Békés Megyei Népújság, 1978. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-20 / 222. szám

1978. szeptember 20., szerda o A képzőművészeti világhét kerétében rendeztek kiállítást Bé­késcsabán, a Kner Nyomdában Mladonyiczki Béla szobrász- művész alkotásaiból. A megnyitó ünnepséget tegnap, szep­tember 19-én 14.30 órai kezdettel tartották, amelyen dr. Be­csei József, a megyei tanács művelődésügyi osztályának ve­zetője mondott megnyitó beszédet. A kiállítást szeptember 30- ig láthatják az érdeklődők Fotó: veress Erzsi WMMMMMMMMMMMHtMHMimMMMHmmttHM Készülődés Csatlakozó jelölftgyülés Szarvason és Békésszentadráson Mint már lapunkban kö­zöltük, a lemondásból meg­üresedett 10-es számú or­szággyűlési képviselői vá­lasztókerület helyének be­töltésére jelölő gyűlést szer­vezett a Hazafias Népfront. Az első munkahelyi gyűlés után szeptember 18-án tar­tották meg a csatlakozó gyű­léseket Szarvason és Békés- szentandráson. A szarvasi jelölő gyűlést az Árpád Szál­ló dísztermében tartották, amely zsúfolásig megtelt, csaknem 400 választópolgár jött el. A gyűlést dr. Tóth Lajos, a Hazafias Népfront városi elnöke nyitotta meg, majd Jansik Tamás városi tanács­elnök mondott beszédet. A jelöltet: Mészáros Istvánt, Szikszai Ferenc, a Hazafias Népfront megyei titkára mu­tatta be a választó polgárok­nak. Mint a munkahelyi gyűlé­sen, itt is többen szóltak hozzá, sa vélemények általá­ban megegyeztek: helyesel­ték a jelölést. Békésszentandráson este 7 órakor a helyi művelődési házban tartották a csatlako­zó jelölőgyűlést, s a terem­ben mintegy 350-en hallgat­ták meg Pálus Andrásnak, a nagyközségi tanács elnöké­nek megnyitóját, ezt köve­tően pedig Kőris Györgynek, az . MSZMP _ szarvasi já­rási bizottság első tit­kárának beszédét. Az elő­adó többek között szólt az MSZMP XI. kongresszu­sának határozatairól, majd a mezőgazdaság fejlődéséről, s ezen belül Békésszentand- rás múltjáról, és jelenéről. Különösen a két tsz eredmé­nyeit emelte ki, de szólt a nagyközség fejlődéséről és megemlékezett Békésszent- andrás felszabadulásának közelgő évfordulójáról is. Mészáros István életrajzát itt is Szikszai Ferenc, a Ha­zafias Népfront megyei titká­ra ismertette. Mindkét gyű­lésen nagy taps fogadta a Hazafias Népfront javasla­tát, Mészáros István jelölé­sét egyhangúan megszavaz­ták. az őszi megyei könyvhetekre ünnepi megemlékezés a 30. évfordulón Kisiparosokat tüntettek ki A KIQSZ megalakulásának 30. évfordulója alkalmából, a KIQSZ Békés megyei Választmánya tegnap, szeptember 19- én ülést tartott, melyen Gyulai Dezső, a KIOSZ országos vezetőségének a tagja és Józsa Béla, a megyei pártbizottság munkatársa is részt vett. Krizsán János, a KIOSZ megyei titkára ünnepi beszédé­ben megemlékezett a három évtized alatt elért eredmények­ről és a további tennivalót elősorban a lakossági szolgáltatás fejlesztésében jelölte meg. Ezután kitüntetések, jutalmak átadása következett. Balogh Lajos, békéscsabai lakatos a könnyűipari minisz­ter, Fejér Gábor kondorosi autószerelő pedig a közlekedés- és postaügyi miniszter által adományozott Kiváló Munká­ért kitüntetést kapta meg. A Kiváló Szervezeti Munkáért kitüntető jelvény arany fo­kozatát Voják Pál békéscsabai szobafestő, ezüst fokozatát Knaszkó Mihály békéscsabai cipész és Gergely István gyulai kovács érdemelte ki. A KIOSZ Kiváló Dolgozója Hidi And­rás békési körzeti titkár és Sopronyi Lajosné, a saikadi helyi csoport adminisztrátora lett. A megyében még 15-en kaptak jubileumi emlékplakettet és oklevelet, nyolcán 25 éves kisipari munkásságért ezüst- gyűrűt és oklevelet, négyen Kiváló Kisiparos kitüntető jel­vényt, 73-an pedig jubileumi plakettet és oklevelet, ame­lyet a következő napokban taggyűléseken adnak majd át. Színvonalas volt a repülömodellek versenye Tegnap délelőtt találkozott Békéscsabán az őszi megyei könyvhetek szervező bizott­sága; a fogyasztási szövetke­zetek és a (könyvtárak veze­tő munkatársai. Az őszi ren­dezvénysorozat főként a fa­lun élők érdeklődését bővíti majd író-olvasó találkozók, irodalmi estek rendezésével. A megyei könyvhetek orszá­gos megnyitója Jászberény­ben lesz október 21-én. Bé­késben a sarkadi ÁFÉSZ szervezi a megyei megnyitót Sarkadon. A könyvhetek programjáról, az írók fel­kéréséről, a találkozók sike­réről a fogyasztási szövetke­zetek és könyvtárak gondos­kodnak. A céljuk az, hogy az iparban és a mezőgazda­ságban dolgozók általános és szakmai műveltségét nö­Kicsi a papír És nem is nő meg, mert ha évtizedek óta egy centi­vel sem lett nagyobb, akkor reménytelen a helyzet. Bár lehet, hogy magában még bizakodik, és mint az óvodá­sok, dúdolgatja a kedves kis nótát; kicsi vagyok én, majd megnövök én ... Ta­lán az a *>aj, hogy annyira halkan, hogy a bolti csoma­goló nem hallja meg. Pedig neki kellene odafigyelni, amikor a mindig szűkre sza­bott papírból ki akar bugy- gyanni a jobban már össze nem hajtható, gyűrhető szövet, selyem vagy más méretes anyag, esetleg ké­szen vett Pizsama, hálóing, pulóver. Mert a bolti csomagoló­papírról van szó, aminek a „takarékos alkalmazására” még az előző generációt ok- atták, abbeli hiszemben, hogy a csomagolás úgy is csak fölösleges rossz, teher és költség. S ki tudja ho­gyan, talán szájról szájra szállt — akár a népdal haj­danán — és maradt fent az ómódi kádencia: az igazi pa­pír mindig csak kisebb lehet a szükségesnél. És lám, a feledés helyett inkább vé­révé válik a soron követke­ző eladónak is, annyira, hogyha akarná se képes a kellő nagyságot letépni. Amikor mégis — véletlenül — hiba csúszik a számítás­ba, és jóra sikerül — félre teszi. Mi lenne ugyanis, ha pont jó volna, s nem nyílna szét már a bolt előtt? Vagy ha a madzaggal feszes ke­ményre átkötött csomagból nem úgy kerülne ki otthon az újonnan, vett áru, mint az úthenger alól? Ügy össze­gyúrva, gyűrve, ráncosra öregedve, hogy még a sze­gény kis papír is majdnem sírva fakad. V. M. véljék a szakmai ankétok, ismeretterjesztő előadások, irodalmi rendezvények soro­zatával. Az apróbb falvak, távolabbi települések lakói­hoz is eljuttatják majd a szövetkezeti könyvbizomá­nyosok a legújabb kiadású köteteket. A megyei szervező bizott­ság tanácskozásán beszámol­tak a részvevők terveikről is. Így a Szeghalom és Vidé­ke ÁFÉSZ képviselője el­mondta, hogy Füzesgyarma­ton irodalmi vetélkedőt ren­deznek a KISZ-eseknek, amelyben a nagy történelmi évfordulókról is megemlékez­nek. A járási könyvtárral közösen szerveznek író-olva­só találkozókat, a Csepel Autógyár helyi egységében pedig műszaki ankétot ren­deznek. Könyvpavilonokat állítanak fel a járásban, könyvbizományosaik 12 köz­séget keresnek fel könyveik­kel. A Gyoma—Endrőd és Vidéke ÁFÉSZ Szabó Magda írónőt szeretné vendégül lát­ni. Jól bevált, hasznos könyvterjesztési módszer az úttörők háztól- házig árusítá­si akciója, amelyet tovább is folytatnak. A kondorosi, a szarvasi ÁFÉSZ-ek is könyvárusítást, író-olvasó találkozókat terveznek, a sarkadiak pedig október 23- tól 28-ig kedvezményes könyvvásárt rendeznek a községi könyvtárban. Oros­házára Csák Gyulát, s a fia­tal írók köréből Mózsi Fe­rencet és Szokolay Zoltánt hívták meg, de október 17- én Köröstáj irodalmi estet is rendeznek. Mezőkovács- házán és környékén, vala­mint Békésen Sárándi Józse­fet és Fodor Andrást várják találkozóra. Nehéz pálya, színvonalas verseny — röviden így le­het jellemezni a rádió-táv­irányítású vitorlázó-, vala­mint a szabadonrepülő vi- torlázómodellek legutóbbi versenyét. Az MHSZ Békés megyei vezetősége, az MTSH és a HAFE 5. sz. gyáregy­ség megbízásából az MHSZ HAFE Modellező Klubja rendezte meg a közelmúlt­ban Békéscsabán a vitorlá- zómodellek vidékbajnoksá­gát, és a szabadonrepülő modellek 8- Körös Kupa versenyét. A korábbi gya­korlattól eltérően nem egy, hanem két pályán, egyszer­re zajlott a verseny. A Vi­dék Bajnok címet és kupát ismét Vörös Endre, szegedi modellező nyerte el. A Bé­kés megyeiek közül az oros­házi Kiss Árpád szerepelt legjobban, ő 6. lett. A Kö­rös Kupa szabadonrepülő vitorlázómodellek versenyét a kiskunfélegyházi Horváth János, nyerte, míg a gyulai Szabó Miklós a 6- helyen végzett. WMWVWMWWWWWWMWMMMWmWWWMWWWWMWVWWWWWW Kilencedik klubévadját kezdte el a Tizek Ifjúsági Klubja Békéscsabán, az ifjúsági és út­törőházban. A vidám évadnyitón Hevesi József klubvezető beszélt a várható klubprogra­Fotó: Veress Erzsi ■ 3 ■ : Társadalmi érdek — egyéni érdek p gyikünk élete sem mentes összeütközésektől. 3 ^ Előfordul, hogy az egyes ember érdeke sokaké­in val kerül ellentétbe. Mi történjen ilyenkor? A többség érdeke jusson érvényre, még ha az átmenetileg : hátrányos is az egyes ember számára! A válasz köny- nyű, a gyakorlat sokkal nehezebb. Legnehezebb saját ; kárunkra dönteni. Ehhez nemcsak tudni kell társadal- £ 3 műnk alapkövetelményét: a köz ügye mindenekelőtt, £ hanem érezni is így kell. Három hónapja, hogy szóvá tettük egyik cikkünkben az egy dobozi fogorvosi állásra pályázó huszonnyolc 3 Budapesten most végzett fogorvos ügyét. Akkor el­mondtuk, feltehetően az a céljuk, hogy huszonheten el­utasítást kapjanak. Ez a pályázat második fordulójá- ; ban történt. Az elsőben csaknem névre pontosan egye- ■ zően ezt tették Eger vonatkozásában. Megírtuk, hogy : e mögött a minden áron Budapesten való maradás hú­zódhat meg. Ügyüket cikkünk nyomán a rádió is mikrofonjára : vette. A „harmadik forduló”, amelyben az egészség- ügyi miniszterhez fordulhatták elhelyezkedésük ügyé­ben — bizonyos késések miatt — most zajlik. Huszon­hármán még állás nélkül vannak. (Budapesten üres ; fogorvosi állás jelenleg nincs!) Az állásnélküliek név­sorában tizennyolcnak a neve megegyezik a Dobozra : pályázottakéval. Tavaly a végzettek közöl 37-en kaptak felmentést a 5 pályázat útján való elhelyezkedés kötelezettsége alól. (Az ideiek is ilyesmire számoltak?) Mőst úgy tűnik, £ 3 nincs más lehetőségük, csak vidékre jönni, vagy • egyáltalán nem vállalni munkát szakképesítésüknek 3 3 megfelelő munkakörben. Bármennyire is íneglepő, ez ; utóbbi eset is lehetséges. (Már a második fordulóban ; sem kérte elhelyezését nyolc végzett fiatal fogorvos!) A Budapesten diplomát kapott minden negyedik pá- ; lyakezdő fogorvosnál tehát csaknem „kenyértörésig” 3 • éles a közösségi és az egyéni érdek szembekerülése. : 3 Néhánynál már el is dőlt, hogy egyéni érdekeiket nem ; hajlandók a társadalom szükségleteinek alávetni, in- j kább több éves tanulmányaik hasznosításáról monda- 3 nak le — ha átmenetileg is. Ha ezt megteszik — mondhatnák egyesek — mi ba- ; junk van velük? Szóra sem érdemesek. Mi viszont úgy : 3 véljük, hogy nemcsak szóra érdemesek... Számunkra ; 3 a problémának másik oldala is van, s ezt fontosnak • ítéljük. J Társadalmi törekvéseink lényegéből fakad, hogy az 3 egyetemet végzett szakembereknek államunk igyek- ; szik lehetőséget biztosítani képzettségüknek megfelelő munkához. Az egyik legalapvetőbb emberi szabadság- jogunk — a munkához való jog — intézményesített ; garanciáját jelenti ez. Társadalmunk a munkán alap- £ szik, a munka gyümölcséből fedezi mindazokat a jut­tatásokat, amelyeket államunk polgárainak biztosít. £ Így a magas színvonalú szakmai ismeretek megszerzé­sét lehetővé tevő egyetemi tanulmányokhoz szükséges £ 3 költségeket is. Ez egy-egy hallgatóra vetítve átlagosan ; 3 százezres nagyságrendet képvisel. A pályázati rendszer kettős célt szolgál. Egyrészt — i 3 a jelen példánál maradva — több álláslehetőséget ki- £ £ nál, mint a végzős hallgatók száma, hogy választhassa- 3 £ nak. Másrészt államunk nem enged minden üres állást 3 3 meghirdetni és csak a meghirdetettekre engedi a vég- £ £ zetteket alkalmazni: ez társadalmi érdeket szolgál. Ez- 3 zel biztosítani igyekszik a leginkább orvoshiánnyal küzdő területek színvonalas egészségügyi ellátását. Községeink, tanácsaink komoly erőfeszítéseket tesznek, 3 £ hogy megfelelő lakással, fizetéssel segítsék a pályakez­dők életindulását. Ez gyakran konfliktust is okoz más £ egyetemet végzett szakemberek körében. Szóval, mi a szabad munkaválasztás lehetőségét biz- : tosítjuk. Jelenleg senki sem kényszeríthető, hogy ha £ mindenáron Budapesten akar például maradni, akkor ! £ vidéken vállaljon munkát. De az sem várható el álla- £ 8 műnktől a szabad munkavállalás keretében, hogy ott £ biztosítson szakképzettségének megfelelő munkát, ahol' £ éppen ő azt elképzeli. A dolog lényegét tekintve, már nem is a pályakezdő £ fogorvosok személyei érdekesek — a dobozi ügy kap­csán sem —, hanem az egész problémakör társadalmi vonatkozása, amelyben az egyéni és a társadalmi ér- £ dek konkrét konfliktusa került élesen felszínre. Akire százezreket költünk- a társadalom által megter- £ melt értékből, hogy magasan kvalifikált szakember- £ ként társadalmi igényt elégítsen ki munkája, miért j nem lehet ezt érvényesíteni? Jelen ügy kapcsán ez az £ igény csak annyi, hogy három évig a pályázat során £ meghirdetett állások valamelyikét töltse be. Ezt máraz ; egyetemi felvételnél lehetne garantálni, ahogy a társa- £ dalmi ösztöndíj esetében történik. Vagy fizesse vissza 3 taníttatása társadalmi költségeit, ha mégis a közösség £ ellenére döntene. Fogorvosképzés Budapesten kívül folyik Pécsen, Sze- 3 geden és Debrecenben. A fővárosban évente mintegy £ nyolcvanan kapnak fogorvosi diplomát, a többi helyen £ húszán—húszán. A vidékre kerülés ellen csak Buda- ! pesten van nagy ellenállás. Nem kellene átszervezni a £ képzést, vagy a hallgatók felvételénél jobban igazodni j a területi igényekhez, esetleg már a felvételkor meg- ! kötött szerződéssel is? Az is elgondolkodtató, amit a budapesti fogorvosi kar ! KISZ-szervezete fogalmazott meg: a munkaadók néma ! szakmai és mozgalmi, hanem gyakran ki tudja milyen £ szempontok alapján válogatnak a jelentkezők közül. ] ök említették azt is, hogy nem jó dolog, ha alku tár- ! gya lehet a fizetés és az egyéb juttatás. Mindezek és £ még más, általuk említett problémák demoralizáló ha- ] tása a hallgatók körében nem tagadható. N em a probléma szépítése, hanem a valóság miatt £ kell elmondani, hogy ez a konkrét fogorvosi £ probléma nem általános, nem érvényes minden | egyetemi karra, az egyetemet végzett fiatalokra. De, ha j egy kisebb területen mutatkoznak gondok, bajok, úgy ! az a jó, ha szóvá tesszük azt, hogy ezzel is gyorsítsunk i a megoldást hozó intézkedéseken. Huszonhárom Budapesten most végzett fogorvos állás i nélkül van, mert nem akar vidékre jönni. Reméljük, j többségükben mégiscsak a hivatástudat kerekedik vé- £ gül is felül. De a maradék kisebbség is százezreket i használt fel a társadalom javaiból — mihasznára. Sze- j met ez előtt sem húnyhatunk. Valamit tenni kellene. Enyedi G. Sándor £ »-<

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents