Békés Megyei Népújság, 1978. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-20 / 222. szám
1978. szeptember 20., szerda o Jonathan, Starking, Golden, Stay-mared Füzesgyarmaton termesztik — külföldön eszik Roskadoznak a fák az almáktól Fotó: Veress Erzsi Szervezés és tartalékok JEGYZET Ha esik az eső Szó ami szó, az idén jó néhány gazdaságunk szép reményeit mosták el az esők, vitte el a belvíz, tépázta meg a vihar. Vésztőn, Sarkadke- r észt úron, Geszten, Nagykamaráson — s hí tudja meddig lehetne még sorolni — festhetnek minderről szív- fájdító képet az érdeklődőnek. Vetetlenül maradt hektárok, a reméltnek csak a felét hozó napraforgó, kukorica és cukorrépa-táblák az igazolói a panaszok jogosságának. Millió forintok hiányoznak majd az év végén a termelőszövetkezeti kasszákból, olyan milliók, amelyekből új gépeket lehetett volna vásárolni, szarvasmarha-, sertés- vagy juhtelepet lehetett volna építeni, újabb milliók előteremtőit. S most mindezzel az államháztartás is megrövidült, de hiányoznak majd olyan milliók is, amelyeket szövetkezetek tagjai közt oszthattak volna széjjel. Hangsúlyozzuk, hogy olyan esetekről szólunk, amelyekben kétséget kizáróan nincs kit kárhoztatni a váratlan nehézségekért, hiszen természeti csapásokat ma még nem tudunk biztonsággal elkerülni. Amikor tehát a belvizes, jég- vagy szélvihart átélt közös gazdaságok vezetői tehetetlenül tárják szét karjaikat a kérdezősködők előtt, úgy tűnik, tényleg nem tehetünk mást, ■ mint azt, hogy együtt sajnáljuk velük azt, ami a kútba esett. Nem tehetek róla, de eszembe jut nagyapám, aki sokat mesélt arról, néhány holdas földjeiken, hogyan tudtak a kisparasztok évről évre úrrá lenni a nehézségeken. Előfordult az ő idejükben is, hogy esett az eső, ha kellett, ha nem. Megtörtént az is ilyenkor, hogy a sok eső kilátástalanná tette az eredeti elképzelés megvalósítását: hiába visítozott az élettől duzzadóan egy jól megtermett koca az ólban, mert kukoricára a továbbiakban aligha lehetett számítani. Mit tett ilyenkor a nagyapám? Kivitte a vásárra a kocát, eladta, s az árából egy borjút vett. Azzal, ha az eső esik, lesz fű bőven, amin a borjút föl lehet nevelni. Vagyis nem hagyta magát. A lehetőségeket kereste a feltételekhez igazodva. Akárcsak az idei rendkívüli időjárásban, a békéscsabai Május 1. Tsz. A nevezett szövetkezet a tavalyi jó néhány milliós veszteség után, ahogy mondani szokták, nem a legfényesebben volt erre az évre „eleresztve”, ötszáz hektárjukon még május végén is meg-megcsillant a víz, pedig az öntözőbrigád tagjai több mint harmincán már januártól a belvíz levezetésén fáradoztak. Zokszó, panasz nemigen érkezett a Május 1. Tsz-ből. Siránkozás helyett lehetőségeik mérlegelésével foglalták el magukat. így kötöttek végül is a hűtőházzal szerződést és június S-től kezdődően — ahogy a víz hátrált — július 12-ig mind az ötszáz hektárt zöldbabbal vetették be. Végül is ezzel az ötszáz hektárral együtt a szövetkezet 700 hektáros kertészete hek- . táronként annyi forinthoz juttatta a közös gazdaságot, mintha ezen a területen 70 mázsás átlagtermeléssel kukoricát termesztettek volna, ahogy az az eredeti tervekr ben is szerepelt. Mindezzel csak annyit akartunk mondani, hogy megoldás mindenre van, csak meg kell találni azt. Mert való igaz, hogy a természeti csapások kártételét a Biztosító az érvényben levő biztosítási- feltételek alapján megtéríti, ezzel azonban csak az adott közösség gondjai enyhülnek, de semmivel sem teríthetik ettől dúsabban valamenn .^rk asztalát. Kőváry E. Péter Egy hete kezdődött meg az almaszüret Békés megye egyetlen jelentős almatermő vidékén, a füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezet földjein. Az idén a 200 hektáros almáskertből a szakemberek becslése szerint 700 vagonnyi termésre lehet számítani. E mennyiség csaknem kétszerese az elmúlt évi termésnek. — Még ennél is több lehetett volna — mondja Kiss Sándor, a tsz főkertésze —, ha nem sújtotta volna az almásunkat az idén jelentősen az almavarasodás betegsége. Pedig tavasszal és a nyáron szinte minden óvintézkedést megtettünk a kórokozók ellen, itt például az elmúlt fél évben 17 permetezést hajtottunk végre. Négyféle almát termesztenek — Starking, Jonathan, Golden és Stay-mared fajtákat —, s ezek közül a betegség leginkább a Starkingot támadta meg. E fajtánál 50 százalékot meghaladó mértékben károsította a kórokozó a gyümölcsöst. Pedig szükség lenne a mind több hibátlan, egészséges gyümölcsre, ugyanis e nagy mennyiségnek csaknem fele — 350 vagon — exportra kerül, már várják az NDK- ban, Csehszlovákiában a füzesgyarmati almát. Ehhez azonban előbb le kell azt szedni, osztályozni, csomagolni, vagonba rakni. E téren már nem áll olyan jól az üzem. Jelenleg a szövetkezeti kertészeti női brigád 70 dolgozója végzi a szedést, válogatást, minősítést, s a férfibrigád csaknem 20 dolgozója a kiszolgálórészleg. ök a szállítást, va- gonírozást, illetve az ellenőrzést és irányítást intézik. Részt vállalnak a gyümölcsszedésben a mezőgazdasági üzem más területein dolgozók is. így a gépészek, állattenyésztők, irodások vállalták, hogy fejenként 40— 50 mázsa almát gyűjtenek be az almaszüret ideje alatt. Az idényben alkalmi munkásokat is foglalkoztatnak, s a kívülállóak csaknem 80 fős tábora — füzesgyarmatiak, zsadányiak, nagyrábéiek — jelentősen hozzájárulhatnak ahhoz, hogy november elejére befejezzék az almaszüretet. Természetesen a korábbi évek gyakorlatához híven várják a község általános iskolájának tanulóit is, akik már korábban a meggyszedésben is segédkeztek. Saját tárolókapacitásuk kicsinek bizonyul a 700 vagon alma befogadására. így csak a termés harmadát-negyedét tudják tárolni. Éppen ezért, amennyit csak lehet, folyamatosan kiszállítanak a külföldi és belföldi vásárlóknak. E hét első napjaiban útnak indítják az első export- szállítmányt. Az export előrehozatalára azért is szükség van, mert október közepétől mind nehezebb lesz vagonokat szerezni az őszi szállítási torlódások miatt. Éppen ezért már napjainkban keresik a más szállítási lehetőséget. Így várják a néphadsereg segítségét is, ahonnan várhatóan 10 tehergépkocsit és sorkatonákat biztosítanak a közeljövőben a termelő- szövetkezetnek az alma belföldi szállítására. A ZÖLDÉRT is várja a szerződésben rögzített 120 vagonnyi gyarmati almát, s az ÁFÉSZ-ek is szívesen értékesítik azokat. Ugyanitt meg kell jegyeznünk, hogy a szeptemberi alma még nem alkalmas az étkezésre, ezért jobbára a tárolókba kerül külföldön és itthon is, az októberi alma azonban már nagyon jó csemege. Így a ZÖLDÉRT is harmadát tárolásra, s mintegy 80 vagont közvetlen eladásra vesz át a Vörös Csillag Tsz-től. A gyarmati szövetkezet saját bolthálózatán keresztül mintegy 20—25 vagont kíván értékesíteni közvetlen a fogyasztóknak. A számítások szerint mintegy 80—'100 vagon lesz az ipari alma, amelyet elsősorban szeszfőzésre gyűjtenek be. Ahhoz, hogy november elejére valóban be tudják fejezni az almaszüretet, ugyancsak sok embert kell megmozgatni. Kiszámították, hogy a kertészeti brigád egy nap alatt 200—250 mázsa almát takarít be, s ez egymásfél vagon almamennyiséget jelent. Vagyis hosszú az út a 700 vagon alma betakarításáig. — jávor — A z utóbbi években oly sok alkalommal és oly sok fórumon esett szó a szervezés fontosságáról, a szervezettségi színvonal emelésének követelményéről, hogy egyre nehezebb ezzel kapcsolatban újat mondva, olyan érveket felsorakoztatni, amelyek az eddigieknél nagyobb sikerrel győznék meg a vállalatokat e munka gyorsításának szükségességéről. Erre pedig az egyre nehezebbé váló gazdasági feltételeink között mind nagyobb szükség volna. Hiszen — idézzük csak a legismertebb okokat — a népgazdaságban az extenzív fejlődés tartalékai nagyrészt kimerültek, az iparban foglalkoztatottak létszáma nem emelkedik, sőt, legtöbb területen csökken a következő években. A további fejlődés forrása tehát csakis a termelékenység növelésében kereshető. Mégpedig — a beruházási piac feszültségei miatt — elsősorban a belső tartalékok feltárása, hasznosítása révén, aminek pedig köztudottan, és sok példa által igazolva a szervezés az egyik legjobb eszköze. Egyre több vállalat él a 3 M (mozdulatelemzés, munkatanulmányozás, munkakialakítás) módszerével, s nem ritka, hogy ennek bevezetése után a termelékenység másfél-kétszeresére emelkedik. Több vállalat alkalmazza — például a Dunai Vasmű, az Ózdi Kohászati Üzemek, a Tiszai Vegyi Kombinát — a nagyjavítások, felújítások szervezésében a hálótervezés módszerét, s így általában a felére rövidíti e munkák időtartamát. S ugyancsak a szervezés hatékonyságát igazolják a nehézipar és a kohó- és gépipar adatai is, amelyek szerint a szervezéssel kapcsolatos ráfordítások megtérülési ideje átlagosan négy és fél hónap. Mégis, bár egyes vállalatoknál és a szervezőmunka egyes területein születnek kimagasló eredmények, ezek inkább csak példák maradnak — a törekvések a szervezőmunka javítására még korántsem váltak általánossá, a vállalatok szervezettségi színvonala nagy eltéréseket mutat. A vállalatok egy részénél például csak akkor tartják fontosnak a szervezést, amikor a vállalat helyzete romlik. De nem egy esetben még akkor sem „nyúlnak” a szervezéshez, ha a vállalat fejlesztése gondokat okoz —■ akkor is inkább újabb és újabb gépeket, állandó korszerűsítést szeretnének. Holott gondoljunk csak például az igen alacsony átlagos műszakszámra, a gépek alacsony kihasználására — a legtöbb esetben a meglevő eszközeikkel is rosszul gazdálkodnak — ugyanakkor az új fejlesztéseknél, nem egy esetben éppen a szervezés gyengeségei miatt „újratermelik” az alacsony színvonalat. A beruházási tervjavaslatokhoz például csak a legritkább esetben készül szervezési tervdokumentáció, amelyben meghatározzák a munkafolyamatokat, szükség esetén a munkamódszereket, és a berendezések működtetéséhez szükséges létszámot. Minderre sok esetben csak utólag kerül sor, sokkal nagyobb nehézségek árán, s jóval kisebb eredménnyel. A beruházásokon túl jó- néhány olyan terület van még, ahol a szervezőmunka színvonala alacsonyabb a szükségesnél. Az a nemzetközi összehasonlítás például, amely a nehézipari vállalatok termelékenységét mérte össze hasonló jellegű, korszerű külföldi vállalatok termelékenységével, többek között azt mutatta, hogy az elmaradásunkat számottevő mértékben a különböző kisegítő tevékenységek, szállítás, anyagmozgatás, karbantartás alacsony termelékenysége, alacsony szervezettsége okozza. Nem véletlen például, hogy éppen ezeken a területeken a legalacsonyabb a munkanormák alapján bérezett dolgozók aránya. A szervezőmunka javításának még mindig az egyik legnagyobb akadálya a nem megfelelő szemlélet, a szervezés fogalmának még mindig nem egységes, nem megfelelő értelmezése. Sok helyen például nem tisztázták a szervezés helyét, szerepét, a szervezők hatáskörét a vállalati feladatok között. Nem egy esetben például kizárólag a számítás- technika alkalmazásával, legfeljebb az ügyviteltechnika fejlesztésével azonosítják a szervezést. Sok esetben pedig a működési szabályzatok módosítása, átalakítása a szervezők legfontosabb feladata — holott munkájuknak a termelési folyamat egészére, a termelékenység növelésének valamennyi lehetőségére ki kellene terjednie. Kozma Judit Videoton szakmai nap Brnóban Szeptember 18-án a XX. bmói nemzetközi ^gépipari vásáron jól sikerült szakmai napot rendezett a Videoton RT a meghívott ipari és külkereskedelmi szakemberek előtt. Az új fejlesztésű ESZ— 1011 típusú számítógépet és a VDT-típusú displayt ismertették a magyar mérnökök. Ezt a berendezést egyébként jövőre kezdi szállítani Csehszlovákiába a Videoton RT. Hétfőn Brnóban átadták a XX. nemzetközi gépipari vásár aranyérmeit. Az értékes díjakat 39 kiállító között osztották ki. Egy aranyérmet megosztottak Csehszlovákia és a Szovjetunió között, 22 aranyérmet kaptak a csehszlovák kiállítók, kettőt az NSZK, a Szovjetunió és az Egyesült Államok, egyet pe- dii Belgium, Franciaország, Hollandia, Japán, Magyarország, az NDK, Lengyelország, Ausztria, Románia és Svájc kiállítói. Ünnepélyes díjkiosztás az őszi BNV-n A vásárdíj bizottság — a nemzetközi színvonal, az exportképesség, az import- megtakarítás és a gyártási kapacitás figyelembevételével — 15 terméket a Budapesti Nemzetközi Vásár nagydíjával, 69-et pedig BNV-díjal tüntetett ki — közölte Kelemen Lajos, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese kedden, az őszi BNV első hivatalos központi eseményén, a díjkiosztó ünnepségen. Hangsúlyozta : külkereskedelmünk fejlesztésének alapvető tényezője a hazai termékek versenyképességének növelése, s ezért a fogyasztási cikkek körében is mind korszerűbb, gazdaságosabb, tetszetősebb, jó minőségű árura, az igényekkel egyező termék- szerkezet kialakítására van szükség. A vásárdíj bizottság a benyújtott pályázatok közül talált számos olyan terméket, amely megfelel a nemzetközi követelményeknek, konstrukcióját, minőségét, kivitelét tekintve eléri a világszínvonalat. Emlékeztetett arra is, hogy gazdasági egyensúlyunk helyreállítása megköveteli a konvertibilis valutáért értékesíthető termékek arányának növelését, a gazdaságtalan export és — bár fogyasztási cikke' bői is jelentős importra szorulunk — a pazarló behozatal megszüntetését. Az őszi BNV nagyszabású árubemutatója lehetőséget nyújt a szélesebb körű összehasonlításra, felmérésre. Ezután Kelemen Lajos az érdekelt tárcák képviselőinek jelenlétében átadta a díjakat a gyártó vállalatok, szövetkezetek vezetőinek. A Start a vásáron Az őszi Budapesti Nemzetközi Vásáron a C pavilon egy része ad otthont a hazai sportszergyártók összevont kiállításának. Itt láthatjuk az Iskolabútor és Sportszer- gyár, a Kunhegyesi Vegyesipari Szövetkezet társaságában a békési Start Szövetkezet termékeit is. Hat sportszert mutat be az idei BNV-n a békési szövetkezet a nagyközönségnek. A Start-termékek közül az élre kívánkozik az a kosárlabdaállvány, amelyet az idén tavasszal az MTK- pályán lejátszott mérkőzések után a Magyar Kosárlabda Szövetség nemzetközi mérkőzésekre alkalmasnak minősített. A csaknem 400 négyzetméteres kiállítási területen mutatják be a korábbi években már jól vizsgázott női tornagerendákat, sportbuzogányokat, verseny- és túraevezőkej, gyermek-, kajak-kenulapátokat. A sportdiszkosz újabb változatát, a versenydiszkoszt is bemutatják a kőbányai vásárvárosban. Ez is idei új termékük, amely fabetétes, acélperemes változatban készült. Jelenleg kipróbálás alatt van, ezzel edzenek a tatabányai és a békéscsabai atléták. A sportolók a diszkosz repülési tulajdonságait jónak találják, s az eddigi tapasztalatok szerint lényegi változtatásra nem adtak javaslatot. A Start szövetkezet bemutatja a már ismert erőfejlesztő gépeinek új változatát is. A gyártmányfejlesztési csoportjuk, Szegedi Sándor tervező vezetésével a korábbi erőfejlesztőnek egy újabb, harmada anyagból készült, több variációs, illetve több munkalehetőséggel ellátott gépét tervezte meg, amelyet most mutatnak be első ízben. A szövetkezet a jövőben e termékét kívánja legdinamikusabban továbbfejleszteni.
