fajta funkcióját sem szabad lebecsülni: valóban hasznos bárkinek végigjárni az élen járó termékek bemutatóját, az alaposabb összehasonlításra alkalmas keretek között. Újítók és feltalálók, konstruktőrök és technológusok kaphatnak ötleteket. százezrek érthetik meg ilyenkor szemvillanásnyi idő alatt, mit jelent a gyártmányok verseny- képessége, s ennek függvényében esetleg azt is, hogy például fogyasztási iparcikk- igényeik reálisak-e, különösen ahhoz mérten, amilyen termékeket ők állítanak elő. Az összehasonlítások közelebb hozhatják mindenkihez a hazai ipar fejlesztési törekvéseit. például éppen a termékszerkezet-váltás programiát. Tlyenformán hiba lenne kevésre értékelni egv ipari szakvásár kiállítási funkciójának hasznosságát. No de az sem jó, ha különböző okok miatt a vásári, a kereskedelmi szerep szorul a háttérbe. Ilyenkor válik megszokottá a kérdés: „...és ez hol, mikor kapható” S nem jó, ha a válasz kitérő, elodázó. magyarázó: ,.Ez még mintadarab, ez export- vásár, ennek még nincs ára” és így tovább. Mi tagadás, a 70-es évek elejéig a látogatók és a kiállítók között gyakorta került sor az effajta párbeszédre. A BNV már , csak azért is főként kiállításnak hatott sokak szemében ezekben az években, mert a boltok választéka és a BNV kínálata erőteljesen eltért egymástól. Vagyis, valóban újdonság volt, amit az ember a vásárokon megismerhetett. Az idei őszi BNV kínálata a hazai és a külföldi fogyasztási cikkek ezrei, kevésbé hat meghökkentően új, szokatlan látvánnyal. A BNV még a tavalyihoz képest is mintha „hétköznapibbá” vált volna. Ügy is mondhatjuk: a BNV termékei és a hétköznapi ellátás cikkei ugyanabba a „korszakba” tartoznak. A BNV-n látható termékek egy része talán újabb, korszerűbb, praktikusabb, mint a boltoké, de nem járnak tíz évvel a honi üzletek mindennapos kínálata előli Ez mindennél jobban jelzi, hogy az utóbbi évek nag.\ s. .ipasú ipari és kereskedelmi fejlesztési programjai végre termőre fordultak: hogy a gyárak jó részében megszűnt már a különbség a futószalagon az exportra és a belföldre kerülő termékek között; hogy a könnyűipari rekonstrukció valóban jelentősen bővítette a korszerű gyártmányok termelő kapacitásait, s hogy megindult a nemzetközi kooperáció, li- cenc és know-how vásárlásra alapozott termelés, ami ugyancsak bővítette a nemzetközi élvonalba sorolható hazai fogyasztási cikkek körét. Az exportképes termékek mennyiségének növekedése lehetővé tette a korszerű fogyasztási cikkek importjának bővítését is — különösen 1975—1976-hoz képest. Ez így együttesen eredményezi azt, hogy az őszi BNV-n senkinek sem lesz olyan érzése, hogy egy érdekes kiállításon nézelődik, amelynek magas az információértéke, ám a felkeltett „étvágyat” csillapítani, a megszerzett ismereteket vásárlóként gyorsan hasznosítani nehéz. Valószínűleg ezért lehet igazat adni azoknak, akik állítják, hogy jó az, ha egy vásár — csak jó vásár, s a jövőt érzékeltető kiállítások rendezését a tudományos, szakmai egyesületekre hagy- ja. i |z idei őszi BNV-n 31 országból csaknem 1500 cég állít ki. A legtöbb kiállító a magyar ipart képviseli: 120 vállalattal több a magyar kiállítók száma, mint tavaly. A vásár valamennyi, 12 szakcsoportjában (tavaly 6 volt), s a Hoventa kereskedelemtechnikai kiállításon mindenütt jelen vannak a magyar vállalatok korszerű gyártmányaikkal. A hazai vállalatok számának jelentős növekedése is az utóbbi évek fejlesztési programjainak köszönhető: egyre több magyar gyár termékválasztéka közelíti meg, vagy éri el a legjobbak szintjét, s így egyre több magyar vállalat rakhatja ki a kudarc veszélye nélkül portékáit ország-világ szeme elé. Gerencsér Ferenc TOT pályázati felhívás fl vezetés emberi tényezői a szövetkezetekben A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1973. november 28-i, 1978. március 15-i és 1978. április 19—20-i határozatai nagy súlyt helyeznek a vezetés személyi feltételeinek javítására, annak erősítésére. A hatékony — szövetkezetekben, társulásokban kialakított — módszerek elterjesztésére a TOT 1978-ban pályázatot hirdet meg. A pályázat tárgyköre: A vezetőkkel szemben támasztott követelmények érvényesülése a mezőgazdasági szövetkezetekben. A vezetői utánpótlás megteremtése, a káderutánpótlási és képzési tervek megvalósulása a gyakorlatban, a vezetők tervszerű cseréjének módszerei. A személyzeti munka demokratizmusa. A minősítések tapasztalatai, nevelő hatásuk. A személyzeti apparátus helyzete, szerepük a párt káderpolitikájának megvalósulásában. A személyzeti munka segítésének és ellenőrzésének gyakorlata. A vezetők személyzeti tevékenysége. A tisztségviselők továbbképzésének tapasztalatai. A szakemberek továbbképzése. A fiatal szakemberek munkába állításának, letelepedésének, vezetővé válásának tapasztalatai. A fizikai dolgozók vezetővé nevelésének módszerei. A nők helye, szerepe a vezetésben. A vezetők élet- és munkakörülményeinek alakulása, anyagi és erkölcsi elismerése. A vezetők kulturális, egészségügyi és lakáshelyzete. Az érdekképviseleti szervek feladatai a vezetés személyi feltételeinek javításában. A szövetségek együttműködése a káder- és személyzeti munkában a területi párt- és állami szervekkel. Ezeken kívül — a megadott téma keretei között — más című írással is lehet pályázni. A pályázaton részt vehetnek szövetkezetek, társulások, érdekképviseleti szervek, párt-, állami és társadalmi szervek dolgozói, valamint azok, akiknek kapcsolata van és volt a mezőgazdasági szövetkezetekkel. Kollektív pályázat is lehetséges. A pályázat jeligés. A pályamunkát a TOT személyzeti önálló osztályára kell beküldeni (Bp. V., Akadémia u. 1—3. sz. I. em. 116.) 1978. december 30-ig.
