Békés Megyei Népújság, 1978. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-20 / 222. szám

1978. szeptember 20., szerda o Jonathan, Starking, Golden, Stay-mared Füzesgyarmaton termesztik — külföldön eszik Roskadoznak a fák az almáktól Fotó: Veress Erzsi Szervezés és tartalékok JEGYZET Ha esik az eső Szó ami szó, az idén jó néhány gazdaságunk szép reményeit mosták el az esők, vitte el a belvíz, tépázta meg a vihar. Vésztőn, Sarkadke- r észt úron, Geszten, Nagyka­maráson — s hí tudja med­dig lehetne még sorolni — festhetnek minderről szív- fájdító képet az érdeklődő­nek. Vetetlenül maradt hek­tárok, a reméltnek csak a felét hozó napraforgó, kuko­rica és cukorrépa-táblák az igazolói a panaszok jogossá­gának. Millió forintok hiá­nyoznak majd az év végén a termelőszövetkezeti kasszák­ból, olyan milliók, amelyek­ből új gépeket lehetett vol­na vásárolni, szarvasmarha-, sertés- vagy juhtelepet lehe­tett volna építeni, újabb milliók előteremtőit. S most mindezzel az államháztartás is megrövidült, de hiányoz­nak majd olyan milliók is, amelyeket szövetkezetek tag­jai közt oszthattak volna széjjel. Hangsúlyozzuk, hogy olyan esetekről szólunk, amelyek­ben kétséget kizáróan nincs kit kárhoztatni a váratlan nehézségekért, hiszen termé­szeti csapásokat ma még nem tudunk biztonsággal el­kerülni. Amikor tehát a bel­vizes, jég- vagy szélvihart átélt közös gazdaságok veze­tői tehetetlenül tárják szét karjaikat a kérdezősködők előtt, úgy tűnik, tényleg nem tehetünk mást, ■ mint azt, hogy együtt sajnáljuk velük azt, ami a kútba esett. Nem tehetek róla, de eszembe jut nagyapám, aki sokat mesélt arról, néhány holdas földjeiken, hogyan tudtak a kisparasztok évről évre úrrá lenni a nehézsége­ken. Előfordult az ő idejük­ben is, hogy esett az eső, ha kellett, ha nem. Megtörtént az is ilyenkor, hogy a sok eső kilátástalanná tette az eredeti elképzelés megvalósí­tását: hiába visítozott az élettől duzzadóan egy jól megtermett koca az ólban, mert kukoricára a további­akban aligha lehetett számí­tani. Mit tett ilyenkor a nagy­apám? Kivitte a vásárra a kocát, eladta, s az árából egy borjút vett. Azzal, ha az eső esik, lesz fű bőven, amin a borjút föl lehet nevelni. Vagyis nem hagyta magát. A lehetőségeket kereste a feltételekhez igazodva. Akár­csak az idei rendkívüli idő­járásban, a békéscsabai Má­jus 1. Tsz. A nevezett szövetkezet a tavalyi jó néhány milliós veszteség után, ahogy mon­dani szokták, nem a legfé­nyesebben volt erre az évre „eleresztve”, ötszáz hektár­jukon még május végén is meg-megcsillant a víz, pe­dig az öntözőbrigád tagjai több mint harmincán már januártól a belvíz levezeté­sén fáradoztak. Zokszó, pa­nasz nemigen érkezett a Má­jus 1. Tsz-ből. Siránkozás helyett lehetőségeik mérle­gelésével foglalták el magu­kat. így kötöttek végül is a hűtőházzal szerződést és jú­nius S-től kezdődően — ahogy a víz hátrált — július 12-ig mind az ötszáz hektárt zöldbabbal vetették be. Vé­gül is ezzel az ötszáz hek­tárral együtt a szövetkezet 700 hektáros kertészete hek- . táronként annyi forinthoz juttatta a közös gazdaságot, mintha ezen a területen 70 mázsás átlagtermeléssel ku­koricát termesztettek volna, ahogy az az eredeti tervekr ben is szerepelt. Mindezzel csak annyit akartunk mondani, hogy megoldás mindenre van, csak meg kell találni azt. Mert való igaz, hogy a ter­mészeti csapások kártételét a Biztosító az érvényben levő biztosítási- feltételek alapján megtéríti, ezzel azonban csak az adott közösség gondjai enyhülnek, de semmivel sem teríthetik ettől dúsabban valamenn .^rk asztalát. Kőváry E. Péter Egy hete kezdődött meg az almaszüret Békés megye egyetlen jelentős almatermő vidékén, a füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszö­vetkezet földjein. Az idén a 200 hektáros almáskertből a szakemberek becslése sze­rint 700 vagonnyi termésre lehet számítani. E mennyi­ség csaknem kétszerese az elmúlt évi termésnek. — Még ennél is több lehetett volna — mondja Kiss Sán­dor, a tsz főkertésze —, ha nem sújtotta volna az al­másunkat az idén jelentő­sen az almavarasodás be­tegsége. Pedig tavasszal és a nyáron szinte minden óvin­tézkedést megtettünk a kór­okozók ellen, itt például az elmúlt fél évben 17 perme­tezést hajtottunk végre. Négyféle almát termeszte­nek — Starking, Jonathan, Golden és Stay-mared fajtá­kat —, s ezek közül a beteg­ség leginkább a Starkingot támadta meg. E fajtánál 50 százalékot meghaladó mér­tékben károsította a kór­okozó a gyümölcsöst. Pedig szükség lenne a mind több hibátlan, egészséges gyü­mölcsre, ugyanis e nagy mennyiségnek csaknem fele — 350 vagon — exportra ke­rül, már várják az NDK- ban, Csehszlovákiában a fü­zesgyarmati almát. Ehhez azonban előbb le kell azt szedni, osztályozni, csomagolni, vagonba rakni. E téren már nem áll olyan jól az üzem. Jelenleg a szö­vetkezeti kertészeti női bri­gád 70 dolgozója végzi a szedést, válogatást, minősí­tést, s a férfibrigád csaknem 20 dolgozója a kiszolgáló­részleg. ök a szállítást, va- gonírozást, illetve az ellen­őrzést és irányítást intézik. Részt vállalnak a gyü­mölcsszedésben a mezőgaz­dasági üzem más területein dolgozók is. így a gépészek, állattenyésztők, irodások vál­lalták, hogy fejenként 40— 50 mázsa almát gyűjtenek be az almaszüret ideje alatt. Az idényben alkalmi munkáso­kat is foglalkoztatnak, s a kívülállóak csaknem 80 fős tábora — füzesgyarmatiak, zsadányiak, nagyrábéiek — jelentősen hozzájárulhatnak ahhoz, hogy november ele­jére befejezzék az almaszü­retet. Természetesen a ko­rábbi évek gyakorlatához híven várják a község álta­lános iskolájának tanulóit is, akik már korábban a meggyszedésben is segédkez­tek. Saját tárolókapacitásuk ki­csinek bizonyul a 700 vagon alma befogadására. így csak a termés harmadát-negyedét tudják tárolni. Éppen ezért, amennyit csak lehet, folya­matosan kiszállítanak a kül­földi és belföldi vásárlók­nak. E hét első napjaiban út­nak indítják az első export- szállítmányt. Az export elő­rehozatalára azért is szükség van, mert október közepétől mind nehezebb lesz vagono­kat szerezni az őszi szállítási torlódások miatt. Éppen ezért már napjainkban kere­sik a más szállítási lehetősé­get. Így várják a néphadse­reg segítségét is, ahonnan várhatóan 10 tehergépkocsit és sorkatonákat biztosítanak a közeljövőben a termelő- szövetkezetnek az alma bel­földi szállítására. A ZÖL­DÉRT is várja a szerződés­ben rögzített 120 vagonnyi gyarmati almát, s az ÁFÉSZ-ek is szívesen érté­kesítik azokat. Ugyanitt meg kell jegyez­nünk, hogy a szeptemberi alma még nem alkalmas az étkezésre, ezért jobbára a tárolókba kerül külföldön és itthon is, az októberi alma azonban már nagyon jó cse­mege. Így a ZÖLDÉRT is harmadát tárolásra, s mint­egy 80 vagont közvetlen el­adásra vesz át a Vörös Csil­lag Tsz-től. A gyarmati szö­vetkezet saját bolthálózatán keresztül mintegy 20—25 va­gont kíván értékesíteni köz­vetlen a fogyasztóknak. A számítások szerint mintegy 80—'100 vagon lesz az ipari alma, amelyet elsősorban szeszfőzésre gyűjtenek be. Ahhoz, hogy november elejére valóban be tudják fejezni az almaszüretet, ugyancsak sok embert kell megmozgatni. Kiszámították, hogy a kertészeti brigád egy nap alatt 200—250 mázsa al­mát takarít be, s ez egy­másfél vagon almamennyisé­get jelent. Vagyis hosszú az út a 700 vagon alma beta­karításáig. — jávor — A z utóbbi években oly sok alkalommal és oly sok fórumon esett szó a szervezés fontosságáról, a szervezettségi színvonal emelésének követelményéről, hogy egyre nehezebb ezzel kapcsolatban újat mondva, olyan érveket felsorakoztat­ni, amelyek az eddigieknél nagyobb sikerrel győznék meg a vállalatokat e munka gyorsításának szükségessé­géről. Erre pedig az egyre nehe­zebbé váló gazdasági felté­teleink között mind nagyobb szükség volna. Hiszen — idézzük csak a legismertebb okokat — a népgazdaságban az extenzív fejlődés tartalé­kai nagyrészt kimerültek, az iparban foglalkoztatottak létszáma nem emelkedik, sőt, legtöbb területen csök­ken a következő években. A további fejlődés forrása tehát csakis a termelékeny­ség növelésében kereshető. Mégpedig — a beruházási piac feszültségei miatt — el­sősorban a belső tartalékok feltárása, hasznosítása révén, aminek pedig köztudottan, és sok példa által igazolva a szervezés az egyik legjobb eszköze. Egyre több vállalat él a 3 M (mozdulatelemzés, mun­katanulmányozás, munkaki­alakítás) módszerével, s nem ritka, hogy ennek bevezeté­se után a termelékenység másfél-kétszeresére emelke­dik. Több vállalat alkalmaz­za — például a Dunai Vas­mű, az Ózdi Kohászati Üze­mek, a Tiszai Vegyi Kombi­nát — a nagyjavítások, fel­újítások szervezésében a há­lótervezés módszerét, s így általában a felére rövidíti e munkák időtartamát. S ugyancsak a szervezés ha­tékonyságát igazolják a ne­hézipar és a kohó- és gép­ipar adatai is, amelyek sze­rint a szervezéssel kapcsola­tos ráfordítások megtérülési ideje átlagosan négy és fél hónap. Mégis, bár egyes vállala­toknál és a szervezőmunka egyes területein születnek ki­magasló eredmények, ezek inkább csak példák marad­nak — a törekvések a szer­vezőmunka javítására még korántsem váltak általános­sá, a vállalatok szervezettsé­gi színvonala nagy eltérése­ket mutat. A vállalatok egy részénél például csak akkor tartják fontosnak a szervezést, ami­kor a vállalat helyzete rom­lik. De nem egy esetben még akkor sem „nyúlnak” a szer­vezéshez, ha a vállalat fej­lesztése gondokat okoz —■ akkor is inkább újabb és újabb gépeket, állandó kor­szerűsítést szeretnének. Hol­ott gondoljunk csak például az igen alacsony átlagos műszakszámra, a gépek ala­csony kihasználására — a legtöbb esetben a meglevő eszközeikkel is rosszul gaz­dálkodnak — ugyanakkor az új fejlesztéseknél, nem egy esetben éppen a szervezés gyengeségei miatt „újrater­melik” az alacsony színvona­lat. A beruházási tervjavasla­tokhoz például csak a leg­ritkább esetben készül szer­vezési tervdokumentáció, amelyben meghatározzák a munkafolyamatokat, szükség esetén a munkamódszereket, és a berendezések működte­téséhez szükséges létszámot. Minderre sok esetben csak utólag kerül sor, sokkal na­gyobb nehézségek árán, s jóval kisebb eredménnyel. A beruházásokon túl jó- néhány olyan terület van még, ahol a szervezőmunka színvonala alacsonyabb a szükségesnél. Az a nemzet­közi összehasonlítás például, amely a nehézipari vállala­tok termelékenységét mérte össze hasonló jellegű, kor­szerű külföldi vállalatok ter­melékenységével, többek kö­zött azt mutatta, hogy az el­maradásunkat számottevő mértékben a különböző kise­gítő tevékenységek, szállítás, anyagmozgatás, karbantar­tás alacsony termelékenysé­ge, alacsony szervezettsége okozza. Nem véletlen példá­ul, hogy éppen ezeken a te­rületeken a legalacsonyabb a munkanormák alapján bé­rezett dolgozók aránya. A szervezőmunka javítá­sának még mindig az egyik legnagyobb aka­dálya a nem megfelelő szemlé­let, a szervezés fogalmának még mindig nem egységes, nem megfelelő értelmezése. Sok helyen például nem tisz­tázták a szervezés helyét, szerepét, a szervezők hatás­körét a vállalati feladatok között. Nem egy esetben pél­dául kizárólag a számítás- technika alkalmazásával, legfeljebb az ügyviteltechni­ka fejlesztésével azonosítják a szervezést. Sok esetben pe­dig a működési szabályzatok módosítása, átalakítása a szervezők legfontosabb fel­adata — holott munkájuk­nak a termelési folyamat egészére, a termelékenység növelésének valamennyi le­hetőségére ki kellene terjed­nie. Kozma Judit Videoton szakmai nap Brnóban Szeptember 18-án a XX. bmói nemzetközi ^gépipari vásáron jól sikerült szakmai napot rendezett a Videoton RT a meghívott ipari és kül­kereskedelmi szakemberek előtt. Az új fejlesztésű ESZ— 1011 típusú számítógépet és a VDT-típusú displayt is­mertették a magyar mérnö­kök. Ezt a berendezést egyébként jövőre kezdi szál­lítani Csehszlovákiába a Vi­deoton RT. Hétfőn Brnóban átadták a XX. nemzetközi gépipari vá­sár aranyérmeit. Az értékes díjakat 39 kiállító között osztották ki. Egy aranyérmet megosztottak Csehszlovákia és a Szovjetunió között, 22 aranyérmet kaptak a cseh­szlovák kiállítók, kettőt az NSZK, a Szovjetunió és az Egyesült Államok, egyet pe- dii Belgium, Franciaország, Hollandia, Japán, Magyaror­szág, az NDK, Lengyelország, Ausztria, Románia és Svájc kiállítói. Ünnepélyes díjkiosztás az őszi BNV-n A vásárdíj bizottság — a nemzetközi színvonal, az exportképesség, az import- megtakarítás és a gyártási kapacitás figyelembevételé­vel — 15 terméket a Buda­pesti Nemzetközi Vásár nagydíjával, 69-et pedig BNV-díjal tüntetett ki — közölte Kelemen Lajos, a Fővárosi Tanács elnökhe­lyettese kedden, az őszi BNV első hivatalos közpon­ti eseményén, a díjkiosztó ünnepségen. Hangsúlyozta : külkereske­delmünk fejlesztésének alapvető tényezője a hazai termékek versenyképességé­nek növelése, s ezért a fo­gyasztási cikkek kö­rében is mind korszerűbb, gazdaságosabb, tetszető­sebb, jó minőségű árura, az igényekkel egyező termék- szerkezet kialakítására van szükség. A vásárdíj bizott­ság a benyújtott pályázatok közül talált számos olyan terméket, amely megfelel a nemzetközi követelmények­nek, konstrukcióját, mi­nőségét, kivitelét tekintve eléri a világszínvonalat. Emlékeztetett arra is, hogy gazdasági egyensú­lyunk helyreállítása megkö­veteli a konvertibilis valu­táért értékesíthető termékek arányának növelését, a gaz­daságtalan export és — bár fogyasztási cikke' bői is je­lentős importra szorulunk — a pazarló behozatal meg­szüntetését. Az őszi BNV nagyszabású árubemutatója lehetőséget nyújt a széle­sebb körű összehasonlítás­ra, felmérésre. Ezután Kelemen Lajos az érdekelt tárcák képviselői­nek jelenlétében átadta a díjakat a gyártó vállalatok, szövetkezetek vezetőinek. A Start a vásáron Az őszi Budapesti Nem­zetközi Vásáron a C pavilon egy része ad otthont a hazai sportszergyártók összevont kiállításának. Itt láthatjuk az Iskolabútor és Sportszer- gyár, a Kunhegyesi Vegyes­ipari Szövetkezet társaságá­ban a békési Start Szö­vetkezet termékeit is. Hat sportszert mutat be az idei BNV-n a békési szövetkezet a nagyközönségnek. A Start-termékek kö­zül az élre kívánkozik az a kosárlabdaállvány, amelyet az idén tavasszal az MTK- pályán lejátszott mérkőzések után a Magyar Kosárlabda Szövetség nemzetközi mér­kőzésekre alkalmasnak mi­nősített. A csaknem 400 négyzetméteres kiállítási területen mutatják be a ko­rábbi években már jól vizs­gázott női tornagerendákat, sportbuzogányokat, ver­seny- és túraevezőkej, gyer­mek-, kajak-kenulapátokat. A sportdiszkosz újabb változatát, a versenydisz­koszt is bemutatják a kőbá­nyai vásárvárosban. Ez is idei új termékük, amely fa­betétes, acélperemes válto­zatban készült. Jelenleg ki­próbálás alatt van, ezzel edzenek a tatabányai és a békéscsabai atléták. A spor­tolók a diszkosz repülési tulajdonságait jónak ta­lálják, s az eddigi tapaszta­latok szerint lényegi változ­tatásra nem adtak javasla­tot. A Start szövetkezet be­mutatja a már ismert erő­fejlesztő gépeinek új válto­zatát is. A gyártmányfej­lesztési csoportjuk, Szegedi Sándor tervező vezetésével a korábbi erőfejlesztőnek egy újabb, harmada anyag­ból készült, több variációs, illetve több munkalehető­séggel ellátott gépét tervez­te meg, amelyet most mutat­nak be első ízben. A szö­vetkezet a jövőben e termé­két kívánja legdinamikusab­ban továbbfejleszteni.

Next

/
Thumbnails
Contents