Békés Megyei Népújság, 1978. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-21 / 223. szám

O 1978. szeptember 21., csütörtök SZERKESSZEN VÉLÜNK! Válaszoltak az illetékesek Megszervezték a tejellátást „Töményszesz kapható — tej nincs ...” című cikkünk lapunk augusztus 10-i szá­mában jelent meg a Szer­kesszen velünk rovatban. Ebben Kardos község tejel­látásáról — egészen ponto­san — ellátatlanságáról írt Rágyanszki Pál olvasónk. A Hajdú megyei Tejipari Vállalat a következőkről tá­jékoztatta szerkesztőségün­ket a cikk megjelenése után: „Az ÁFÉSZ kard ősi és ör­ménykúti boltjaiban a tej szállítását augusztus 1-vel megkezdtük. Így szeptember 8-án Kardoson 70 liter tej és 48 pohár tejföl volt. ör- ménykúton egy bolt értéke­sít 20 liter tejet és 24 pohár tejfölt. Az élelmiszerárusí­tással foglalkozó további két bolt jelenleg tejet nem for­galmaz. A tejipari vállalat hetenként háromszor eddig is felkereste tejtermékkel a boltokat, de tejre eddig ren­delést nem adtak. A tejellá­tással kapcsolatos problémá­ról a megyei tanács tájékoz­tatott bennünket, ezt köve­tően szerveztük meg az ellá­tást. Mint a számok igazol­ják, a község lakossága igényli a pasztőrözött tejet.” örömmel olvastuk a Haj­dú megyei Tejipari Vállalat levelét, amelyből kitűnik, hogy rövid idő alatt megol­dódott Kardoson a hosszú ideje meglevő gond. „Ez év március 1-től szü­netelteti a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a havi 690 fo­rint összegű havi gondozási ellátásomat. A határozat el­len 1978. február 24-én fel­lebbeztem először — írja özv. Fekete Imréné dévaványai olvasónk —, s az igazgatóság közölte, hogy a szeghalmi járási hivatal egészségügyi osztályához továbbították a levelet. Azóta semmi választ nem kaptam — panaszolja az idős asszony. Levelét továbbítottuk az illetékesekhez, s a szeghalmi járási hivatal egészségügyi osztályától Soós Judit meg­bízott járási helyettes fő­orvos válaszában többek kö­zött a következőket írja: „A Nyugdíjfolyósító Igazgató­ság ... özv. Fekete Imréné hadiözvegyi járadékát 1978. január 1. napjával szünetel­teti, mivel saját jogán 1040 forint ellátást kap ... özv. Fekete Imréné fellebbezést nyújtott be a Nyugdíjfolyó­sító Igazgatósághoz,. mely 1978. február 28-án érkezett a jelzett címre, s amelyet 1978. március 24-én továb­bítottak a szeghalmi járási hivatalhoz ... Dévaványa nagyközségi Tanács szak- igazgatási szervét felkértem, hogy készítsen részletes kör­nyezettanulmányt, mely iga­zolja özv. Fekete Imréné és vele közös háztartásban élő családja jövedelmét, hogy esetleg kivételes méltányos- sági alapon nem engedélyez­hető-e nevezettnek továbbra is a hadiözvegyi pénzellá­tás... Június 2-án megérke­zett a kért környezettanul­mány, mely bizonyította, hogy a nevezett fiával él együtt, rendezett anyagi kö­rülmények között. Kivételes méltányossági alapon nem en­gedélyezhettem a hadiözvegyi járadék folyósítását, ezért hagytam az ügyet, mivel sok igen sürgős esetben kellett dönteni, melyek családok létfenntartását veszélyeztet­ték volna, ha soron kívül nem járok el. özv. Fekete Imréné ügyében 1978. au­gusztus 18-án hoztam meg az elutasító határozatot, mely 1978. szeptember 5-én jogerőre emelkedett. Megjegyzésünk: az idős asszony számára azért meg­nyugtató lett volna, ha idő­ben írásbeli választ kap — függetlenül annak tartalmá­tól. Bartha Sándomé Békés­csaba, Bacsányi utca 4/2 szám alatti lakos levelében Gyopáros kérdőjelei A mellékelt fotót az idén nyáron készítette levélírónk Gyopárosfürdőn. „Szeretjük Gyopárost. Gyakran járunk ki levegőzni, napozni, ját­szani. De egyre elszomorí­tóbb a kép: elhanyagolt a park, a tó vize szennyezett. Vajon meddig engedik pusz­tulni természeti „ értékünket, ezt a csöppnyi erdőt és víz­felületet, ahol régen olyan jól lehetett fürödni?” Szedlák Tamás Orosháza Elhanyagolt udvarból teniszpálya A szeghalmi utókezelő kórház KISZ-szervezete és November 7. Szocialista Bri­gádja rovatunknak címzett levelében egy elhanyagolt udvar kicsinosításáról, rend­be hozásáról számol be. Többek között a következő­ket írják: „A szeghalmi ren­delőintézet udvara éveken keresztül elhanyagolt. A November 7. brigád és a KISZ-esek javaslatára szüle­tett a következő elhatározás: a nagy, tágas térséget mi­előbb rendbe kell hozni, s egyúttal miért ne létesíthet­nénk egy teniszpályát is? A tervezést tett követte; ki­alakítottunk egy kettős te­niszpályát és még a télre is gondoltunk; jégpályát is ké­szíthetünk rajta. Több gaz­dasági egység, szerv társa­dalmi munkával segített: így a községi tanács, a Volán, az állami gazdaság, a víz­gazdálkodási társulat, a szeg­halmi szakközépiskola és a körzetben lakók is. Szinte megtelt a pálya társadalmi munkásokkal, és az összefo­gás eredményeként elkészült a szép teniszpálya, takaros lett a rendelőintézet udva­ra.” panaszt tesz azért, mert a gyes alapján járó július ha­vi 910 forintot csak nagy ké­séssel kapta meg. A panasz- szal kapcsolatban a megyei postahivataltól kértünk vá­laszt, amit az alábbiakban közlünk : „Az utalvány kézbesítési körülményeit megvizsgáltam. Megállapítottam, hogy a Bé­kés megyei Illetmény Hiva­tal részére július hónap 28- án feladta a 32745/820 bevé­teli számú 910 forint össze­gű MNB utalványt, de „Bar­tha Sándomé 5600 Békés­csaba, Batthyány u. 4/2” té­ves címre. Az utalványt fo­lyó évi július 31-én „isme­retlen” jelzéssel visszaküld- tük az illetmény hivatal 260-619. egyszámlájára. Ki­küldöttem személyesen fel­kereste az illetmény hivatalt is és ott úgy tájékoztatták, hogy az utalványt valóban visszakapták az egyszámlá­jukra, és azt az érdekelt he­lyes címére újból ki fogják utalni. Megjegyezni kívánom, hogy az augusztus havi já­randóságát, amit augusztus 28-án adtak fel címére, au­gusztus 30-án az érdekelt­nek szabályosan kifizettük. Javaslom, hogy a jövőben hasonló problémája esetén ne csak a kézbesítőt kérdezze meg ügyében, hanem keresse fel az illetékes előadónkat is, aki készséggel felvilágosítja a küldeménye sorsáról, s ez­zel elkerülhető lesz a több­szöri levélváltás.” Sándor János hivatalvezető Foci-kesergő Egy kilencéves kisfiú írta, a következő sorokat :„Nyár végén egy zöld-fehér bőrfo­cit vettem összegyűjtött pén­zemért, 280 forintért. Na­gyon szeretek focizni, így a Penza-lakótelepre jártam ve­le, ott rendeztük a nagy csa­tákat. De nem sokáig tar­tott az öröm, mert szeptem­ber 2-án délután „lába kelt” a labdámnak. Felkötöttem én a zöld focihálót a kerékpá­romra, de rosszul, és így el­hagytam. Sírva rohantam haza anyukáért, hogy meg­keressük, de az utcán a já­rókelők azt mondták, hogy egy fiatalember a járdáról felvette és kerékpárral el­vitte. Rohantunk utána, de nem értük utói. Kérem szé­pen azt a bácsit, hozza visz- sza az én alig rúgott bőrfo­cimat, mert nagyon búsulok utána.” Petrovszki László Békéscsaba, Felső-Körös sor 21. Együttérzünk Lacival, és bízunk benne, hogy a labda nagyon-nagyon rosszul érzi magát új „gazdájánál”. ...és a vaskosarak tovább ragaszkodnak A Népújság augusztus 16-i, szerdai számának 3. oldalán glossza jelent még „Ragasz­kodó vaskosarak” címmel, amelyben a békéscsabai „100-as” élelmiszer-áruház­ban és környékén tapasz­talható hiányosságokról ír­tunk. Krizsán Miklós, a Bé­kés megyei Élelmiszer Kis­kereskedelmi Vállalat igaz­gatója válaszolt az idézett írásban fölvetett problémák­ra. „A bevásárlókosarakkal kapcsolatos probléma isme­retes és a leírtak a tények­nek megfelelnek. Vállala­tunk a Pest megyei Fémipa­ri Vállalat II. számú sződli- geti gyáregységének (a kosa­rakat előállító vállalatnak — a szerk.) minőségi kifogás­sal élt 1978. január 6-án, március 2-án, május 29-én és augusztus 22-én. Kértük a vállalatot, hogy a kosara­kat biztonságosan használ­hatóvá tegye, vagy ha erre nincs mód, azokat a rendel­tetési célnak megfelelő tartós használatra alkalmas kosa­rakkal cserélje ki. A meg­nyitás óta 350 darab fémko­sarat cserélt ki a gyártó cég, de a minősége nem válto­zott” — hangzik az igazga­tói levél. A cikkünkben kifogásolt szűk keresztmetszetű hen­tes-, pék- és vegyiáru-vá- laszték kapcsán pontos ki­mutatást kaptunk a bolt ál­tal leadott rendelésben sze­replő mennyiségi mutatókról és az árutermelő vállalatok által leszállított mennyisé­gekről. A kettő közötti elté­rés 20—50 százalék között változik. A levélből az is ki­derül, hogy — a hentesáru­ellátás vonatkozásában — lényeges javulás várható az új gyulai húskombinát ter­melésének fölfutásával. Az áruellátás javítását más ol­dalról is megközelíti a levél: „Az áruellátást befolyásol­ja még az is, hogy 1978. július 11-én nyitott az 53-as számú húsáruház (a 100-as számú áruda közelében) és ezért az áruház rendelésé­nél számított a hentesáruke­reslet csökkenésére. Utólag megállapíthatjuk, hogy ez nem következett be. A hen­tesáruk minőségének javítá­sát már több alkalommal kértük a húskombinát ille­tékeseitől.” A pékáruk és a vegyi áruk választékának bővítésére az igazgató ígéretet tett. No, és a városkép-csúnyí- tó kerékpárerdő? „Vállala­tunk gondoskodott kerékpár- tárolókról, de sajnos, a ve­vőket nem áll módunkban befolyásolni, hogy hová te­gyék le kerékpárjukat. Sze­mélygépkocsi parkolására is biztosítottunk helyet, de az sajnos, kicsinek bizonyult.” — zárul a levél. , Tovább kell dobnunk te­hát a labdát. Mert a kerék­párerdő marad. Legalábbis addig, amíg a Békéscsabai Városi Rendőr-főkapitányság nem tesz valamit. Reméljük, hogy minél előbb! N. L. WW ■■ SZERKESZTŐI ÜZENETEK Bálint Endre, Füzesgyar­mat: Panaszát a megyei ta­nács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya ki­vizsgálta, s a tapasztalatok­ról szerkesztőségünket tájé­koztatta. Ennek alapján a vizsgálat eredményét levél­ben közöljük olvasónkkal. Balogh Lajos, Endrőd: A Szegedi Postaigazgatóság tá­jékoztatása szerint a jubileu­mi jutalom összegét he’ve- sen állapították meg az ön számára. A hírlapárusítás után járó darabbér és juta­lék ugyanis nem alapbér, ezért ezt nem lehetett fi­gyelembe venni. Belanka Andrásné, Békés­csaba: Kérésének teljesítésé­re a fennálló rendelkezések értelmében nincs mód. Szabó András, Orosháza: A megyei tanács illetékes osztálya kivizsgálta panaszát, s arról tájékoztatta szerkesz­tőségünket, hogy időközben olvasónk problémája megol­dódott. P. József, Tótkomlós: Pa­naszát továbbítjuk az illeté­keseknek. Ny. Ferenc, Ecsegfalva: Panaszával forduljon a he­lyi tanácshoz. K. Ferenc, Doboz: Levelét továbbítottuk a Szegedi Pos­taigazgatóságnak. Szerkesztőségünk válaszol A szeptember 10-én megkezdett vála­szunkat a beküldött közvélemény-kutató kérdő­íveken tett javaslatokra, észrevételekre ezentúl a „Szerkesszen velünk” ro­vat keretében folytatjuk, így is hangsúlyozni akar­juk egyetértésünket azokkal a javaslatokkal, amelyek­nek lényege, hogy ez a rovat egyre inkább közérdekű té­mákkal foglalkozó fórum­má váljék. Voltak, akik — megítélésünk szerint erős túlzással, de nem egészen igaztalanul — egyszerűen „pletykarovatnak” minősí­tették, arra utalva ezzel, hogy társadalmi együttélé­sünk tizedrangú problémái kaptak hangot itt, illetve olyan egyéni kicsengésű dol­gok, amelyeket levélben kel­lett volna elintézni, s nem a nyilvánosság előtt. Vol­tak, akik azt hiányolták — véleményünk szerint is jo­gosan —, hogy lapunk nem biztosít a közérdekű témák sokoldalú kibontása érdeké­ben, a szocialista demokra­tizmusunk szabályai sze­rint vitalehetőséget, külön­böző vélemények szembesí­tését. Voltak, akik kifogásol­ták, miért nem közöljük azokat a leveleket, amelye­ket olvasóink írnak lapunk­ban megjelent írásokra rea­gálva. Mindez jogos igény. A jövőben szeretnénk ezt kielégíteni e rovat kereté­ben, de továbbra is helyt adva a közérdekű panaszok­nak, a szerkesztői üzenetek­nek és időnként egy-egy fontosabb jogszabály ismer­tetésének. Az ebben a témá­ban kapott sok javaslat, észrevétel, bíráló megjegy­zés figyelembevételére, rea­lizálásra viszont csak akkor kerülhet sor, ha olvasóink az eddiginél is gyakrabban megírják véleményüket la­punknak mindarról, amiről fentebb szó volt. Sokan kérték, hogy kö­zöljük a kérdőívek össze­sítését. Ennek szó szerinti teljesítése nem lenne cél­szerű, hiszen a számok tö­megét kellene közzétenni. Ehelyett érdekesebb és mégis a lényeget tükröző, ha a levont következtetések kö­zül teszünk közzé néhányat. Arra a kérdésre, hogy megfelelő tájékozódást nyújt-e a Békés megyei Népújság, olvasóink nagy többsége — egy témakört kivéve — megelégedését fe­jezte ki. A nemzetközi élet ese­ményeiről adott tájékozta­tásunkkal a kérdőívet ki­töltött olvasóink 88,1 száza­léka alapvetően elégedett. Ezen belül 29 százalék nyi­latkozott úgy, hogy elége­dettsége részleges. Ezek kö­re — a szöveges vélemény- nyilvánítások alapján ez szűrhető ki — azokból áll, akik egy-egy jelentős nem­zetközi esemény kapcsán több és frissebb informá­ciót várnak a laptól. Az ol­vasók 6 százaléka volt egy­értelműen elégedetlen la­punk ilyen jellegű szolgál­tatásával. Az ezek körébe tartozó olvasó sokkal több nemzetközi információra vá­gyik. Egészen szélsőséges véleményekkel is lehetett találkozni : ha igényeiket teljesítenénk, akkor külpoli­tikai lappá kellene változ­nunk. Az országos eseményekről adott tájékoztatással vala­mivel kedvezőtlenebb ará­nyokat mutat az olvasói elé­gedettség, mint az előbbi té­makörnél: magasabb a ha­tározott nemmel válaszolók aránya is. A szöveges vála­szokból sajnos csak általá­nosságok derültek ki az igé­nyek tartalmát illetően. Az igények differenciálódása és színvonalának emelkedése eredményezte itt is — meg­ítélésünk szerint — a rész­ben elégedettek 34 százalé­kos részarányát. Előző cikkünkben szóltunk arról, hogy a más lapokkal való egybeesést nem az „olló­zás”, hanem a közös hír­forrás okozza. Helyszíni tu­dósítókkal az ország más megyéiben nyilvánvalóan nem rendelkezünk. Megyénk életéről szóló tájékoztatással a legelége­dettebbek a Békés megyei Népújság olvasói. A hatá­rozott nemmel válaszolók aránya is itt a legalacso­nyabb (5,5 százalék). A rész­ben elégedettek köre — a szöveges válaszokból kö­vetkeztetve — azokból te­vődik ki, akik a saját érdek­lődési körüknek megfelelő, ahhoz közel álló témakörök­ben a megyei eseményekről, értékelésekről többet és bő­vebben szeretnének olvasni. Olvasóinknak ezt az igen pozitív véleményét, ahogyan a megye életéről adott tá­jékoztatásunkat megítélik, jóleső érzéssel vettük tudo­másul. Annál is inkább, mert lapunk főprofilját ez jelenti, elsősorban ezért van és ezt ezek szerint köz- megelégedésre tölti be. E pozitív megállapítások ellenére jogosnak, hasznosí­tandó javaslatnak tekintjük az olyanokat, mint például azt, hogy a megye távlati terveiről többet írjunk, részletesebben ismertessük és ezek megvalósulását fo­lyamatosan kísérjük figye­lemmel. Ugyancsak ezt vár­ják tőlünk igen sokan egy- egy település vonatkozásá­ban is. Számosán kérték, hogy a megye értékeinek, neves szülötteinek, a terme­lés, a tudomány, a művészet területén kiemelkedő alko­tóknak emberközeli, színes bemutatására is gyakrabban vállalkozzunk. Hasonló igény fogalmazódott meg me­gyénk történetére, elsősor­ban forradalmi múltjára vonatkozóan is. Törekedni . fogunk e megalapozott kí­vánságok lehetőség szerinti kielégítésére erőnkhöz ké­pest. Szívesen vesszük ol­vasóink segítségét ehhez a munkához is. Az olvasók lakóhelyéről nyújtott tájékoztatásunkkal viszont a válaszadók több­sége csak részben volt elé­gedett (36 százalék), és igen magas azoknak az aránya, akik határozott elégedetlen­ségüket juttatták kifejezés­re (27,4 százalék). Mind­össze a kérdőívünket kitöltő olvasók egyharmada nyilat­kozott ebben a kérdésben elégedettnek. Ez az ered­mény nagyrészt érthető is, hiszen minden olvasó azt venné szívesen, ha lakóhe­lyéről minél többször, minél többet olvashatna a Békés megyei Népújságban, ösz- szefüggésben van ez a felfo- kozot igény a lakóhely ese­ményei, történései iránt a helyi politikai élet, közélet örvendetes élénkülésével, a helyi közéletiség rene­szánszával. Ennek bizo­nyítására elegendő az évről évre növekvő értéket pro­dukáló, a lakóhelyet szebbé, otthonosabbá varázsoló tár­sadalmi munkákra gondol­nunk. E nnek az igénynek tel­jes kielégítésére egyetlen megyei jel­legű lap sem vállalkozhat, így a Békés megyei Népúj­ság sem. Ez a körülmény azonban nem adhat felmen­tést részünkre, hogy a helyi témákkal való törődésün­ket, egy-egy település több oldalú bemutatását, a helyi információ-szolgáltatásun­kat ne javítsuk, ne fino­mítsuk. Törekvésünk ez volt eddig is. Időről időre számvetést készítettünk az elmúlt években arról, hogy településenként milyen mér­tékben teszünk eleget ennek a követelménynek. Nem tagadható senki által, hogy lapunk ért el eredményeket e vonatkozásban is. Mun­kánk további javítása csak információt nyújtó táborunk további növelésével kép­zelhető el. Újságíróink szá­ma ugyanis nem teszi le­hetővé, hogy megyénk min­den településén kellő gya­korisággal megfordulhassa­nak, az ott történt jelentő­sebb események mindegyi­kéről időben tudomást sze­rezzenek. Ezt csak olvasóink közreműködésével tehetjük, akik levélben, telefonon se­gítségünkre lehetnek ebben a munkában. Újra visszaté­rő gondolat ez: az igényeket jobban kielégítő újságot szerkeszteni, kiállítani csak­is olvasóink rendszeres, ak­tív közreműködésével lehet. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents